Esztergom és Vidéke, 1933

1933-08-27 / 67.szám

Ezer pengő büntetésre ítélték a gázoló külföldi gyárigazgatót A győri büntetőtörvényszék so­ronkivül letárgyalta a pár napja elő­zetes letartóztatásban lévő Kojouc­harof Kristóf bolgár származású sörgyárigazgató ügyét, aki Duna almás községben gépkocsijával ha­lálra gázolta Szántó Józsefné 62 éves földművesasszonyt. A sörgyárigazgató autója olyan erővel ütötte el a sze rencsétlen asszonyt, hogy az a sár­hányóról az autó szélvédő üvegéhez vágódott és mintegy huszonöt mé­terrel távolabb zuhant le az úttestre. A gépkocsi vezetője nenek ellenére sem állt meg, hanem tovább robo­gott és csak úgy tudták elfogni, hogy egy másik autó üldözőbe vette és amint sikerült elkerülni az uton elébeállt, A külföldi sörgyárigazgató, aki fe­leségével és két gyermekével vala­mint honfitársával, Kostof Iván szó­Mult vasárnapi számunkban rövi­den közöltük, hogy a város képvi­selőtestülete megszavazta a vikend­telep építkezését. Egy pillanatig sem időzünk annak a megállapításánál, érdemes-e a vikendtelep-épitkezésbe belemenni, örömmel állapítjuk meg, hogy a képviselőtestület és mindenki ezen a véleményen volt. Sántha József dr. tanácsos ismer­tette szakavatottan a javaslatot. Esze­rint a vikendtelep létesítése céljá­ból a város díjmentesen engedi át a Primás-szigeten a területet, hogy itt magánvállalkozók által felépí­tendő házak azoknak egyesek részére történő értékesítéséig a város tulaj­donát képezik. A létesítendő köz­művek az elkészítés után véglege­sen a város tulajdonába mennek. A képviselőtestület engedélyt ad arra — szólt a javaslat —, hogy ezen a területen a városi mérnöki hivatal által elkészített terv és költségvetés szerint Pfalcz Tivadar és Toldy Já­nos építkezési vállalkozók és Tölde­zsán István fakereskedő saját költ­ségen 10, és felveendő kölcsön­összegen még további 55 vikend­házat épit. A felveendő kölcsön 100 ezer pengőt tesz ki, amit egy pesti pénzintézet az Országos Magyar Vikendegyesület közbejöttével, a vá­ros garanciája mellett jolyósit. Eb­ből az összegből a vállalkozók csak annyit kapnak, amennyit időközben munkát elvégeznek. Azután, ha a vikendházak eladásra kerülnek, a befolyt vételárat a kölcsön tőkéjé­nek és kamatainak törlesztésére for­dítják. Amennyiben a 65 víkendház kellőszámú vevő vagy jelentkező hiányában nem épülhetne meg, vagy azt a gazdasági viszonyok lerom­lása meggátolná, a városnak jogá­ban áll a vállalkozókkal a jogvi­szonyt minden kártérítési vagy el­maradt haszon követelése nélkül megszüntetni. A javaslatot helyesléssel fogadta el a képviselőtestület, sőt köszönetét fejezte ki az Országos Magyar Vi­kendegyesületnek és Haszár Aladár dr. Budapest főpolgármesterének, akinek közbenjárására volt csak le­hetséges a 100 ezer pengős kölcsön megszerzése. A tárgyhoz elsőnek Kiffer Ferenc szólt és az erdei jelleg megszünte­tése körül aggodalmának adott kife­jezést. Sántha tanácsos megnyug­tatta a felszólalót. Zwillinger Ferenc dr. elfogadja a javaslatot, Kubovics Ferenc pedig azt örömmel üdvözli, csak a garanciavállalás miatt aggo-| dalmaskodik. Vitéz Szivós-Waldvogel I fiai ügyvéddel és annak feleségével tartott Budapest felé, hogy Szófiába menjen, a törvényszék előtt azzal védekezett, hogy a szerencsétlenség oka az elgázolt asszony volt, mert hirtelen a gépkocsi elé ugrott. Arra a kérdésre, hogy a gázolás után miért nem állott meg, azt felelte, hogy félt attól, hogy a falubeliek megtámadják, a legközelebbi ható­ságnál azonban önként akart jelent­kezni. A törvényszék a tanuk kihal­gatása után megállapította, hogy a gyorshajtás miatt gondatlanság ter­heli a gépkocsi vezetőjét és ezért bűnösnek mondotta ki a vádlottat gondatlanságból okozott