Esztergom és Vidéke, 1933

1933-08-15 / 64.szám

tük, elhantoltuk, sírjára helyeztük a konvencionális koszorúkat s azután kiki megy a maga dolgára. Azok, akik barátai voltak, másként gondolkoznak, mert Beck János nem ment közönséges embersorba. Nem bizony! Mai világunkban ritka emberpéldány szállt az ő személyében korai sirba. Miben állt az ő kiválósága? Különös intelligenciájában, amely azt sejtette velünk, hogy egyéniségében két, egymással harmonizáló olyan lény lakozik, amelyik közül az egyik a közönséges halandóra háruló kötelességek rabja, mig a másik a nemest, a jót, a szeretetet sugározza környezetére és embertársaira ! Pozsony szülötte volt. Ez a patinás, nagymultú és értékes város nevelte és amikor ő nevelkedett, Pozsony társadalmi élete a Biedermeier korszakra emlékeztető, csodálatosan művelt, bensőségesen megértő és lelket csiszoló élet volt. Ennek az életnek irányát hozta magával Esztergomba és ehhez az irányhoz maradt hű egész életén át. Hogy hiven jellemezzem, szerény volt, de önérzetes; lelkileg és társadalmilag művelt volt, de ezt sohasem fitogtatta. Olyan ember volt, aki a szeretetét megosztotta családja és embertársai között olyan módon, hogy ez a megosztás mindkét félnek kedves volt és az előbbit nem tette féltékennyé. Aranyos kedélyével, mesterkéletlen s mégis behízelgő modorával, alkalmazkodási képességének kiválóságával és mindenkit megbecsülő tiszteletadásával csak tisztelőket és barátokat szerzett, de ellenségeket soha! Kiváló népszerűségét ezek az egyéni jótulajdonságok alapozták meg. Róla emlékezve, meg kell örökítenem őt, mint az esztergomi társasélet olyan tagját, aki — bár szívesen elquaterkázott — mindig tudott mértéket tartani. Ha társasjátékhoz hivták, ha turistáskodni ment, vagy ha egy-egy megértő társaság összeverődött, mindenhová kedélyt és hangulatot vitt. Dalolgatott, ha arra került a sor; hallgatott, hogyha a vitatkozás szenvedélyessé vált és különösen ilyenkor kiválóan hasznossá tette magát az által, hogy alkalmas pillanatban elterelte a felhőket és eloszlatta a borússá vált hangulatot. Csupa derű volt Beck János. Egy az ezer között, aki sohasem panaszkodott, bölcsen tartva magát ama közmondáshoz: minek terheljem embertársaimat olyan dolgokkal, amelyek csakis engem foglalkoztatnak, csak nekem fájnak? A kereskedelmi és ipari érdekképviseletek már évek óta sürgetik az egységes vasárnapi munkaszünet elrendelését, amelyhez újabban a weekend-mozgalom is csatlakozott. Ezeknek az akcióknak folyományaképpen a kereskedelmi minisztériumban elkészült az egységes vasárnapi munkaszünetről szóló törvény tervezete. A tervezet igen érdekes újításokat tartalmaz a vasárnapi munkaszünettel kapcsolatban. Ilyen újítás például, hogy amíg eddig csak a vasárnapokon és Szent István napján kellett az iparos munkát szüneteltetni, ezentúl karácsony első napján is. A tervezet szerint a munkaszünet a nappal dolgozó üzemekben legkésőbb a munkaszüneti napot megelőző nap esti tiz órakor kezdődik és legalább a munkaszüneti napot követő nap reggel 6 óráig tart. Az éjjel dolgozó üzemeknél legalább a munkaszüneti nap reggel 6 órakor kezdődik és a következő nap reggel 6 óráig tart. * * • * A sir behorpad, az emlékjel elporlad és a rohanó idő mindarra, aki és ami volt, biztosan ráteriti a feledés fátyolát, ám azok a példák, amelyek egy-egy értékes ember életéből az emlékezet könyvében megörökíttetnek, tovább élnek! Beck János életének értéke abban rejlett, hogy szeretett. Szerette a természetet, a szépet, embertársait erényeikkel és hibáikkal, szerette a napsugarat, az erdőkoszorus dombokat és a virágos völgyeket, a zenét, a dalt a társaságot s igy még életében élvezhette ezért a jutalmát abban, hogy szerették. Osváth Andor Nyár Alant jártam ... Kedvbogarak szálltak. Édes volt a völgy lehellete. Piros volt a hajnal és a hegyek felé Álom száüott az álom mögéValaki játszott velem, Valaki tartotta kezem, De szép volt a völgyben járni, Reménypillékkel száldogálni. És aztán néztem a hegyre fel, Sokszor kergetett a: Vágy, Nem jó a Völgybén lepni, Harmatpárnán pihenni, Nem érdekelt már a Játék S törpe csacska Tárgyid lent csak Tavasz van. Itt bimbó a Remény, Itt játszik a Vágy, És a Gondjövevény. Fel, fel a Hegyre ' Hol a Nyár fensége áll, Hol a Titok kinyílt: Rózsakirály, S az Ábránd s az Élet Édes ízzel beszélget. Oda vágytam Nagyokat hágtam •.. És amire felértem, Nagy-sirva a „Völgybe" lenéztem. Perzselt a nyár. Sírt az Életkirály. Most Völgy volt a szép. Az zengett igaz Mesét És Esten az álom karján Ott ringtam a: Völgy alján. Pirosan, bohókás-kajlán ... Itt fenn éget a • Nyár, És sir ezer emlékbogár Ég, perzsel a : Nyár. Várpalota, 1933. Fodor Ödön. A rveekendszűnettél kapcsolatos mozgalomban megnyilvánult kívánságok kielégítésire a kereskedelmi miniszter azokra a kereskedelmi üzletekre, amelyek kizárólag viszonteladók részére árusítanak, továbbá bank- és pénzváltó, ügynöki és bizo' mányi iparokra, az érdekeltek meghallgatása után, a munkaszünet kezdetét, a munkaszüneti napot megelőző napnak délután 2 órájában állapítja meg. Vidéki városokban a munkaszüneti napon a nyílt árusítású üzletek, az árusított cikkekre való tekintet nélkül, legfeljebb két órán át tarthatók nyitva, eltérően az eddigi, 7 tői 10-ig való nyitvatartástól. A székesfőváros üzleteinél a tervezet külön intézkedik. A tervezet szerint a munkaszüneti napokon égetett szeszes italok árusítása tilos. Kivételt csak azok az üzletek képeznek, amelyek azt a cikket gyógycikk gyanánt árusítják. Kizárólagos pálinkaméréseket egész napon át zárva kell tartani Azokat az üzleteket, amelyekben szeszes italt mérnek, délelőtt 10—12 óráig be kell zárni. Ez a rendelkezés nem terjed ki vendéglőkre, kávéházakra, cukrászdákra, de a korcsmákra igen. A tízezernél kevesebb lakost számláló községekben a vendéglők és a korcsmák záróráját a tervezet szerint 11 éránál későbbi időpontban megállapítani nem szabad. Az országos és hetivásárokat munkaszüneti napra engedélyezni vagy áthelyezni nem szabad. Ha királyi privilégium vagy engedély alapján ilyen munkaszüneti napra eső vásár egyes városokban vagy községekben volna, azt a törvény életbeléptetésétől számított egy éven belül meg kell szüntetni, vagy más napra kell áthelyezni. A tervezet szerint a munkaadó annak az alkalmazottnak, akit nyilt árusítású üzletben vagy a hozzátartozó irodahelyiségekben vasárnap három óránál hosszabb időre fogtalkoztat, minden második vasárnap vagy ehelyett minden második hé ten, a vasárnapot követő hétnek valamely köznapján legalább 24 órai vagy két köznapon legalább 6—6 órai pihenőt kötél s adni. Ha ezt a pihenőt nem adhatná meg a munkaadó, a munkaszünet tartama alatt végzett munkát a köznapra megállapított munkabér kétszeresével kell díjazni. A tervezet lehetőséget nyújt arra, hogy esetről-esetre, de legfeljebb két munkaszüneti napra megengedhesse a rendkivüli munkák végzését és behatóan szabályozza azt a kérdést is, hogy milyen esetben függesztheti fel a kereskedelemügyi miniszter kivételesen a munkaszünetet. Válaszol egy üzenetre Sárospatak, 1933. aug. 3. Az Esztergom és Vidéke mult hó 59. száma lekötelező kedvességgel közölte olvasóival, hogy az idei nyarat — Esztergom helyett — Sárospatakon töltöm tanítványaimmal. Üzenetül hozzáfűzte, hogy „ám tegyenek egy-egy kirándulást az ország érdemes városaiba, de azért tekintsék Esztergomot mégis úgy, hogy ide visszatérnek." Az üzenet a nyilvánosság előtt hangzott el, illő tehát, hogy arra én is a nyilvánosság előtt válaszoljak. Annak, hogy az idén Patakra esett választásom, két tárgyi és