Esztergom és Vidéke, 1934

1934-04-22 / 32.szám

Hogyan él Magya biboros hercegprímása? Serédi Jusztinián dr. biboros­hercegprimás legelsősorban Eszter­gom hercegprímása. Szent István szülővárosával a miénk. A biboros­hercegprimás Esztergom herceg­érseke. A mi hercegünk. A mi Fő­pásztorunk . .. Az év legnagyobb részét közöt­tünk tölti el. Mégis kérdezhetjük: Hogyan él Magyarország bíboros­hercegprimása, miképpen tölti el közöttünk napjait? Sacerdos vere ma gnus Két szóval felelhetünk a kérdésre.' Imádkozik és dolgozik. Hű a rég' bencés jelszóhoz: r „Ora et tábora." Ez az életcél teszi Őt Sacerdos vere magnus-szá. Nemesen egyszerű, lélek­ben és gondolkozásban. Valóban nagy főpap Serédi Jusz­tinián. Imádkozik és dolgozik — ez a mindennapi élete. Sokszor láttuk nagy és ünnepé­lyes miséken pontifikálni és, ha el­mélyedünk ezekben a szertartások­ban, akkor az az érzésünk, hogy Serédi Jusztinián nagyon szeret nagymiséket celebrálni. Nagy főpap tud csak így pontifikális szentmisét végezni. Ugyanezt tapasztaljuk, ami­kor prédikálni halljuk. Nagyon sze­ret prédikálni a hercegprimás. És mindenkor szívesen hallgatjuk, mert már előre tudjuk, hogy szavai nem maradnak helyi körben, beszédét rendszerint hozza a magyar sajtó. Bölcs és megfontolt minden beszé­dében. A lélek azonban nemcsak a be­széd szárnyán száll. Az ének talán közelebb tud férkőzni az ember szívéhez. A jó ember énekel. A ba­zilikában sokszor láthattuk, hogy a hercegprimás a közönséggel énekel. Nagyon szeret énekelni. A főegyházmegye minden ügye és kérdése érdekli Serédi Juszti­niánt. Az egyházi ügyekkel inten­ziven foglalkozik. Ennek a munká­nak a főkoronáiként vehetők a tem­plomszentelések és papszentelések, odaadással végzi a püspöki konfe­renciák előkészítését, de különösen az országos katolikus munkálkodás, főpásztori ténykedése jelenti első­sorban nagyságát. Érdekes megfigyelni Serédi Jusz­tiniánnak állásfoglalását katolikus kérdésekben. Szigorúan a krisztusi parancsok útján halad és a katolikus Egyház érdekei vezetik mindenkor. Egy hajszálnyit sem enged a ka­tolikus szempontokból. Nagyságát és szervező erejét a nagy katolikus mozgalmakból és ünnepekből látjuk kimagaslani. Nem­csak katolikus, de magyar hazafias cselekedet és példaadás szempont­jából említésre méltó a Szent Imre-év. Ennek a megtartása, impozáns ke­rete és jelentősége felemelte a ma­gyar nép ügyét. Külföldi utazásai során is erről tesz tanúságot. A Szent Imre-év hatása mellett nagyjelentőségű fran­ciaországi útja, amelyet a Jean De'Arce- ünnepség alkalmával tett meg. Ezen az ünnepségen a külföl­dön fordította Magyarország felé az európai államok tekintetét. Trianon­ról beszélt, megcsonkított országunk súlyos helyzetere hívta fel a figyel­met. Két nagy terv foglalkoztatja most Serédi Jusztiniánt. Az egyik, hogy 1937- ben meg akarja ünnnepeltetni a Pázmány Péter-tudományegyetem 300 éves jubileumát. Katolikus szem­pontból is nagyjelentőségű ünnep­ség lesz ez. A másik terv, hogy 1938- ban, Szent István halálának 900. évfordulója alkalmából Szent István-évet rendeztet. De akár a katolikus Egyház, akár a hazának tett szolgálatokról te­gyünk említést, nem közvetett útak, nem nagyjelentőségű tervek-e ezek a magyar kereszténység és a ma­gyar haza érdekében ? Nem ez-e a legszebb biztosíték, hogy a Szentszékhez van közvetlen utunk Serédi Jusztinián által. Fölös­leges itt azt említeni, hogy milyen kedvelt fia a hercegprimás a pápa Őszentségének. Ehelyett azt mond­juk, hogy a Szentszék Magyarország jóakarója és jótevője. Úgy tekintünk a Főpásztorra, amidőn esztergomi bíborosi székében látjuk, mintha Rómában lenne. A Szentszék gyak­ran fordul Serédi Jusztiniánhoz, és ez azt jelenti, hogy nemcsak Sacer­dos vere magnus, hanem tudós is és olyan ember, akinek hatalmas tekintélye van, aki az első bíboro­sok közül való. A politikus Serédi Jusztinián nem a hangos szólamok embere. Nem beszélünk a hercegprímásról, mint politikusról, de igazságai, amelyeket közéleti megnyilatkozásaiban mond, irányt­mutató fáklyaként fénylenek a köz­élet tengere fölött. Ha közéleti és politikai kérdésekben szavát hallatja, az egész ország figyelme feléje for­dul. Megállapításai hatalmas erővel birnak és sziklaszilárdan állanak. Figyelmeztetései élesen vágnak, sza­vai megdönthetetlenek. Szinte várja az ország közvéleménye a herceg­primás megnyilatkozásait. Ha be­szél, legyen az bárhol, még a leg­kisebb helyen is, országos jelentő­ségű a beszéde. Egyszerű, kereset­len szavakkal mondja el meglátá­sait, nem pályázik szónoki hatásokra, nem szereti a cicomázó beszédet. Nagynevű politikusok gyakran fel­keresik, kikérik véleményét, meg­vitatják a kérdéseket. A tudós Az egyházi munkálkodás és a közügyek, közéleti kérdések után Serédi Jusztinián a tudós talárjában áll előttünk. Semilyen irás nem ad­hatja hűen vissza a rajzát. A tudós hercegprímásról egyedül csak az a tudományos munka beszél, amelyet végez. Az csak egy-egy vonás a rajzhoz, hogy a hercegprímás állan­dóan foglalkozik a tudománnyal, hogy részt vesz tudományos gyűlé­seken és szívesen tart előadásokat az egyetemeken is. A tudós herceg­primás a legkarakterisztikusabban az a munka sejteti, amelyet a Szent­szék megbízásából végez. Ezt a mun­kát az egyházjogi források képezik. A teológiai kérdések állandóan kap­csolatosak ezzel. Jótékonykodása A magyar hercegprímások a há­ború előtt anyagilag is fejedelmek voltak. Ma azt lehet mondani, hogy szegény a hercegprimás. Vagyoná­nak nagy részét elvesztette. Azelőtt csak értékpapírban 400 ezer arany koronája volt, ma semmiféle jöve­delme nincs. Serédi Jusztinián hercegprimás jótékonykodására a legjobban jel­lemző a legutóbbi példaadása. Meg­maradt birtokainak számadásából kitűnt, hogy mintegy 15 ezer pengő a fölösleg. Ezt az összeget a herceg­primás szegény alkalmazottai között osztotta szét. A gyermekes családok­nak juttatta, egy-egy gyermek 100 pengőt kapott. Maga a hercegprimás mondja: csak azt sajnálom, hogy még többet nem jótékonykodhatom. Sok jót tesz Budapest szegényei között is. A szociális nyomor enyhítése a fő gondjai közé tartozik. Napirendje Serédi Jusztinián reggel félhat órakor kel. Az öltözködés, és a papi imádság elvégzése után félhét óra­kor misézik. Szentmise után reggeli, majd munkához lát. Fogadja udvari papjainak referálását, ha pedig fo­gadó nap van, az audiencián meg­jelenőket hallgatja meg. Gyakran hallgatja meg Orosz Antal erdőta­nácsos jelentését. Ebéd 1 órakor van. Egyszerű a háztartása. Egyszerű ebédjét udvari papjaival költi el. Vele ebédel Mesz­lényi Zoltán dr. irodaigazgató, Ham­vas Endre dr. titkár és Bartmann Miklós dr. levéltáros. Ebéd után pihenés. 3—4 órakor azután vagy egyik udvari papjával, vagy valamelyik bencés tanárral sétára indul. A Vaskapu, a szent­györgymezői határ, a sziget, de nem ritkán a Miklósdeák-völgy a kedvelt sétaútja. Útközben sokszor megáll az em­berekkel beszélgetni. Minden iránt érdeklődik. Meghallgatja a panaszu­kat, ha lehet segít is. Sok szegény segélyt kér. Lakbérre, tüzelőre, gyógy­szerre, kenyérre. Jóravaló és rászo­ruló embereknek nem is tagadja meg a hercegprimás. És mindig tudja, hogy kinek ad. A primási palota második eme­letén három szobája van Serédi Jusztiniánnak. Egy dolgozószoba, ettől jobbra a szalon, balra a háló­szoba. Van itt egy kápolna is, de nem ebben misézik, hanem a föld­szinti kápolnában. A vacsorát is udvari papjai köré­ben költi el. A vacsora is egyszerű. Sem fényes életmód, sem kénye­lemszeretet nincs a palotában. A vacsora után is dolgozik a herceg­prímás. És imádkozik... A főpásztori jubileum ünnep­lése az egyesületekben Köztudomású, hogy biboros fő­pásztorunk apostoii egyszerűségénél fogva az ötven éves születési év­fordulója ünneplését elhárította. En­nek ellenére is a testületek és egye­sületek hálájuk kifejezésére keresik az alkalmat. Így a Credo a Jó Pász­tor-kápolnánál közös áldozását a hercegprimás javára ajánlja fel. Hasonlókép az Országos Szent Gellért Egyesület is Szent Gellért­kápolnájában esdi Isten bőséges ál­dását arra, hogy az egyházfejedelem magasztos tervei továbbra is teljes mértékben megvalósuljanak az Egy­ház és Haza javára. Mint egyházközségi tagok e nagy jubiláris születési nap megörökíté­sére a kegyúri plébánia Missziós­feszületét megújították. Ezelőtt 50 évvel, 1884-ben, lánglelkű főpász­torunk születési évében állították fel a buzgó hivők a megváltás nagy művét fenségesen kifejező emléket. E feszület az 1882-ben tartott szent Missió megörökítésére szolgált. Épp abban az évben, amikor Prohászka püspök e kegyúri plébánián lelki­pásztorkodását megkezdte. Hogy mily példaadó erővel bir a hódolattal körülvett hercegprimás minden cselekedete, annak egyik tanúbizonysága az ŐSztGE régi fo­gadalmának a jubiláris születési év­ben és e szentévben való megvaló­sítása. Oeminenciája kezdeményezésére Prohászka egykori tanítványai és tisztelői az elmélkedő Prohászkát mellszoborban örökítik meg. Az OSztGE pedig megörökíti a kegyúri plébánia, illetve a leendő Szent Gel­lért Prohászka-otthon falán emlék­táblával az alapító főpártfogójuk éle­tében nagyjelentőségű s a kegyúri plébániát kiemelő tényét, hogy szent életű néhai nagy apostolunk itt kezdte lelkipásztorkodását s itt fog­lalta egységbe s római tradiciós szellem sugalta gondolatait, melyek alapját képezték az érseki szeminá­riumban megirt világhíres alkotá­sainak. A buzgó egyesület hódoló felira­tot terjeszt fel e jubiláris alkalom­ból a biboros főpásztorhoz, mely felvételekben tükrözteti vissza haza­fias, vallásos munkájukat és amely kiegészítését képezi decennáris ün­nepségeik alkalmával fölterjesztett Jusztinián-diszalbumnak, Gazdasági és kulturális kiállítás Esztergomban A sok huzavona után, a pesszi­misták akarata ellenére immár meg­született maga a tény. Hát igenis lesz kiállítás Esztergomban, amelyet a TESz és a Pilis-Vértes Szövet­ség támogatása mellett mi magunk fogunk megrendezni a „Nemzeti Munkahét" hazafias törekvéseivel egybekötve. Ezen a történelmi helyen, ahol a kies természet dúsan ontotta szép­ségeit a városra és környékére, ahol kiválóan buzgó egyének lankadat­lan munkája gyönyörű tereket és sétányokat alkotott az elhagyott és addig elhanyagolt részeken, megpró­báljuk most a szunnyadó és elfoj­tott erőket felszínre hozni és al­kotni valamit, valami nagyot, ami szép, ami nemes, ami dicséretre méltó és ami a tespedt vérkeringést friss vér átömlesztésével uj lendü­letre serkenti. Nagy örömmel üdvözöljük az el­határozást, lelkünk teljes melegével támogatjuk a gondolat érdemleges megvalósítását, mert a sírás, a pa­naszkodás bármilyen nagy mérve is értéktelen frázissá törpül a cselek­vés mindenható erejének súlya alatt. Gondolkodjunk tárgyilagosan és lássunk nyitott szemmel! Esztergom átalakul a kiállítás tartama alatt az ország egyik forgalmi gócpontjává! Ezer és ezer idegen jön ide, hogy megtekintse gyönyörú városunk ne­vezetességeit. Hömpölygő népáradat az utcákon és a kiállítás egész te­rületén, pénzforgalom ott, ahol si­vár kietlenség csendje nyomja el a kedélyeket. Uj életerő, vidám és han­gos csevegés és a lüktető élet sok­féle megnyilvánulása. A vendéglők, kávéházak megtelnek emberekkel, az üzletben vevők tömegei jelentkez­nek és van egy szilárd támpont re­ményeink felépítésénél, amelyre egy­előre átmenetileg ráépíthetünk vala­mit. Mindazok, akik ezt a várost csak­ugyan szeretik, akik szivükön vise­lik a haladást, a fejlődést, a mun­kát, azok kell, hogy a legnagyobb lelkesedéssel támogassák a rendező­bizottságot ; ha már vállaltuk az el­vet, akkor annak végrehajtása kö­rül mindé; illetékes személy tegye meg fenntartás, egyéni ambíciók és érzékenykedések nélkül mindazt, amit lakóhelyének érdekében tenni tud ! Üdvözöljük a lelkes kezdeménye­zőket, köszöntjük a polgármestert, aki átérezte rögtön, hogy mily nagy­jelentőségű ügyről van szó és igy a tervet. magáévá tette. És gratulá­lunk a város közönségének, hogy akadnak soraikban egész emberek, akik nem a szavak vesszőparipáján nyargalnak, hanem a tettektől sem riadnak vissza. Most már csak erős kitartás, nem csüggedő munkakedv az okvetlenül jelentkező nehézségek ellenére és a siker emberi számítás szerint el nem maradhat. Lenkei Emil

Next

/
Oldalképek
Tartalom