emberölés vétségében s az enyhítő szakasz alkalmazásával ezer pengő bénzbün­tetésre ítélte és elmarasztalta a bűn­ügyi költségek megtérítésében. Az itélet jogerős. József a garanciavállalásban semmi veszedelmet nem lát, hiszen a pénz felhasználását a város ellenőrzi és a kölcsönrészletek lehívása az építke­zés arányában történik. Ha a köl­csönből csak annyit fizetünk ki, amennyit beépítünk, és amiért meg­van a kézzelfogható érték, az ügy igazán nem lehet aggályos. Ha a Wascha-gyár kölcsönénél is ilyen körültekintéssel járt volna el a város (a főügyész), ott sem érte volna semmi károsodás a várost. Ez a válasz meg­nyugtatja az aggályoskodókat és így a vikendépitkezés egyhangúlag el­fogadtatott. Az indokolás azt mondja, hogy a város azért szorgalmazza és vette tervbe a vikendtelep létesítését, hogy a meginduló munkákkal segítsen a pangó iparon és, hogy a város éle­tébe egy kis vérkeringés felfrissíté­sét hozza. A gyümölcstermelők köz­leményei A Komárom—Esztergommegyei Gyümölcstermesztő és Értékesítő Egyesület értesiti tagjait, hogy f. é. szeptember hó 1-től állandó rovatot kap az Esztergom és Vidékében és igy állandó kapcsolatba jut tagjaival A rovatvezetését ifj. Rayman János, az egyesület szakfelügyelője vállalta. A gyümölcstermesztő Egyesület állandó rovata útján a következők­ben akar tagjainak segítségére lenni: 1. Minden hónapban, az első két lapszámban részletesen ismerteti a havi teendőket, munkákat, védeke­zési módokat a gyümölcsösökben. 2. Állandóan közli a gyümölcs terjesztő Egyesület hireit. 3. Rövid híradásokat közöl az aktuális gyümölcsfabetegségekről, gyümölcsfakártevőkről és a haszná­latos védekezési eljárásokról. Igy elő­segíti a betegségek és kártevők fel­ismerését és az ellenük való legcél­szerűbb védekezést. Ha pedig az ol­vasók összegyűjtik a leírásokat, igen hasznos kis jegyzet birtokába jutnak, melyet különben csak nehezen és drága pénzen vagy egyáltalában nem tudnának megszerezni. 4. Amennyiben a tagok bármely kertészeti vonatkozású kérdésben a a szerkesztőséghez fordulnak, a kí­vánt felvilágosítást az újság utján is közöljük. R. I Női selyem blúz divat szinekben 12*48 Keménynél. A vakáció szeptember 15-ig tart A kultuszminiszter rendeletet adott ki, amely meghosszabbítja a nyári nagyvakációt szeptember közepéig. A középiskolákban szept. 9—12-ig lesznek a javitó, pótló és kiegészítő vizsgák, 13—14-én a beirások s 15­én Veni Sancte. Az állami tanitó tanitónő és óvó­nőképző intézetekben szept. 11—14 között lesznek a vizsgák, megnyitás 15-én. A polgári fiú és leányiskolákban vizsgák szeptember 11-én és 12-én, pótbeirások 13-án és 14 én, ünnepé­lyes megnyitás 15-én. Ugyanez a helyzet a felső keres­kedelmi iskolákban. A kereskedő- és iparostanoncisko­lákban beiratások szeptember 11-től 14-ig, megnyitás 15-én. A női kereskedelmi szaktanfolya­mokon az a rend, mint a polgári és kereskedelmi iskolákban. Ugyancsak 15-én nyílnak meg az elemi, továbbképző és az önálló gaz­dasági népiskolák. A rendelet felkéri az iskolafenntartó egyházi főható­ságokat, hogy hasonló értelemben intézkedjenek a tanitás kezdete felől. tató előadás is lesz. Belépődij csak 20 fillér. A Szövetség ezúton kéri nemeslel­kű jóakaróit, kik a büfféhez adomá­nyaikkal eddig is szívesek voltak hozzájárulni, hogy segítségüket most se vonják meg az anyagiakban sze­gény, de nagy feladatok előtt álló Stefánia Szövetségtől. Express-hirdetés GYERMEKCIPŐ 19—23 sz. r 98 WEISZ MÓR Posztóárúház Csökkent Magyarország állatállománya Most tették közzé a földmivelés­ügyi miniszter tavaszi állatösszeirá­sának eredményét. Eszerint az 1933. évi szarvasmarhaállomány 1,696.615 darab. A mult esztendővel szemben a csökkenés 122.219 