Esztergom és Vidéke, 1933

1933-11-09 / 88.szám

Csak igy tovább lágnézetet kell adni. A Krisztus Ki­rálynak, aki a pogány világ lenézé­sei után, elsőnek viselte, mint a ki­rályi méltóság ragyogó koronáját, a Mester, a Tanitó nevet, földi hely­tartóján keresztül megnyilvánuló is­teni akarata, hogy az elinduló Ac­tio Catholica egyik tengelye, az ő nevét viselő s az ő magasztos kül­detését folytató tanítóság legyen. Nem indulhat el az Actio Catholica, mig ezen igen fontos tengelyt, a szentáldozásos, manrézás, lelkigya­korlatos lelkület s a buzg'« bátor hitvallóság tüzével törhetetlenre nem edzettük. A Kör tisztikarának megválasztása során, elnökké Csupák Ede kesztölci r. k. igazgató-tanítót, jegyzővé Meid­Unger János dorogi r. k. tanítót s pénztárossá pedig Osztás Imre tokodi r. k. igazgató tanítót választották meg egyhangúlag. Jeszenszky Kálmán prel.-kanonok egyesületi elnöknek lelkekhez szóló s dr. Lepold Antal prelátus, főegy­házmegyei főtanfelügyelőnek minden­Nagyon népszerűtlen feladatra vál­lalkoztunk a legutóbbi városi köz­gyűlésen. A gazdái? és néhány egyéb a mezőgazdasági vagy hivatalnoki pályán működő képviselő úgyszól­ván rosszalta, hogy Meszlényi prelá­tus képviselő átgondolt okos taka­rékossági javaslatával nem minden ben értettünk egyet. Ez a probléma, értve a takarékossági gazdálkodást, nemcsífk minket, hanem az egész világot nagyon is közelről érdekli és csak nemrégen bukott meg Daladier francia miniszterelnök csakis azért, mert általánosságban 6 % os fizetés csökkentést óhajtott a parlamenttel megszavaztatni. Akiknek a mi álláspontunk nem tetszett, elfelejtették azt, hogy mi nem az egyes tisztviselőknek eset­leg túlhajtott dotációja mellett lép tünk sorompóba, hanem helytelení­tettük a fizetésleszállitásokban jelent­kező káros takarékosságot. Nagy hiba, ha a tisztviselőnek a jövedel­mét maga a közület, vagy az állam­hatalom szállítja le olyannyira, hogy az a legelemibb szükségletét besze­rezni képtelen. A legeszesebb közgazdászok meg­állapították már, hogy csak az cir­kulálhat a forgalomban, ami van, csak azt a pénzt lehet elkölteni, amely birtokunkba jut, csakis annak a cikknek az ára megy felfelé, amely iránt kereslet mutatkozik. Illő tisz­telettel hajlunk meg az államhata­lom intézkedései előtt, de amikor pl. a tisztviselők házbérét redukálják, az már a k bért lealkudni, a háztu­lajdonos pedig engedni kénytelen; a házadó csökken, a vagyonadó, amely a bérnek 16-szorosa kisebb lesz, de maga a nemzeti vagyon is értékében jelentékenyen megcsorbul Ezenfelül a lakások közül nagyon sok üresen is áll, mert ujabban már tisztviselő-családok összeköltözköd­nek, hogy ez uton is takarékoskodni tudjanak. Ha pedig a lakásokat csakis minimális bérért, vagy egy­általában nem lehet kiadni, nem lesz senki sem bolond, hogy építsen és egy hatalmas ipari és gyári ér dekeltség marad munka, illetőleg megbízás nélkül. Egész kis fizetéssel szűkölködő, vagy állásta an emberek, mint fo gyasztók alig jöhetnek számításba. Ezt hiába igyekeztünk a városház folyosóján egyes gazdák előtt logi­kusan alátámasztani, hiába hajtugat tuk, hogy éppen azért nincs mód­jukban megfizetni az adót, mert bo ruk, gabonájuk, szárnyasuk stb. a kis kereslet miatt csakis lehetetlenül