Esztergom és Vidéke, 1933

1933-09-21 / 74.szám

vet, a Várhegyet át kellene alakítani, annak megfelelő külsőt kellene adni. Ez pedig rendkívül költséges. A ha­jóállomás mellett lévő nyúlványnál jobb és szebb hely nincs. A bizott­ság elfogadta ezt az érvelést és most már végérvényesen határozott, hogy a hajóállomás mellett állíttatja fel az emlékművet. A gyűjtés fokozása Számord Ig­nác indítványától inspirálva dr. Dar­vas Géza bejelentette, hogy az Esz­tergomi Orvos Szövetség közeli ülé sén azt fogja indítványozni, hogy az orvosok is járuljanak hozzá. Gróh József dr. erre azzal folytatta, hogy hasonlóképpen az ügyvédi kar is ki veszi részét. Ezekből láthatjuk, hogy az or­szágzászló felállítása megvalósul. A bizottság azzal fejezte be ülé sét, hogy az országzászló felállítá­sát, felavatásának ünnepségét a jövő tavaszra halasztja, addigra biztosan együtt lesz a szükséges összeg. Szóvátették a bizottságban, hogy annak ellenére, hogy külön meghí­vók útján hivták össze a hétfői gyű­lést, mégis csak feleannyian jöttek el az ülésre, mint ahányat meghív­tak, illetőleg a bizottságban való részvételre felkértek. Külön kérte az elnökség, hogy azt is jelezzék a meg hívottak, vájjon elfogadják-e a tagsá­got. Egypáran elfoglaltságukra hivat kozva kimentették magukat, többen azonban nemcsak, hogy nem jöttek el, de nem is válaszoltak. Mindig azok jönnek össze, akik hétfőn is jelen voltak. Arra kérjük Esztergom kulturális és közéleti vezető embe­reit, hogy együttesen kapcsolódjanak be a mozgalomba. Mutassa meg a primási város, hogy nemcsak jelző­jével kimagasló, hanem összefogá­sával is. Egy esztergomi származású író szenzációs könyve Intézeti úszóverseny volt a KISOK rendezésében Intézetkö?i úszóversenyt bonyolí­tott le a Kisok rendezősége szept. 17-én vasárnap d. u. a Szent István fürdőtelep férfi uszodájában, a kelle­metlen idő ellenére is elég szép számú közönség jelenlétében. A ver­senyzők a három helybeli középis­kola és a tanitóképzőintézet növen dékei voltak. Az alsóosztályúak versenyszámai­ban 3 reáliskolai, 3 rt algimnáziumi és 1 gimnáziumi tanuló indult. A 40 m. gyorsúszást Rappai (g) és De Pott (rg) holtversenyben nyerték (29 mp) : 3 Baross (rg). A 40 m, mellúszásban első Pivók (r) (34 és 2 /e mp), 2. Rácz (r), 3. Heisler (rg) A 40 ni. hátúszásban győz Pivók (r) 42,8 mp., 2 Szóda (r). A 3x40 m. vegyesstafétában győz a reál­iskola 1 p. 48.8 mp , 2. a reálgimn., 3. a gimn. csapata. A felsőosztályosok és tanítókép­zősök részére 9 versenyszám volt a gimnázium és a tanítóképző részvé telével. A 100 m. mellúszásban győ­zött Tamási (tk) 1 p. 31.5 mp., 2. Friischer (g), 3 Lahucsky (g). A 100 m. gyorsúszásban Friischer (g) kerül az élre 1 p. 16 mp.. 2. Szolár (tk), 3. Lahucsky (g). A 100 m. hát­úszásban versenytárs nélkül első Pintér (g) 1 p. 55 mp. A 200 m. mellúszásban versenytárs nélkül első Hun (tk) 3 p. 9.2 mp. A 200 m. gyorsúszás pálmájáért ketten küzde­nek. Győz Szolár (tk) 2 p. 59.6 mp., 2. Lahucsky (g). A 60 m. gyors­úszás Margónak (g) hoz sikert, aki nek ideje 46 mp., 2. Székely (tk). A 60 m. hátúszásban Székely (tk) előzi meg Pintér és Margó gimnazistákat 54 mp. idővel. A 3x60 gyorsúszó­stafétában a gimnázium győz 1 p. 32.8 mp. a fanitóképző előtt, amig a 3x60 m. vegyesstafétában meg fordul a kocka, a képző tör előre s 2 p. 14.8 mp. idővel győz a gim­názium felett. A felsőosztályosok pontversenyében 5 győzelemmel s 3 második hellyel első a tanítóképző 37 ponttal, második a gimnázium 4 győzelemmel, 4 második és 2 har madik hellyel 35 ponttal (a 100 ós 200 m gyorsúszás 3. és 2. helyén nem szerzett pontot.) Esztergom város házi bajnokságai­ban az iskolából már kikerült 3 ver­senyző indult. A 200 m. gyorsúszás bajnokságát Margó szerezte meg 2 p. 39 mp. A 100 m. gyorsúszásban első Gábris 1 p. 10.6 mp., 2. Vér­tes, 3. Margó. A hátúszás bajnoka Margó II. 1 p. 28 mp. Vizipóló zárta be a szépen sí ke rült versenyt. A félidőben dr. Dar­vas Géza orvos, az esztergomi Move sportegylet ügyvezető elnöke üdvö zölte a megjelenteket s köszöntötte az uj versenytársat: a reálgimná­ziumot, amely már első szereplésé­vel is bebizonyította sportszeretetét s a nemes vetélkedés megbecsülé­sét. Lelkére kötötte a versenyzők­nek, hogy ugyanazt a nemes hevü letet, amit a sportban mutatnak, vi­gyék be az iskolai munkába is, hogy ott is ép úgy megállják helyüket si­kerrel, sőt babérral koszorúzottan, mint a sportban. Azután dr. Rudolf Lóránt bíráskodásával tovább folyt a vizipolómérkőzés az intézetek kom­bináltja és a Move ötös csapata kö zött. Amikor végét jelezte a biró sípja, akkor már 7:3 volt a gól­arány a Move javára. A dijakat, ok­leveleket és érmeket néhány nap múlva az egyes intézetek tornatanárai fogják kiosztani. Országosan és egyöntetűen szervezik meg az idei inségmnnkákat A városok pécsi kongresszusának kiemelkedő eseménye volt Várhidy Alajos dr. ügyvezető igazgató beje lentése, aki felolvasta vitéz Keresztes­Fischer dr. belügyminister táviratát, amelyben tudtára adja a kongresz szus tagjainak, hogy szeptember 21. és 22-én polgármesteri ankét lesz a belügyminisztériumban, amelyen meg­beszélik az idei inségakció alapelveit. Az országos ankéten minden vá­ros polgármesterének be kel mutatni a szükségmunkára vonatkozó terve zeteket és be kell számolnia az in­ségenyhitő mozgalom eddigi ered menyeiről. Minden polgármester be fogja mutatni városának 1933—34 évi költségvetését, továbbá jelentést kér a belügyminiszter arról, hogy a városok milyen összeget fordítottak 1933. évben inségmunkák céljaira és arról is, hogy a városi háztartás költségvetésének különböző fejezetei­nél mennyi van szükségmunkára előirányozva. A belügyminiszter egységesen meg állapított alapelvek szerint kívánja a szükségmunkák programját kidől gozni. A részletkérdésekben termé szetesen az egyes városok egyéni teherbírása és szükséglete lesz irány adó. Kézimunka fonalak, „Villám­szőttes", tű-árúk Keménynél Intézeti sevlottok, csíkos vász nak nagy választékban és a legol csobban ILLÉS SÁNDOR cégnél Széchenyi tér. Tungsram villanyégőket és az Összes villanyszerelési anyagokat leg­olcsóbban vesz MAROSI vaskeres­kedésében Esztergomban. fia Mussolini vagy Hitler orszá­gában jelenik meg ez a könyv, amelynek a végére heteken át való elmélkedéssel jutottunk, vagy ha éppen a Gömbös-féle Nemzeti Mun­katerv