darab. Érdekes, hogy a legnagyobb csök­kenés a Dunántúl mutatkozik, annak ellenére, hogy ez a vidék a legal­kalmasabb az állattenyésztésre. Ez onnan magyarázható, hogy az állat­értékesítés válsága ezt az ország­részt sújtotta a legjobban. A tehenek aránylag kis számban fogytak, csökkenésük 0.4 százalék, mig a bikáknál már 10 százalék, a növendékállatnál pedig 20—30 szá­zalék. Ez azt jelenti, hogy a gazdák nem tartották érdemesnek az állat­tenyésztéssel járó költségek viselé­sét és ez a következő esztendő ál­latállományára vissza fog hatni. A lóállomány 57.677 darabbal, te­hát 3.4 százalékkal csökkent. A leg­nagyobb a sertésállomány csökke­nése. A sertésállomány egy év alatt 431.717 darabbal, tehát 18.5 száza­lékkal csökkent. A juhállomány csök­kenése az idén is folytatódott, az idei csökkenés 154.273 darab, azaz 12 százalék volt. SZÉCHENYI-TÉR 15 EGYRŐL-MÁSRÓL Az esztergomi Stefánia Szö­vetség „Anya és gyermek napja" Városunknak ez a kevesek által ismert, csendben, feltűnés nélkül dol­gozó, de annál áldásosabb tevékeny­séget kifejtő intézménye, hogy a kö­zelgő télen az anyák és csecsemők védelmét minnél hathatósabban szol­gálhassa, f. évi szept. hó 3-án a bencsés gimnázium szigeti sportele­pén nagy felvonulással egybekötött „Anya és gyermek nap"-ot rendez A látványos felvonulás fél 3 órakor indul a városháza elől. Kedves ré­sze lesz a picibabák virágos kocsi­korzója. A felvonulásban résztvevő kicsinyek, ha a védőintézetben a rendelő órákon előre jelentkeznek, felvilágosítást, a sporttelepen pom­pás ozsonnát, a jól gondozott cse­csemők mamái pedig dicsérő okleve­let, kapnak. Részletes műsort lapunk legközelebbi számában közöljük. Most csak annyit, hogy a sporttele pen szabadtéri színpadon szórakoz­Kik vannak benne? Úgy van. Trettina közgazdasági szerkesztő úrról van szó. És arról az elemi felháborodásról, amely egy­némely purifikátor ajkairól szakad fel a nagy kérdés után ; vájjon kik vannak még benne? Ó nem a pa­namában, hiszen a panamák erre­felé már senkitsem érdekelnek. A 20.000, mondd húszezer pengőben, amely a népszerű távfuvarozási vál­lalat trezorjaiból vándorolt át a „Füg­getlen Kisgazda" zavaros politikai horizontja alá. Trettina ur azt állítja, hogy nincs benne. Mentségére le­gyen mondva, ő bizonnyal a sla­masztikára gondol. Az irigyek vi­szont arra a 20.000 deflációs, in­ségadós, aranyalapos pengőre, amely­ből neki nem kettőt, hanem húsz­ezret adott végzete, JLS mint a költő folytatná, nekünk csak egyet és az is elveszett. A mi egyetlen pengőnk már ré­gen elveszett, amivel szemben ez a Trettina egyáltalán nem elveszett ember. A nyájas olvasó, — mond­hatnak akármit — először meghök­ken, majd közelebb hozza pápesze­méhez az újságot. — Húszezer pengő ? Stimmt. Pont húszezer. Ibusz... De gusztibusz... Nem is rossz! Hát van még ennyi pénz a világon ? Semmelroth polgártárs utolsó cipő­pertlijét is elárverezték tegnap 3 pengő 26 fillér tavalyelőtti inségadó­hátraléka miatt. Weisskugel Jonathan fűszer- és vegyeskereskedő utolsó párnáját tegnap transzferálták el 13 pengő hátralékos forgalmiadója fe­jében s bár 20 pengő kölcsön elle­nében három évre hajlandó volt ösz­szes jövedelmeit lekötni, a szanálási akció sikertelenül végződött. — Hova gondol ? — nevettek a szeme közé. — Hát van itt még valakinek húsz pengője?... Ilyen, mondhatnánk végzetes köz­gazdasági tájékozatlanság közepette valóban nem lehet csodálkoznunk azon, hogy van húsz pengő. Sőt ezer pengő is van. Meg tízezer és húszezer. Csak némi lelemény kell a felkutatáshoz. Meg egy kevés bá­torság, amely, ha alkalmas pillanat­ban száll az ember Trett-inába, máris Vikendépitkezés 100 ezer pengő köl­csönnel a Primásszigeten

Next

/
Oldalképek
Tartalom