olcsó árak mellett helyezhető el, mégis szerintük elsősorban a tiszt­kit magával ragadó ünnepi szónok­lata a papság és tanítóság önfelál­dozó szeretettel együtthaladó apostoli munkájának szólt. P. Zsíros Ferenc S. J. a Jézus­Szive szövetség főegyházmegyei igaz­gatója, „A Sziv főszerkesztője, a Szivgárdák szervezéséről és vezeté­séről tartott nagyértékü előadást, amelyet mindvégig feszült figyelem követett s amely praktikus útmuta­tásoknak és tapasztalati tanulságok­nak egész sorával szolgált. Végül a gyűlés egyik fénypontja kétségen kivül 50 apró tokodi isko­lásgyermeknek 3 szólamu gyermek kórusa volt, ame'yet Steiner György r. k. tanitó vezénylésével régi és leg ujabb egyh. énekkompoziciókat adott elő bravúros precizitással. A gyűlés közönségét szűnni nem akaró lelke­sedéssel ragadta ismételten magával. A gyűlést, amelyről öreg tanítók igy nyilatkoztak: „ilyen szép tanitó­gyülésünk még soha nem volt", tár sas-ebéd zárta be. viselők fizetését kell leszállítani, mert akkor kevesebb lesz az adó is. Ezt a kisebb adót már könnyen meg tudják majd fizetni. Elfelejtik azt, hogy amennyiben a fizetés-leszállitás elve tovább tart és érvényesül, ak­kor jövőre már a fél adóra sem lesz bevételük, mert akkor pl. bort már senki sem fog fogyasztani és a ke­nyérmag ára is újra csökkenni fog. Hiába magyaráztuk, hogy csakis egy dúsjövedelmű társadalom lehet ga valléros vásárló, ezt azt álláspontot megérteni nem akarták és még reánk fogták, hogy mi nem tudjuk a me­zőgazdák ezernyi baját megérteni. Hiába minden. Ezek a kérdések súlyos és fájdalmasan égető prob léniák. Mi itt Esztergomban ezeket a problémákat amúgy sem fogjuk megoldani! Ezeken a kérdéseken még az amerikai agytröszt is hiába töri a fejét. Roosevelt elnök politi­kája, amely a dollár értékét 40 Vo­kal csökkentette, még nem állotta meg a tűzpróbát. Forr, erjed, kattog a boszorkányüst zagy valékos tartalma s hogy mi lesz belőle, ha megfőtt, a jó Isten tudja ! Az inségmunkák elrendelése ideig­óráig segíteni fog sok munkanélkü­lin, de amikor már a Nemzeti Bank alapszabályait is meg kell változ­tatni, hogy pénzt adhasson kölcsön az államnak, akkor igazán nem le­het tudni hogy az elméletek és okos kodások között melyik a helyes ? Lenkei Emil * Tárgyilagosságunk igazolására kö­zöljük a Kereskedelmi Társulat el­nökének fenti cikkét, de sokban nem értünk vele egyet. Nem egy tételt kell kiragadnunk. Azt senki sem mondta, hogy a polgárság takaré­koskodjék, általános takarékossági elvet hangoztattak a városházán, kü­lönösen, hogy a közpénzekkel taka­rékoskodjanak. Mi is azt mondjuk, hogy nem szabad leszállítani a fize­téseket, sőt vissza kellene állítani a köztisztviselők régebbi fizetését. A fősúlyt arra helyezzük, hogy nem szabad pótille menyeket, nem lehet reprezen ációs költségeket adni. Nem kell sem Daladierre, sem Rooseveltre sem vlágkrizisre hivatkozni, hanem pusztán a józan észre kell hall gatnunk. ni in ne aim ne an a nc an in ML an HI IIT JOB Ingyen rendelés a szegény tü­dőbetegeknek. A Tüdőbeteggon dozó intézet (Szent Imre utca 24. sz) minden hétfőn és pénteken d. u. 6—7 óráig ingyen rendel a szegény tüdőbetegekneknek. a megkezdett úton — ezt a néhány szóból álló jelmondatot intézzük a helyi Movero megszervezőjéhez és agilis vezetőjéhez Madaras Aurél plébánoshoz. Ez a lelkünkből fakadt néhány szó többet akar kifejezni nagyhangú elismeréseknél. Ez a né­hány egyszerű szó tolmácsolója akar lenni szeretetteljes hálánknak meg­értő elismerésünknek és az eddig elért csodálatos eredmények fölött érzett örömünknek. Nézzük csak közelebbről a dol gokat. Megszületik az eszme' a sport­repülés egy rajongójának a lelkében — nem vár, nem tétovázik, — segítő­társakat keres és megszervezi a sport­repülés helyi csoportját. Nehéz kez­det : tompa érdeklődés, kevés meg­értés, alig egynéhány tag. Lássuk mit tud teremteni az ideális lelkese­dés 1 Áldozatkészséget, türelmet és reményt. E három szó értelmének a jegyében megindul a munka. A má sok részére elháríthatatlan akadályok az áldozatkészség és a türelmes vá rakozás folytán eltörpülnek. Az ál­dozatkészség meghozza a szüksé ges anyagi alapot, — a nemes pél­da hat — lassan gyűlik a pénz is. A munka azonban annál intenziveb­ben folyik, egyszerre két sikló (iskola) gépet építenek. Nagy napja van a kisszámú egyesületnek : ünnepélyes gépkeresztelé ek. Délután bemutató próbarepülések. Ezután pedig munka, olyan munka, amelyet csak határ lan lelkesedés tud tempóban tartani. Ez volna röviden a Movero múltja. Ezek után kiváncsiak vagyunk a jelenre. íme: 135 tag, 52 pilótanö­vendék, 550 gyakorló felszállás, 6 „A" vizsga, 2 „B" vizsga, az „A", „B" és „C" vizsgáztatás joga saját repülőtér, egy terjedelmes hangár, az AERO Szövetség ajándékozása folytán egy solingeni 55 m. hosszú 650 szála; gumikötél, egy anyagi­lag is iólmegrendezett repülőnap. Eddig a jelen, — a legkeményebb próbát kiallott mult és ilyen fényes eredményeket produkált jelen után milyen lehet a jövő? A pesszimisták szemüvegén keresztül is csak ked vező. Ennyit az egyesületről. Nézzük kik is irányitják városunk eme ked­venc sportegyesületének az ügyeit. Itt elsősorban az egyesület meg­alapítójával és jelen'eji vesetőjével kell foglalkoznunk. Madaras Aurél­ban fáradtságot nem ismerő lelkes szervező-erőt, éleslátású és higgadt vezetőt nyert az egyesület; kapott egy olyan vezetőt, aki nem azért vezetője az egyesületnek, hogy on­nan valamit kapjon, hanem azért, hogy minduntalan adakozhasson. Má­sodsorban Madaras Aurél lelkes se­gítőtársáról, a sportegyesület jelen legi agilis, cselekedni tudó titkáráról Bodnár László mérnökről kell meg­emlékeznünk. Bodnár László az el­sők között volt, akik megértették Madaras Aurél eszméjé\ önzetlenül az eszme megvalósításának szolgá­latába állott, dolgozott bizakodó hit­tel és törhetetlen reménnyel, min­denütt ott volt, ahol az egyesület érdekén 1 volt szó, tevékeny része van az egyesület jelenlegi anyagi álla­potának megteremtésében, növendé­keket, pártoló és adakozó barátokat szerzett az egyesület részére, jelen­leg pedig mint „A" vizsgás pilóta és mint az egyesület titkára tánto rithatatlan harcosa az egyesület a múltnál és jelennél dicsőbb jövője nek. Jelentős része van az egyesü­let hangárának a megépítésében Du­da- László városi mérnöknek, aki szinten önze'lenül lépett az egyesü let jelenlegi és jövőbeni érdekeinek a harcosai kö/é. Az egyesület mecénásaiként lehet említeni dr. Schmidt Sándort, az Eternit Műveket, a csolnoki