Esztergom és Vidéke, 1933

1933-08-27 / 67.szám

felszippantható. Nem a jogforrást kell keresni. A pénzforrást. Es nem szabad letagadni, hogy Trettina úr Ő egy nagy feltaláló, egy kétség­telenül félreismert közgazdasági zseni. És ne kutassák, hogy „kik vannak még benne ?" Nincs benne senki. Csak ő. És a tizedik, huszadik és huszezredik ember hiába lesi sóvá­rogva a Trettina-ügy legújabb hireit. Sohasem fog kiderülni, hogy más is benne volt. Weiskugel úr a It­hető legnyugtalanabbul alhatik. Sem­melroth úr is. Egy vasat sem kap­hatnak ebből a tranzakcióból, fiát micsodák ők ? Kormány-támogató ellenzék, ellenzék-támogató kormány­párt vagy talpkő? Illetőleg : mi kő ? Persze pénz. De nem ők, hanem Trettina lesz a pénzügyminiszter. Ő a defláció idején kitalálta az inflációt, miértis : csuvaj! (aha) A kétesztendős aranypengő Augusztus 14-én volt két eszten­deje az „aranypengő" életrehivásá­nak, annak az intézkedésnek, mely rendkívül viharos időkben, a valu­tánk biztonságát fenyegető súlyos válság közepén fixirozta a pénzünk értékét. Két esztendővel az aranypengő­rendelet megjelenése után, megálla­píthatjuk róla, hogy nagyon hasznos rendszabálynak bizonyult és min­denben beváltotta a hozzáfűzött re­ményeket. Megnyugvást teremtett visszaadta az embereknek a bizton­ság érzését és legfőbb garanciájául, szolgált a pengő mind e mai napig változatlanul megmaradt belső vá­sárló erejének. Időközben nagy változások történ­tek a külföldi valuták értékelésében. Az aranyvalutákat tartó oszlopok még ma is recsegnek-ropognak, ame­lyeket pedig megingathatatlannak tartottunk. Hogy a nemzetközi valuta­piac viharai a pengő külföldi érté­kelését se hagyták érintetlenül, az egész természetes. De ez bennünket idehaza ma még sokkal kevésbbé kell, hogy érdekeljen, mint akár egy félesztendővel ezelőtt. Ma már senki sem akar „menekülni" a pengőtől és nincsenek rajongói a külföldi valutáknak, amelyekkel való csere­berére idáig mindenki ráfizetett. Most már tudjuk, hogy csak azok jártak jól, akik vigyáztak a pengő­ftOftH A hercegprímás őszi bérma­utja. Serédi Jusztinián dr. biboros­hercegprimás szeptember 17-én kezdi meg az őszi bérmautját és október 4-én fejezi be. A főpásztori bérmá­lás első állomása Érsekvadkert lesz. Kormányzói elismerés. A kor mányzó a belügyminiszter előtér jesztésére megengedte, hogy Gönczy Béla egészségügyi főtanácsosnak, kór­házigazgató főorvosnak nyugalomba­vonulása alkalmából a közegészség ügy terén szerzett érdemeiért el­ismerését tudtul adják. Amidőn Gönczy Bélát ez a magas kitüntetés éri, a magunk részéről a legtelje­sebb örömünknek adunk kifejezést, mint ahogyan osztatlan örömet kel­tett a kitüntetés az egész városban is. Az új felsőházi tag. Báthy László prelátus-kanonok halálával megüre sedett felsőházi tagságot a törvény szerint a következő póttag, Löke Károly ref. esperes tölti be. A celldömölki apátság jubi­leumi záróünnepélye. A celldö­mölki bencés-apátság ezévben tar­totta meg sorozatos és impozáns ün­nepségek keretében fennállásának 800 éves jubileumát, mefy alkalom­mal a zarándokok ezrei keresték fel a búcsújáró kegyhelyet. A jubileumi év záróünnepélyét szeptember hó 8­án, Kisboldogasszony napján tartja meg impozáns keretek között az apátság Serédi Jusztinián dr. bibo­ros hercegprímás, Mikes János gróf szombathelni megyéspüspök és Ke­lemen Krizoszton pannonhalmi fő­apát jelenlétében. Gyászhír. Kalapos Gyula főmér­nök, Budapesten, a klinikán, f. hój 23 án elhunyt. A megboldogult te-l metése ma, vasárnap, f. hó 27-én,| délután 4 órakor lesz a belvárost temetőkápolnából, honnan a beszen-' teles után a Jó Pásztor-kápolna sír­boltjába viszik az emunytat s ott helyezik örök nyugalomra. A meg­boldogultban Pfalcz Tivadar építész sógorát gyászolja. Befejeződtek a papi lelkigya­korlatok. Az esztergomi főegyház­megyei papság lelkigyakorlatai, me­lyek hétfőn kezdődtek, pénteken reg­gel befejeződtek. A lelkigyakorlatok vezetője P. Pinzger Ferenc Jézus­társasági atya volt, aki az időközben tragikus körülmények között elhunyt P. Vukov János Jézus-társasági atya helyett jött el és tartotta meg lelki­gyakorlatos elmélkedéseit a szemi­náriumban. A lelkigyakorlatokon vé­gig résztvett Serédi Jusztinián dr. biboros-hercegprimás is, aki pénte­ken reggel csendes szentmisét mon­dott és megáldoztatta papjait. A szent mise végén a Főpásztor pápai ál­dásban részesítette papságát, majd buzdító beszédet intézett hozzájuk. Halálozás. Kiss Sándor annavöl­gyi bányatársulati tanitó életének 30. évében hosszú betegség után f. hó 22-én a budapesti Uj szent János kórházban elhunyt. Temetése f. hó 25-én volt a rákoskeresztúri-teme­tőben . Kartársai nevében Csenke 1st ván ig. tanitó mondott búcsúbeszé­det. A bányaigazgatóság hatalmas koszorúval fejezte ki részvétét az elhunyt iránt, ki tevékeny és buzgó lanitója volt mindvégig a bányatár­sulatnak. Esztergomi levente győzelme az országos junior birkózó ver­senyen. Réti József Levente Egye­sületünk tagja az 1933. július hó 23 án Tatabányán tartott országos junior birkózó versenyen indult és ott a kisközépsúlyban II. helyezést ért el. Felhívás az esztergomi zene­kedvelőkhöz. A pár évvel ezelőtt működött Zenekedvelők Egyesülete az Ősz folyamán új szervezettel is­mét megkezdi működését, hogy ez­zel városunk zenekultúráját szol­gálja. Felkérjük mindazon zenemű­velő és zeneértő urakat és hölgye­ket, akik a zenekarban működni és a heti egyszeri próbákon résztvenni óhajtanak, ezen szándékukat a vá­rosi főjegyzőnél a hivatalos órák alatt bejelenteni szíveskedjenek. Filléres hajó Dunaalmásra. Du­naalmás fejlesztése és látogatottsága érdekében sikerült kivinni, hogy az országszerte híres kénes vizű für­dőre és strandra Budapestről filléres hajó fog indulni. Az első hajó ma, vasárnap reggel 7 órakor indul Bu­dapestről, hova 11 órakor este érke­zik vissza. A részvételi jegy ára oda-vissza utazás kénes gyógystrand belépővel együtt személyenként 3 pengő 30 fillér. Az I. Országos Műkedvelő Oiimpiászon, melyen 136 műked­velői gárda 1800 szereplővel vett részt, a f. hó 19-én Budapesten tar­tott döntő küzdelemben a Szinházi Élet aranyserlegét a Csepel, a má­sodik dijat a Szövetség aranykoszo­rúját Arad, a harmadik dijat a Szö­vetség ezüstkoszorúját az esztergomi öreg Hollók műkedvelői nyerték. A zsűri, melynek tagjai között ott lát­tuk Baróti József, Bálint Lajos dr., Forró Pál dr., Pünkösty Andor és Szinettár György színikritikusokat, az egyéni versenyek öt első dijául kitűzött ezüst plakettből egyet Ka­tona Gábor dr. nak, az ugyancsak öt bronz plakettből egyet Michajlics Ernának, a hét elismerő oklevélből egyet v. Holló Kornélnénak — aki kisegítőként az utolsó pillanatban sietett az öreg Hollók segiíségére — Klekker Irénkének, Varjas Ru­dolfnénak itélt oda. A döntőbe ke­rült gárdák előadásai olyan kitűnőek voltak, hogy a Szinházi Élet e heti számában megjelent kritika szerint jó lett volna, ha azokon a színigaz gatók is megjelentek volna egyrészt, hogy válasszanak uj erőket társu­lataik számára, másrészt, hogy ta­nuljanak egy kis műkedvelést. Az Újpesti Sakkor tagjai f. hó 27-én, vasárnap meglátogatják régi ismerőseiket, az itteni sakkozókat. Vasárnap mind dél alatt, mind dél­után barátságos játék lesz a Sakkor helyiségében (Korona Kávéház). Az Esztergomi Sakkor vezetősége ez­úton kéri fel tagjait, hogy reggel 9 órakor mennél nagyobb számban jelenjenek meg a pályaudvaron a vendégek fogadásánál és később a játéknál. Pesti rendőr Esztergomban. A közönségnek bizonyára feltűnt, hogy pesti rendőrök is teljesítenek szolgálatot Esztergomban. Sokszor elnézzük, hogy milyen nagyszerűen, mondhatni előkelően végzi szolgála tát a pesti rendőr Esztergomban. A napokban egy szép rendőri cseleke­detre hívták fel figyelmünket. Egy öreg vak asszony akart átmenni az uton, de autók, kocsik jöttek. Mit tett a pesti rendőr ? Leállította az autókat és a kocsikat, átment az uton az öreg asszonyért és karon­fogva átvezette az utca másik olda Iára. Ezt a szép cselekedetet mi nem tudjuk eléggé megdicsérni. A Bakács Kápolnád Mária Kong regáció férfi tagjait értesítjük ma vasárnap d. u. 4 óraikor a rendes havi ájtatosság! gyűlés lesz, melyre szives megjelenésüket kérjük. Nem tagokat szívesen látunk. Vezetőség. Munkaalkalom. A Szenttamás­utcában egy csinos kis trafik bódé épült a Hercegprimási Téglagyár tel­kén. A kis bódé emelné az utca szépségét, ha nem lenne szemét­dombhoz hasonló a környéke. Kör­nyék alatt a téglagyár telkének az elhanyagolt utcai domboldalát ért­jük. Ugy gondolnánk a téglagyár nem lenne túlságosan megterhelve, ha építene a saját telkének az el­zárására és az utca szépségének az előmozdítására egy téglakerítést. Ez zel nemcsak a város szépítését se­gítené elő, hanem közérdekű szol­gálatot is tenne, mert munkához juttatná az építőipar oly sok mun­kanélkülijét. Áramszünet. A Hungária Villa­mossági Rt. értesiti a n. é. közön­séget, hogy f. hó 27 én, ma, vasár­nap reggel 4—6 (ráig halaszthatat­lan hálózati munkák miatt áram­szünetet tart. Hogyan nyomoznak a guineai benszÜTött detektívek ? Uj-Guinea benszülöitei érdekes és eredeti mó­don nyomoznak a gyilkosok után. Ha valamelyik benszülött nem ter­mészetes halállal hal meg, akkor a „detektívek" megbotozzák a halottat. Közben neveket sorolnak fel. A ben­szülöttek azt tartják, hogy a halott feltétlenül megmozdul, ha annak a nevét említik, aki megölte őt. Az uj guineaiak furcsa szokásairól rend kivül érdekes történeteket mesélt Tolnai Világlapja, egyik olvasója aki ötévi távollét után most érkezett vissza Magyaroszágra. Felhívás a leventékhez. A le ventefoglalkozás szeptember 3-án (vasárnap) ismét meg kezdődik. Az 1912—1915-ben született leventék a Hösök-terén levő Szerit István elemi­iskotóteau, az 1913—1918-ban szü­letett leventék a Szent Imre-utcai is­kolában, az 1919—1921-ben született leventék a szentgyörgymezei primási majorban gyülekeznek délelőtt 8 óra­kor foglalkozásra. A vasárnap dél­utáni szakaszban tartozó leventék ugyancsak szeptember 3-án déhitén 2 órakor, mig a hétfő délutáni sza­kaszba tartozó leventék szeptember 4 én (hétfőn) délután 2 órakor gyü­lekeznek a Szent Imre-utcai iskolá­ban. A vezetőség elvárja, hogy min­den levente pontosan jelenjen meg. Mennyivel tartozunk a külföld­nek? Magyarország összes külföldi — kincstári, közületi és magán — tartozásai 1409 millió pengőt képvi­selnek. Ebből 813 millióval tartozunk Amerikának, 731*6 millióvat AngiiÉ­nak, 226*0 millióval Bdgiumnak, 134.69 millióval Csehs^ovákiánaík, 112'19 millióval Franciaországnak, 119 millióval Hollandiának, 31 mil­lióval Jugoszláviának, 7.3 millióval Lengyelországnak, 208 millióval Né­metországnak 85 millióval Olaszor­szágnak, 48 millióval Romániának, 500 millióval Svájcnak, 247.2 millió­val egyéb országoknak. A többi európai államok sem állanak jobban a külföldi adósságok tekintetében. Angliának 21.200 millió, Ausztriának 1223, Belgiumnak 4300, Csehszlo­vákiának 2225, Jugoszloviának 3700, Lengyelországnak 6000, Németor­szágnak 34.400, Romániának 3000. millió pengő külföldi adóssága van, 7.6 és 1.4százalék: Magyaror­szág részesedése Csehszlovákia búza- és lisztnevitelében. Most váltak ismeretesekké Csehszlovákia júniusi gabona- és lisztbeviteléről szóló adatok, amelyek az importsta­tisztikában rekordot jelentenek. Jú­niusban ugyanis 6840 vagon búzát és 220 vágón búzalisztet importált Csehszlovákia, 50 százalékkal többet mint a mult év júniusában. A bú­zabevitelben 6000 vagonnal részesed­tek a tengerentúli országok; Magyar­országra 523, Bulgáriára 191 és Oroszországra 162 vágón jutott. Lisztszükségletét majdnem teljes egé­szében Kanadából szerezte be Cseh­szlovákia, ahová júniusban mindössze 3 vágón magyar lisztet engedtek be. — Ezek a részesedési arányszámok — búzában 7.6, lisztben 1.4 százalék — elszomoritó képet mutatnak a középeurópai államok gazdasági kö­zeledéséről, ahogy az a valóságban történik. Megtalálták Zrínyi Miklós sir ját. Pálffy Gyula szigetvári közjegy­ző, a szigetvári Zrínyi Miklós Mu­zeumegyesület elnöke, megállapitot a a szigetvéri belső várban azt a he­lyet, ahová Zrínyi Miklóst, a sziget­vári hőst eltemették. Pálffy Gyula közjegyző most mozgalmat indított, Zrínyi ^Miklós maradványainak fel­szinrehozására. A feltárt csontokat azután a múzeumban akarják élhe­1 yezni. Tömeges gyilkosságok soro­zata tartja izgalomban a rendőrsé get. A gyanú egy intézet felé tere­lődik, melynek minden egyes tagja a gyilkos látszatát kelti A .hatodik borzalmas gyilkosság után végre megkerült a tettes, mely mindenki­nek a legnagyobb meglepetést hozta ezt az izgalmas eseményt Kertész Mihály a világrendező „Mister X u cimű grand-guignol filmjében olyan frappánsan oldotta meg hogy a né­zőnek a legnagyob meglepetés lesz ez a film. Kiegészíti „Csók a sötét­ben" cimű édes bűbájos filmoperett, remek zenével, édesebbnél édesebb fordulatokkal. E -két filmet szomba­ton és vasárnap mutatja be a Kul­tur Mozgó. Már most felhívjuk ked­ves közönségünk figyelmét a csütör­tökön bemutatandó ^Napsugár az égen" cimű Eggert Martha és Her­man Thimig filmoperettje melyben a mokamester Verebes Ernő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom