Esztergom és Vidéke, 1934

1934-03-29 / 25.szám

ÖTVENÖTÖDIK ÉV F. 25. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer Keresztény politikai és társadalmi la?. CSÜTÖRTÖK 1934. MÁRCIUS 29 Előfizetési ár 1 hóra: l pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. Két lelkigyakorlat volt a héten Esztergomban. Az egyik a belvárosi plébánia-temp­lomban, vezetője Jeszenszky Kálmán dr. prelátus-kanonok volt, a másikat a Kat. Körben tartották Horváth Detre dr. ben­céstanár vezetésével. Hir ez a szürke ember előtt. Semmi más. Többre nem is kí­váncsi. Nem ér rá ebben elmé­lyedni és legyint is egyet és tovább megy. Mégis, álljunk meg egy kissé az esztergomi két lelkigyakorlatnál. Rá kell érnünk, hogy megálljunk ennél. Igen, tudjuk, hogy sokan le­gyintenek és ajkukat bigyesz­tik : mit lelkigyakorlat! . . . ; le is mosolyogják : hogy kerül vezérhelyre az újságban a lel­kigyakorlat-téma. Hitbuzgalmi lap foglalkozik csak ilyesmivel. Jó-jó, kedves esztergomi pol­gár, de a társadalomnak mégis csak van köze a két lelkigya­korlathoz. Sőt, a társadalom mikrofonjának, a sajtónak, a keresztény sajtónak még több köze van hozzá. A belvárosi plébánia-temp­lomban a Magyar Sión egyik tiszteletreméltó ősz főpapja be­szélt három nap. Az az ember, aki felületesen szemlélődik, vagy aki csak vasárnap és ünnepnap katolikus, az azt mondaná a lelkigyakorlatokon résztvevők­ről, hogy szép számban vol­tak. Az az ember pedig, aki hétköznap is katolikus és aki­nek katolikus lelkivilága mé­lyebben gyökerezik, az azt mondja, hogy az esztergomi Szent Péter és Pál templomban tartott lelkigyakorlatokon két­szer, háromszor, tízszer annyi embernek kellett volna részt­vennie. Az az esztergomi pedig, aki jelen volt a Kat. Körben a va­sárnap délután kezdődő lelki­gyakorlaton, bizonyára meg­döbbent. Szégyenkezve irjuk meg: félig sem volt tele a te­rem. Nem kell csodálkozni ezen, mert máskor, más alkalmakkor sem jönnek ide többen. A pri­mási város Katolikus Körébe. Hát kérjük alázattal, mi nem írunk most dörgedelmes cikket — pedig azt kellene tennünk —, hanem azt mondjuk e he­lyett : Ti jó emberek, akik min­dig és minden alkalommal ott vagytok a katolikus Összejöve­teleken, ünnepélyeken és lelki­gyakorlatokon, kérünk bennete­ket, fejtsetek ki egy kis propa­gandát és hívjátok el máskor barátaitokat és ismerőseitéket. Szervező munka, szervezkedés kell minden katolikus összejö­vetelhez. Kérjük a vezetőséget, vegye kezcbe ennek az irányí­tását. Még egyet szeretnénk meg­mondani. Világi ünnepélyek al­kalmával az újságok fel szok­ták sorolni a jelenlevőket. A katolikus összejöveteleknél is be kellene vezetni ezt a szo­kást. Ebből megtudnánk, hogy kik nincsenek ott, akiknek pe­dig ott kellene lenni. A közön­ség is kíváncsian olvasná és ítélné meg, hogy kik az igazi katolikusok és kik azok, akik csak hangoztatják, hogy ők ka­tolikusok és akik csak a sze­replésért, cimért és tekintély­szerzésért azok. Azért írjuk meg ezt, hogy aztán azokból válogassuk meg azokat az embereket, akik apos­tolok, akik igazán szívből és lélekből, érdek nélkül apostol­kodnak is. 14 es honvédemlókmüvet terveznek Esztergomban felállítani A nyitrai 14 es honvédek volt ezredparancsnoka v. Németh­Deisler Károly ny. tábornok felhívást kül­dött Esztergomba a volt bajtársak­hoz és illetékes helyekre, hogy terv­bevették a 14 es honvédek emlék művének felállítását. Erre legalkal­masabb helyül Esztergomot találták. A körlevél arról szól, hogy a 14­es honvédek a világháborúban tün­döklő múltra tekintenek vissza és igy annak megörökítése erkölcsi kö­telesség. A terv szerint emlékművet emelnének és ezen egy emléktábla hirdetné a 14-es honvédek vitézsé­gét és hősiességét. Ez év júniusában lenne a lelep­: lei.es. Felhívja vitéz Németh-Deisler Károly volt ezredparancsnok a volt 14-eseket és hozzátartozóikat karol­ják fel az eszmét és támogassák azt a lehetőség szerint. Adományok la­punk kiadóhivatalába küldendők. Esztergom közönsége örömmel fo­gadja a szép tervet és büszke lesz, ha az megvalósul és, hígy e város­ban hirdetheti az emlékmű a 14 es