Esztergom és Vidéke, 1933

1933-08-27 / 67.szám

tételeit törli és hathatós segítséggel a bajokat legalább enyhíti. A mi te­hertételünk itt a primási városban, hogy az új magyar közéletnek meg­felelő képviseltetése legyen a par­lamentben, hogy mindazok, akik a lejárt politikának hívei voltak, akik közül sokan súlyosan bírálhatók — eltűnjenek új közéletünk porondjá­ról és távolra kerüljenek a vezető­állásoktól, hogy ez a szerencsétlen szegény város végre igazi önmagára találjon és békességgel, bizakodva élhessen. Ha ezeket a feltételeket az intéző­körök magukévá teszik, ha ezek ál­tal a feltételek által képezett válasz­fal közöttünk összeomlik, méltóz­tassék elhinni, Méltóságos Uram, hogy békesség és egyetértés lesz közöttünk és örül majd az eszter­gomi polgár, ha nem kell politizál­nia, ha a politika helyett nyugodt lélekkel és kenyeretadó munkával II. Mit is akar tehát az otthon terén elérni az új építészet ? Pár szóban szokták összefoglalni vezérelveit: levegő, napfény, világosság, higiénia és gazdaságosság. Igen sok-sok levegőt és fényt ké­rünk a régi szellőzetlen sötét la­kásba, mert a napfény nemcsak egészséget, de derűt és vidámságot is áraszt maga körül. Le tehát a sok nehéz porfogó függönnyel. Szé­lesen elnyúló nagy ablakot alkalmaz­zunk, hogy elkerüljük a sötét zugo­kat, hová a fény sosem juthat el. Tisztaságot és könnyen tisztítható ságot, észszerű gazdaságos közleke­dést, a helyiségek szerves kapcsola­tát, a könnyű áttekinthetőséget, az é gtájak és helyiviszonyok gondos mérlegelését az alaprajz megalkotá­sánál. Száraz építési mód lesz a jövő céija, hogy már elve sem ke­iüljön be nedvesség az épületbe, — mozgatható válaszfalakat akar az épí­tészet, hogy a változó igényeknek és céloknak alakíthassuk át ottho nunkat. Alkalmazzunk belül fino­mabb és jobb anyagokat, melyek a ház értékét emelni fogják, pl. : hé­zagtalan, pormentes padlókat, tisz­títható és mosható falakat és búto­rokat, pontosan záródó vasablako­kat, jó padló- és falszigetelést és esetleg ne riadozzunk a lapostetőtől sem, mely sokkal jobb, mint a po­ros és tűzveszélyes padlást magába záró tetőszék, de praktikusabb és szebb is, mert az épület helye ál­tala újra visszatérül és kihasznál­ható akár tetőkertnek, akár szóra­kozó vagy tornázó terrasznak. Az egyes szobák rendeltetése is megváltozott. A régen szokásos sza­lon, ebédlő, háló helyett, ma egy ig azén nagy helyiséget alkalmazunk, az úgynevezett lakószobát, mely a nappali, fogadó, ebédlő szerepét rölti be. Emellett minden családtagnak külön kisebb hálóhelyisége van, amelybe elvonulhat, — ha neki úgy tetszik, vagy körülményei kényszerí­tik erre, — a többiektől. De mindenek felett az értéktelen és drága cifraságok elhagyását kí­vánjuk. Igen, az egyszerűség, a tisz­taság vágyának jönnie kellett, a sok felesleges disz és sallang kiselejte­zésével és „meg kell maradnia mind­addig, mig tisztító hatását be nem töltötte 1 Mert nem igaz, hogy az egyszerűségnek szegényszaga van, — mondja Orbán Ferenc — inkább ez egy nagy magaslat a gazdag zsúfoltsághoz képesti" Igaz, hogy ehhez jellem erőssége kell, mert na­gyon nehéz egyszerűnek közvetlen­nek lenni: (Jellemző kórtünet, hogy ma a gazdagok törekednek a sima, dolgozhat. Erre kell nevelni is, szok­tatni is népünket. Hogy mennyire égető kérdést érintünk ezzel a cikkünkkel, iga­zolja, hogy a Nemzeti Egység hiva­talos helyi lapja legutóbbi számá­ban „Esztergom és a politikai szer­vezkedés" c. cikkben keres valamit, keres egy békés, közös utat, keresi a kézfogást, de nem tudja megta­lálni annak igazi módját. Az igazi mód az, amit elmondottunk. Igen, tenni kell valamit. Tenni kell vala­mit, hogy ne a kerítésen át kiabál­junk egymásnak, hogy végre tiszta szívvel kinyissuk azt a kaput, amely a primási város igazi békéjét eddig elzárta tőlünk. Amint illik, a kezdőlépést, mi tet­tük meg, a választ Méltóságos Uram­tól kérjük. Őszinte tisztelő hive: Vécs Ottó. egyszerű épületek, meg bútorok után, a kevésbé tehetősek pedig a cifra és pompás dolgokat szeretik.) Az új szellem eddig legjobban a lakásberendezést, a bútorokat alakí­totta át. Pár esztendő alatt odafej­lődött a dolog, hogy ma már stílus­bútort alig vásárolnak, s az összes pesti kirakatok és kiállítások tele vannak modern és álmodern búto­rókkal, új világító testekkel, füg­gönykelmékkel, szőnyegekkel. A mai lakást már nem zsúfoljuk tele min­denféle Hm-lommal. A kevés, de ké­nyelmes és sok célra használható kombinált bútor, szerényen meghú­zódik a falba, vagy a fal mellett, a szoba közepén tág teret hagyván a kényelmes közlekedésnek. Különösen áll ez az elv a kis szobák berendezésére, ahol alapo­san meg kell fontolni a dolgot, ne­hogy felesleges, csak reprezentációt szolgáló darabok foglalják el a he­lyet az igazán használati daraboktól, mert a lakás van miérettünk s nem mi a lakásért ! Csodálatos eredmé­nyeket értek el a praktikus konyha­berendezések terén (frankfnrti kony­ha). Szinte hihetetlen kis helyen van elrendezve és a háziasszony a konyha közepén ülve elérhet min­den szükséges dolgot s nem kell gyalogolnia főzés közben ide-oda. A felsorolt problémák jó megol­dása utáni vágy teremtette meg az új szemléletet, amely ma már be van bizonyítva, egy új építészeti sti­lus kialakulásának kezdetét jelenti mint volt egykor a görög dór, a kora román, vagy a francia gótika. Ézt a fiatal hajtást nem lehet már eltiporni, gúnyos szóval elhallgat­tatni, mert olyan erős gyökeret vert főkép — és ez a fontos — az if­júság lelkében, hogy onnan semmi­féle rosszakarat, megnemértés vagy a múlton rágódó tehetetlenség sem fogja tudni kipusztítani. Igazságait tudomásul kell venni, mert egyene­sen nevetségessé teszi magát az, aki hiábavaló szélmalomharcot kezd az új építészet felismert igazságai ellen. Természetesen elfogult Ítélettel nemcsak a lapostetejű, simafalú koc­kaházakat kell érteni modern építé­szet alatt, mert a korszerűséget el­sősorban a jól megoldott alaprajz jelenti. Inkább a belsőért van az épület és nem a külsőért. Az építé­szet feladata belsőterek létesítése, a külső csak a belsőnek kivettetett képe lehet, mentesen minden csöke­vénytől. Lehet egy meredektetős ház sókkal modernebb, mint egy lapos­fedelű. Többé nem száraz munka az alaprajz elkészítése és nem füg­getlen a homlokzat díszítéseitől. Ma a kettő csak egyszerre, együtt születhetik meg. Mint mindenben, úgy az építé­szetben is vannak túlzók, akik szél­sőséges álláspontot képviselnek, akik egyszerre túlsókat kivannak és min­denáron ujat akarnak, a régi leszűrt eredményeknek és tapasztalatoknak figyelembe vétele nélkül, de ez a törekvés, eltekintve attól, hogy az eredményei mai szemmel még két­séges értékűek, legtöbbször gazda­sági okokból nem is vihetők kereszt tül. Előkészületek a „Szegedi Hét"-re Bámulatos erőfeszítéssel készült Szeged az augusztus 26-án kezdődő és szeptember 3-ig tartó „Szegedi Hét"-re. A rendezőbizottság, amelynek élén vitéz Shvoy Kálmán dr. altábornagy, vegyesdandár-parancsnok, Bárányi Tibor főispán és Kogutowicz Károly dr. egyetemi tanár állanak, a leg­ötletesebb programmokkal töltötték ki a nyolc napig tartó ünnepsége­ket. Kilenc különböző kiállítás (művé­szeti, ipari és kereskedelmi, gazda­sági és mezőgazdasági kiállítások), szabadtéri játékok, kongresszusok, hangversenyek, sport- és bridge­versenyek, néprajzi és céhfelvonulá­sok, népszokások bemutatása, tör­ténelmi élőképek, cserkészbemutató, strand-ünnepélyek, kirándulások a tanyavilágba és Pusztaszerre, garden­partyk, irodalmi esték váltakoznak a nyolc napos programmon. Az ünnepi hetet szeptember 3-án egy nagyarányú, Magyarországon még soha nem látott viziünnepély zárja be: Velencei éj a Tiszán, és részt vesz benne kb. 3000 csónak lapionokkal feldíszítve, amelyek pom­pás keretet alkotnak az úszószin­padnak, amelyen zene és énekművé­szek közreműködésével olasz hang­versenyt rendeznek. A „Szegedi Hét" alatt az ország minden részéből filléres és rend­kivüi kedvezményes vonatok szállít­ják az érdeklődők tömegét Sze­gedre. Minden a „Szegedi Hét"-re vo­natkozó ügyben készséggel áll az érdeklődők rendelkezésére a „Szegedi Hét" központi irodája, Szeged, Kass szálló 25. (Telefon 14—15.) Adományok az Országzászlóra Az Esztergomban felállítandó Or­szágzászlóra a következők adakoz­tak. Az Esztergomi Takarékpénztár Rt.-nál: Esztergomi Takarékpénztár Rt. 50 Dorogi elöljáróság 25.30, Szabó Béla gyűjtése (Dömös) 22.Ö0, Szent Er­zsébet Nőegylet 21, Lingauer Sándor dr., Etter Ödön, Szenttamási Kör 20—20,Tokodaltárói Olvasókör 18.50, Schmidt Sándor dr. gyűjtése 17, Szomszély Antal (Dorog) 15, Csa­nády László 14.80, Annavölgyi tan­testület, Brutsy Jenő, Dorogi Atl. Club, Drahos János, Kat. Legény­egylet, Magyar Turista Egylet, Nád­ler István, Nyergesújfalui Kaszinó, Piszkei Olvasókör, Schrank Ödön, vitéz Szivós-Waldfogel József, To­kodaltárói altisztek, Vármegyei Vitézi Szék, 10—10, Stefánia­Szövetség 8, Pilismarót község 7, rzv. Farkas Elekné, Hirsch Izidor, Kerschbaummayer Károly, Sólyomy Lajos 5—5, Berán Károly, B. R., Etter Kálmán dr. 3-3, Muzsik Pál (Dág), Prousa Vilmosné 2—2, Jako­bek Jenő 1 pengó. Az Esztergomi Kereskedelmi és Iparbank Rt.-nál: Esztergom város tisztikara 100, Ka­menszky Gyula, Esztergomi Bencés Székház, Popper Dezső dr., Brey er István dr., Gróh József dr. 20—20, Esztergomi rendőrkapitányság 15, Kemenes Illés dr., Kő mi ves László dr, Lepold Antal dr., Orosz Antal, Serényi Gyula, Karcsay Miklós 10— 10, Szántó János, Lenkei Emil, Ma­daras Aurél, Décsi Ferenc dr., Ta­kács József dr., Ujszászy Imre, Biró Dezső dr., Divéky István dr., Eitner Elemér 5—5, Király Mór, Hamvas Endre dr. 4—4, Szegedi József dr., Scheiber Győző, Vezér Mária, Buzá­rovits Gusztáv 3—3, P. V., R. J. Szatzlauer Gvula, Csárszky István dr., Mailasz Tibor dr., Béres István, Kottler László, Lintner Kálmán 2—2, Gábris Gyula, Bleszl Margit, Kardos Jenő, Fogarassy István, Büchler Mór 1—1 pengő. Miután az eddigi adakozások egy­általában nem elegendők ahhoz, hogy Esztergom városához méltó országzászló emeltessék, az épitő­bizottság kéri Esztergom közönségét a további adakozásra. A Szent István-napi kerékpárverseny győztesei A sportkedvelő közönség szép ér­I deklődése mellett tartotta meg az Esztergomi Kitartás Kerékpáros Kör Szent Istvánnapi versenyét. Az egyes versenyszámok ered­ménye mutatja, hogy ifjaink a ne­i hézségek és fáradtság ellenére is szép sikereket értek el. Az egyes versenyek győztesei: Országúti versenyben: 1. Nyilas Béla, Rpalota, nagyezüst. 2. Nyilas Sándor, Rpalota, nagybronz. 3. Simon Gyula, Esztergom, n. bronz. 4. TerecziJózsef, Esztergom, kisbronz. 5. Meszes Gyula, Esztergom, kisbronz. 6. Patus Mihály, Esztergom, kisbronz. 7. Dinnyés Imre,Esztergom, kisbronz. 8. Krenn Béla, Rpalota, kisbronz. Városi gyorsasági versenyben: 1. Nyilas Sándor, Rp., nagyezüst. 2. Cseszka Ferenc, E., nagybronz. 3. Meszes Gyula, E., kisbronz. 4. Nyilas Béla Rp., kisbronz. 5. Ivány Lajos, E., kisbronz. Akadályversenyben: 1. Nyilas Sándor. Rp., nagyezüst. 2. Nyilas Béla, Rp.. nagybronz. 3. Erős Sándor, E., kisbronz. Lassúsági versenyben: 1. Nyilas Sándor, Rp„ nagyezüst. 2. Bohón Lajos, E., nagybronz. 3. Dinnyés Imre, E., kisbronz. 4. Albrecht öcsi, E., kisbronz. Verseny után a Kath. Legényegy­let helyiségében Kőhalmy László dr. buzdító beszédet intézett a verseny­ben résztvett ifjakhoz. További lel­kes munkára serkentette őket, majd pedig a győzteseknek kiosztotta a város által adományozott érmeket. Végül a Kör hálás köszönetét fe­jezte ki a város polgármesterének az érmekért; a főszolgabiróságnak, az államrendőrségnek és a csendőr­ségnek pedig a támogatásért. Magánnyomozó irüda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő m. kir. államrendőrség által engedé­lyezett magánnyomozó irodája Esz­tergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes ter­mészetű ügyekben nyomoz, okmányo kat beszerez, ismeretlen helyen tar­tózkodó vagy eltűnt egyéneket fel­kutat, úgy bel- mint külföldön. Uszóruhák és gyermek trikók naj:y választékban, olcsó áron IL­LÉS SÁNDOR cégnél. mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Tudnivalók a mai építészetről Irta: Puskás Károly építészmérnök

Next

/
Oldalképek
Tartalom