Esztergom és Vidéke, 1933

1933-08-15 / 64.szám

Híre tanít egy magyar knltorváros? Ebben a cikkben két tanulmány rajzolódik az olvasó elé: az egyik a virágos Pécsről, a másik a fürdő­város Pécsről szól. A két tanulmány együttvéve nem lehet közömbös a primási város előtt, először azért, mert Esztergom is igen munkálko­dik a város szépítésén, másodszor, mert Esztergom máris, mint fürdő­város beszéltet magáról. A két tanulmánynak tanulság lesz a vége. I. Pécs virágai. Ha filmoperatőrnek az a feladata, hogy Pécsről tanulmányfilmet ké­szítsen, akkor azzal kell kezdenie, munkáját, hogy a Mátyásföldi repü^ lőtéren az induló Pécs —kaposvári repülőgépről készíti az első felvéte­leket, majd ő maga is beszáll a gépbe és egy órás repülőút után a Mecsek kilátójánál folytatja fotografá­lását. De képzeljük el, hogy máris előt­tünk pereg a film. Sétautra indulunk Pécs utcáin. Autónk először a hadapród-iskolánál áll meg. A filmen gyönyörű körágy, szemünk felsiklik Zrinyi Miklós szob­rára, innen az iskola-palota főbejá rátán fölfelé négy emelet magasság ban a gyönyörű tetődíszekre. Az ég egy darabjában repülőgépek úsznak, a pécsi sportrepülők gyakorlatoznak. A jezsuiták két-tornyú fehér temp lomáról a négy tornyú székesegy házra siklik a filmkép. Az apáca zárda gimnázium épülete előtt állunk A filmképen utoldalban fekvő pázsi tok közepén Nagy-Magyarország tér­képe. Az országhatárt kék nefelejts­virágból készítette a művész kertész, az elszakított részeket más és más apró virágokból. A virágtérkép kö­rül bokrok, a kertész még véletlenül sem ültette el azokat szimetrikusan. A bokrok különböző fajták és külön­böző id' szakban virágzanak. Ked vesén hat a bokrok között egy fenyő, ezzel átellenben pedig egy magányos szomorú-fűzfa. Aljában egyetlen tég lapiros Margit-virág. Az egész képre platánfa csoport borul. Felmegyünk a sétatérre. Ennek az alsó részébén azt látjuk, hogy £ gesztenyefák alatt az úttól másfél méternyi szélességben örökzöldet, vagy borostyánt ültettek. Okosan ol dotta meg ezt a kertész, hiszen ide nem jut napfény, itt a fű nem nő meg. (Nem lehetne ezt utánozni Esz tergomban ?) Füvet csak a napfény által súrolt területen a fák által sze gélyezett földdarab közepén ve­tettek. Az alsó sétatér közepét szökőkút teszi hangulatossá. A fák madarai itt ivogatnak, fürödöznek. A medence körüli virágágyban vizipálma, jegeske és sárga zöld levelű őszi rózsához hasonló alacsony virág díszlik. Ma­gában a medencében kü'önböző vízi­növények, moha és moszat. A séta­tér egyik helyén gyermekjátszótér, két nagy kupac homokkal. (Hány­szor sürgették már Esztergomban a gyermekjátszóteret, miért nem te­remtik meg végre ezt a legelemibb kulturszükségletet ?) A felső sétatéren lépcső lépcső után következik a mi filmünkön Szép sétautak, sok pad. Szepesy Ignác püspök szobrára fordul a film, körüljárja a gyönyörű virágágyat, majd hirtelen balra siklik a püspöki palotára, innen át a székesegyházra, annak tizenkét apostolára, föl-föl a magasba, a négy torony közül az egyiknek legtetejére. Aztán vissza­fordul a kép és a mi szemünk a püspök szobra alatt a dús virág­ágyon pihen meg. A szobor körül bukszus-szegély, belül füzérszerűen kék lobélia, szebb­nél-szebb diszformák, kövirózsából élő rajzok, gazdag hímzés, Kossuth­virággal, piros Kána-indikával és sárga cineákkal. Széles dracénákból készített a művészi kéz. A szobortól jobbra nagy pázsit­tér. Csodálatosan szép a pécsi pá­zsit, olyan, mint a bársonyos sző­nyeg. Ebben is művészkedik a pécsi kertészkedés. (Esztergomban nincs ilyen pázsit, sajnos, csak fűtérséget találunk.) Két üde, frisshajtásu fe­nyőfa vonja magára a figyelmet. A fenyőfáktól kissé távol egy magányos kaktusz. Az ut mentén sűrűn egy­más mellett padok, mögöttük mere­dekre vágott föld, fehér terméskő­darabokkal berakva. A hézagokban téli-zöld, felváltva örökzölddel. Sze­gélyként floxok, táliták és petúniák. A sétatér kioszkjában cigánymu­zsika szól, az utakon mind sűrűb­ben hullámzanak a sétálók. A vil­anyoszlopokon nehéz futózöld A kioszk mögött egy különleges művészi háromszög következik. A pázsitban szétszórtan játszint-bokor, japán birs, labdarózsabokor, itt egy érdekes sás-féle növény, ott egy csomó mályva, aztán nárcisz virág és három-négy szál sárga buzogány­virág, olyan ez, mint a csörgőkígyó farka. Hársfák és ecetfák alatt kü lönböző pálmák: legszebb közöttük egy óriási phőnix-pálma, de nagyon szép a legyező-pálma is. A film tovább pereg. Változatos, szebbnél-szebb képek, ezeket a toll csak lassan tudja követni. Csak fő­vonásokkal lehet Pécs többi virág­hímzését leírni. Pedig külön cikket, külön filmrészt érdemel a Széchenyi­tér. A félholdas belvárosi templom előtt a Hősök emlékműve, innen lépcsőzetesen park lejt gazdagon. A tér terraszszerű kiképzését alacsony örökzölddel és anvelopszissal befutott terméskőfal veszi körül, ezen belül a fal mentén köröskörül pázsitsza­lag vonul a már ismert virághímzé­sekkel. A tér közepe, a Szenthárom­ság körül szabad. (Eszerint Eszter gombán éppen fordítva kellett volna kiképezni a Széchenyi-teret. A szo­bor körül nagy teret hagyni és az aszfalttól számítva két méter gyep sávot kijelölni.) Most még csak a városháza, az Irgalmasok temploma és szemklinika elé megyünk. A városháza bejárata előtt a városszépítés kenészeti re­mekművét találjuk. Alacsony mű­kőoszlopok vasból való diszkerités­sel. A pázsit közepe bemélyed, majd ebből pázsitágy emelkedik ki. Es ebben a gyönyörű pécsi virághim­zés hoszú keskeny virágszőnyeg, virágperzsa. Közepén egy nagyobb, két végén kisebb vitágos, mintás körlap. A három körlapból egy-egy kaktusz emelkedik ki. Az irgalmasok temploma előtt háromszögű tér kö­zepén a Zsolnay Vilmos-emlékkút; hatalmas zöldes-kékes, aranyos szin­ben ragyogó Zsolnay-remekmű. Négy stilizált bikafejből viz csurog széles medencébe. A tér két befogójában műkőszegély vonul alacsony sövény­nyel. Emellett keskeny pázsit. Semmi több, egyetlen virág nincs. A kut műkő szegélyén beiül pázsitszalag kék virágokkal, legbelül muskátlik­kal töltötték ki a kört. A szemklinika előtt Pécs virág szeretetét, virágkultuszát, finom íz­lését, kertművészetét egy, virágból készített nagy cser készjelvény hir deti. Kissé hosszadalmas m indezt leirni és olvasni, de ha látni is tudunk az élettelen betűk mögött, ha valóban film peregne előttünk, elragadtatás­sal beszélnénk a pécsi virágokról. Vécs Ottó Női selyem blúz divat szinekben 2'48 Keménynél. Használt tankönyveket vesz Müller és Társa könyv- és papír­kereskedés, Esztergom, Kossuth L. középövetutca 20. Igazságügyi rendelettervezet készül a bíróságok iparosszakértőiről Igen sűrűn előfordul, hogy peres ügyekben a bíróságok előtt nem szakképzett iparosok szerepelnek szakértőkként. Ez visszás helyzetet teremt és minthogy a biróság állás foglalása szempontjából a szakértő véleményének sokszor döntő jelentő­sége van, nem mellékes, hogy a peres ügyekben szereplő szakértők valóban szakképzett iparosok is le gyének. Az igazsígügyminisztériumban a bíróságok iparosszakértőir 51 most rendelet készül. A tervezet kötelezi az ipartestületeket, hogy minden há­rom esztendőben állítsák össze a szakképzett, megbízható és fedhetet­len előéletű iparosok jegyzékét és a bíróságnak mutassák be. A bírósá­gok ezekből a hivatalos jegyzékek­ből választhatnak szakértőket. A rendelettervezetet kézművesipari körökben annál nagyobb érdeklődés­sel várják, mert remélik, hogy a kérdés rendezésével megszünník a mostani állapot s a jövőben a vitás kérdés ;k tisztázásánál mindig a szak­szempontok szerint döntenek majd a bíróságok peres kérdésekben. Közhirré tétetik... Enyhítsék az adóvégrehajtásokat A tavasszal az „Esztergom és Vi­déke" kezdeményezésére rendkivüli közgyűlésre jöttek össze a városi képviselők, hogy tiltó szót emelje­nek a szigorú adóvégrehajtások ellen. A közgyűlésen pártállásra való te­kintet nélkül arra kérték a város pol­gármesterét, hasson oda, hogy szün­tessék be a szigorú adóvégrehajtá­sokat vagy legalább is enyhítsék azokat. Glatz Gyula polgármester meg is igérte, hogy tőle telhetőleg közbenjár. Egy ideig valami enyhü­lést tapasztaltunk is, de azután is­mét teljes gőzzel működött az adó­végrehajtás apparátusa és ismét egymás után érkeztek, hozzánk a panaszok. De tehetetlenek voltunk a rendelkezésekkel szemben. A tavaszból nyár lett, megértük a cséplést és lassan az ősz felé me­gyünk. Vájjon most miképpen áll az adóvégrehajtás ügye Esztergomban ? Nem kellett az úgynevezett ille­tékesekhez mennünk, hogy informá­ciót kérjünk, elég, sőt éppen elég, ha a városháza Bottyán János-utca bejáratában levő folyosón átlapozzuk a kifüggesztett árverési értesítéseket. Egy nagy csomó van belőlük. „Esztergom város adóhivatala ré­széről közhirré tétetik, hogy ... X Y-t terhelő..." olvassuk az írást és a felsorolt adókat, amelyeknek egyike mellett van feltüntetve az az összeg, amellyel X Y tartozik. Gyászos lapok ezek. Gazdasági életünknek rossz időket élő baromé­terei. Hihetetlennek tűnik, amit ró­luk leolvashatunk. Jónevű, vagyon­nal rendelkező esztergomiak nevét olvassuk. Igy ki hinné el, hogy an­nak az esztergominak, aki szép, nagy emeletes házban lakik, 120 P adó­tartozása van és erre a 120 pen­gőre lefoglalták a bútort és .erre a 120 pengőre végrehajtást és árve­rést rendeltek el. Hát lehetséges, hogy az az esztergomi háztulajdo­nos, vagyonos ember, nem akar fi­zetni. Ez nem lehet igaz, fizetne ha tudna, de nincsen pénze. Nézünk egy másik árverési lapot. Egy esztergomi kereskedő van so­ron. Augusztus 18-án árverezik 180 pengős adótartozás miatt. A követ­kező lap ismét egy kereskedőé. Egy jónevű kereskedőé. 7636 P az adó­tartozása. Még egy kereskedő jajkiáltását hall­juk. 124 pengő forgalmi adó miatt árverezik. Egy iparos árverési lapja 3 P 40 fillérről szól. Olvasd: három pengő 40 fillér. Emiatt tűztek ki el­lene árverést. Ismét egy kereskedő lapja következik. Ha leírnánk ide a neveket, a közönség nem hinné el, hogy kik ellen szól a végrehajtás! Szeretnénk pedig közölni a neveket, meg is tehetnénk, hiszen közhirré tette a város. Már csak azért is le kellene írni a neveket, hogy bebizo­nyítsuk: azok, akik ellen végrehaj­tást és árverést tűztek ki, nem hogy nem akarnak fizetni, hanem nem tudnak. Csak nem gondolják az il­letékesek, hogy ezek a jónevű esz­tergomiak, ha tudnának fizetni, tűr­nék, hogy a fekete táblára tűzzék az árverési szégyenlapot? Egy az igazság: nincsen pénz, nincsen ke­resel. Orvosolni csak ugy lehet a bajt, ha emberségesebb, szociálisabb adórendszert vezetnek be. Csődöt fo^ mondani ez az adórendszer, ha — csak egyet említünk — továbbra is fenntartják a mostani formában a forgalmi adót. Amig forgalmi adó lesz, a bajok, a panaszok nem múl­nak el és nem lesz egészséges köz­gazdasági életünk. Visszatérve az árverési lapokra még csak annyit jegyezünk meg szo­morú szívvel, hogy a legsötétebb felleg — az árverési lapok szerint — az esztergomi kereskedők feje jölött tornyosul. Siralmas állapotuk van az iparosoknak is. Földmives nevét ritkán olvastuk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy jó dolga van a földmivesnek. Itt a cséplés, egy kis lélegzethez jutott, de nincs ben­ne köszönet, mert nevetségesen ol­csó a búza, olcsó a gyümölcs és olcsó a bor is. Sürgősen változtatni kell adórend­szerünkön — mondjuk mi is Tyler­rel, a népszövetségi biztossal. Emlékezés Beck Jánosról A thuják, szomorúfüzek, bólogató fehér-nyir és kőrisfák által erdősí­tett, vadgalamb-búgástól, fülemüle­daltól hangos, sok-sok könnyei ön­tözött virággal szomorúan hangula­temetőben új sir domborul pár nap óta. A síron az emlékezésnek her­vadozó virágai között egyszerű sír­kereszten ez a név áll: Beck János. Váratlan, szinte megdöbbentően gyors elmúlásáról meghatódott lé­lekkel és tollal megirt sorok szá­moltak be s ezután — hogy is mondjam csak? — következik a napirend... az ütemes, soha meg nem szűnő újságírói munkának foly­tatása ujabb eseményeknek vadá­szatával, leírásával, hogy készsége­sen kiszolgáltassák az az örökké éhes Moloch, amelyet közönségesen közérdeklődésnek szoktunk nevezni! Vannak azonban események, ame­lyek felett nem lehet, sőt nem is szabad gyorsan napirendre térni, mert azok szereplői néha-néha ugy hozzásimulnak lelki világunkhoz és társadalmi életünkhöz, hogy nem tu­dunk, sőt nem is akarunk feledni, illetőleg újból beilleszkedni az élet további forgatagába. Lelki megérzésem szerint ilyen esemény, még pedig megrázó ese­mény, Beck Jánosnak váratlan el­múlása. Ki volt Beck János ? A hétköznapi felfogás szerint egy ember, aki élt, küszködött, dolgozott, szóval olyan, mint ezernyi más. Meghalt, kikísér-

Next

/
Oldalképek
Tartalom