Esztergom és Vidéke, 1934

1934-01-14 / 4.szám

ESZTTROGOftfKE ÖTVENÖTÖDIK ÉVF. 4. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. VASÁRNAP, 1934. JANUÁR 14 Előfizetési'ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. Az egyetlen út Budapesten liberális körök­ben nagyon begyulladtak, mi­kor Gömbös lett a miniszter­elnök. És pedig azért, mert azt hitték, hogy Gömbös majd ugyanazokat a zsidóellenes moz­galmakat hozza magával, ami­ket Hitler honosított meg Né­metországban. Általában azt hit­ték, hogy Gömbös és Hitler között egy titkos megegyezés van. Ámde, azóta már nem egy alkalommal, világosan meg­mondta Gömbös, hogy nem szándékozik Hitler politikáját Magyarországra átültetni. Ugy véli, hogy ami beválik Német­ország számára, az nem okvet­lenül jó a magyar viszonyok között. Mert hát egészen más Németország és megint más Magyarország helyzete. A be­tegségük nem azonos. Már pe­dig furcsa orvos lenne, aki a ] tüdőgyulladást is ugyan­azzal a patikaszerrel kezelné, amivel a fülfájást. Azt mondotta Gömbös, hogy nagy tisztelője ő Mussolininek is, de még sem veszi át sző­röstől-bőröstől a módszerét, mert a narancsfa pompásan díszlik Olaszországban és ott nagy­szerű gyümölcsöket hoz, — de ha átültetjük hozzánk, a ma­gyar talajban, a zordabb ma­gyar éghajlat alatt kifejlődése megáll és gyümölcse élvezhe­tetlen. Más talaj másfele művelést kivan. Mióta a liberális körök meg­győződtek róla, hogy ez nem­csak szóbeszéd, hogy Gömbös csakugyan nem csinál Magyar­országon hitlerizmust: azóta nemcsak abbahagyták a Göm­böstől való idegenkedést, ha­nem szinte örökbe szeretnék fogadni. Kezd olyanformán mutat­kozni, mintha már nem is elé­gednének meg azzal, hogy be­hódolnak neki és csendben tá­mogatják. Hanem már olyan hangok is hallatszanak a libe­rális körök részéről, hogy Göm­bös azt tenné leghelyesebben, ha reájuk • támaszkodnék. A li­berális sajtó egyre észrevehe­tőbben kezd Gömbös előtt olyasvalamire célozgatni, hogy lám sem az agrárkonzervativok, sem a keresztényszocialisták nem állanak egy lábig mögéje : talán okosabb lenne, ha ezek­től eltávolodva, talán inkább liberálisokra támaszkodnék. Egészen természetes és re­méli is az ország népe, hogy Gömbös ezt semmiféle fuvola­szó kedvéért nem fogja meg­tenni. Kereken és világosan megmondja, hogy ő a politiká­ban is a keresztény világnézet alapján áll. Testestől-lelkestől a keresztény-szellemű politiká­nak a hive. Ezen az alapon kezdte meg politikai pályafutá­sát. Ezen is fogja folytatni, ő is azon a nézeten van, hogy a liberalizmus idézte a nya­kunkra a mai kor szociális és gazdasági bajait. A liberaliz­mus szörnyű és embertelen túl­zásai vitték bele a gazdasági életet ebbe a mostani szörnyű zsákutcába. Azt hitte volna az ember, hogy a világgazdasági esemé­nyek most már mégis csak meggyőztek mindenkit, hogy balgaság volna visszatérni arra az útra, amely a világot ebbe a felfordulásba vezette. De lám a szabadverseny szerelmesei még mindig nem akarnak be­letörődni, hogy ideáljukat nem elevenen temette el az össze­omlás, hanem csakugyan meg is halt. Biznak, hogy csoda fog elkövetkezni és újra életre fog kelni a liberalizmus. Ugy vé­lik, hogy csak erőteljes vezérre kell szert tenniök, aki az elte­metettet kiássa és talpraállítja. Nos, hát ezt a szerepet szán­nák most a pesti liberális kö­rök Gömbösnek. Ha ebben a számításban csa­lódnak is, ne hunyjunk szemet a próbálkozás és a törekvés fölött. Nekünk a liberálisok meg­hangosodására vallomástétellel kell felelnünk. Olyannal, amely kijózanítja őket álmodozó pró­bálkozásaiktól. És meggyőzi, hogy Magyarország népének túlnyomó része nem kér többé sem az önző kapitalizmus szol­gáló liberális rendszerből — de a gyűlölködésen alapuló szo­ciáldemokrata osztályharcból sem, hanem a magyar nép ke­resztény lelkületének és keresz­tény erkölcseinek megfelelő tör­vényalkotást és kormányzást kivan. Olyat, amelyik a krisz­tusi tanításoknak megfelelően a keresztény felebaráti szere­tetre akarja és fogja