megvalósulására kerül a könyv a magyar könyvpiacra: irója a nagy nemzeti irók közé emelkedik. A könyv címe: „Zsidó vagyok". rója : Szeő Demeter. Álnév ez és bár tudjuk, hogy kit takar ez a szép magyar név, mégsem fedjük fel Szeő Demeter kilétét. Esztergomi szárma­zású és valódi neve kitűnő név Esz­tergom közéletében. Büszke lehet Esztergom városa, hogy Szeő Deme­tert adott a magyar irodalomnak. Szeretnénk többet írni róla, mert ér­demes jellemzésre és munkája a gon­dolatok sorozatára inspirál. Csak annyit talán, hogy már a 60. évet is túlhaladta. Ha ezt nem tudnon, azt mondanók, hogy új, fiatal iró tűnt fel a magyar irodalom látha­tárán. írása mindvégig friss, eleven, ese­ménnyel, lendülettel, életbölcsesség­gel teli, minden szava ezüstharang kondulásaként, minden mondata pró­fétai kinyilatkoztatásként hangzik. Mintha modern bibliát olvasnánk a régi biblia gyönyörű nyelvezetével. Nem kell megijedni a „Zsidó vagyok" cimtől. A könyv tartalma nem vád, nem izgatás vallásfeleke­zetek ellen, a könyv minden szava ismert igazság. Az az érzésünk, hogy Szeő Demeter egész életét e könyv megírásáért élte, mintha köny­véért utazgatott volna egész életé­ben, ezért figyelte szüntelen nem­csak a magyar, de az európai, sőt mondhatni, a világéletet is. Akár a katolikus, akár a református, akár a görögkeleti, akár a zsidó élet világá­ban jár, mindenütt otthonos, min­denütt szakavatott, valamennyi éle­tet rendkivüli módon ismeri. Azt is tudjuk Szeő Demeterről, hogy ami­kor irodalmi tarisznyáját időnkint telegyűjtötte a témájához fűződő ta­pasztalatokkal, kolostorba vonult, egyszer Lengyelországba, egyszer Ausztriába, máskor meg a Balkánra, hogy ott elvonulva a világtól, ne­mes ércbe formálja gondolatait. A könyv regénynek jelent meg, de nem egészen az. Igy meséjéről nem írunk, mert nem lehet irni róla, a mese kihámozása, feldolgozása és megjelenítése a filmíró, filmrendező dolga lenne. El kell olvasni a köny­vet, mert Európában új idők elé ha­rangoznak. Inkább azt az utat követjük, ame­lyet a „Zsidó vagyok" főhőse, meg­személyesítője végigjár. A magyar Felvidékről, mint kato likus pap, indul útjára. A katolikus papság életét keresztmetszetben kap­juk, nagyon sok a tanulság benne. Apostolként lép fel, vezére akar lenni a népnek, lázadást szít, egyházi biró­ság elé kerül. A református hitre tér, református pap lesz. Mint református pap tovább foly­tatja munkáját, még nem tudja tel­jesen mit akar, de a regény címe egyre jobban kidomborodik. Éles kritikák, megállapítások a reformá­tus életből. Kitör a forradalom, a főhős új téren keres érvényesülést. Egy hajó mindenható ura, a romá­nok által öszeharácsolt műkincsek és műértékek főszállitója lesz. Az Aldunáig hajózik, itt hajója felrob­ban, de sikerül életét megmentenie. Isteni küldetésre lát útmutatást a megmenekülésében, lelkében és való­jában új próféta bontogatja szárnyát. Szerb kolostorba vonul, görög-keleti szerzetes csuháját ölti fel. Ekkor már körözik, mert őt vádolják a hajó elsüllyesztésével és a hajó le­génységének pusztulásával. Börtönbe kerül. A legjobb ügyvéd a védője, megmozdul a zsidóság érette, mert már híre kél, hogy a főhős kiválasztott ember, rendelte­tése van egy új világ megteremté­sében. Hatalmas szervező erővel, nagy önteltséggel készítette ezt elő. Megszabadul a börtöntől, és újra folytatja munkáját. Egész Európa nyitva előtte, feltűnik Lengyelország­ban, Németországban, Hollandiában, Franciaországban, mindenütt elveti eszméjének magvait, hire egyre nő és mind nagyobb lesz híveinek tá­bora. Lengyelországban a tudós fő­rabbik Legfőbb Rabbija-ként lép fel, vallási vitagyűléseket rendeztet és egymaga áll szemben a legtudósabb rabbikkal. Egy ilyen vitagyűlésen a szavával rabbit öl. Országról-országra járva hirdeti „világot megváltó" eszméit, ezeknek szolgálatára lapokat alapít mindenütt Európában. A pénz nem számít. Ha­talmat ragad a kezébe és arra tö­rekszik, hogy eszméjét forradalom­szerűén terjessze.. Ha letartóztat­ják is, a börtön falai mögött is ha­talom, mintha delejes hipnotikus erő áradna belőle és eszméjéből. Bár több nyelven irnak lapjai, mintha mégis egy nyelven harcolnának azok a hősért, a célért. Hivei több törvény­ként élnék, de mégis egy törvény szerint cselekszenek. Fanatizmus kél nyomában, olyan fanatizmus, aminőt keresztény emper nem ismer. És csak a legkisebb akadály kerüljön útjába, csak a legkisebb bántás érje, mint megannyi farkasüvöltés hallat­szik a védelem. Azt véljük, hogy Rasputint látunk benne, de magát többre tartja an­nál, nagyobb akar lenni Marxnál, új Igehirdetője a népeknek. Mintha őrület szédítené! Szeő Demeter egy-egy mondatá­ban egész történelem, egész világ rejlik, egy-egy mondatáról külön ér­tekezést, külön tanulmányt lehetne irni, mint például erről a mondatá­ról is, amit a „Zsidó vagyok" fő­hőse mond: „Halottak jekszenek ágyunkban, nem joganhatik tőle az élő." Ilyen és hasonló nagy szóla­mokkal, beszédekkel, propagandával szerzi a hivek ezreit, akiket csak az igazságnak látszó szervek vonzanak, az azok mögött lappangó célt nem látják. Mert melyek ezek a halottak napjainkban ? Nem-e ezeket a halotta­kat takarítják el az újjászületett országokban? Politikusok, művészek, bölcselők, irók, tanítók és papok figyelmét kell felhívnunk a könyvre. Ha filmre irják, világfilm lesz be­lőle! Sabbatai Avrum a hős prófétai neve. Valamennyi európai országból kitiltják, de valamennyi országból megszédített emberek nyomulnak utána. Beszéde gyújt, feltartózhatat­lan tűzként perzsel, hogy új, szerinte tisztultabb életet tegyen termékennyé. „Százak rétege fekszik milliók fö­lött : ezt a réteget akarja össze­törni, mondja, kiáltja kifelé, de be­felé igy ujjong: „ha majd olyanná lesz az emberi ábrázat mint a be­vert tükör és megundorodik Isten képmása önmagától, akkor jövök én, a zsidó, és magamévá teszem őket. . . énekelek a rettentő csöndben és rám­fülelnek a kétségbeesettek, sípolok én, a világ rongyszedője, s a fütyülöm hangjára értékek után kutat az Em­ber a véres kacatban." . . . Nem egy­szer Krisztus köpönyegébe öltözik, krisztusi tanításokat új tanításként hirdet, csakhogy célját elérhesse. Európa szűk lesz a számára: a tenger vizére vezeti hajóját és esz­méjének megvalósítása érdekében békeszigeteket akar megteremteni. Bámulatos szemfényvesztéssel tör-

Next

/
Oldalképek
Tartalom