Esztergom és Vidéke, 1933

1933-02-02 / 10.szám

ÖTVENNEGYEDIK ÉVF. 10. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1933 CSÜTÖRTÖK, FEBRUÁR 2 Előfizetési'ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. A szentév fenséges magasztossággal bon­togatja szárnyait. Ezerkilencszázadik esztendeje annak, hogy a legborzongóbb tragédia: Isten fiának megfe­szítése és halála a Kálvária he­gyén megtörtént. Olyan neve­zetes és következményeiben ál­dásos esemény volt az, hogy az évforduló mellett nem me­het el szó nélkül az emberi­ség. Erkölcseiben erősen megrom­lott, gondolkodásában megha­sonlott és emberiségéből kivet­kőzött nemzedéket talált az Is­tenfia itt e földön, amikor meg­született. Süket volt e nemze­dék ; fülei nem hallották az üd­vö tanításokat. Szemei vakok voltak, amik a látóideg egész­séges volta mellett is : nem lát­ták az igazságot. Testvér test­vérre rontott, az igazat ütötte hamisság. A képmutatás és a farizeusság voltak az uralko­dók. Nem a törvényes szelle­men, hanem a holt paragrafu­sokon rágódtak a törvénytu­dók. Erkölcsi sötétségbe ragyogott bele a karácsonyi csillag Jé­zus születésekor és ezt a sö­tétséget oszlatta szét 33 évig tartó keserves munkájával. Régi, ősszülőktől elkövetett törvény­sértés reparálása volt egyik fő­hivalása ; a lealjasult, bűnökbe elmerült emberek felemelése a legkedvesebb foglalkozása. Köz­benjáró volt Isten es emberek között. Második Mózes, — de mérhetetlenül több értékét te­kintve — az emberek kalauzo­lásában az Örökkévalóság felé. A Szeretet irgalmát és megbo­csátó hatalmát hirdette mindig és mindenütt. Ez dobogtatta a szivét, sugalta isteni gondola­tait, tervezéseit a megváltás ne­héz munkájában. Van-e meg­kapóbb és magasztosabb kép, mint visszaadni a szenvedélyek­től felkorbácsolt Magdolnák, lat­rok lelki nyugalmát ? Van-e ked­vesebb és megrendítőbb lát­vány, mint a kereszten haldokló imádkozó Krisztust nézni, ki­nek a keresztje alatt az alvilág fejedelmének biztatására harsog az istánkáromlás ! Istenfia meghalt a tanainak igazolása miatt és azért, hogy vérével lehűtse a bűntől felhe­vült emberiséget. Ez a Krisz­tus hirdeti most is a megvál­tás magasztos békéjét minden­felé. Forrongó, lázas lelkületű nemzeteket szólít meg és biz­tat magábaszállásra. Szélvész­nél, ordító orkánnál hangosáé­ban hirdeti az Evangélium tör­vényeit : Isten és emberszerete­tet a világ vezetőinek fülébe. E kettő nélkül nem lehet béke, nem lehet jólét, nem lehet kul­túra : csak pusztulás és halál. Bár nyitná meg az eldugult füleket az idei szentév és nyit­ná ki a lezárt szemeket, hogy venné észre mindenki a nem­zetek óriási lecsúszását arról az eszményi nívóról, amit Krisz­tus az ő halálakor kijelölt az emberi méltóság számára. Orosz­ország, meg a többi istentelen tanoktól szorongatott országok az idei szentévben értetek száll minden könyörgés és esdeklés Krisztus keresztje mellől, hogy ti is jobbak, emberiesebbek le­hessetek irtóztató szenvedései­tek^ után. És mi, szegény legyötört árva nép siessünk Krisztus trónjá­hoz, a vércseppes kereszthez és sirva fogadjunk erkölcsi meg­újulást, szebb élet utáni va­gyat, tiszta életet, makulátlan családi szentélyeket és akkor ez az idei szentév nekünk is hoz majd gyönyörű megváltói örömöket. k. y. mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Uj légkör a városházán Hétfőn délután 4 órakor rendkívüli városi közgyűlés volt. Ez a közgyű lés a gondolkozó esztergomi polgár előtt nem csekély jelentőséggel bir, mert azt láttuk, hogy nem az évek óta ismer közgyűlési szellem uralko­dott a képviselőtestület fölött, hanem mintha friss levegőt bocsátottak volna be a terembe. Valaki kinyitotta az ablakot. A friss levegő elsimította az évek óta megmerevedett arcvonáso­kat, az arcok kipirosodtak és nehéz fellélegzés hagyta el a lelkeket. A hétfői közgyűlés új, szabadabb, har monikusabb, a polgárságért jobban élő képviselőtestületi időszak kapuját nyitotta meg. Micsoda nagy csendességben vol­tak azok, akiket eddig még sohasem láttunk hallgatni. Mátéffy Viktor nem jött el a közgyűlésre. Hivei közül csak vitéz SZÍVÓS- Waldvogel József és Darvas Géza ült helyén. Nincs itt sajtójuk képviselője sem. Szivós-Waldvogel magábaborulással hunyta le szemét és bizonyára másutt kalandoztak gondolatai, mert még akkor sem szólalt fel, amikor a vi­rágos Esztergomot érintő kérdésről volt szó. Elképzelhetetlen volt azelőtt, hogy ilyen kérdésben fel ne szólalt volna Szivós-Waldvogel. Az első felszólaló Jármy István dr. Tudomásul veszi a belügyminisz­ter leiratát, amely szerint Mátéffy 200 P s segélyét a szigorú takaré­kossági elv alapján a miniszter nem hagyta jóvá. Kérdezi, miképpen tör­tént a kiutalás. Azon az alapon e, hogy nem voltak tekintettel a jog erőre való emelkedésre, vagy annak bevárása nélkül történt intézkedés. Valakinek felelősnek kell lennie a kiutalásért, illetőleg a kifizetett összegért — hangsúlyozta Jármy István. Sántha József dr. tanácsnok azt válaszolta, hogy két egybehangzó határozat alapján történt a kiutalás, a képviselőtestület és a kisgyűlés határozata alapján. Egyébként a polgármester intézkedett, hogy a további kifizetést szüntessék be. Viola Ferenc közbeszól: — Jogtalan volt a pénz kiutalása. Sántha tanácsos még jelenti, hogy a legközelebbi közgyűlésen erre visz­szatérnek. Egy érdekes szavazás is volt hétfőn. Előadták, hogy a Ganz-féle villamos sági bérletnél Huray Ferenc ny. városi főszámvevő és Frommer Fe renc, a jelenlegi főszámvevő értékes szolgálatot tettek a városnak. A pénzügyi bizottság 300 P jutalmat ajánl megszavazni. Brenner Antal dr. főjegyző feltette a kérdést, hogy kik óhajtják ezt az összeget meg­szavazni. Csak néhányan állnak fel. Kik nem akarják megszavazni ? — hangzik a második kérdés. Majdnem az egész képviselőtestület feláll. A jelszó : takarékoskodni, mert ezekben a nehéz időkben nem lehet, sőt nem szabad jutalmat adni. Meszes Ferenc azt mondja hango­san : — Az elismerést szívesen meg­szavazzuk. A jutalmazás ellen szavaztak: Meszlényi Zoltán dr., Nádler István, Számord Ignác, Jármy István dr., Toldy János és mindazok, akik eh­hez a csoporthoz tartoznak. Az egyik tisztviselő össze akarja szám­lálni a pánzügyi javaslat ellen sza­vazókat, de ráintenek, hogy kár a fáradságért. A leszavazás nagy több­séggel történt. Magunkban gondoljuk : változnak az idők és megváltoznak az embe­rek is. Kisebb ügyek ker.ülnek tárgya­lásra. Szivós- Waldvogel és Darvas Géza elhagyja a termet. A gyűlés végén derűs jelenet. Az esztergomi sportrepülik strázsahegyi munkálatairól van szó, hogy kissé elhúzzák az ügyet. Meszes Ferenc türelmetlenül szól közbe : —- Ugyan, hagyjuk csak őket dol­gozni, hadd repüljenek azok is, akik még nem repültek. (Nagy derültség.) A kisebb ügyekről hírrovatunkban emlékezünk meg. fel HSMfeafeffi A Prohászka-bizotlság feladata Szükséges lenne, hogy a kultusz­ügyékkel foglalkozó bizottságok gyak­rabban jönnének össze közös érdekű ügyekben együttes értekezletre, hogy igy az egységesebb és gyorsabb eljárást biztosítanák. Különös jelentőségű — éppen vá­rosunkban — az együttes megvita­tása Prohászka Ottokár püspök em­lékének megörökítését célzó munká­nál. Mert téves az a felfogás, hogy e célra megalakított bizottságnak egyedüli feladata csak az emlékmű, a Prohászka-szobor felállítása volna. Hisz Prohászka itt, a magyar Sion­ban, tünt fel. Itt kezdte magasan ívelő pályáját. Itt nyert inspirációt a magasságok felé törtető lelke, hogy a magyar Róma egének horizontjá­ról árassza szét lelkének forró su­garait a hivők lelkébe, szivébe. Itt plántálta az ifjú levitákba az örök Mester igéit, hogy majdan elhagyva az ősrégi szeminárium falait, ők is lelkük egész melegével, tiszta szivük szeretetével mehessenek az élet rö­gös útjaira, tanítsanak: hirdessék az isteni örök békét és az örök Igazsá­got. Itt irta műveinek legnagyobb részét. Az esztergomi határban, az erdőn, mezőn sétálgatva, talán a magasban éneklő pacsirtától leste el a szebben, mindig szebben zengő himnuszát az örökkévalóságnak. A lelke itt tanult meg a püspöknek, a fenkölt költőnek oly kitartóan szállni a magasságokba, ahonnan aztán magával hozta azt a tisztasá­got, azt a fényt, amely betöltötte az ódon szeminárium lelkiigazgatói szo­báját és onnét áradt szét szavaiban, tanításában, műveiben, cselekvései­ben. Ezt tudva, adva van a Prohászka­bizottság feladata is. Oda kell hat­nia bizottságnak, hogy a könyvtár­bizottság Prohászka műveit s a róla India fia Február 1. és 2-án szerdán, csütörtökön 7 és 9-kor 3, 5, 7 és 9-kor Egy Indiai maharadzsa és egy angol lady romantikus szerelme MOZGÓBAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom