Esztergom és Vidéke, 1933

1933-02-23 / 16.szám

EtfTI R(i(H„/KKE ÖTVENNEGYEDIK ÉVF. 16. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1933 CSÜTÖRTÖK, FEBRUÁR 23 Előfizetési ar 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. Á nagy bare Harctéri jelentésnek is beillenék azok a tudósítások, melyek két kerület képviselőválasztási küzdelmeiről számoltak be. Elővezetések, letartóztatások, csendőri készültség, atrocitások s egyéb borzalmakról olvastunk napokon keresztülTalán túloztak ezek a tudósítások ? Ha igy volna — bármilyen hivei ís vagyunk a sajtószabadságnak —, mégis azt kell követelnünk, tiltsák be azokat a lapokat, amelyek ezt az emúgyis feszült idegzetű társadalmat oktalan izgalmaknak teszik ki. Nem szabad izgatni a kedélyeket — mondják nagyon bölcsen az illetékesek. De ennek a legradikálisabb módja az, hogy példásan meg kell torolni azokat a tényeket, visszaéléseket, panama-gyanus eseteket, amelyek minden agitátornál többet ártanak a kedélyeknek is, meg a nemzetnek is. Nagyszabású társadalmi és gazdasági átalakulás szele dübörög világszerte, az összetákolt utódállamok eresztékei recsegnek, s a mikor legnagyobb szükségünk lenne a maradék gazdasági és erkölcsi erők egy célra való irányítására, a nemzeti egységre, egy két választás még messzebb taszítja egymástól a lelkeket. Ha legalább valami reális értéke volna annak a heroikus küzdelemnek és erőfeszítésnek, melybe egy-egy képviselő megválasztása kerül. De a tapasztalat szerint csak a pártpolitikai elfogultság, a mesterségesen felheccelt és beugratott választópolgárok tulajdonítanak komoly jelentőséget annak, hogy milyen programmot hirdető képviselőt küldenek be a parlamentbe. A parlamenti huzavonák, nívótlan csetepaték szemlélői csak keserűséggel és lelki szorongással gondolhatnak arra az ímmel-ámmal végzett munkára, ami a törvényhozás házában folyik. Választás után, mintha kihalna a legtöbb képviselőből a felelősségérzet és a munkakedv. Mintha minden energiájukat eltékozolták volna választáskor, annak bizonyítására, hogy mennyire egyetemes nemzeti érdek a jelölt megválasztása. A képviselőválasztás mai rendszere mellett az egyetlen pozitiv eredmény a falu békéjének és nyugalmának feldúlása. A józan magyar népet a politikai felfogás esetleges különbözősége, a kortesek tatárjárása, ellenségként állítja egymással szembe. De még ennél is veszélyesebb és kártékonyabb az a hatás, melyet egy polgárháborúhoz hasonló választás a nemzet hirnevének okoz kifelé. Külföldi újságírók szemében valami rendkívüli esemény lehet az, ha a magyar ember állampolgári jogait gyakorolja. Hát olyan exotikus nép vagyunk mi, hogy egy képviselőválasztás s szenzációra éhes külföldi újságírók érdeklődését is magára tudja irányítani ? Milyen hatást tehetnek ezek a tudósítások a külföldön és az utódállamok magyarságára ? Ne feledjük, hogy Scotus Viator valamikor magyarbarát volt. S hogy legártalmasabb ellenségünkké vált, azt egy vidéki politikai választásnak „köszönhetjük". Vájjon megéri-e a trianoni országnak, hogy a kétszázharminckilencedik képviselőjéért ujabb Scotus Viatorokkel szaporítsa ellenségeinek számát? HB Kisgyülési indítvány, hogy a miniszterelnök még jobban korlátozza a szabadságjogokat Ghiczy Elemér bizottsági tag a vármegye keddi kisgyűlésén napirend előtt szólalt fel. — Az egész országban — mondotta — mind a szocialisták, mind a polgári ellenzék részéről terroristtikus izgatás tapasztalható. Nem értem, hogy a magát polgárinak nevező ellenzék miként vehet részt ebben a nagyfokú izgatásban. Ha a dolgok mélyére tekintünk, azt a következtetést kell levonnunk, hogy az izgatás háromféle okból eredhet. Elő ször, vagy az ellenzék vezetőembereiben a sértett hiúság dominál, mert nem tudnak hatalmi pozícióba jutni,másodszor vagy hazafiatlanság és rosszindulat vezeti őket, harmadszor, vagy nincs egyéni judiciumuk és nem látják be, hogy ezek az izgatások 1918-hoz vezetik újra az országot. Az ellenzék izgatása a belső béke megbontását jelenti. Indítványozza, hogy ezt a véleményt, mint a kisgyűlés egyhangú állásfoglalását hozzák tudomására Gömbös Gyula miniszterelnöknek azzal a kibővítéssel, hogy még jobban korlátozza a sza badságjogokat. A kisgyűlés egy hangúlag vette tudomásul az indítványt. Nem fűzünk indítványt Ghiczy Elemér indítványához, erre majd Budapesten megadják a feleletet. Csak azt nem értjük, miért kell a volt szabadkőmíves Ghiczynek ilyen indítványt tenni ? .. . \mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm A legsürgősebb idegenforgalmi teendők Az idegenforgalom, — amiről az utóbbi években annyi szó esett már Esztergomban — nem abból áll, hogy az idegen idejöjjön hozzánk, itt girbe görbe utcáinkon megforogjon saját tengelye körül, erszényének vérbőségéhez mérten elköltsön városunkban több-kevesebb pengőt, aztán — adieu Esztergom — soha többé vissza ne jöjjön ide. A komoly idegenforgalmi propagandának a forgalom általánosítása és állandósítása volna a célja, mert ismerjük be, hogy a mostani — vasárnapi — idegenforgalomból a Szent István fürdőn, meg a kis trafikokon kivül a többi érdekeltségnek: üzleteknek, vendéglőknek, iparműhelyeknek, piacnak alig van számottevő hasznuk. Esztergomban vasárnaponkint malyaviz, szaci-sütemény, képeslap és némi sör fogy csak, míg kalapot, parafadugót, köménymagot vagy sárgarépát — mondjuk — igen ritkán vesznek a forgó idegenek. A komoly idegenforgalmi propagandának az volna a célja, hogy az idegen minél gyakrabban jöjjön viszsza Esztergomba, hosszabb időt is töltsön a város falai között s hogy részben minél több pénzt hagyjon itt, részben pedig ebből a pénzből minél több kereskedő, iparos, alkalmi árús és háziúr t részesüljön. Olyan propagandát kellene tehát kifejteni, hogy az idegenek megkedveljék Esztergomot, hosszabb tartózkodásra is idejöjjenek, sőt másokat is hozzanak ide magukkal, azaz, hogy minden itt megforduló látogató egyben önkéntes ügynökévé váljék idegenforgalmunknak. Esztergomban két objektum gyakorol vonzó hatást az idegenre, ami szép és művészi: bazilikája és gyűjteményei — s ami kellemes: hévvizű strandfürdője. Az előbbiek örökbecsűek, az utóbbi azonban egyáltalán nem konkurencia-mentes üzlet. Az utóbbi nyáron erősen kezdették favorizálni a Balatont és a Dunát s bizony mindkettőnek a partján máról-holnapra gombamódra szaporodnak a szabadtéri strandfürdők, melyek — ismerjük be Őszintén — sok tekintetben kellemesebbek, tágasabbak, csendesebbek, zavartalanabbak, üdítőbbek a négy fal közé zárt, néha bizony szűk strandfürdőknél. Emellett — eltekintve, hogy a mai zseb viszony ok mellett s^ojcajki^^elég drága a mi strandfürdőnk, nincs parkja, nincs kornyéke s a fürdőből kijövő vendég rögtön a város forró, poros levegőjébe, kietlen és szürke utcabörtönébe pottyan bele. A fürdővizén kivül semmi üdülés, semmi szórakozás, semmi felfrissülés A lakásviszonyok nyomorúságosak, a város környékének nincs közeli erdeje, a nagydunapart piszkos és rendezetlen, a sziget elég levegőtlen, a hegyekben nincs gondozott forrás^ a Vaskapu és a Búbánati völgy meszsze van, szóval huzamosabb tartózkodásra Esztergom nem nyújtja minda okat a feltételeket, amelyek ellenében a nyaralóvendég szívesen hagyná itt keservesen megszolgált pénzecskéjét. Esztergom inkább week- end szempontjából jöhetne figyelembe a fővárosi kiránduló előtt, de nem a tartósabb nyaralás szempontjából. Már pedig, mint fenntebb mondottuk, a hétvégi kiránduló csak a Szent István fürdőtelepnek jelent komolyabb hasznot, de kereskedőinknek, iparo sainknak s piacunknak egyáltalán nem. Ezzel szemben el kell ismernünk, hogy a strand fürdő vize neuraszténiásoknak és reumásoknak — s ki nem neuraszténiás vagy reumás ma ? — valóban elsőrendű és kitűnő, a fürdő alkalmazottai kifogástalanul figyelmesek, vendéglője jó, de fürdő medencéje — különösen vasárnaponkint — szűk, a gyermekek sokat visítanak s a fürdőjegyek ára a mai viszonyok közt bizony magas. Ezt nem mi mondjuk, ezt a pestiek mondják, ahol a fürdőjegy még drágább ugyan, de ez érthető is. Az idegenforgalmi bizottságnak tehát — mint ezt a takarékpénztár elnök-vezérigazgatója nagyon helyesen le is szögezte — árnyas parkról kell először gondoskodnia, ahol a fürdővendég elüldögélhessen, meg Február hó 23 csütörtökön 7 és 9-kor " Táncol a kongresszus Lilian Harvey és Willy Fritsch legjobb filmje 'Y'pg \ MOZGÓBAN