Esztergom és Vidéke, 1933

1933-08-15 / 64.szám

ESZTERfiGHJKK ÖTVENNEGYEDIK ÉVF. 64. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1933 KEDD, AUGUSZTUS 15 Előfizetési'ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. Nagyboldogasszony Nagyboldogasszony ünnepét üli ma az ezeréves Magyar­ország. Nem a megtépázott, a trianoni békediktátum csonka Magyarországa ünnepel e na­pon, hanem a megoszthatatla­lan, szétdaraboltságában is egy­séges Nagymagyarország, Szent István első szent királyunk Magyarországa: a Kárpátoktól Adriáig terjedő birodalom népe egységesen ünnepli Nagyasszo­nyának, égi Patrónusának ün­nepét, akinek augusztus 15-én ajánlotta fel a nagy szent király koronáját és országát. E napon kérte fel Szent István a Szűz Isten anyát, hogy legyen népé­nek is édesanyja, vegye oltal­mába és irányítsa sorsát, mert csak így látta biztosítva jövőjét nemzetének, amely nyelvével, fajával és szokásaival elszige­telten, rokon és barát nélkül élt Európa népei között. De nemcsak fajtestvéreit aján­lotta fel Szent István Szűz Máriának, nemcsak ezek részére kérte pártfogasát, hanem az egész nemzetre, amelyhez ak­kor már csatlakoztak a külön­féle nemzetiségek, az ideván­dorló betelepülő és betelepített idegenek, akik a bölcs király törvényeit, országának alkot­mányát helyesnek találtak és állampolgári jogot kértek s nyer­tek, akik a királynak hű alaty valói, az új államnak szorgos munkásai, a befogadó magyar népnek pedig megértő testvérei, igaz bajtársai, jóban-rosszban osztozó részesei akartak lenni. És a történelem ezer eszten­deje fényes tanj|bizonysffa, hogy a közös sors, amelynek az egységes magyar nemzet minden tagja egyformán részese volt: öröm és bánat, szenvedés, tengernyi baj, háború, vér; a tatár és török pusztítások, mind megannyi forrásai voltak a testvéri egybeolvadásnak, a lel­kek összeforrásának és a nem­zeti egység legszentebb gondo­latának. Ez a sorsa a magyar nemzetnek erőforrása lett min­den időkben a magyar faj és az ország másnyelvű, de érzé­sében magyar lakosságának a testvéri öntudatban, az állam­polgári kötelességek odaadó tel­jesítésében : ha úgy kívánta a haza, vérükkel pecsételték meg a szent egységet. A vér hullása szentelte meg a rögöt, melyet úgy megszerettek s a közös vér hullása adott erőt ismét, ha úgy hozta a magyar sors: az elrablott, elvesztett ország­részek visszaszerzésére; idegen elnyomatás alá kerülő véreinknél táplálta a vágyat: visszatérni az egységes magyar területhez, a magyar szent Koronához. Apá­ról-fiúra szállt ez az érzés és a századokon keresztül mély gyökeret vert a lelkekbe. És ezt az érzést soha senki, soh semmiféle megszállás ki nem ölte elszakadt véreink lelkéből. A másfélszázados török meg­szállás kegyetlenségei sem öl­ték ki ez érzést, hanem foko­zottabb vágyat keltettek a lel­kekben; vártak és JÉttek eJfrő erősebb hittel az újra egyesülés­ben. W Ezért Nagyboldogasszony ün­nepe Nagy maj&arorsajg ünnepe az egységes katoliktls Magya^ országé az ideiglenes határon innen és túl, a nemzetiségeké épúgy, mint a magyaroké, mert egyformán érzik az igát és vár­ják a szabadulást . . . Boldogasszony, Anyánk, égi nagy pátronánk . . . így zendül fel az ének ma a magyarok ajkán. Nagy Ínségben lévén, így szó­lít meg haziÉk . . . Jmekli ezer és ezer szív a megcsonkított 'Ország határain belül. Magyarországról, édes ha­zánkról . . . száll az áhítatos imádság a magyar Pátróna égi trónusa felé a világ minden ré­széből, ahol csak magyar él. Igy sóhajt fel az elszakított területek magyarsága is, így fo­hászkodik ma minden rab­magyar és amikor imáját küldi Istennek ajánlva, lelkéből szent (Kutattál száll az egek felé a sóhaj a magyarok Nagyasszonyához és könnyezve énekel tovább: Ne feledkezzél meg szegény magyarokról. . . A hálaadó és a könyörgő imád­ság akkordjai hatják át lelkünket Nagyboldogasszony ünnepén. Es ünnepel a magyar Sión Ünnepel a magyar Rómaj. A legnagyobb ünnep ez ebb» az ősi városban. Itt ajánlotta fel a koronát Szent István a Ma­gyarok Nagyasszonyának és vele országát és nemzetét . . . A bús magyarok ezrei zarán­dokolnak a szent hegyre, a fenséges Dómhoz, ahol Magyar­ország első főpapja, a bíboros Hercegprímás mutatja be hála­adó szentmiseáldozatát és esd, könyörög a szebb, boldogabb magyar jövőért. A főpásztor imájával egyesül a zarándokok imája, azokéval pedig minden magyar lélek fo­sza: Hálatelt szívvel imád­ozunk hozzád, égi Királynőnk, megköszönve az oltalmazó pa­lástot, melyet védőleg teritesz Magyarország fölé. Hálatelt szívvel köszönjük, hogy ma­gyarjaidat nem engedted telje­sen elsülyedni a világíorgatag hullámsírjába. Hálánk után fogadd most kegyesen oltalmadért könyörgő gélykiáltásunkat: Könyörülj zomorú sorsunkon, add meg a száp és boldogabb magyar jövőt. Világosítsd meg a nem­•Bk sorsát irányító hatalma­Ifk elméjét, hogy lássák az égbekiáltó igazságtalanságot, amely hazánkat érte és testvé­reinket rabságra juttatta, nem a fegyverek és a vitézség jogán, hanem az ármány útján, amely­hez hasonló még a világtörté­nelemben nem volt. Lágyítsd meg szivüket, hogy elmúljék e gyalázat, mely végveszélybe sodorja a küzködő magyar nem­zetet. Kérve-kérünk, szüntesd meg végül magyarjaid között a pár­toskodást és széthúzást, hogy csak egy cél lebegjen e hazá­ban minden polgár előtt: a haza szent ügye. Nagymagyar­országon boldog nép éljen, sze­retetben és egyetértésben. Vál­jék valóra minden magyar álma : az egységes, erős, dicső és nagy Magyarorsság! Dicsőséget zengünk neked Nagyasszonyunk ma és amíg egy magyar szív dobog, mert te vagy Pátronánk, Boldog­asszony Anyánk! s*. y. HETI ESEMÉNYEK ^ W BELFÖLD 87.9 millió pengő hiánnyal zárult az 1932—33 költségvetési év. — Világrekordot ért el a magyar Lum­nitzer Sándor dr. aki első lett a bécsi agyaglövő-versenyen, — Ma­tuskát visszavitték Bécsbe. — 100 euer vendége volt kedden a gödöllői cserkészvárosnak. — Legitimista zászlóbontó nagygyűlést tartottak Szegeden Grieger, Pallavicini és Sig­rayval az élen. — Éles bírálatot mondott Tyler népszövetségi biztos ranagyar iparpolitikáról és az adó­Jrendszerről. — A földmivelésügyi miniszter Bécsbe, a kereskedelmi mi­niszter Rómába utazott. — Rejté­lyes módon iratok tűntek el a Dréhr­ügy aktacsomójából. — A svéd trónörökös és felesége Debrecenben járt a külföldi cserkészek egy cso­portjával. — As osztrákok konkrét ajánlatot tettek a Budapest-bécsi vasútvonal villamosítására. — Bal­káni kokainos banditák csempész­hálózatot szerveztek Magyarországon. — Nagy kínálat van a gabona­piacokon. — 37 C fokos volt a kánikula. — Késsül tt az *új *össze­J^jhetetlenségi törvény. — Baden Powel, a világ főcserkésze kedden a jamboreeről Londonba utazott. — 12.000 kgr. kenyeret fogyasztanak naponta a gödöllői cserkész-jambo­reen. — Két fillérrel leszállították a félfehér kenyér kilogrammjának árát. KÜLFÖLD Diplomáciai lépést tett Anglia és Franciaország, mert Németország megsértette Ausztria függetlenségét. — Balbó miniszter visszaérkezett légi rajával Európába, egy repülő­gépe lezuhant, egy tisztje meghalt, kettő megsebesült. — A sstratoss­férába akart repülni egy amerikai hadnagy, de lezuhant. — Korlátos­sák a külföldi hallgatók számát az osztrák egyetemeken. — Tisen­nyolceser rendőrrel akarja letörni Dolfuss kancellár a nemzeti szoci­alista mozgalmat. Mussolini maga dobta egy ünnepi cséplésnél a gépbe a kévéket. — Newyorkból Szíriába repült két francia pilóta. — Lind­bergh kijelentette, hogy semmi aka­dálya nincs a rendszeres légi jára­toknak Amerika és Európa között. — Busát vásárol Németország Ro mániától, ha Románia hadifelszere léseket vásárol. — A horogkeress ­tesek betörtek az osztrák külügy­miniszter villájába. — Kitörőben van az ir forradalom. — Elsülyedt egy sziget a Csendes Ocánon. — Ostromállapot és vérontás van Ku­bában. — Befejesték a Szent Pé­ter templom kupolájának renoválását. — Erősen terjed Amerikában a rák­halandóság. — Codos és Rossi visz­szaérkeztek Parisba. Aggnsdras 15-én JJEdden este 8 órától folytatólag Aranyhajú Erika Vig filmoperett Eisernann Mihály zenéjével MOZGÓBAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom