Esztergom és Vidéke, 1933

1933-09-21 / 74.szám

SZTERGOWIDÍKE ÖTVENNEGYEDIK ÉVI 74. SZÁM 1933 CSÜTÖRTÖK, SZEPTEMBER 21 Szerkesztőség,kiadóhivatal:Simor-u.20 KERESZTÉNY POLITIK 41 ÉS TÁRSADALMI LAP Előfizetési ar 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Megjelenik hetenként kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. Szervezkedni kell a kartelek ell A kartelek hatalma nap-nap után nehezebbé teszi a minden­napi életet. Kezdve az elsőrendű fogyasztási cikkektől, minden­nek az árát fel akarják emelni. Drágítják az életet csak azért, hogy saját nyereségüket hatal­mas mértékben emeljék. A kar­telek hatalmukba akarják kerí­teni az egész gazdasági életet és saját kívánalmaiknak meg­felelően akarják azt átalakítani. Jól tudjuk már, mit jelent a kartel árpolitikája és egész mű­ködése. Ez ellen a működés ellen most már kell valamit tenni. Itt állunk a tél küszöbén. JVem lehet eltűrni, hogy az árak emelkedjenek. Nemso­kára megkezdődik a fűtési sze­zon és már szervezkedik a fe­kete kartel, hogy a szén árát el sem érhető magasságokba emelje. De itt van a tejkartel, amely már lehetetlenné teszi nemsokára, hogy a betegeket megfelelőképen táplálhassuk. És itt van a kartel be tömörülni kí­vánó burgonyakereskedelem. De ez még nem elég, a búzát, amely a kenyeret, a mindennapi legfőbb táplálékot adja, is kar­tel szerű kereskedelmi manő­verekkel kormányozzák. Téli gondok küszöbén intéz­zük felszólításunkat a magyar fogyasztó és termelő társada­lomhoz, hogy szeraezked/ék a kartelek ellen. Társadalmi összefogást hirdetünk ellenük. Mert nem tűrhető tovább, hogy néhány ember kedvéért mind nehezebb és nehezebb legyen a magyar élet éppen akkor mi­kor kormányunk a legnagyobb erőfeszítést fejt ki az élet meg­könnyítése érdekében. Társa­dalmi összefogást hirdetünk, összefogási, amely kizárja a kartelbe tömörült vállalatok áru­ját. Vásároljunk kartelen kivül álló, a szabad versenyt kiálló vállatatok árujából. Vásároljunk ott, ahol jót és olcsón kapunk. Ahol nemcsak a hasznot né­zik, hanem, ahol a vevő érde­két is szivükön viselik. Mert hisz a kereskedő a vevőből él és a vevő érdekének megóvása saját érdeke. A kartelek és ér­dekkörükbe tartozók nem nézik a fogyasztó érdekét, azok nem ismernek magukon kivül senki mást. Azoknak tehát el kell pusztulniuk. Kartelelienes szer­vezetet kell létrehozni azok rész­vételével, akik szavukra fogad­ják, hogy kartel cikkeket nem fognak vásárolni. De ennél to­vább is kell menni. Jii kell oenni a kartelek kezéből az elsőrendű fogyasztási cikke­ket. Lehetetlenné kell tenni, hogy a karteleknek közük le­gyen továbbra is a búzához, a szénhez vagy a tejhez. És meg kell akadályozni ujabb kartelek alakítását. Nem lehet eltűrni, hogy például a burgo­nyát is a kartel vegye a ke­zébe. Könyiteni kell a magyar életen. Olcsóbb életet kell biz­tosítani itt minden egyes em­bernek. Olcsóbb életet, amely maga után vonja a fogyasztás növe­kedését. Igy azután nagyobb fogyasztás révén megtalálja majd számítását itt mindenki. Korlátozni kell a vállalati nye­reséget és el kell osztani mind szélesebb és szélesebb körben a nemzeti jövedelmet. Csak ezen az úton juthatunk el egy boldogabb jövőbe. Meri az nem közérdek, hogy a nem­zeti föoedelem néhány í^ar teloezér zsebébe vándorol­jon. Az csak káros a közre. Az aláássa a bizalmat, amely nélkül egy felfelé ivelő gazda­sági élet el sem képzelhető. Tehát meg kell fogni a dolgo­kat ott, ahol lehet. Ahol alkal­mas a terep a beavatkozásra. A kartelek hatalmát kell tehát letörni és ez csak a fogyasztók és termelők megszervezésével lehetséges. A közigazgatási ha­tóságok álljanak a fogyasztók mellé, azok támogassák kartel­elienes megmozdulását. Azok tegyék lehetővé hogy a fogyasz­tók tömegei kivonják magukat a kartelek uralma alól. És köz­igazgatási úton is ellenőrizzék az ármozgalmakat. Tegyék le­hetetlenné az árazsorát. Mert ezen a téren olyan hihe­tetlen eltérések vannak a ma­gyarországi és külföldi árak között, hogy azt eltűrni nem le­het. És amig egyes iparcikkek ára, túl minden paritáson, túl minden józan kalkuláción emel­kedik, addig az őstermelés cik­keinek ára állandóan a világ­paritási árak alatt alakul. És ez éppen azért van igy, mert a láthatatlan buzakartel titok­ban szorítja le az árakat, a látható, porondon küzdő ipari kartel pedig szégyenkezés nél­kül hajtja fel az árakat. Azért, hogy igy kétfelől támadva a fogyasztót és őstermelőt, az or­szág forgalmának minden lehető hasznát egy kézbe halmozza össze. A fogyasztó szervezésének egyik legfőbb tétele, oly becsü­letes kereskedőkkel kapcsolato­kat szerezni, akik belátják a közérdeket, akik nem kívánják egész jövőjüket pillanatnyi üz­letekre helyezni, akik tudnak várni egy jobb jövőre, mikor majd nagyobb kilátásokkal küzd­hetnek a jobb megélhetésért, de a mai helyzetet nem akarják kihasználni. Ezekkel kell kap­csolatot teremteni a fogyasz­tónak, ezekkel, kell csupán üz­leti összeköttetésbe lépni. És ezekben lehet aztán megbízni. Most mikor az őszi és téli be­szerzések megkezdődnek, mi­kor minden fillért meg kell jól forgUni, mielőtt azt kiadja az ember, most kell vigyázni. Jól kell befektetni a pénzünket. Helyesen kell vásárolni. Főként pedig arra kell súlyt helyezni, hogy vásárlásunkkal ne egy kartel zsebét duzzasztsuk fel, hanem annak juttassuk vá­sárlásainkból eredő hasznot, aki a közért is él, nem esu­pán magáért. légis lesz országlászlója városunknak Hétfőn délután 5 órakor a város­ház nagytermében összeült az esz­tergomi országzászló bízottság, hogy egyrészt áttekintsen az eddigi moz­galom eredménye fölött, másrészt, hogy megbeszélje a további teen­dőket. Gróh József elnök jelentette, hogy a gyűjtés eddigi eredménye 1042 pengő. A gyűjtés tovább folyik, re­mélhető, hogy a vármegye is hozzá­járul egy bizonyos összeggel az or­szágzászló felállításához, de remél­hető, hogy elküldik adományukat azok az intézmények is, amelyek még nem adtak. A város külön is hozzájárul, amellett, hogy magára vállalta a felállítás költségeit, az ün­nep rendezését, amely szintén pénzbe kerül és a parkírozást. A város te­hát oroszlánrészét veszi ki a moz­galomból. Megemlékezett Gróh József több adományról, ezek között az iparos­ság hozzájárulásáról. Amidőn a mai rossz viszonyok között az iparosság jelentősen vette ki részét a mozga­lomból, példaképnek kell venni az áldozatkészséget. A szép példának serkentőleg kell hatnia a társadalom más rétegére is, igy elsősorban a földműves népre. Mutassa mag föld­művesnépünk is, hogy magáévá teszi az országzászló ügyét. Tudjuk, hogy nehéz helyzetben van, de adjon any­nyit, amennyit tud. A fillérekből összetevődő összeg jelentse azt, hogy az esztergomi föidművesnápet éppen olyan hazaszeretet vezeti az áldo­zatkészségben, mirjt más, tehetősebb m, ,JlftMIiii, MIHI.il liai'IIWW í 1 Ill III I iJi I osztályt. Ha csekély is az az összeg, amivel hozzájárul, annak éppen olyan jelentősege lesz, mint a gazdig ha zaflak adományának, sőt annál több, mert kis emberek adták. Számord Ignác c kanonok ve­tette fel azt a szép indítványt, hogy az iskolások is gyűjtsenek az or­szágzászlóra Vegyék ki részüket a kicsinyek is. Az elemi iskolások gyűj­tése adta önkénytelenül azt a gon­dolatot, hogy a középiskolásoknak is ki kell venniök a részüket. Esz­tergom diákjai is mutassák meg, hogy tudnak lelkesedni. Mondják ki egy nap, hogy a tízórai árát, egy zsemle árát az országzászlóra kül dik. Kérjük az igazgatóságokat, hogy nyújtsák segítségüket ezirányban. Az életrevaló indítvány mellett Számord Ignác még egyszer felhozta, vájjon nem lehetne-e más helyre felállítani az országzászlót, igy a várfokra, a szélkakas helyére. Vitéz Szivós-Waldvogel József ny. tábor­nok válaszolt Számord Ignác felszó­lalására és azt mondotta, hogy mint azt újságban kifejtette, a várfok azért azért nem alkalmas, mert a várfok zárt hely és kicsi, ott ünnepség ít ren­dezni nem lehet, de kérdés is, váj­jon a főegyházmegye hozzájárul e a szélkakas eltávolításához és e*>y em­lékmű felállításához. A mi forgal­munk leginkább a Dunán és a duna­parton bonyolódik le, de azért is jó a hajóállomás melletti szigetnyelv, mert itt az országzászló a trianoni határra kerül és azo í át int. Ha a várfokon állítanánk fel az emlékmű­& Ä»"* lányok a viharban este 7 órától folytatólag Megrázó drámai történet. MOZGÓBAN >flH

Next

/
Oldalképek
Tartalom