átépíteni az emberek sorsának intézését. Olyan törvényeket hoz, amely a liberális korszakkal ellentét­ben, a gyengébbeket veszi párt­fogásába. Nem engedi, hogy a szabadverseny ürügye alatt az erősebbik, a hatalmasabbik, az életnek minden hasznát és elő­nyét elhalászhassa a gyengéb­beknek az orra elől. A liberalizmus korszaka csu­pa olyan törvényt alkotott, ame­lyik ezeknek az erősebbeknek volt a szája ize szerint való. A szociáldemokrácia pedig olyat szeretne alkotni, amelyek sze­rint csak a munkásosztálynak legyen ereje és hatalma, a többi osztály pedig igáztassék le és szorittassék félre. Mindkettővel szemben áll a keresztény poli­tika. Mert ez azt akarja, hosjy a törvényhozás, a kormányzás és a felebaráti szeretet szem­pontjait és egymás igazságai­nak az elismerését válassza ve­zérfonál gyanánt. Ne legázo­lással és ne osztályharccal, ha­nem a meglévő igazságtalansá­gok fokozatos megszüntetésé­vel, az ellentétek áthidalásával és a keresztény békesség szel­lemével próbálják az embertö­megek sorsát megjavítani. Éppen ezért résen legyünk. Vigyázzunk, hogy a liberális próbálkozások mézesmadzaga kedvéért ne térjünk le a ke­resztény politika helyes és jó­zan ösvényeiről. A saját leg­elemibb érdekeit szolgálja az­zal a keresztény magyarság, ha minden kínálkozó alkalom­mal félreérthetetlenül kinyilat­koztatja, hogy nem akar irány­változást, hanem ki akar tar­tani a keresztény politika em­berséges céljai mellett. Sz—k. HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Debrecenben újra tüntettek a diá­kok. — Az osztrák horogkereszte­sek tömegesen szöknek át Magyar­országra. — Kevesen iratkoznak be az ifjúság közül az egyetemekre. —% Horthy Jenő őserdei vadászatta In­do-Kinába utazott. — Uj nagy szál­loda épül két és félmillió pengő költ­séggel Budapesten. — Megtalálták Alsógödön a feldarabolt Bognár hen­tes fejét. — Csökkentik a Baum­gartner-dijasok számát. — Imrédy pénzügyminiszter Genfbe utazott a Népszövetség pénzügyi bizottsági ülésére. — Visszaállítják a fővá* rosi tanácsülések nyilvánosságát. — Echardt Tibor a kisgazdapárt sza­badszállási gyűlésén élesen támadta a kormányt és uj rendszert követelt. — 10.000 pengős csalás történt a köztisztviselők fogyasztási szövetke­zeténél. — A debreceni egyetem rektora kizárta a harmincas diákbi­zotság tagjait az egyetemről. — A Nemzeti Bank vásárlásai szabá­lyozzák az aranypiacot. — Védett területté akarják nyilvánítani Buda­pestet a fővárosi malmok részére. — Átszervezik a kereskedelmi mi­nisztériumot. KÜLFÖLD Rothermere lord Rómába utazott. — Stavisky, a franciák világcsaló nagy szélhámosa agyonlőtte magát. — Van der Lubbét, a német Reichs­rath felgyújtóját lefejezték. — Hat ezer német protestáns pap fellázadt püspöki hatalom ellen. — Harminc­hat amerikai pilóta földkörüli repü­lésre indult. — Darabokra vagdal tak két templomrablót Mexikóban. — Ausztria felvette a végső har­cot a horogkeresztesek ellen. — A görög municiósraktárból nagymeny­nyiségű fegyvert és lőszert loptak a katonatisztek. — 250.000 dolláros panamavád van Lindbergh ezredes ellen. — Tilos a tánc Németország­ben tizennyolc éven aluliaknak. — Mussolini elküldötte új leszerelési javaslatát az angol kormánynak — Eltiltották a román tiszteket a rúzs használatától. — A szovjet ara­nyáért árút ad Amerika. — Zágráb­ban már dühöng a japán dömping. — Befalazták a duxi halálbányát Csehországban. — Egymillió font kárt okozott a legutóbbi londoni köd. — A kisantant konferenciája 21 -én lesz Zágrábban. — Zsúfolva vol­tak az orosz templomok az idei ka­rácsonyi ünnepek alatt — Meg­kezdte a magyar buza vásárlását a párisi Dreyfuss-cég. — Merényle­tet kíséreltek meg a japán minisz­terelnök ellen. — Dinu Bratianu lett a román liberális párt elnöke. — Százötven halottja van Tokióban a spanyoljárványnak naponta. Ian. 13. és 14.-én I, vasárnap 7 és 9 órakor 3, 5, 7 és 9-kor Sudermann Hermann világhírű regénye hangos filmen MOZGÓBAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom