Esztergom és Vidéke, 1934

1934-05-06 / 36.szám

ESZTERGOnJflDCKE ÖTVENÖTÖDIK ÉVF. 36. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. VASÁRNAP, 1934. MÁJUS 6 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. A sajtó szól A sok frázis lassan megunottá válik. Annyit beszélünk a katolikus sajtóról, annyit ankétozunk, ülésezünk, hogy ha ennek tizedrésze termő talajra esne, akkor a liberális újságok kivénhedt gondolkodású és erkölcsi lapvezéreikkel régen kivándoroltak volna jobb hazát keresni azokra a területekre, ahol még a nemzeti és keresztény érzések nem söpörték el a föld szinéről ezeket az ócska, senkinek sem kellő, csak destruáló és erkölcsellenes szellemi termékeket. Bizony már kevés helyre lehet nekik költözni. És e között a kevés hely között milyen nagy teret foglal el Magyarország : ez a nyugati kereszténység bástyája századokon át, melynek kultúráját a Corvinjogar alatt nyugatról jöttek megcsodálni, amely annyit köszönhetett a kereszténységnek államalapításától kezdve a Duna-medence hegemóniájának elnyeréséig és amelynek annyit köszönhetett a kereszténység, mikor a mongol és muzulmán tömegek ellen testével, kultúrájával, gazdaságával, kincseivel, szellemének és magyarságának feláldozásával mártírja lett nyugat védelmének. Egy világháborúnak kellett lenni, hogy felrázzon bennünket a tespedésből és akkor a nemzet jobbjai azt hitték, hogy uj élet kezdődik. A kurzusok, melyek egymásután következtek, kereszténynek vallották magukat és valóban mintha hirtelen uj fellendülés lett volna a sajtóban, a társadalomban, a politikai és hivatali életben egyaránt. Bizonyítja ezt a Marcia su Budapest: a városháza keresztény birtokbavétele, amikor az egész magyarság boldog, jóleső érzése mellett likvidáltak ott minden, ami a régi liberális-szabadkőművesuralomra emlékeztetett. A keresztény magyar társadalom nem állta ki az idők viharát, nem birta meg az uj idők szelét, mert nem volt felkészülve rá. Visszaadta hirtelen elfoglalt pozícióját, megint csak a régi liberálisoknak, akik ugyan átfestették a hajót, de a szinek alatt ugyanazok a kopott, hurrá-fraseológiák, családi álláshalmozások, egyéni öncéluságok húzódtak meg, amelyek nélkül a trianoni Magyarország erősebb gerincei és kevesebb veszteséggel állhatta volna azokat a nehéz napokat. Ha tárgyilagosak akarunk lenni, meg kell állapitanunk, hogy bizony nálunk minden szalmaláng csupán. S azok az újságok, amelyek, ha kellett, liberálisok voltak, ha kellett, kigúnyolták Krisztust, kigúnyolták Egyházát, nevettek a vallás tiszta és szent érzésén, a hazafiság náluk nemzetiszínű kokárda volt, megint visszalopózkodtak, bizony még a keresztény magyar ember asztalára is. Ez a gerinctelenség, pipogyaság, clvtelenség vagy bárminek nevezzük, de vsemmiesetre sem jellemerősség, ez a mi keresztény magyarságunknak szinte végzetes csapása. Ideje lenne egyszer már komolyan összefognunk, egyszer komoly épitő munkát elkezdeni és az önművelés első lépése az legyen, hogy nem-keresztény és nem-magyar sajtóért egy fillért sem adunk ki, mert átlátjuk, hogy a keresztény magyar sajtó támogatásával a saját portánkat védjük, a destruktiv sajtó támogatásával ellenfeleinknek szállítunk muníciót. És addig nem tudjuk visszafoglalni Magyarországon a katolicizmus elveszett pozícióit, amig becsületes gondolkodású, katolikus sajtón, irodalmon és művészeten nevelt nemzedék igazi magyar katolikus lélekkel és erkölcsiséggel fel nem veszi a harcot és ki nem bontja a kamara sarkába dugott zászlót. Danái népfürdői Esztergomnak! Ismét itt a fürdőszezón és Esztergomnak, a gyönyörű szép Dunán még mindig nincs népstrandja. Ez nemcsak idegenforgalmi érdek, de népegészségügyi kívánalom is. Még áldozatok árán is meg kell teremteni Esztergomban a dunai népfürdőt. Igen sok tapasztalatunk van, hogy a Nagydunát nagy előszeretettel keresi fel nyáron a közönség. Szép itt a part, alkalmas a terület strandolásra és mindenek felett azért is szereti a közönség a dunastrandot, mert itt a napfény, a levegő, a víz igen olcsó, nem feszélyezi semmi tilalom vagy időrend. Ugy strandol, ahogy akar. Vasárnap és ünnepnap az idegenek lepik el a dunapartot. Volt már olyan nap, mikor háromezer ember is strandolt a Dunán. Kettős érdek vezet tehát bennünket, amikor dunai népfürdőt sürgetünk. Az egyik érdek, hogy az esztergomiaknak is, meg az idegeneknek is legyen strandhelye, amely szabad és olcsó, mert hiszen a nagytömegek nem birják el a belső strand magas árait, de egyébként is kicsi a Szent István-strand, a másik érdek, hogy idegenforgalmi szempontból a város idegenforgalmi berendezkedését emeljük. Mint fentebb említettünk, a kettős érdekbe belejátszik a népegészségügyi kívánalom is. Ezen a téren tehát hatóságainknak is gondja kell, hogy legyen a népstrand létesítése. Az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy nem tudjuk kellő időben felismerni a mi adottságainkat. Kevés város van a Duna partján, amelynek ilyen szép dunai partja van és ily alkalmas területe van a strandolásra, mint Esztergomnak. Már évekkel ezelőtt kellett volna a népstrand elkészítéséhez fogni. A megfelelőség mellett a bazilika és a vár remek látképe emeli a környezetet. Nem áll sokból a dunai strand létesítése. Csak egy kis vál'alkozói szellem kell. Alacsony díjszabás mellett is elsőrangú üzletnek bizonyulna. A munkabefektetés csak annyi, hogy meg kell tisztítani és redbehozatni a partot. A városnak pedig az a feladata, hogy az utat kijavítsa és por talanitsa. Ezzel kapcsolatban a szabályozási tervet is el kell készíteni. Szeretnők, ha mindezeket a kérdéseket megtárgyalná akár az épí tési bízottság, akár az idegenforgal mi bizottság. Elsősorban az idegen forgalmi bizottság. Dehát ha olyan ritkán jön össze. Kérjük az illetékes vezetőembereket, bassanak oda, hogy az idegenforgalmi kérdések intenzív munkában nyerjenek megoldást. Kiváló jó, selyem harisnya csak néhány napig 1.38 P. Keménynél. Áldozó- és bérmaruhákra a legnagyobb választék Illés Sándor divatüzletében Széchenyi-tér. Azsur, plissé, endlizés,* előnyomtatás, gombkészités Keménynél. Kis interjú v. DUDÁS LÁSZLÓ városi mérnökkel Vitéz Dudás László városi kultúrmérnök Esztergom műszaki kérdéseiről beszél: — Esztergom legérdekesebb műszaki problémája, véleményem szerint, a város magasépitészeti kérdéseinek a megoldása. Másrészt az új városrésztelepitések kérdései a legfontosabbak. Rípáriában és a vasút környékén történt az új városrész telepítése, melyet semmi körülmények között komoly műszaki megfontolás nem előzhetett meg. Mert, ha műszakilag megfontolták volna, akkor rájöttek volna arra, hogy egy ilyen tipikusan dombvidéki városba, ahol annyi kellemes hajlású hegyoldal, dél- és délnyugati fekvéssel, szinte felkínálkozik új települések céljából, akkor majdnem mocsaras, magas vízállású területet jelölnek ki telepítési helyül, ahol a higiénikus és kulturális berendezkedések megoldása (csatornázás,"vízvezeték stb.) éppen a fekvésénél fogva igen drága és tökéletes sohasem lehet. — Nagyon helyesen látta meg most a város, hogy az Előhegy, a bánomi dűlő és véleményem szerint, legfőképpen a Szenttamás-hegy az, amelyek egy új városrész telepítése szempontjából nemcsak kiválóan alkalmasak, hanem különösképpen ingerlő építészeti és városrendezési probléma. Ezt a kérdést, véleményem szerint, úgy lehetett volna megoldani, hogy a ripáriai városi földeket, mint kiváló termőföldeket, az előbb emiitett városrészekben kellő mennyiségű házhelyre cserélték volna be. Tessék elképzelni a mai Szenttamás-hegyen egy függőkertszerűen kiképzett és építészetileg okosan megoldott villanegyedet. Országos nevezetességű városrész alakult volna igy ki. Ennyit az új városrészek telepítéséről. — Hitem szerint jó várospolitikai elgondolás volt, amikor a múltban meglátták, hogy városunkat csak az idegenforgalom és az iskolaváros jellege viheti előre. Minden műszaki megmozdulás tengelyében csak ez az elgondolás vezethet bennünket. Ezért felbecsülhetetlen értékű a városszépítő, virágos Esztergom, fásitó stb. egyesületek működése. — A legfotosabb probléma a városi úthálózat kiépítése, a meglévők karbahelyezése, portalanítása és szabályozása. A strázsahegyi kőzúzó — melyet most helyeztek üzembe — el is látja az útépitőkő és a kerti kavicsszükségletet. Van is megrendelés kavicsra és zúzottkőre. — Legégetőbb azonban a két keramit közötti útszakasz nemes burkolása, amit a polgármester eléggé sürget a minisztériumban, és a három, városba bejáróút, megfelelő rendezése. Májas 5-én és 6-án szombat, vasárnap 7 órától folyt. 3, 6 és 9 kor jfisil a garnizon Az idény legremekebb katonai bohózata.