Esztergom és Vidéke, 1934

1934-03-29 / 25.szám

.» i . w «-ml­A gazdák és a szénbányák A gazdák és különösen a nagy­számú kisebb szénbányák között éles ellentétek vannak. Ezek a szénbá nyák ugyanis bérlik a gazdától azt a területet, amelynek mélyén szén­kincs van elrejtve. A bányák a ki­termelt szénért bizonyos dijat fizet­nek a gazdának. Ez a „terrágium". Hiába azonban a törvény irott be­tűje, a szénbányák és a gazdák nem tudnak megegyezni. A kitermelési dijat ugyanis a bánya a kibányá­szott szén arányában kapja. A bánya csak bejelenti a gazdának, hogy egy­egy tárnában nem dolgoztak: és akkor már kevesebb a gazda bevé­A kereskedelemügyi miniszter az érdekképviseleteknek megküldte már a kéményseprőipar szabályozását célzó uj_ rendelettervezetét, mely a muntrakerületek nagyságát az eddigi kéményszámtól eltérően a nyers jö­vedelemhez szabja. A járásokban ezentúl 7000, a városokban 9000 a fővárosban 12.000 pengő nyers jö­vedelmet engedélyeznek egy-egy munkakerület számára. A kéményseprő dijakat egyönte­tűen 13 filléres alapösszegben szab­ják meg és ehhez járul minden épü­letosztály (alagsor, földszínt, emelet tele, bár a szénbányák adatait senki sem tudja ellenőrizni. Csupa kisem­ber áll szemben a szénbányákkal, a magyar szénterület 60 % a községek és kisbirtokosok tulajdonához tarto­zik, A kisemberek most elhatároz­ták, hogy tömörülnek a bányákkal szemben. Mult csütörtökön délben ülést tar­tottak az OMGE-ban és elhatároz­ták, hogy megalakítják a szénjog védő egyesületet. Elnöknek Ivády Béla volt földmivelésügyi minisztert választották meg. Esztergomból Erős István és Gere János jelent meg a gyűlésen. stb.) után 3—3 fillér, a seprési dí­jakat a kéményseprőmesterek ma­guk szedik ezentúl is és csak a hát­ralékokat hajtják be közadók mód jára. A tervezet az egyes kéményseprő üzemekben alkalmazandó munkások számát is előírja, sőt díjazásukat is megszabja. A járási munkakerüle­tekben minden 1500, a városokban minden 2000, a főváros területén minden 2500 kémény tisztításához e gy-egy segédet kell alkalmazni. A kéményseprő érdekeltek egyesülete tiltakozó nagygyűlést hívott össze. Diszérmek az ipar kiváló munkásainak Az Országos Iparegyesület az idén is diszérmekkel tünteti ki azokat az iparosokat, akik jelességükkel kitűn­tek, a kor igényeinek és a külföld del való versenyképesség feltételei­nek megfelelő ipartelepet alapítottak, akik iparukat művészi irányban fej­lesztik, végül kereskedőket, magáno­sokat, társulatokat, intézeteket, vagy más erkölcsi testületeket, amelyek a hazai származású iparcikkek pár­tolása és terjesztése terén szereztek érdemeket. Művezető, alkalmazottak, munkások részére is ad érem for­májában kitüntetéseket az Iparegye­sület és jutalmazó elismerésben ré­szesiti azokat a gyárigazgatókat, osztályvezetőket, gyári művezetőket gyári előmunkásokat, alkalmazottá kat, kézművessegédeket és kiváló gyári munkásokat, akik hosszabb ideig egy munkaadónál dolgoznak, és tanulók oktatásával érdemeket szereztek. 1 SÍ iraL JÍHJHF WBLJM JSXJHL Turisták és kirándulók figyelmébe! A Magyar Turista Egyesület Esztergomi Osztálya kirándulá­sainak progratnmja mindenkor Rákóczi-téren Szathmáry Béla ékszerész kirakatában látható. A Magyar Uszó Szövetség va­sárnap tartotta ez évi közgyűlését amelyen megválasztották dr. Keme­nes Illés budapestvidéki tankerületi kir. főigazgatót tiszteletbeli elnöknek. Névváltoztatás. Müller Gyula, az; |Esztergomi Takarékpénztár cégveze­tője, belügyminiszteri engedéllyel ne­vét „Mátray" ra változtatta át. Segédjegyzőválasztás. Kesztölc község képviselőtestülete hétfőn Re­viczky Elemér járási főszolgabíró el­nöklete mellett tartott ülésén Dániel Fülöp únyi segédjegyzőt választotta meg egyhangúlag segéd jegyzőül. Halálozás. Kádár Kálmán vá­mosmikolai ügyvéd, Hontvármegye tb. főügyésze és törvényhatósági bi­zottsági tagja, f. hó 24 én életének 85-ik évében, hosszas betegeskedés után elhunyt. A megboldogultnak vá­rosunkban igen sok tisztelője, ba­rátja és több rokona volt. — SallaiJó-i zsef, jónevű csizmadia mester 70 évesi korában tegnap elhunyt. Temetésef pénteken lesz a belvárosi temetőben/ A főszékesegyházi ének- és zenekar műsora. Nagycsütörtökön : Introitus, III. Credo és Communio koraliter. Asola: Christus factus est, graduale. Kersch: Dextera Domini, offertorium Büchner : Nagyböjti mise. Gloria Goller: Szent István miséjéből. Áldozás alatt Mozart: Ave verum és Vittoria : Jesu dulcis. — Délután Buchner: Miserere c-moll. — Nagypéntek: Csonkamise. Trac­tusok koraliter, passió a'att Büchner: Turbai férfikar (kispapok). Körme­netre Ebner; Vexilia regis. A szent sírnál Buchner: Tenebrae factae sunt. Keresztények sírjatok. D u. Seyler : Miserere, f moll. — Nagy­szombat: Buchner: Missa X. Sab­bato Sancto Mozart: Adoramus. Pá­pai himnusz. — Esti feltámadáskor : Seyler: Angeius és cum transisset. Buchner : Exsurge (kispapok ének­kara.) Kersch : Domine probasti me és Resurrexi. Feltámadt Krisztus. Quadílieg: Te Deum. Büchner: Re­gina coeli Haller: Tantum ergo. Pa pai himnusz. Orvosi hir. Dr. Rogrün Jenő or­vosnak a kerületi pénztártói való megválása folytan a budapesti köz­ponti tanácsban dr. Darvas Géza képviseli az OTI esztergomi pénz­tárához tartozó orvosok érdekeit. Az érseki papnevelő-intézet szentévzáró ünnepélye. Az esz­tergomi szemináriumban szombaton délután szépen sikerült ünnepséget tartottak a szentév bezárása alkal­mából. Az ünnepélyen megjelent a biboros Főpásztor, Serédi Jusztinián dr. hercegprímás is, a főpapság és a meghívott előkelő vendégek. A műsor első száma Buchner: „Most lett a kenyér" c. szentségi ének té­mája feletti Fantázia volt. A kiegé­szített szemináriumi zenekar a dara­bot remek kidolgozásban, annyi fi­nomsággal adta elő, Béres István theologiai tanár vezetésével, hogy felemelő lelki élményt nyújtott a hallgatóságnak. Ballá Ernő V. éves hittudományi hallgató, az ünnepi szónok, mélyen átgondolt, szépen felépített beszédével a hallgatóságot szinte magával ragadta. A szeminá­rium növendékei ezután Harsányi : „Diadalmas halál" c, kis operáját adták elő Demény—Bucher meg­zenésítésében. A sikerült hangszere­lés nagy hatást váltott ki, a dalia mok hol könnyed emelkedettsége, hol markáns tömörsége a költő el­gondolását tökéletesen érzékeltette : a diadalmas halál, a feltámadás ki­fejezésével. Szebben, erősebben ke­vésszer hallottuk még ezt a zenében kifejezni. Ez vitte sikerre a darabot és hogy a növendékpapok is meg értették a szerzők felfogását A ma­gánénekek is, a zenekar is jó volt. Magánszólamokat Geröfy Béla, Gyet­vay Géza, Juhász József, Kertész László és Petrik Zoltán theologusok énekelték. Az ünnepély résztvevői a legszebb érzésekkel távoztak az ün­nepélyről. Nagy heti szertartások és Hús­vét a városi kegyúri plébánia­templomban. Nagyszerdán d. u. 6 órakor Lamentatio. Éneklik Gérecz Géza, Kántor Félix és Ammer József. Nagycsütörtökön reggel 8 órakor ün­nepi nagy mise. Oltárfosztás. D. u 6 órakor Lamentatio. Éneklik özv. Taky Gyuláné, özv. Müller Antalné és Burány Ferencné. Az egyes siral­mak után a plébániatemplom ének­kara Palesztrina: „O bone Jesu", „Adoramus te" és Koethe : „Stabat Mater" c. müveit énekli. Nagypénte­ken reggel 8 órakor kezdődik a csonka mise passióval és szentbe­széddel. D. u. 6 órakor Lamentatio. Éneklik: Kemény Miklós, Zelenyák Ferenc, Török Sándor és a Turista dalárda Hajnali Kálmán vezetésével. Seyler. „Miserere". Nagyszombaton reggel fél 7 órakor kezdődik a szer­tartás. Tüz-, víz-, húsvéti gyertya-, keresztkutszentelés mely után kb. 8 órakor szentmise. A föltámadasi szer­tartás este 7 órakor lesz. Ammer J. „Exurge" vegyeskar. „Domine pro­basti me" falsobordoni, a többi rész népének. Husvétvasárnapján szent­misék a szokásos időben. A 9 órai nagymisén a templom ének és ze­nekara Deák Bárdos György : Missa in hon. Sancti Emerici"-jét adja elő Ammer karnagy vezetésével és Haj­nali Kálmán orgonakiséretével. A mi­sében előforduló szólórészeket Taky Marianna és Müller Antalné éneklik. Offertoriumra A. Wiltberger „Terra tremuit" énekii Taky Marianna, dr. Rosenmüller Zoltán hegedűkiséreté­vel. Fél 12 órakor gyermekkar há­romszólamu húsvéti énekek. Szólista. Ammer Judit III. o. t. D u. a szo­kásos időben litánia. Hnsvéthétfön a 9 órai nagymisén gyermekkar énekel. Pécsi cserkészek Esztergom­ban. A szép márciusi napok meg­hozták Esztergomnak az idei első tanulmányi kirándulókat. Hétfőn dél­ben 16 pécsi cserkész érkezett két tanárvezetőjükkel Esztergomba. A pécsi tanítóképző intézet növen­dékei. Vitéz Széky Pál és Somogyi Géza tanárok vezetésével megjárták az egész Börzsöny vidéket, Nagyma­rosnál átkeltek a Dunán és Visegrá­don keresztül felmentek Dobogókőre. Ne menjen el fájó szívvel a gazdag és ízléses húsvéti kirakatok előtt, mert már pár fillérrel bejöhet Vörös József üzletébe! Szép hnsvéti tojások és finom húsvéti sonkák csak Vörös Józsefnél kapnátok mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm sönt kaphat, ba gyümölcsöst létesít Kállay földmivelésügyi miniszter az idén folytatni fogja gyümölcs­telepítési kölcsönakcióját. Módunk­ban van a kapható kölcsönök össze­géről és a visszafizetés módozatai­ról tájékoztatni az érdekelteket. Minthogy az ültetendő gyümölcs­nemek — alma, szilva, őszi barack, mandula — szerint az oltványszük­séglet és minden egyéb költség is változó, a kölcsön összege is más és más. A kamat változatlanul 5 és fél százalék, a visszafizetés és rész­leteit azonban ismét az ültetett gyü­mölcsnemek szerint állapítja meg a készülő rendelet. Ehhez képest a kölcsön nagysága és a törlesztés módja a következő: Almafa, amelyből 58, vagy 90 drb helyezhető el egy kat. holdon, aszerint, hogy 10, vagy 8 m sor­es tőtávolságra ültetik. Az almate­lepitésre kapható kölcsön eszerint 120, vagy 200 pengő holdankint A törlesztést a 11-ik évben kell meg­kezdeni. Az első részlet, amely 1945-ben esedékes, 4, illetve 6 P, az 1953 ban fizetendő utolsó rész­let pedig 26, illetve 44 P. Szilva telepítésénél — ebből 160 drb kell egy holdra — 330 P a köl­csön holdankint, az első részlet, amely 1943-ban esedékes, 4 pengő, az 1954-ben fizetendő utolsó részlet pedig 62 pengő. Alma és szilva ke­vert ültetése esetén az oltványszük­séglet 112 db, a kölcsön 246 P. A törlesztés itt 10 év múlva, 1944-ben 2 pengővel kezdődik és tart 1954-ig, amikor az utolsó részlet, 54 P ese­dékes. A legnagyobb kölcsön őszibarac­kos telepítésre kapható és pedig holdankint 640 P, minthogy őszi­barackból 370 drb kell egy holdra. Az őszibarack az ültetés után már harmadik évben termőre fordul, a kölcsön visszafizetését itt már a hatodik évben meg kell kezdeni. Az első részlet, 1940-ben 10 P, az utol­só részlet 1951-ben 50 pengő. Ugyanekkora kölcsönt, holdankint 640 pengőt ad a minisztérium ott is, ahol őszibarackot mandulával ke­verten ültetnek, de itt a visszafize­tés, amely szintén a hatodik évben, ! 1940-ben kezdődik, 10 év alatt ese­dékes 8 — 24 pengős részletekben. Tisztán mandula-telepitésre nem lehet kölcsönt kapni. Hogy hol mit ültetnek, azt a termesztési viszonyok alapján mindig a minisztérium álla­pítja meg. Központilag szerzik be, megbízható faiskolákból az oltvány­szükségletet is és pedig az almát, szilvát és mandulát 77 filléres, őszi­barackot 55 filléres darabáron. Elkészült a kéményseprő-ipar ren­dezésének tervezete

Next

/
Oldalképek
Tartalom