Esztergom és Vidéke, 1934

1934-05-06 / 36.szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE 1, május 6 HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Felső kereskedelmi iskolát kap Pestszentlőrinc. — Balatonfüredért 60 e^er pengő évi bért itélt meg a Kúria a bencésrendnek. — Pénte ken nyilt meg Budapesten a Nemzetközi Vásár. — A belügyminiszter vizsgálatot rendelt el Debrecen városa ellen. — A főváros költségvetését jóváhagyta a belügyminiszter. — Görgey István országgyűlési képviselő lemondott 29 igaz gatósági állásról. — A rampuri'mdiai fejedelem családjával Budapesten tartózkodik. — Balaton mellé jött pihenni a finn miniszterelnök. — A hercegprímás elismerését fejezte ki a felsőházban a kormánynak a középiskolai reformért. — Musanov bolgár miniszterelnök Bu dapesten volt és tárgyalásokat folytatott. — Megkerült az a revolver, mellyel Rudolf trónörökös agyonlőtte magát. — Baltazár püspök politi kai hajszának és békebontásnak nevezte a debreceni vizsgálatot. — A szocialista vezérek Gömbös minisz terelnökkel tanácskozást folytattak. — Szörnyű tűzvész pusztított egy veszprémmegyei faluban. — Mező gazdasági egyetemet követeltek a felsőházban. — Szobrot emeltek Székesfehérvár utolsó várkapitányának. — Beszüntette üzemét a ceglédi nagy hengermalom. — Száztíz év óta nem volt ilyen meleg tavasz, mint az idén. — Száz előkelő török vendég érkezett Budapestre. — Felfüggesztették Dombóvár önkormányzatát. — Százhatvanezer pengőt sikkasztdtt az öngyilkos felsőpulyai közjegyző. — Nagykőrösnek 200 vagon saláta kivitele volt az elmúlt héten. — Petróleumterületekre találtak a Mátra és a Bükk aljában. KÜLFÖLD Zita királyné megveszi Jenő főherceg bádeni kastélyát. — Felakasztotta magát a bádeni volt igazságügyminiszter a börtöncellában. — Az angol tenniszszövetség betiltotta a női tennisznadrágot. — Amerika ultimátumot küldött Japánnak, — AB össseesküvő román tiszteket nyilvánosan lefokozták. — Véres barikádharcokat rendeztek a kommunisták május 1-én Parisban. — Felkoncolták Jemen uralkodóját a lá zadók. — Hatszáz német protes táns lelkész levelet irt a pápának, hogy vissza akarnak térni a katolikus egyházba. — Meggyilkolták a román tiszti összeesküvők árulóját. — Felgyújtották a román királyi kastély körül az erdőt. — Hatalmas kémszervezetet lepleztek le Parisban. — Kitört az angol-japan kereskedelmi háború. — A kommunisták megrohamozták az olmützi törvényszéket. — Csehország csatlakozni akar a római jegyzőkönyv höz. — Trockijt kiutasították Fran ciaországból. — Huszonötmillió leit örökölt a román trónörökös. — 7 öbbnejűséget javasol a skót anyakönyvvezetők elnöke. — Bessünte tik 900 műselyemgyár üzemét Amerikában. — A marxizmus megbu kik, jósolja Kerenszky, a marxista. — Közös nácivallást követel egy német püspök. — Tilos a dömping sajtó Nemetországban. — Emlékmüvet emeltek Triesztben Ferenc József merénylőjének. — Amerika ban megépítettek a világ legnagyobb léghajóját, mely 700 utast és 85 személyzetet vihet magával. — Kétmil Hó főnyi tömeghez intézett májusi beszédet Hitler. — Életbelépett az új rendi alkotmány Ausztriában. — Az orosz szovjet repülőgépeket aján dékozott Törökországnak. — Százezer főnyi karhatalom üldözi Diliinger amerikai banditavezért. — Lengyelország szívesen látná a hatá rok revízióját Délkelet-Európában és közös határt Magyarországgal. Az „Esztergom és Vidéke" körútja a vármegyében VIII. DÖMÖS A vármegye legszebb nyaralóközsége kertje, szép terrasza van. Szép kilátása a Dunán végig és a hegyekre. Igen felkapott hely. A tulajdonosa megérdemli a támogatást. Dömös megindult az idegenforgalmi fejlődés felé. Pár év alatt okos tervvel kiránduló- és nyaralóhellyé épül ki. A jövő képe egy másik biztató adottságban is elénkvetődik. Lignitet (fiatal barnaszenet) találtak a határban. Erősen hiszik, hogy a lignitréteg alatt jó szén van. Most tárgyalnak a kibányászásról. A Mély-völgyben visz az út Dobogókő felé. Végre egy kissé rendbehozták itt az utat. Már nem olyan nyaktörős. De mégse olyan út vezet fel Dobogókőre, mint amilyen utakat találunk például a Mecseken. Államsegély kellene ide. Aztán