főjegy­zőt : dr. Meszlényi Bélát és sok más magukat megnevezni nem akaró in­tézményt, sportbarátot. Mindezek je­lentős anyagi támogatásban részesí­tették és részesitik az egyre erősödő és mindig kevesebb támogatásra szo­ruló sportrepülő egyesületet, Itt tart juk helyénvalónak megemlíteni, hogy milyen szép és üdvös volna, ha a bányavállalatok intenzív módon be­lekapcsolódnának az egyesület to­vábbfejlesztésébe, amely bekapcso­lódással még szélesebb körű érdek­lődésre és jelentősebb anyagi támo­gatásra számithatna az egyesület, örvendetes hírként vettük, hogy a dorogi főjegyző : Morva Izidor is lel­kes hive a sportrepülésnek, érdeklő­déssel kiséri a sportrepülő egyesü­let szép mederben haladó tényke­déseit, szeretnénk remélni, hogy eb­ből az érdeklődésből megszüle ne majd a teljes bekapcsolódás. Ha az eddig megnyilvánult lelkes érdeklődés, amelynek ébrentartásá­ról Madaras Aurél, Bodnár László és Dudás László gondoskodik, to­vább folytatódik, akkor az eszter­gomi Movero országosan ismert sport­repülő egyesület lehet, ami mind az egyesület, mind a mi leghőbb óha­junk. Ss. Jf. Rómába érkeztek a magyar zarándokok Pénteken este indult el Budapest­ről a magyarok II. szentévi zarán­doklata dr. Serédi Jusztinián biboros­hercegprimás vezetésével Rómába. A zarándokok szombaton reggel ér­keztek Postumia olasz határállomásra, ahol megtekintették a világhírű csep­kőbarlangot, délután pedig tovább utaztak Velencébe. Vasárnap reggel 9 órakor a ve­lencei Szent Márk templomban Se­rédi hercegprímás ünnepi szentmisét pontifikált, amelyen teljes számbán vettek részt a magyar zarándokok. A szentélyben foglal ak helyet a zarándokokkal együtt utazó Virág Ferenc pécsi püspök, mig a templom hajójának első széksoraiban ott vol­tak Zsembery István sz A. C alel­nöke, gróf Jankovich-Bésán Endre, Csupor József ny. szfőv. tanácsnok, Vladár Róbert és Berzsenyi Jenő min. tanácsosok, Gebauer Miklós apátkanonok, pécsi püspöki iroda­igazgató, gróf Hunyady Józsefné, Kronberger József apátkánonok, Pá­los Hugó főügyészhelyettes, Pohl Ferenc gazdasági tanácsos, gróf Szé­chényi Magdolna, gróf Wenckheim Sarolta és Matild, dr. Thury Károly apátplébános, Végh János eü. főta­nácsos, Tankovich János orszgy. képviselő, báró Seebach Matild, báró Szentkereszty Erzsébet, Esty Miklós pápai kamarás és a zarándoklás szá­mos résztvevője. Mise után a biboros-hercegprimás megtátogatta Lafontaine bíborost, a velencei patriarchal. Vasárnap dél­után hagyták el a magyar zarándo­kok Velencét és tovább utaztak Fi­renzébe. A magyar zarándokok hétfőn éjjel fél 12 órakor Rómába érkeztek. Fo­gadásunra a pályaudvaron megjeleni Barcza György szentszéki nagykő vet és Királdy-Lukács György kviri­náli magyar ügyvivő, továbbá Luttor Ferenc káno íjogi tanácsos, Tnierry Heribert szentszéki követségi titkár, és a két követáég tagjai. Jelen vol­ta* meg a pályaudvaron a római magyarok közül is igen sokan. Francia nyelvet felnőtteknek és iskolásoknak kitűnő eredmmnyel ta­nít Kántor Maria oki. tanítónő. Ta­nítási idő : heti 2 óra. Csoportos ta­nitás tandíja: 6 pengő; külön­órák: 16 pengő havonta. Jelentkezés : naponta 10—12 óráig Szt. Anna-u. 10. sz. alatt. Takarékoskodjunk - fizetésleszállítással?

Next

/
Oldalképek
Tartalom