egy személyi oka volt Tárgyi okaim egyike maga Sárospatak, úgy, amint van, az ő megkapó sok rajzi szépségével és szinte kimeríthetetlennek ígérkező témagazdagságával. Vérbeli grafikus álmában sem járhat ennél érdekesebb és változatosabb tanulmányi terepen. Amikor két év előtt, felsőmagyarországi kóborlásaink alkalmával idevetődtünk, már megfogant bennem az a szándék, hogy valamelyik nyáron idehozom tanítványaimat, ebbe az aranyos hangulatú, öreg városkába. (Helyesebben: „nagyközségibe,) A második tárgyi okom elhelyezkedésünknek kivételes lehetősége folytán állott elő akkor, amikor az ősi Rákóczi-kastélyban, a WindischGraetz hercegi család bűbájos szépséges otthonában találtunk kényelmes hajlékra. De a döntő ok végül mégis a személyi volt. Felvidéki embernek, különösen nekem, sárosinak, annyira szivéhöz hőtt valamije a Felvidék, hogy bizony nehezen tud ellentállani egy kínálkozó lehetőségnek, amely tizenöt év óta visszavágyott szülőföldjének legalább is a közelébe hozza. Én szívből megszerettem Esztergomot és szeretem ma is. Meleg érzéssel gondolok vissza innen is az értékes munkanapokra. Elképzelni sem tudom, hogy iskolámmal oda Express-hird etés. A NYÁRI VÁSÁRON Nöi tennisz pullover bájos szinekben 98 fillér WEISZ MŐR Posztóárúház SZÉCHENYI-TÉR 15 továbbra js vissza-vissza ne térjek és valaha is lemondjak arról az álmomról, hogy fönt a Szenttamáson, e*gy állandó jellegű internátusos, iparművészeti műhelyiskola létesüljön, ~cfe vi

szont, ahogy az i

gazhitű töröknek is csak egy Mekkája, a felvidéki magyarnak is csak egy Felvidéke van. Ahová a szive néhanéha hazajár. Jaschik Almos. Tilos az önkéntes osztályismétlés a tanonciskolákban A középiskolákban — mint ismeretes — a kultuszminiszter már 1930-ban megtiltotta fegyelmi és tanulmányi okokból az önkéntes osztályismétlést. Most Hóman Bálint dr. vallás- és közoktatásügyi miniszter a kereskedelemügyi miniszterrel egyetemben szükségesnek vélte e rendelet kiterjesztését az iparosés kereskedőtanonciskolákra is. A rendelet megokolása szerint fontos ipari, kereskedelmi és oktatási érdek, hogy a tanoncok közül mindazok, akik arra képességet mutatnak, a tanonciskolának ne csak egykét osztályát, hanem lehetőleg valamennyi felmenő osztályát elvégezzék. Ezért a miniszter rendeletben felhívja az ország valamennyi tanfelügyelőjét, értesítsék miheztartás végett kerületükbe tartozó valamenyiiparos- és kereskedőtanonciskola igazgatóságát, hogy osztályismétlésre csak olyan tanonc utasítható, aki a tanév végén két tárgyból megbukott. Semmiféle más érdekből, tehát a tanonctartó mesterek vagy főnökök kérésére sem engedhető meg, hogy a tanonc megismételje azt az osztályt, amelyet már sikeresen végzett. Nem tekinthető önkéntes ismétlőnek az, aki mielőtt tanoncideje lejárt volna, sikeresen elvégezte olyan tanonciskola harmadik osztályát, ahol nincs negyedik osztály és ezért a harmadik osztályba újból beiratkozik, mert az ilyen tanoncnál a vele egyéni foglalkozás a negyedik osztály elvégzését részben pótolja. Három hónapra felfüggesztik a mezőgazdasági ingóárveréseket is A napokban jött létre a hivatalos tényezők és bankok között az a megállapodás, hogy a pénzintézetek a mezőgazdaság ellen vezetett ingatlanárverésektől bizonyos ideig eltekintenek. Ez a megegyezés azonban csak az ingatlanárveréseket függesztette fel, de nem adott feleletet arra, hogy a gazdák ingói ellen már folyamatban tett árverésekkel mi történjék a jövőben. Éppen ezért, amint értesülünk a kormány ki fogja egészíteni az árveréseket azzal, hogy az ingóságok ellen már folyamatba tett árverési eljárást is három hónapra felfüggeszti. Ha ebben a vonatkozásban önkéntes megállapodás nem jön létre, a kormány rendeletben ki fogja monElkészült a vasárnapi munkaszünetről az új törvénytervezet