Esztergom és Vidéke, 1933

1933-02-23 / 16.szám

alkalmasabb időben induló hajójáratokról — ilyen volt a megszüntetett nagymarosi propeller-járat — hogy az itt nyaraló idegen ne legyen egész napon a város poros utcáira utalva s Esztergomból néhány órára el is távozhassék valami erdős-hegyes tájra, mert bizony szépségekben gazdag, de egyebekben csendes városkánk falai között hamar besavanyo dik a nyaralóvendég. Az itt — egyelőre röviden — elmondott őszinte megjegyzéseket a jószándékú hozzásegítés diktálja, mert nagy hiba volna túlzott illu ziókban ringatóznunk. Ismételten hangsúlyozzuk ; Esztergom nagyon alkalmas néhány órai hétvégi kirándulásra, de hosszasabb tartózkodásra egyelőre még, különösen a fiatalság nak, nagyon unalmas. Sok tennivaló volna még — mindenekfölött a lakáskérdés rendezése, üdülésre alkalmas park biztosítása, az utcák foko ottabb portalanítása, kirándulási alkalmak biztosítása r-* aztán majd lehet beszélni a detailkérdésről is. Készségesen és a legnagyobb elismerés legőszintébb hangján álla pítjuk itt meg, hogy az Esztergomi Takarékpénztár súlyos és sokszor kockázatos áldozatot hoz és hozott Esztergom idegenforgalmáért shogy annak elnö'< igazgatója és segítőtársai nagy körültekintéssel és odaadó gondossággal buzgólkodnak a város idegenforgalmának fellendítésén, de a konkurencia, a verseny, — különösen mióta a külföldön való nyaralás igen okosan lehetetlenné van téve, — a hazai fürdők között nőt tön nő s mióta az igények is — kevés pénz, de sok igény — rohamosan emelkednek a nyaralni vágyók részéről — bizony nagy előrelátással és felkészültséggel kell dolgozni a bekövetkezendő fürdőidény sikeréért. Minden szó és minden betű, minden terv és jószándék, ami a város fokozottabb idegenforgalmának elősegítése céljából születik, kell, hálát és elismerést váltson ki a város polgársága körében. Közelít a tavasz, a nyár, megmozdult az idegenforgalmi bizottság is, alkalmasnak tartottuk tehát a fenntieket most elmondani, hisz — úgy is feledésbe mennek azok nyárig ... Méltányos eljárást rendelt el a pénzügyminiszter a jövedelem és vagyonadó kivetésénél A pénzügyminiszter a jövedelemés vagyonadó idei kivetése tárgyában körrendeletet intézett a pénzügyigazgatóságokhoz, a kerületi adófelügyelőségekhez és adóhivatalokhoz. A rendeletben megállapítja, hogy milyen módon kell figyelembe venni mindazokat a körülményeket, amelyek jogot adnak az adóalap legméllányosabb megállapítására. Igy a saját kezelésben levő mező- és erdőgazdaság jövedelmének megállapításánál mindenkor figyelembe kell venni azt. hogy az elmúlt gazdasági évben a rossz értékesitési lehetőségek, a magas termelési és kezelési költségek és az alacsony terményárak károsan befolyásolták a mezőgazdasági ingatlanok jövedelmezőségét. Az épületek tatarozási, karbantartási, fentartási és kezelési költségeit, ha azok összege hitelérdemlően van igazolva, el kell fogadni. A vagyon adó alapjául az állandóan mezőgazdasági használatra rendelt ingatlanok értékelésénél a szántóföldeket a kataszteri tiszta jövedelem minden koronája után 40 pengőre de holdankint legalább 180 pengőre, a legelőket pedig 100 pengőre kell értékelni. Azoknál az ingatlanoknál, melyek h oldankénti kataszteri tiszta jövedelme a 10 koronát meghaladja, 10 koronáig koronánkint 40 pengő, ezenfelül 15 koronáig minden korona után 35 pengő, a 15 koronát meghaladó kataszteri tiszta jövedelem után minden további korona után 30 pengő vagyonértéket kell számításba venni. Ezek a becslési szabályok azonban egyáltalában nem tekinthetők olyan parancsoló rendelkezéseknek, amelyeket okvetlenül alkalmazni kell, hanem fligyelembe kell venni mindazokat a körülményeket, amelyek az igazságot és arányos adóztatás érdekében a szabályoktól való eltérést indokolják. A nagyon gyenge és ennek megfelelően igen alacsony kataszteri tiszta jövedelemmel biró földeknél a becsértéket 180 pengőnél, legelőknél pedig 100 pengőnél alacsonyabban is lehet megállapítani. A városi házak értékesítését a novemberi nyers házbérjövedelem alapján kell ugy kiszámítani, hogy 6 ezer pengő nyersjövedelemnél a ház értéke ennek 16-szorosa. A tatai Eszternázy uradalom kényszeregyezsége a győri törvényszék előtt Ismeretes az a kényszeregyezségi ügy, melyet a tatai gróf Eszterházyuradalom kért maga ellen és amely több milliós tételeivel a megdöbbenés érzését kelti fel minden emberben. A törvényszék már a mult év decemberében elrendelte a hitbizományi birtok zárlatát, nehogy törvény telenül megcsonkítsák. Most kényszeregyességel próbálják szanálni ezt a mamutvagyont, amelyre összesen 200 hitelező, négymillió és hétszázezer pengő erejéig tart igényt akkor, amikor a nem hitbizományi birtok értéke csupán ötszázezer pengő és a MÁK-kőszénbánya egymillió ós hétszázezer pengős garanciája jelent aktívát. Hétfőn délelőtt kezdték meg a kény szeregyezségi tárgyalásokat, melyeket Horváth Endre dr. törvényszéki biró vezetett. A tárgyalás egész nap tartott, csupán rövid ebédszünettel szakították meg. A hiteezők képviseletében vagy 20 ügyvéd jelent meg, mig az uradalmat Debreczeni Sándor dr. budapesti ügyvéd képvi selte. Az uradalom ajánlata szerint az ezer pengőnél kisebb tartozásokat teljesen kiegyenlítenék, a nagyobb hitelezőknek meg 50 százalékos kvótát ajánlott fel. A hitelezőknek is vannak kikötéseik, igy az anyag feldolgozása napokat igényel. A legnagyobb hitelező maga a hitbizományi törzsbirtok nyolcszázezer pengős hitellel. Ezután következnek a bécsi 100—200 ezer pengős horribilis kamatokra kapott hitelek, meg a barát'ágból zsirált váltok. Ki lesz a kézműiparosság új törvényes képviseletének elnöke? Jövő vasárnapra akarta összehívni a kereskedelmi miniszter a kézműiparosság uj törvényes képviseletének alakuló közgyűlését. Ugy értesülünk, hogy az Ipartestületek Országos Központjának ez a megalakulása egy héttel később lesz. Az Az uj vezetők személye körül már élénk korteskedés folyik. Valószínű, hogy a központ elnöke vidéki iparos lesz, mert az ipartestületek által megvá lasztott 120 elektor közül 90 vidéki. Legtöbbet emlegetett jelöltek: Pap József, az IPOSz elnöke, Ring Gyula építőmester, a hatvani ipartestület elnöke és Marschall Béla, a győri ipartestület elnöke. A fővárosi alelnökségre általában Nagy Antalt, a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnökét és Dembitz Gyulát, az elektromos szerelők ipartestületének elnökét jelölik. A vidéki aleinökségre Marschall Bélának van a legtöbb reménye, abban az esetben, ha az elnökválasztásnál kisebbségben maradna. A központi igazgatói állásra a kereskedelmi miniszter pályázatot hirdetett. A sok pályázó közül csaknem bizonyosnak veszik Dob^a László dr. megválasztását. Dobsa jelenleg az IPOSz igazgatója. Mellette esélyei vannak Habán Jenő hírlapírónak is. Az esztergomi egyesült villamosszerelők vállalata A mult év márciusában az esztergomi villamosszerelő kisiparosok panasszal éltek a Hungária Rt. villamosüzem ellen. Panaszuk tárgya az volt, hogy a Hungária Rt villamosüzemnek kézműves ipart gyakorolni nem szabad. Az elsőfokú iparhatóság elutasította a panaszt és azt válaszolta a panaszosoknak, hogy a városnak nem érdeke a Hungária Villamosüzem villamosszerelési iparának leállitása, mert a város szer ződéses viszonyban van vele. A panaszosok erre kikérték a győri iparkamara véleményét, amely kimondotta, hogy a Hungáriának nem szabad villamos szerelési munkákat vállalnia. Erre megfellebbezték az elsőfokú iparhatóság határozatát. A II. fokú hatóság szintén az elsőfokú iparhatóság álláspontjára helyezkedett. Ujabb fellebbezéssel a kereskedelmi miniszterhez fordultak, mint harmadfokú iparhatósághoz, amely 179.084/1932. VII. b. számú végzésével megváltoztatta az előző végzé seket és utasította a II. fokú iparhatóságot, hogy a Hungária iparengedélyét vonja be. Az ellen nincs kifogása, hogy villamos cikkeket üzletszerűen árul, de villamos ste relési munkát vállalnia és végeznie nem szabad. Az erről szóló végzést most kézbesíttette a város a panaszosoknak. Az esztergomi villamosszerelő kisiparosok e határozat birtokában egyesültek. Közölték velünk, hogy egyesülésüknek állandó kirendeltsége, inspekciós irodája van a Kereskedelmi és Iparbank udvarábin (Széchenyi tér). A közönség érdekeinek szolgálatára készséggel és a legnagyobb pontossággal mindenféle villamosszerelői, javitási és új munkákat elvállalnak. Közölték azt is, hogy az új vállalat felveszi azokat a villamosszerelőket, akik az engedélymegvonás következtáben a Hangáriánál állásukat vesztették. „Iglói diákok" Városunkban és környékén olyan nagy az érdeklődés az „Iglói diákok" előadása iránt mint 10 évvel ezelőtt volt. Mi sem bizonyítja jobban az akkori nagy sikert, mint az, hogy az ugyanakkor itt működő színtársulat kénytelen volt előadását lemondani, mivel az „Iglói diákok" teljesen odavonzotta a város közönségét. Ez a bájos, kedves diákoperett meg is érdemli a mostani nagy érdeklődést, mert aki egyszer látta, szívesen megnézi akár tízszer is és mindanynyiszor sirva-nevetve tapsol,a végig annak előadását. A hozzánk érkező különböző kérdésekre a következőket válaszoljuk : Az előadást 1933. március 5 én (vasárnap) esti fél 8 órai kezdettel tartjuk meg a Fürdő Szálloda színpadán. Helyárainkat a mai szűkös és nehéz anyagi viszonyokhoz mérten az I. helyet 1 P, a II. helyet 80 fill., a III. helyet pedig 60 fillérben állapítottuk meg. Tettük ezt azért, hogy a közönség minden rétegének egyaránt módot nyújthassunk ezen gyönyörű és végtelenül bájos diák-darab megtekintésére, hogy eljöhessen oda mindenki, aki a szépért, nemesért, jóért lelkesedni tud. Ülőhelyeink számozottak lesznek, tehát ezért és a nagy érdeklődés miatt is kérjük kedves közönségünket, hogy jegyeiket f. hó 27-től kezdődőleg Guler Ferenc játékáruházában és Rottár Alfonz „Hattyú" drogériájában saját érdekükben elővételben váltsák meg. A város legjelesebb műkedvelői közül kiválasztott gárda névsorát, illetve a szereposztást szintén közölni fogjuk. Mindenki jöjjön el az előadásra olyan szeretettel, mint amilyennel hívják és várják a város egész közönségét, az „Iglói diákok." EGYROL-MASROL Esztergom nagyközség képviselőtestülete — mondjuk — ezerkilencszázharminchatban hozhat esetleg olyan határozatot, melynek jóváhagyása érdekében a biró, meg a jegyző küldöttséget fog vezetni Győrbe, a megyei kisgyűlés elé. Győrben kétségtelenül szívesen fogadják majd a messziről jött jó falusiakat, kik olyan hosszú utat tettek meg a jó ügy érdekében. A delizsánc, amin a küldöttség tagjai jöttek, ott fog várni utasaira az Opitz Ferenc utca sarkán, mig a küldöttség szónoka előadja alázatos instanciáját odabenn a megyeház vissz hangos nagytermeben. A lovak nyakán abrakostarisznya, a szekérben bundák, tarisznyák és kulacsok, a bakon szundikáló kocsislegény, a kocsi farában nádpálcás fertálymester... Lehet, hogy nem egészen igy lesz, lehet, hogy valami kimustrált benzines noébárkája fog várakozni a küldöttségre s talán nem is ott az utcasarkon, hanem a Vigadó udvarán, de úgy gondolom, hogy ezen a kis szegényes füzitői szárnyvonalon akkorra már beszüntették a köz-