honvédek dicsőséges maitját. A telefon új tarifája A kereskedelemügyi miniszter a a távbeszélő díjszabás egyes tételeit 1934. december 31-ig átmenetileg lényegesen mérsékelte és a távbe­szélőt használó közönségnek több könnyítést léptetett életbe április elsejétől kezdve. A belépési dijak Az állomás belépési diját Buda­pesten 120 pengőről és a budapesti hálózatba bevont városokban és községekben 96 pengőről 20 pen­gőre, a vidéki hálózatokban 40 pen­gőről 8 pengőre szállította le. Iker­állomásért a budapesti hálózatban 60 pengő helyett 10 pengő, a vidéki hálózatokban 24 pengő helyett 4 pengő belépési dij jár. Az állomás és az ikerállomás fentemiitett belé pési diját — késedelmi kamat nél­kül — négy havi részletben is le­het törleszteni, még pedig hálóza­tok szerint 1—5 P s részletekben. A mellékállomás belépési dija valamennyi hálózatban 25 pengő helyett 4 pengő. A konnektor belépési dija az ed­digi 5, illetőleg 10 pengő helyett 1 és 2 pengő. A jelzőcsengő (jelző­lámpa) belépési dija az eddigi 20 pengő helyett 10 pengő. A jelző­csengő használati dija havi 30 fillér. A posta valamennyi hálózatban elsősorban azokat a jelentkezőket kapcsolja be, akik oly helyre kér­nek állomást, ahol a szükséges áramkör (kábelpár) rendelkezésre áll. A vidéki beszélgetési dijak. Azokban a vidéki hálózatokban, ahol az előfizetők száma 101—200 között van, a beszélgetésenkinti díj­szabás, a közönség általános óha­jára átalányrendszerűvé változik s havi 12 pengőért, illetőleg ikerállo­másnál 6 pengőért a helyi forga­lomban korlátlan számú beszélge­tést lehet folytatni. A továbbra is a beszélgetésen­kinti díjszabás alá tartozó vidéki hálózatban az eddigi alap és köte­lező beszélgetési dijak változatlanok maradnak ugyan, de ezek együttes összegéért a 201—500 előfizetővé biró hálózatokban havonta 20 he­lyett 30, az 501—1000 előfizetővel biró hálózatokban 30 helyett 40, az 1000-en felüli előfizetővel birójiáló­zatokban pedig 30 helyett 45 be­szélgetést lehet kezdeményezni. Vonalfenntartási, áthelye­zési és átirási dijak. Vidéki közhasználatú távbeszélő­hálózatokban a külterületi vonalak fenntartásáért kilométerenkint eddig járó évi 28'80 pengő dij 24 pengőre csökkent. A házon belül áthelyezés dija 10 pengő helyett budapesti hálózatban 5 pengő, vidéken 3 pengő, házon kívül Budapesten 40 pengő helyett 7 pengő és vidéken 30 pengő he­lyett 7 pengő. Az állomás átirási dija valamennyi hálózatban 10 pengő helyett 2 pengő. Ikerállomást nemcsak lakás céljaira szolgáló, hanem ha ezt az előrelát­ható forgalom megengedi, bármely helyiségben be lehet rendezni. Fürdő- és nyaralóhelyeken időle­ges állomást egy, időszakos állo­mást négy hónapra is lehet beren­dezni, ha az előfizető a berendezés­sel járó tényleges költséget meg­fizeti. A postai levelezőlap és távirat dijai. A postai levelezőlapoknál az elő­állítási költség fejében szedett i és 2 fillér felár megszűnt. A helyi táviratok díja 10 szóig 60­ról 40 fillérre száll le, további sza­vankint 6 fillér helyett 4 fillér. „Táviratnyomtatvány" címen új, olcsó táviratfaj vezettetik be, amely körlevelek, reklámok, meghívók stb. távirati továbbítására használható, ha azonos szöveggel legalább 20 címzett részére adják fel. Díja hely­ben 20 szóig, vidéken 10 szóig 40 fillér, további szavankint 4 fillér. Harminckétezer pen­gős munka indul, meg Lábatlanon A Salgótarjáni Kőszénbánya R. T. lábatlani cement és tégla­gyára a lábatlani dunaparton nagy munkalatokat indít meg. Saját for galmának lebonyolítására rakodót épit harminckétezer 400 P összkölt­séggel. A rakodó falának felépítése 21 500 pengőbe kerül, a hozzávezető út megjavításának költsége 10.900 pengőt emészt fel. A hatóságok kép­viselői március 23-án szálltak ki a helyszínre. A tárgyalások és a hely­színi szemle megtartása után a ter­vet elfogadták és hozzájárultak a munka megindításához. A meginduló építkezés nagy munkaalkalmat biz­tosit. láre. 31. ós ápr. 1. szombat, vasárnap 9 érakor 3, 5, 7 és 9 kor c Gaal Franciska bűbájos világfilmje. IBI MOZGÓBAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom