Esztergom és Vidéke, 1933

1933-02-02 / 10.szám

irt s eddig megjelent tanulmányokat beszerezze. Ha pedig ilyenek már volnának, Íróinkat, költőinket ser­kentsék, hogy ezeket a műveket meg­ismerjék, tanulmányozzák s ennek ereáményeként a maguk munkájá­val is fokozzák a Prohásza-kultusz áldásos eredményét. A Prohászka-bizottság dolgozzon ki a közművelődési és tanügyi bizott­sággal közös terveket Prohászka­pályázatokra, tűzzön ki pályatétele­ket és pályadijakat. Idegenforgalmi szempontból az idegenforgalmi bizottságot is be le het vonni a közös munkába. Meg­beszélés tárgyát képezné, hogy mi­képen lehetne bevonni a fővárost, mint Prohászka konferenciáinak főhelyét és Székesfehérvárt, püspöki székhelyét a Prohászka kultusz akció­jába, hogy ebben Esztergom is ér XI. Pius pápa hosszabb magánki­hallgatáson fogadta Des Moines ame­rikai püspököt, akihez intézett szó zatában nagy horderejű nyilatkozatot tett a jelen idők minden gazdasági bajára vonatkozólag. A pápa hangsúlyozta, szükségét érzi annak, hogy minden előtte megjelenő főpásztort nyomatékosan figyelmez­tessen a keresztény értelemben vett és alkalmazott szociálpolitikai tevé­kenységre, mint a nyugtalan néptö­megek hullámzó érzelmeinek egyetlen levezető útjára. A kereszténység, a katholikus világegyetem legkiválóbb ele­meinek össze kell fogni a vál­ságból kivezető út felkutatá­sára, mivel úgyszólván mindenütt kudarcot vallott az állam és a magánosok kez­deményezése a munkaalkalmak meg­teremtésére. Minden dolgozni akarónak Hunyady Ferenc gróf országgyű­lési képviselő reviziós beszéde Esz­tergom polgárságára mély hatást kel­tett. Ennek mintegy visszhangjaké­pen kaptuk a következő figyelemre­méltó levelet: Igen tisztelt Szerkesztőség I Hunyady gróf mult csütörtöki be­széde talán inkább értekezése, vagy tanulmánya annyira tökéletes volt, hogy azt nem elég egyszer hallani, hanem sokszor és sokszor kell min­denkinek elolvasnia, aki ezekkel a gondolatokkal komolyan akar fog­lalkozni. Erről a tanulmányról az az érzé­sem, hogy mint „esztergomi beszéd" kerül bele a mai szomorú idők tör­ténetébe, tehát szükséges, hogy a modern reviziós gondolat ezen ka lauza, tankönyve, egész terjedelmében nyomtatásban jelenjék meg. Ezért arra kérem a tek. Szerkesz­tőséget, hogy tegye magáévá azt a gondolatot, hogy az itt elhangzott beszéáet nyomassák ki, hogy az, aki­nek erre szüksége van, mindig kéz nél találja. Indítson el egy mozgal­mat és a költségek céljaira 10 (tiz) pengőt mellékelek abban a tudatban, hogy akad még városunkban jó né­hány polgár, ki hasonlóan gondol­kodik Annál is inkább szükségesnek tar­tom a tanulmány megjelenését, mert az elhangzáskor sem hivatalaink, sem „hivatalos vezetőink" nem vol­tak jelen, kik ezt szívesen fogják ol­vasni. vényesüljön s e városok triásza az együttes apostolkodással a lánglelkű püspök boldoggáavatásához vezes­sen. Ehhez pedig vállvetett munkára van szükség. Ezekben csak nagyjában vázoltuk a közös munka szükségességét és a közelebbi feladatokat. A munka során felszínre vetődnek majd újabb gondolatok és teendők. Különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy a nagy apostol huszonkét évet töltött váro­sunkban lankadatlan munkásságban. Az emlékmű felállítása érdekében idesereglő művészek sok olyant fe­deznek fel Prohászkáról, ami mind újabb munkát adhat a bizottságnak. Erős a reményünk, hogy Csárszky István dr. pelátus-kanonok elnöklete alatt működő Prohászka-bizottság szép eredménnyel fog működni. munkaalkalmat kell biztosí­tani közös összefogással I Ha a terményeket és az ipari ter­meivényeket nem az előállítási áron adjuk piacra, máris kiirthatjuk ily mó­don a gazdasági életből a gazdasági legyengülés kórokozóit. A börzén vadul spekulálnak, ez a bűnös és könyelmű spe­kuláció milliárdos értékeket rombol széjjel! De vájjon mi volna akkor, ha a tőzsde vezéreit áthatná az a gondolat, hogy az alsóbb néposztályokat hozájuttas­sák azokhoz az élelmiszercikkekhez, amelyeknek árát egyik napról a má­sikra vagy a mélybe taszítják, vagy a magasba emelik. Hasson át min­denkit, de kiváltképpen az államfér­fiakat és a felelős állásban lévőket az Üdvözítő szava, aki megkönyörült az éhező nép Ínségén és jóllakatta a tömeget. Abban a reményben, hogy ez az akció eredményre fog vezetni, va­gyok a Tekintetes Szerkesztőség kész hive dr. Scheiber Győző orvos. Az akció érdekében megtettük a szükséges lépéseket. Elsősorban is érintkezésbe léptünk gróf Hunyady Ferenccel, akinek hozzájárulása után a fenti levél érdeme és Írójának ne­mes intenciói szerint járunk el. Február 1-én és 2-án: „Okos Dáma" Az öreg Hollók szinigazgatósága jelenti: „A városban aggasztó hirek ke­letkeztek, melyek szerint az „Okos Mama" előadása körül a főszerep­lők betegsége miatt bajok keletkez­tek. A hirek a városban érthető meg­döbbenést keltettek, mert a bálozok és a nem bálozok egyaránt készül­nek az előadásra, előre is masszí­rozzák a nevető izmokat s valameny­nyien szomorúan fogadták volna, ha elesnek ettől a páratlanul kitűnő ka­cagási alkalomtól. Kötelességünknek tartjuk megnyugtatni a tisztelt szin­házkedvelő közönséget, hogy semmi baj nincsen. A szereplők közül töb­ben átestek ugyan az idei könnyű lefolyású influenzán, szövődmények azonban egyik „ szín művészünknél" sem lépvén fel, valamennyien készen állanak kedves vendégeink mulatta­tására. A február 1-én fél 8 és febr. 2-án délután 5 órakor kezdődő elő­adásokra, melyet első napon a ti­tokzatos versennyel egybekötött tánc­estély követ, az együttes készen áll. A viszontlátásra 1" A szinigazgatóság közleményéhez tulajdonképpen nem is kellene sem­mit fűznünk azonban el nem mu laszthatjuk, hogy a magunk részé­ről is fel ne hívjuk a kacagás barát­jait és ki ne lenne az a mai kevés örömet nyújtó életben, hogy okvet­lenül nézzék meg az „Okos Mamát", mely az utóbbi évek egyik legna­gyobb vígjáték sikere volt Budapes­ten és ismerve az Öreg Hollók ki­tűnő műkedvelői gárdáját, hisszük, hogy az lesz Esztergomban is. Fedák Zsazsa parádés szerepében a kitűnő Varjas Rudolfné fogja sza­porítani ismét sikereinek gazdag ba­bérerdejét. A női szereplők között ott látjuk a legutóbb is oly tökéle­tes alakítást nyújtó Mihaelic Ernát, a bájos Mike Bazsát, akit múltkor igen nélkülöztünk. Újra megjelenik a kedves Etter Sári és debütál az új csillag : Farkas Buci. A férfiak valamennyien glédába álltak a kacagtató házassági küzdel­mekben : Jedlicska Pista, dr. Zsolt s Ernő, dr. Etter Kálmán, Bárdos Miklós, Rochlitz Tibor, Kovács Géza, dr. Katona Gab >r, Heincz Frigyes és Katona Andor fognak jeleskedni a vidámabbnál vidámabb szerepek­ben. A siker biztosítottnak látszik Jó mulatást kívánunk! Kik az új városi kép viselők? A nemrég újjáalakult városi kép­viselőtestület tagjai a következők : Választottak: Ács István, Bartus József, Bábszki Ferenc, Csákváry Mihály, Darvas Géza dr., Etter Ödön, Erős István, Fodor-Tóth János, Hermann Lajos, Horváth Mihály Jármy István dr., Kiffer Ferenc, Kovancsek Jenő, Ku­bovics Ferenc, Kubovics János, Len­kei Emil, Mattyasóvszky Kasszián dr., Mátéffy Viktor, Meszes Ferenc, Meszlényi Zoltán dr , Mike Lajos dr., Nadler István, Pelczmann László, Re­viczky Elemér, Sebők Ferenc, Szá­mord Ignác, Schweiczer Vilmos, Szöl­gyémy Gyula, v. Szivós-Waldvogel József, Zwillinger Ferenc dr. Virilisek: Csárszky István dr., Drahos Já­nos dr., Fehér Gyula dr., Frey Vilmos dr., Gróh József dr., Gönczy Béla dr., Hirsch Izidor, Kamenszky Gyula dr., Kerschbaummayer Károly, Krammer György dr., vitéz Matus Gyula, Machovich Gyula dr., Marosi József, Nádler Rezső, Schwach Sán­dor, Serédi Jusztinián dr., Szántó Géza, Szatzlauer Gyula, Takács István, Toldy János, Török Mihály dr., Túri Béla, Vándor Ödön dr., Wiplinger Ödön dr. Megbízottak: Brutsy Jenő (özv. Brutsy Jánosné­tól), Hamza József dr. (özv. Leitgeb Jánosnétól), Jakobek Jenő (özv. Platz Jánosnétól), Simon Endre (Csík Jó­zseftől), Scheiber Győző dr. (özv. Berger Hermannétól), Viola Ferenc (özv. Viola Kálmánnétól). Tisztviselők: Glatz Gyula, Brenner Antal dr., Sántha József dr., László István, Et ter Jenő dr., Berényi Zsigmond dr., dr. Zsolt Ernő, Homor Kálmán, Prommer Ferenc, Török Sándor, Gérecz Géza. Finom Regenhart Raymann len és Liliom pamut vásznak Schwachnál. EGYRŐL-MÁSRÓL A Dana medrében valahol ott a vasgyár és a Hutt-part között csendes homályban, lágy iszapmatrác ölén pihennek Mária királynő kincseshajói, melyeken a mohácsi háborúban elesett királyi férje, II. Lajos halála után Bécsbe akarta átmenteni kincseit és drága­ságait az özvegy királyné, de a ha­jókat a törökök itt Esztergomnál ágyúlövésekkel elsülyesztették. Lehet, hogy ez csak monda, vagy mese, de bizonyára inkább történelmi valóság, mert évekkel ezelőtt már komoly tervezgetések folytak a ha­jók kiemelésére, de mindegy, én nem történelmet, hanem entrefilet t írok, a történelmi megállapítás a tudósok s nem az újságíró dolga. Mi most csak arra emlékezünk, hogy gyer­mekkorunkban, mikor a molnárgye­rek iskolatársainkkal délutáni expe­díciókat szerveztünk és rendeztünk meleg nyári délutánokon a párkányi parton kelepelő „felső révi" mal­mokba, nos, alacsony vízállás idején hosszú csáklyáinkat lebökdösve, si­került néha a dunameder túlsó lej­tőjén a víz alatt fekvő szilárd és nagytömegű testekbe belekapas kod­nunk s ott kedélyesen ficánkolva „lógnunk" a malmokból fenyege­tődző molnárok bosszúságára, de a mi kalandszerető szivünk nagy gau­dium ára. Csendes, holdvilágos őszi estéken, vizet borzoló tót szél és parázsízű paprikával fűszerezett hal­leves közben az öreg molnárok tu­dákos és istenbizonyos komolyság­gal meséltek nekünk, hiszékeny diá­koknak egy dunaalatti alagútról, mely az esztergomi várból a pár­kányi partra vezetett s melyet a víz alá bukó, fürdőző molnárlegények ki is tapogattak valamikor. Hát lehet, hogy dunamedri szikla­pad, lehet, hogy alagút, lehet, hogy az elsülyedt hajóroncsok feküsznek ott a víz alatt, de gyermekkorom emlékei közül élénken él emlékeze­temben az öreg molnárok meséje. Hogy várhegyünk s a várhegy alatti utcákban lévő hizak pincéi több ilyen befalazott, vagy eltömött alagutat rejtenek alant, az köztudo­mású dolog, miért ne lehetne igaz a Duna alatti alagútról, vagy elsü­lyedt hajókról szóló história is? Persze a hajók kincseinek felku­tatása, vagy a várhegy alatti alag­utak és üregek feltárása nehéz do­log ilyen szegény világban, de majd talán lesz egyszer — valamikor — mikor mi már Charon apó ladikján a Styx vagy Cocytus vizén csóna­kázunk, erre is pénze az emberek­nek. Meséinket, mondáinkat majd kiássák a ráérő utódok akkor a fe­ledés homokja alól s a jó öreg „Esz tergom és Vidéké"-t az Etter-féle újsággyűjteményből. Mert mostanában olvasom, hogy Paks felett, az imsósi félsziget alatt kisebb római vár romjai vannak a Duna medrében. Ez a római emlék a Duna mostani igen alacsony víz­állása következtében könnyen hozzá­férhető s Kalocsáról és környékéről sokan tekintik meg az érdekes ókori várromokat. Igy hát az analógia, folytán jutot­tak eszembe a mi dunamedrünk rejtett titkai. Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő m. kir. államrendőrség által engedé­lyezett magánnyomozó irodája Esz­tergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes ter­mészetű ügyekben nyomoz, okmányo kat beszerez, ismeretlen helyen tar­tózkodó vagy eltűnt egyéneket fel­kutat, úgy bel- mint külföldön. Pécsi tojás-brikett ismét kapható a DGT hajóállomásnál. A pápa szózata a nyomorgókért wtmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmtmmmmmmmm Hunyady Ferenc gróf reviziós beszéd­jének visszhangja

Next

/
Oldalképek
Tartalom