Esztergom és Vidéke, 1933

1933-11-09 / 88.szám

Csak igy tovább lágnézetet kell adni. A Krisztus Királynak, aki a pogány világ lenézései után, elsőnek viselte, mint a királyi méltóság ragyogó koronáját, a Mester, a Tanitó nevet, földi helytartóján keresztül megnyilvánuló isteni akarata, hogy az elinduló Actio Catholica egyik tengelye, az ő nevét viselő s az ő magasztos küldetését folytató tanítóság legyen. Nem indulhat el az Actio Catholica, mig ezen igen fontos tengelyt, a szentáldozásos, manrézás, lelkigyakorlatos lelkület s a buzg'« bátor hitvallóság tüzével törhetetlenre nem edzettük. A Kör tisztikarának megválasztása során, elnökké Csupák Ede kesztölci r. k. igazgató-tanítót, jegyzővé MeidUnger János dorogi r. k. tanítót s pénztárossá pedig Osztás Imre tokodi r. k. igazgató tanítót választották meg egyhangúlag. Jeszenszky Kálmán prel.-kanonok egyesületi elnöknek lelkekhez szóló s dr. Lepold Antal prelátus, főegyházmegyei főtanfelügyelőnek mindenNagyon népszerűtlen feladatra vállalkoztunk a legutóbbi városi közgyűlésen. A gazdái? és néhány egyéb a mezőgazdasági vagy hivatalnoki pályán működő képviselő úgyszólván rosszalta, hogy Meszlényi prelátus képviselő átgondolt okos takarékossági javaslatával nem minden ben értettünk egyet. Ez a probléma, értve a takarékossági gazdálkodást, nemcsífk minket, hanem az egész világot nagyon is közelről érdekli és csak nemrégen bukott meg Daladier francia miniszterelnök csakis azért, mert általánosságban 6 % os fizetés csökkentést óhajtott a parlamenttel megszavaztatni. Akiknek a mi álláspontunk nem tetszett, elfelejtették azt, hogy mi nem az egyes tisztviselőknek esetleg túlhajtott dotációja mellett lép tünk sorompóba, hanem helytelenítettük a fizetésleszállitásokban jelentkező káros takarékosságot. Nagy hiba, ha a tisztviselőnek a jövedelmét maga a közület, vagy az államhatalom szállítja le olyannyira, hogy az a legelemibb szükségletét beszerezni képtelen. A legeszesebb közgazdászok megállapították már, hogy csak az cirkulálhat a forgalomban, ami van, csak azt a pénzt lehet elkölteni, amely birtokunkba jut, csakis annak a cikknek az ára megy felfelé, amely iránt kereslet mutatkozik. Illő tisztelettel hajlunk meg az államhatalom intézkedései előtt, de amikor pl. a tisztviselők házbérét redukálják, az már a k

bért lealkudni, a háztulajdonos pedig engedni kénytelen; a házadó csökken, a vagyonadó, amely a bérnek 16-szorosa kisebb lesz, de maga a nemzeti vagyon is értékében jelentékenyen megcsorbul Ezenfelül a lakások közül nagyon sok üresen is áll, mert ujabban már tisztviselő-családok összeköltözködnek, hogy ez uton is takarékoskodni tudjanak. Ha pedig a lakásokat csakis minimális bérért, vagy egyáltalában nem lehet kiadni, nem lesz senki sem bolond, hogy építsen és egy hatalmas ipari és gyári ér dekeltség marad munka, illetőleg megbízás nélkül. Egész kis fizetéssel szűkölködő, vagy állásta an emberek, mint fo gyasztók alig jöhetnek számításba. Ezt hiába igyekeztünk a városház folyosóján egyes gazdák előtt logikusan alátámasztani, hiába hajtugat tuk, hogy éppen azért nincs módjukban megfizetni az adót, mert bo ruk, gabonájuk, szárnyasuk stb. a kis kereslet miatt csakis lehetetlenül olcsó árak mellett helyezhető el, mégis szerintük elsősorban a tisztkit magával ragadó ünnepi szónoklata a papság és tanítóság önfeláldozó szeretettel együtthaladó apostoli munkájának szólt. P. Zsíros Ferenc S. J. a JézusSzive szövetség főegyházmegyei igazgatója, „A Sziv főszerkesztője, a Szivgárdák szervezéséről és vezetéséről tartott nagyértékü előadást, amelyet mindvégig feszült figyelem követett s amely praktikus útmutatásoknak és tapasztalati tanulságoknak egész sorával szolgált. Végül a gyűlés egyik fénypontja kétségen kivül 50 apró tokodi iskolásgyermeknek 3 szólamu gyermek kórusa volt, ame'yet Steiner György r. k. tanitó vezénylésével régi és leg ujabb egyh. énekkompoziciókat adott elő bravúros precizitással. A gyűlés közönségét szűnni nem akaró lelkesedéssel ragadta ismételten magával. A gyűlést, amelyről öreg tanítók igy nyilatkoztak: „ilyen szép tanitógyülésünk még soha nem volt", tár sas-ebéd zárta be. viselők fizetését kell leszállítani, mert akkor kevesebb lesz az adó is. Ezt a kisebb adót már könnyen meg tudják majd fizetni. Elfelejtik azt, hogy amennyiben a fizetés-leszállitás elve tovább tart és érvényesül, akkor jövőre már a fél adóra sem lesz bevételük, mert akkor pl. bort már senki sem fog fogyasztani és a kenyérmag ára is újra csökkenni fog. Hiába magyaráztuk, hogy csakis egy dúsjövedelmű társadalom lehet ga valléros vásárló, ezt azt álláspontot megérteni nem akarták és még reánk fogták, hogy mi nem tudjuk a mezőgazdák ezernyi baját megérteni. Hiába minden. Ezek a kérdések súlyos és fájdalmasan égető prob léniák. Mi itt Esztergomban ezeket a problémákat amúgy sem fogjuk megoldani! Ezeken a kérdéseken még az amerikai agytröszt is hiába töri a fejét. Roosevelt elnök politikája, amely a dollár értékét 40 Vokal csökkentette, még nem állotta meg a tűzpróbát. Forr, erjed, kattog a boszorkányüst zagy valékos tartalma s hogy mi lesz belőle, ha megfőtt, a jó Isten tudja ! Az inségmunkák elrendelése ideigóráig segíteni fog sok munkanélkülin, de amikor már a Nemzeti Bank alapszabályait is meg kell változtatni, hogy pénzt adhasson kölcsön az államnak, akkor igazán nem lehet tudni hogy az elméletek és okos kodások között melyik a helyes ? Lenkei Emil * Tárgyilagosságunk igazolására közöljük a Kereskedelmi Társulat elnökének fenti cikkét, de sokban nem értünk vele egyet. Nem egy tételt kell kiragadnunk. Azt senki sem mondta, hogy a polgárság takarékoskodjék, általános takarékossági elvet hangoztattak a városházán, különösen, hogy a közpénzekkel takarékoskodjanak. Mi is azt mondjuk, hogy nem szabad leszállítani a fizetéseket, sőt vissza kellene állítani a köztisztviselők régebbi fizetését. A fősúlyt arra helyezzük, hogy nem szabad pótille menyeket, nem lehet reprezen ációs költségeket adni. Nem kell sem Daladierre, sem Rooseveltre sem vlágkrizisre hivatkozni, hanem pusztán a józan észre kell hall gatnunk. ni in ne aim ne an a nc an in ML an HI IIT JOB Ingyen rendelés a szegény tüdőbetegeknek. A Tüdőbeteggon dozó intézet (Szent Imre utca 24. sz) minden hétfőn és pénteken d. u. 6—7 óráig ingyen rendel a szegény tüdőbetegekneknek. a megkezdett úton — ezt a néhány szóból álló jelmondatot intézzük a helyi Movero megszervezőjéhez és agilis vezetőjéhez Madaras Aurél plébánoshoz. Ez a lelkünkből fakadt néhány szó többet akar kifejezni nagyhangú elismeréseknél. Ez a néhány egyszerű szó tolmácsolója akar lenni szeretetteljes hálánknak megértő elismerésünknek és az eddig elért csodálatos eredmények fölött érzett örömünknek. Nézzük csak közelebbről a dol gokat. Megszületik az eszme' a sportrepülés egy rajongójának a lelkében — nem vár, nem tétovázik, — segítőtársakat keres és megszervezi a sportrepülés helyi csoportját. Nehéz kezdet : tompa érdeklődés, kevés megértés, alig egynéhány tag. Lássuk mit tud teremteni az ideális lelkesedés 1 Áldozatkészséget, türelmet és reményt. E három szó értelmének a jegyében megindul a munka. A má sok részére elháríthatatlan akadályok az áldozatkészség és a türelmes vá rakozás folytán eltörpülnek. Az áldozatkészség meghozza a szüksé ges anyagi alapot, — a nemes példa hat — lassan gyűlik a pénz is. A munka azonban annál intenzivebben folyik, egyszerre két sikló (iskola) gépet építenek. Nagy napja van a kisszámú egyesületnek : ünnepélyes gépkeresztelé ek. Délután bemutató próbarepülések. Ezután pedig munka, olyan munka, amelyet csak határ lan lelkesedés tud tempóban tartani. Ez volna röviden a Movero múltja. Ezek után kiváncsiak vagyunk a jelenre. íme: 135 tag, 52 pilótanövendék, 550 gyakorló felszállás, 6 „A" vizsga, 2 „B" vizsga, az „A", „B" és „C" vizsgáztatás joga saját repülőtér, egy terjedelmes hangár, az AERO Szövetség ajándékozása folytán egy solingeni 55 m. hosszú 650 szála; gumikötél, egy anyagilag is iólmegrendezett repülőnap. Eddig a jelen, — a legkeményebb próbát kiallott mult és ilyen fényes eredményeket produkált jelen után milyen lehet a jövő? A pesszimisták szemüvegén keresztül is csak ked vező. Ennyit az egyesületről. Nézzük kik is irányitják városunk eme kedvenc sportegyesületének az ügyeit. Itt elsősorban az egyesület megalapítójával és jelen'eji vesetőjével kell foglalkoznunk. Madaras Aurélban fáradtságot nem ismerő lelkes szervező-erőt, éleslátású és higgadt vezetőt nyert az egyesület; kapott egy olyan vezetőt, aki nem azért vezetője az egyesületnek, hogy onnan valamit kapjon, hanem azért, hogy minduntalan adakozhasson. Másodsorban Madaras Aurél lelkes segítőtársáról, a sportegyesület jelen legi agilis, cselekedni tudó titkáráról Bodnár László mérnökről kell megemlékeznünk. Bodnár László az elsők között volt, akik megértették Madaras Aurél eszméjé\ önzetlenül az eszme megvalósításának szolgálatába állott, dolgozott bizakodó hittel és törhetetlen reménnyel, mindenütt ott volt, ahol az egyesület érdekén 1 volt szó, tevékeny része van az egyesület jelenlegi anyagi állapotának megteremtésében, növendékeket, pártoló és adakozó barátokat szerzett az egyesület részére, jelenleg pedig mint „A" vizsgás pilóta és mint az egyesület titkára tánto rithatatlan harcosa az egyesület a múltnál és jelennél dicsőbb jövője nek. Jelentős része van az egyesület hangárának a megépítésében Duda- László városi mérnöknek, aki szinten önze'lenül lépett az egyesü let jelenlegi és jövőbeni érdekeinek a harcosai kö/é. Az egyesület mecénásaiként lehet említeni dr. Schmidt Sándort, az Eternit Műveket, a csolnoki főjegyzőt : dr. Meszlényi Bélát és sok más magukat megnevezni nem akaró intézményt, sportbarátot. Mindezek jelentős anyagi támogatásban részesítették és részesitik az egyre erősödő és mindig kevesebb támogatásra szoruló sportrepülő egyesületet, Itt tart juk helyénvalónak megemlíteni, hogy milyen szép és üdvös volna, ha a bányavállalatok intenzív módon belekapcsolódnának az egyesület továbbfejlesztésébe, amely bekapcsolódással még szélesebb körű érdeklődésre és jelentősebb anyagi támogatásra számithatna az egyesület, örvendetes hírként vettük, hogy a dorogi főjegyző : Morva Izidor is lelkes hive a sportrepülésnek, érdeklődéssel kiséri a sportrepülő egyesület szép mederben haladó ténykedéseit, szeretnénk remélni, hogy ebből az érdeklődésből megszüle ne majd a teljes bekapcsolódás. Ha az eddig megnyilvánult lelkes érdeklődés, amelynek ébrentartásáról Madaras Aurél, Bodnár László és Dudás László gondoskodik, tovább folytatódik, akkor az esztergomi Movero országosan ismert sportrepülő egyesület lehet, ami mind az egyesület, mind a mi leghőbb óhajunk. Ss. Jf. Rómába érkeztek a magyar zarándokok Pénteken este indult el Budapestről a magyarok II. szentévi zarándoklata dr. Serédi Jusztinián biboroshercegprimás vezetésével Rómába. A zarándokok szombaton reggel érkeztek Postumia olasz határállomásra, ahol megtekintették a világhírű csepkőbarlangot, délután pedig tovább utaztak Velencébe. Vasárnap reggel 9 órakor a velencei Szent Márk templomban Serédi hercegprímás ünnepi szentmisét pontifikált, amelyen teljes számbán vettek részt a magyar zarándokok. A szentélyben foglal ak helyet a zarándokokkal együtt utazó Virág Ferenc pécsi püspök, mig a templom hajójának első széksoraiban ott voltak Zsembery István sz A. C alelnöke, gróf Jankovich-Bésán Endre, Csupor József ny. szfőv. tanácsnok, Vladár Róbert és Berzsenyi Jenő min. tanácsosok, Gebauer Miklós apátkanonok, pécsi püspöki irodaigazgató, gróf Hunyady Józsefné, Kronberger József apátkánonok, Pálos Hugó főügyészhelyettes, Pohl Ferenc gazdasági tanácsos, gróf Széchényi Magdolna, gróf Wenckheim Sarolta és Matild, dr. Thury Károly apátplébános, Végh János eü. főtanácsos, Tankovich János orszgy. képviselő, báró Seebach Matild, báró Szentkereszty Erzsébet, Esty Miklós pápai kamarás és a zarándoklás számos résztvevője. Mise után a biboros-hercegprimás megtátogatta Lafontaine bíborost, a velencei patriarchal. Vasárnap délután hagyták el a magyar zarándokok Velencét és tovább utaztak Firenzébe. A magyar zarándokok hétfőn éjjel fél 12 órakor Rómába érkeztek. Fogadásunra a pályaudvaron megjeleni Barcza György szentszéki nagykő vet és Királdy-Lukács György kvirináli magyar ügyvivő, továbbá Luttor Ferenc káno íjogi tanácsos, Tnierry Heribert szentszéki követségi titkár, és a két követáég tagjai. Jelen volta* meg a pályaudvaron a római magyarok közül is igen sokan. Francia nyelvet felnőtteknek és iskolásoknak kitűnő eredmmnyel tanít Kántor Maria oki. tanítónő. Tanítási idő : heti 2 óra. Csoportos tanitás tandíja: 6 pengő; különórák: 16 pengő havonta. Jelentkezés : naponta 10—12 óráig Szt. Anna-u. 10. sz. alatt. Takarékoskodjunk - fizetésleszállítással?