végre gondoskodni kellene arról is, hogy elkerüljenek innen az útról, ahol annyi sok idegen jár, ezek a nyomorúságos lakások, a földbevájt emberi odúk. Az esztergomi gyárak, ipartelepek és üzemek mai helyzete A 200 éves Einczinger sütőház 1914 nyarán, a háború kitörése után polgári üzemét kénytelen volt beszüntetni, mert teljes tevékenységét a hadsereg és később a fogolytábor ellátására kellett fenntartania. Evégből még hat szükségkemencét állított fel, műhelyében 100 orosz hadifogoly munkás, felerészben felváltva, éjjel-nappali üzemmel dolgozott. A villamos motor által hajtott dagasztó-gép úgyszólván állandóan működött, a raktárba naponkint egy vagon liszt érkezett és a helyi szükséglet mellett a kenyérmezői fogolytáborba naponkint egykét vagon. 1919. évben megszűnvén a tömegszállítás, újból megindította még egészen kicsinyben a polgári üzemet. A liszt hatósági árú lévén, beszerezhető nem volt, az élelmezési hivatal által kiutalt 25 kiló fehér lisztből készített első ízben zsemlyét és csak jóval a viszonyok javultával tornázta fel a műhely forgalmát. Nem közönséges, megszokott sütőház üzleti helyiségét látjuk az Einczinger sütőházban. Modern üzleti helyiség, üvegablakos polcok, feltétlen tisztaság és a sütőárúk mintaszerű elhelyezése. Benn az udvarban üvegből készült tető, balra a műhely négy nagy kemencével. Itt is a példás tisztaság. A belső műhelyben gépek dolgoznak. Villanyerőre berendezett modern pékműhely. Éppen működik a dagasztógép, hatalmas vaskarok!g yúrják a tésztát. Tizpercenkint három mázsa tésztát dolgoz fel. Emberi kéz nem fér hozzá, teljesen zárt és higiénikus. A magyar ipar fejlődése lüktet ebben a dübörgésen. Amint kész a tészta, a dagasztógépből elviszik az osztógépbe. Ez a gép 35 egyenlőrészre adagolja a tésztadarabot. Külön dolgozzák fel a kenyér és külön a kifli vagy zsemlye tésztát. Igen érdekes a kifli készítése. Külön kiflisodrógépe van az üzemnek. Bámulatos gyorsasággal készül a kifli, mindent a gép állit elő, itt sem ér a tésztához kéz. Az emeleti helyiségben van a szitagép, szíjjak és kerekek sokasága. A megszitált lisztet kis csillék viszik a dagasztóhelyiségbe. Minden modern itt, a fővárosban találni még ilyen modern péküzemet. Hatalmas lisztraktára van az üzemnek. Állandóan több vagon liszt all kifogástalanul felhalmozva. A dömösi főjegyző, Havas Ernő, azzal fogad minket, hogy már várta az „Esztergom és Vidéke" munkatársának megjelenését. Mindig érdeklődéssel olvasta a községekről szóló cikkeket. Mult számunkban Süttőről irtunk, a vármegye nyugati legszélső községéről, most a vármegye keleti legszélső községét látogattuk meg. ötletszerűen látogatjuk a községeket, mert nem szeretnők, ha előre készülnének fogadásunkra. Sokáig elbeszélgettünk a főjegyzővel, jártunk a faluban is, benéztünk a Malompatak-völgybe és a Mély völgybe, majd aztán a dunaparton pihentünk meg és a magyar Rajna-vidék e szép szakaszában gyönyörködve kezdtük rendezgetni gondolatainkat. Májusi pompában csendesen zúg tak az erdők körül a hegyeken. Szegény község Dömös. Lakosai tiz holdon aluli gazdák. Magyarok. Nyolcvan százaléka katolikus, húsz százaléka református. Békességben, munkában élnek. A földmíveseken kivül hajó- és rakodómunkások kerülnek ki a lakósokból. A jövőre nézve van terve a községnek, csak pénze nincs. Elsősorban a községnek közkutakkal való ellátása lenne szükséges. Az idegenforgalmi érdek is ezt követelné. A községnek ugyanis az egyik dombon van egy bővizű kristályforrása és ez a forrás táplálná a közkutakat. Másfél kilométerre fekszik a HorthyI telep, az 0T1 munkásszanatóriuma. Vízellátását a Dunából kapja szűrés útján. A község felajánlotta, hogy ellátja a forrásból a fiorthytelepet vizzel, azonban az OT1 épitse meg a vízvezetéket a forrástól és kapcsolja be a közkutakat. A község nem zárkóznék el áldozattól, csak az a fontos, hogy a községre eső teher hosszú időn keresztül és kedvezményesen egyenlítődjék ki. A tervet a főispán támogatja. Villanya van a községnek. Járdája azonban nincs megfelelő. Víz, villany, járda: ez a három tényező szükséges, hogy idegenforgalmi szempontból a község berendezkedése és fejlődése összhangban álljon a gyönyörű tájjal. A Duna, az erdős hegyek, a gyönyörű völgyek az esztergom-visegrádi hajó-út, a dobogókői kirándulás képezik alapját Dömös idegenforgalmi kifejlődésének és rendelik arra, hogy kedvelt nyaralóteleppé kiépüljön. Az itteni lakósok még nem érzik át ennek a horderejér, még nem tudják teljesen felfogni, hogy nem földmivelés fogja nekik adni a megélhetést, hanem az idegenforgalom és a nyaralás. Nem ártana ezért a népművelési előadások keretében idegenforgalmi előadásokat tartani és példákkal igazolni, hogy igen sok község van már, amelyek az idegenforgalomból élnek. fiogy valóban nem érzi át a község lakósága az idegenforgalom jelentőségét, példa rá, hogy az inségakció keretében felajánlott a vármegye segélyt, csak azt kötötte ki, hogy jelezze a község, mire akarja azt fordítani. Egy határozattal úgy döntött a község, hogy járdát épit a főutcán. Ezt a határozatot azonban megfellebbezték, még pedig azzal az indokolással, hogy a mellékutcák kikövezése sürgősebb stb., stb. Természetesen a felebbezést nem lehet máról-holnapra elintézni, a pénzzel sem várnak és Dömös helyett Bajót kapta meg a vármegye segélyét. Egy másik pechje is volt a községnek. Volt 4500 P megtakarított/ fia az esztergomi iparban „A mi értékeink"-et keressük, mint ahogy „A mi értékeink" c. alatt cikksorozatot írt a „Magyarság" c. fővárosi lap, akkor első sorban Einczinger Sándor sütőházába kell látogatnunk. Sütőházának homlokzatán egy évszámot lát a belépő: 1735. Ez a szám jelenti az üzlet, az Einczinger sütőipar alapítási évét. Jövőre kétszázesztendős lesz tehát az Einczin ger sütőipar. Amikor ezt a tényt már elöljáróban írjuk le, tesszük ezt azért, hogy felhívjuk rá hatóságaink figyelmét. A jövő évben esedékes kettőszáz éves évfordulót meg kell ünnepelni. Meg kell ünnepelni azért, mert kétszázéves ipari évfordulóról van szó és nem hisszük, hogy van Magyarországon iparos, aki kétszázéves múlttal rendelkeznék, meg kell ünnepelni azért is, mert ennek az évfordulónak a magyar ipar megbecsülését kell jelentenie, annál is inkább, mert ez az üzlet állandóan egy helyen, apáról fiúra szállva, egy család folytonos tulajdona. * Az ó-német eredetű s a Rajnavidékéről származó Einczinger von Buchholz család címerét l. Miksa császár 1501-ben adományozta. A régi törzs származását a bajor krónikások 1250-ig tudják visszavezetni. Magyar honosságot a Jus. Civ. fiung. 136. sz. törvénycikke alapján 1715-ben nyertek. Esztergomban Einczinger János György a XVIII. század elején telepedett le és 1735-ben, a jelenleg is azonos helyen álló mühelyüzemet alapitotta. Tulajdonosai voltak folytatólag Ferenc (1719—1762), János György (1747—1805), György János (1778—1816), György Antal (1806 —1862), György (1881-1901) s végül a hetedik generációként Sándor (*1887) ki az üzemet a mai magas szintjére emelte. Einczinger Sándor, özvegy édesanyja halála után 1903-ban vette át mai üzlete vezetését. A fővárosi nagy gyári üzemeket tanulmányozva, 1911-ben műhelyét teljesen átépítette és a legújabb modern villamos erőművi gépekkel szerelte fel. A régi két sütőkemencét megújítva, hozzá még két újat épített s a háború után még kettőt emelt a nyári nagyobb katonai szállások lebonyolítására. pénze a takarékban. Egy nap kiszállt a miniszterközi bizottság és úgy hatorozott, hogy mivel ezt a pénzt a község a vármegye segélyéből takarította meg, a pénzt más célra kell fordítani és elvették a 4500 pengőt. Megígérték, hogy majd máskor kap. Nagy baja a községnek a révügy. 5ok panasz hangzott el ellene. A posta feljelentést is tett. Az idegenek már nem jönnek át olyan sűrűn a réven, mint azelőtt. Pedig milyen fontos lenne, ha rend lenne a révügy körül. Döntősnek van már a Duna túlsó felén vasútállomása, de, sajnos, ritkán száll le itt idegen. Felhívjuk az illetékesek figyelmét, a község érdekében, hogy segítsenek a révügyön. Dömösnek már van egy pár villája. Megemlítésre méltó, hogy két szép penzióval is rendelkezik. Az árak igen olcsók. Van a hajó állomásnál egy új vendéglő. Bergmann László a tulajdonosa. A vendéglő viilaszerű, nagy