Esztergom és Vidéke, 1933
1933-11-09 / 88.szám
Nagy rejtvényverseny kezdődik vasárnapi számunkban sok értékes díjjal mm ty TI RG irt m KF ÖTVENNEGYEDIK ÉVF. 88. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1933 CSÜTÖRTÖK, NOVEMBER 9 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. Két szempont (x) Meszlényi Zoltán dr. primási irodaigazgató tyleri beszédet mondott a város jövő évi költségvetéséről. A beszéd általános érdeklődést váltott ki, sőt bírálatának a fővárosi sajtóban is volt viszhangja. Meszlényi Zoltán dr. mintáz aula képviselője, de mint egyszerű városatya is nem tett mást, minthogy a józan ész gondolkozásával, a mai helyzet rideg mérlegelésével a kötelességét teljesítette. Mi volt Meszlényi Zoltán bírálatának a célja ? Beszédjének egy mondatba való tömörítése igy hangzanék : a súlyos helyzetnek megfelelő költségvetéssel dolgozzunk. Szigorú takarékossági elv alapjára kell helyezkednünk és ott, ahol lehet, erélyesen csökkenteni a tételeket. Ha az erélyes csökkentést, a piros ceruzát alkalmazni tudjuk a tisztviselők pótilletményénél, vagy a reprezentációs költségeknél, a kegydijaknál, vagy a tűzoltóságnál, az utcák locsolásánál vagy a parkosításnál, a kölcsönök kamatainál, vagy a városi gazdaságnál, akkor hát miért nem történt meg már a csökkentés hamarabb ? De még mindig nem késő megcsinálni. A bírálat nem a tisztviselők pótilletménye ellen irányul, nem szépítő munkát akar megakasztani, nem a szépítő munka vezetőinek kedvét akarja venni, hanem általánosságból eredő takarékossági elv magaslatáról érinti a város vezetőit és a képviselőtestületet, hogy a költségvetést a súlyos viszonyok mérlegelésével kell összeállítani. Pár évvel ezelőtt kellett volna az erélyes csökkentést keresztülvezetni, mert hiszen beigazolódott, hogy súlyosbodtak a viszonyok. Még súlyosabb is lesz a helyzetünk, tehát most még inkább kell józan ésszel gondolkoznunk és az egész vonalon a szigorú takarékosság elvére helyezkednünk és szakítanunk a már beteges hajlamossággá vált igényességünkkel. Meszlényi Zoltán dr. bírálata tulajdonképpen nem is bírálat, hanem a tények rideg leszűrése. A tényekből leszűrt rideg következtetés pedig azt mondja, hogy a 7 pengős buza a földmivesnép nincstelen életére mutat, az adófizetésekkel állandóan baj van, sok a végrehajtás, a tisztviselők már régen 30%-os redukált fizetéssel dolgoznak, a kereskedő és az iparos helyzete rosszabbodott, munka, pénz nincs, tehát mi a teendő, hogy könnyebben elviselhetők legyenek a terhek ? Lehet ilyen kétségbeejtő állapotok között még külön pótilletményeket adni ? A nép roskadozik az adóterhek alatt, a pótilletmények és reprezentációs költségek legalább 10°/«-os pótadó csökkentést jelentenek, tehát nem lehet habozni annak kimondásával, hogy el kell törölni kíméletlenül a pótilletményeket! Hiszen ezek a sallangok előbbutóbb úgyis radir alá kerülnek, Ki kell ezeket törölni azért is, mert igazságtalanságokat szülnek. Antiszociális szellem is árad belőlük. Meszlényi Zoltán dr. odáig ment a szigorú takarékossági elv alapján, hogy minden luxuscélra előirányzott összegek törlését kívánta. Ilyen elsősorban a parkosítás, amelynek öszszege közel tízezer pengőt tesz ki. Abból az elvből indult ki, hogy amikor igen súlyos a helyzetünk, amikor olyan jelek vannak, hogy még sivárabb állapotok következnek, akkor a városszépítést, a parkosítást is fel kelt adnunk. Sőt tovább ment a takarékossági elv szükségszerű felállításánál és azt mondotta, hogj ; ' az országzászlóra sem szabad adnia a városnak és végre vessünk véget az adakozásoknak. A társadalomra hárít ilyen feladatokat. Helyesen jegyezte meg egy képviselő, hogy amikor már majdnem mindenki adott az országzászlóra, miért adjunk a közpénzből is ? Ne értsük félre, nem arról van szó, hogy ne állítsuk fel az országzászlót, hanem arról, hogy az országzászló felállítása a társadalom feladata. Ha elvről van szó a takarékosság terén, akkor következetesnek kell lennünk. Meszlényi Zoltán szavait, beszédét, bírálatát, intéseit a legkisebb részletében is el kell fogadnunk és aláírnunk. Igazat mondott és számolt a való helyzettel. Meszlényi Zoltánnal szemben vitéz Szivós-Waldvogel Józsefnek az volt az álláspontja, hogy rossz következményei lehetnek ennek a szigorú takarékossági követelésnek. Különösen a városszépítés és idegenforgalom érdekében emelt szót. Megértjük vitéz Szivós-Waldvogel József álláspontját, igaza van neki is, mert Esztergom csak az idegenforgalomra építhet és ha valamilyen oldalról, innen várhat anyagi előnyöket. Ezen a téren tehát kell és érdemesbefektetéseket eszközölni. Idegenforgalmi szempontból óriási jelentősége van annak, hogy utcáinkat virágágyak szépítsék, hogy tiszta és pormentes utcáink legyenek. De ha ezen a téren is törléseket kell végeznünk, kérdezhetnénk, hogy a meglévő szép és dicséretes alkotásokat most már hagyjuk kipusztulni és sülyedjünk a falu nívójára ? Ismét csak Meszlényi Zoltán szavait kell idéznünk: a legridegebben kell számolnunk a helyzettel és ha még rosszabb viszonyok következnek, akkor egy pillanatig sem tétovázhatunk és bár fájó szívvel, el kell határoznunk magunkat arra, hogy a közpénzekből nem fordítunk egy fillért se szépítésre és luxuscélokra. Ha azonban mégis folytatni akarjuk a szépítést, akkor kíséreljük meg, hogy a társadalom segítségével munkálkodjunk ezen a téren. Hangsúlyozzuk, hogy nekünk is fáj ezeket kimondanunk. De tehetünk-e mást? A helyzet kényszerít, szegénységünk, nyomorúságunk, kilátástalan jövőnk parancsolja, hogy minden vonalon a takarékosság rideg elvét kövessük. Megalakul! a r. k tanítók dorogi köre Az esztergemvidéki róm. kat. népnevelők egyesületének dorogi köre okt. 30-án tartotta alakuló gyűlését Dorogon a bányakaszinó díszterme ben. A teljesen az Actio Catholica jegyében lefolyt gyűlés ugy kereteivei, mht különösen magas színvonalával messze kimagaslott a szokásos köri gyűlések közül. A gyönyörű termet teljesen megtöltötte a kat. tanítóság, valamint a kat. tanügy munkatársai és barátai akiknek soraiban dr. Lepold Antal főegyházmegyei főtanfelügyeiőn, dr. Jeszenszky Kálnán prelátus-kanonok, egyesületi elnökön, dr. Schmidt Sándor bányaügyi főtanácsos, az Acfio Catholica szoc. és karitativ osztályának elnökén stb, kivül teljes számban megjelentek a kerület összes állami iskoláinak igazgatói, s^ivgár da vezetői s a bányatársulati iskolák tantestületei, az ált. tanítói egyesület elnökségének vezetésével. A szentmisével és ünnepélyes VeniSanctaval kezdődő gyűlést dr. Torna Imre esperes-tanfelügyelőnek „Az Actio Catholica és az iskola" cimű elnöki megnyitója vezette be, amelyben lelkes és meggyőző erővel fejtette ki az Actio Catholica apostoli munkájába bele illó katolikus nevelésnek egész jövendő programmját. — Minden áldott tanítói kézen láthatatlan arany gyűrű ragyog, az isteni Tanítónak, Krisztus Királynak felavató szent gyűrűje, amelyen gyémánt kövekkel van kirakva a monogramm : Actio Catholica. A Katolikus Actionak nem mostoha, hanem a legszeretettebb édes gyermeke kell, hogy legyen nemcsak a katolikus, hanem minden jellegű iskola s minden rendű és rangú iskolának minden, de minden katolikus vallású és érzésű tanítója. Nemcsak elméleti és gyakorlati hitoktatást, de az összes tantárgyak keretében száz százalékos keresztény katolikus viNov. 11. és 12-én szombatjasárnap 7 tői folyt. 3, 5, 7 és 9-kor itattunk a pokol 1 A tengeralattjárók titánjainak emberfeletti küzdelmei MOZGÓBAN