Esztergom és Vidéke, 1933
1933-01-01 / 1.szám
4 1933. január 1. Tudvalevő, hogy tavaly kénytelen volt lemondani képviselőségéről. A végeredmény általános megelégedést keltett Esztergomban. A magunk részéről azért örülünk, mert a képviselőtestület nívója jeltétlenül és nagyban emelkedett. Értékes, közérdeket képviselő munkát várunk az új képviselőktől. A bizalmat már előlegezte a polgárság, hiszen a választás titkos volt. Az OTI már fizeti az esedékes öregségi járadékokat Az utóbbi időben nagyon sok szó esett az öregségi és rokkantsági biztosítás tértiéiről. Szó volt arról is, hogy ezeket a terheket meg kellene szüntetni, viszont az ország tele van öreg és rokkant munkásokkal, akik évek óta fizették az öregségi biztosítási dijakat. Vannak olyanok is, akik azért nem jutnak hozzá öregségi járadékukhoz, mert a munkások munkabéréből levont biztosítási díjakat a munkaadók nem fizették be pontosan. Az OTI járadékmegállapító bíróság most december 21-én 22 esetben megállapította az öregségi járadékra jogosultságot és közli, hogy törvény szerint rokkantsági járadékra mindén olyan munkásnak joga van, aki munkájában megrokkant és legalább 220 heti járulékot befizetett. Tekintve, hogy a mai, 3 5 éve tartó nyomorúság következtében az 55-ik életévüket betöltött munkások szinte kivétel nélkül olyan testi és lelki állapotba jutottak, hogy a nehéz munkát már nem birják. Igy tehát minden olyan 55-ik életévét betöltött munkás, aki 220 heti járulékát befizette, jelentkezhet az öregségi járadékért. December 29. Városi képviselőválasz ás. És mindig esemény volt a Kultur Mozgó minden előadása. Mi történt az elmúlt évben Esztergomban ? Ilyenkor az év végén nem érdektelen, ha összefoglaljuk az elmúlt év eseményeit. Melyek voltak a 1932 fontosabb esztergomi eseményei ? Január 5. Megfellebbezik a polgármesterválasztást. Január 9. Mátéffy aláirja az ismert nyilatkozatot. Január 24. Szanálják a Hajósegyletet. Január 28. Huszár Aladár dr. fő ispán lemondott. Február 14. A kormányzó Huszár Aladárt győri főispánná nevezi ki. Február 16. A kormányzó esztergomi főispánná Lingauer Sándor dr.-t nevezi ki. Február 21. Főbelőtte magát a dorogi főjegyző fia, Morva Tibor. Február 22. Kardpárbaj v. SzivósWaldvogel és Antóny Béla dr. között. Február 26. Viharos jelenetek között búcsúzik Esztergom törvényhatóságától Huszár főispán. Február 27. Kinos feltűnést kelt, hogy Mátéffy Viktor a parlamentben nem védelmezte meg a papsá got. Március 3. Megalakultak az egyházközségek. Március 10. A Kúria ügyvédi tanácsa kötelezte a gy ri Ügyvédi Kamarát, hogy Antóny Béla dr.-t vegye fel tagjai közé. Március 12. Meghalt Marosi Ferenc. Március 14. Lingauer Sándor dr. főispán beiktatása. Március 17. Serédi Jusztinián dr. bíboros-hercegprímás feltűnést keltő beszédet mondott a Szent István Társulat közgyű'ésén a közéleti tisztaságról: Április 2. A pestvidéki Törvényszék felmenti Vécs Ottót a Huszár Aladár által ellene indított sajtóperben. Április 5. Vaszary Kolos születésének 100. évfordulója alkalmából ünnepség a bencés-gimnáziumban. Április 17. Az esztergomi kereskedők memorandumban fordultak a főispánhoz a dorogi vásár miatt. Április 24. Megjelent Vécs Ottó „Vérző határok" c. könyve. Április 25. Meghalt Klinda Teofil prelátus-kanonok. Május 22. Revíziós nap. Junius 4. Mécs László szavalóestje a Fürdőben. Junius 8. Az Operaház tagjai hangversenyt adtak a bazilikában. Junius 13. A reáliskola fennállásának 75. évfordulóját ünnepli. Junius 14. Meghalt özv. Laiszky Jánosné. Junius 19. Meghalt Bleszl Ferenc. Junius 26. A Kereskedelmi Tár sulat memorandumban fordul a kormányhoz a kereskedik sérelmeinek orvoslása céljából. Julius 10. A Hajósegylet 25 éves jubileumi ünnepsége nagy regattaversennyel. Julius 12. 30 ezer pengő segélyt eszközölt ki Lingauer Sándor dr. fő ispán Esztergomnak. Julius 17. Nagy vizbeömlés i dorogi bányában. Julius 28. A Keresztény Gazda sági és Szociális Párt zászlóbontó gyűlést tartott a Fürdőben. Julius 30. Ezer olasz i f jú érkezett Esztergomba. Augusztus 7. A belügyminiszter megsemmisítette az összes városi bizottsági választásokat. Augusztus 15. Nagyboldogasszony napi ünnepségek. Szeptember 3. Országos vizicserkészverseny a Primás-szigeten, Szeptember 13. Megalakul a Pilis Vértes Szövetség. Szeptember 17. Meghalt Bru f sy István. Szeptember 25. Filléres gyors in dul Esztergomból Sopronba. Október 1. Mike Lajos dr. lemondott a Keresztény Gazdasági Párt elnökségéről. Október 15. A fascizmus 10 éves fennállása alkalmával a TESz kül döttségileg üdvölzölte Mussolinit Esztergomból Etter Ödön vett részt a küldöttségben. Október 31. Megalakul az esztergomi sportrepülő egylet. November 8. Főpolgármesterré választották Huszár -Madár volt fő ispánt. November 13. A Független Kis gazdapárt nagysikerű pártebédet tar tóit a Fürdőben. November 21. Mátéffy—Kenéz féle sajtóper Győrben. November 23. Meghalt Magyary Kossá József ny. alezredes. December 1 A közigazgatási biró ság megsemmisítette a polgármester választást. Ezen a napon új válasz tás volt, amikor egyhangúlag Glatz Gyulát választották meg. December 9. Felsőházi tagválasztó vármegyei közgyűlés. Délután a vá rosházán kisorsoltak 15 városi kép viselőt. December 11. Tömeges kilépések a Kaszinóból. — A Szeminárium Magyar Iskolájának 100 éves év fordulója. December 18. Katona István cen tenariumi ünnepség és emléktábla leleplezés. December 19. Mátéffy—Kenéz-féle sajtóper Győrben. EGYRŐL-MÁSRÓL Egyről-másról azelőtt is irtunk ebben a rovatban s ez-a rovat mindig a békés, jószán dékú kritika, — no néha az ártat lan csipdelődzés — és a megértő elismerés rovata volt Ez a szelíden froclizó, de jó szándékkal szerkesztett rovás az őszinte hangú publicistika szülötte volt s igazán nem rtott sem a jóizlésnek, sem a köz békének. Ebbe a rovatba kerültek a közérdeknek azok az apró dolgai, mik nem fértek bele a hírrovat szűk méreteibe, de kicsinynek bizonyulak egy cikk keretei közé. Itt parentáltuk el az egyszeri gazdasági tanácsos elúszott szénáját, itt méltattuk a helyi nagyságok apró emberi gyöngeségeit s itt nyújtottuk át az elismerés örökzöldjét minden olyan szürke embernek, aki sze rényen elhúzódott a nagy cirkusz reflektorainak fénye elől. Közben fordult a világ sora, jöt tek a nagy perek : képviselőválasz tá=, városszanálás, polgármestervál tozás, tarkítva barátságos eszmecserékkel hol a járásbíróság, hol a törvényszék előtt, — de elmúlt mindez visszajöttek a szürke hétköznapok, van már a többség szive szándéka szerint való képviselőnk, a város szénáját is kimentette a vizből 30 esztendőre a Hungária, polgármesterváltozásra sincs tiz esztendeig kilátás, a város falai között dühöng a felebaráti szeretet és a kölcsönös megértés, virágzik a jólét, a lelkek ben békés nyugalom honol, elmúlt ez a piszkos 1932. év is, viszont itt van az 1933 ik, telit vén a szive ket vidámsággal és jóreménységgel. .. Mit csinál ilyenkor az újságíró ? Megvakarja a jobb kezével a bal fülét, leteszi a fekete tollszárat s felvévén a békés kéket, megújítja a régi jó idők egyről másról rovatát, lélekben elbúcsúzik attól a 27 előfizetőtő), kik mérgesen otthagyták a lapot, mert nem tetszett nekik cikkeink hangja, viszont szeretettel köszönti azt a 216 uj előfizetőt, kiknek tetszik lapunk iránya s megy tovább a Anatole kínálkozó Ösvé nyéken ... France mondja, hogy „hagyjunk békét az uj dolgoknak s ragaszkodjunk a régiekhez ; az em ber sorsa az, hogy tévedjen, de ezek a régi tévedések legalább már ki vannak próbálva ..." Hát igen, — igy az ó és ujev határpontján van az ideje az önbe ismerésnek és magábaszállasnak. Et jogosan elvárhatja a mai zavaros közéleti viszonyok közt minden társadalmi osztály azoktól — s itt első sorban a nyomtatott betű munka saira gondolok, — akiknek csak egy parányi szerepük is van a közfelfogás, a közvélemény, avagy a közélet irányításában. A nagy pörök időszakát — re méljük hosszú időre, — lezártuk mert azok részint mindnyájunk köz megelégedésére, részint akaratunk ellenére befejezési nyertek. Hála Istennek, hogy elérkeztünk idáig. Fogadjuk, meg az amerikaiak tanácsát, kik a vlág bajaival szem ben azt hirdetik : „keep smiling", — mosolyogj rajta. Ha tetszik a dolog ha nem. A „keep smiling" ugyanis a lelkek válság-náthájának a légió tékonyabb ellenszere . . . aki már ezt a reménységét n elvesztette, az csakugyan nagyon szegény s annak kétszeresen nehéz az élet. Pedig nem szabad, nem kell kétségbeesnie a teljesen nincstelennek sem, mert hála Istennek, még nem veszett ki teljesen az emberek lelkéből a könyörületesség s a fellebezési szeretet érzülete. Láttuk most, a karácsonyi ünnepek alkalmából, hogy a szeretet még mindig tud csodákat művelni s tud adni még on nan is, ahol már a'ig van valamivel több a semminél. Most állapítsuk meg, hogy az a régi úri középosztály, mely mindig elől járt a jótékonykodás országútián ma már teljesen elszegényedett s a nélkülözés nagyon szomorú napjait éli. Esztergomban rész en divat volt, részben szokás volt jót tenni. Divat volt, mert a másik is adott, szokás volt, mert igy láttuk tisztes anyáinktól, kik a viseltes ruhát nem a ruhásasszonynál, hanem a jó Istennél váltották át aprópénzre. A divat azonban kiment a divatból, a szokás pedig összezsugor dott a lineáris fizetéscsökkentések s a vi lággazdaságt válság arány bin S mégis, mikor körüljártuk a felruházó asztaltársaságok a szegényház, a kórház, a kisdedovó szép ünnepélyeit, megtelt a szivünk melegséggel s a szemünk könnyel, a sok jóság, szeretet, áldozatkészség látásán. Mert adtak olyanok, akiknek maguknak is alig van miből, adtak olyanok, akik maguk is rászorultak volna s adtak olyanok, akik még nem tudják ma, hogy mit hoz a holnap ... De adtak az utolsó falatjaikból levetették a még viselhető gúnyájukat, kiürítették az üres kosarukat s az üres zsebüket, de adtak azoknak, akiknek még náluknál is kevesebbjük van, mert már a jobb jövőben való hitüket és reménységüket is régen elveszítették. Én itt meghúzom a glóriát zengő harangokat az elnökök az elnöknők a tagok, az adakozók, a kijárok az összehordok, a szerteosztók, a csomagolok, a semmiből valamit létrehozók s a rendezők jóságos szere tete előtt. Mert ha ajándékot tán keveset adtak is a maguk nincstelenségéből, de megosztották az em beri szolidaritás melegét és szivük szeretetét a fázlódókkal, a szomorúkkal, az éhezőkkel, a nélkülözők kel, a szenvedőkkel. Övék minden elismerésünk s őszinte hódolatunk! Nehéz az élet azoknak is, akiknek semmijük sincs s azoknak is, akiknek még ennél is kevesebbjük van. Mert akiknek sem mijük sincs, azoknak még lehet eset leg reményük egy jobb jövőben, de Antenna-árbocok erdeje nyúj'ózik a háztetők ormáról a négy vtlágtáj felé s lesi, várja mohó sóvárgással azt a bizonyos jó műsort, mely végre ki fog elégíteni fiatalt öreget, flegmatikust és agressivabbat, süketet és vakot, szóval mindenkit, aki kigürcöli ezért a mostani műsorért a havi kettőnegyvenet. A mostani műsort ugyanis szidja mindenki. Sz ; dják benne a nehéz zenét és szidják a könnyű zenét, szidják a színdarabokat, legfőképen az operaközvetítéseket és szidnak mindent, ha szép, ha nem szép, ha jó, ha nem jó Éz olyan járványos betegség, mint a nátha, ragadós. Szidni a műsort, mert ehhez joga van mindenkinek az ő felfogásuk szerint, aki havi bérletösszegével belépett a rádiózok nagyközönségébe. Pedig a pesti műsor nem rossz, hanem egyhangú és unalmas. Olyan, mint a diákok órarendje. Minden hétfőn számtan, minden kedden földrajz és ez minden változás nélkül könyörtelenül egyforma az egész tanévben. A rádióban is ; hétfőn házikvintett, kedden Mándits, szerdán balalajka, csütörtökön opera és vasárnap valami vízözön előtti, ásatag színdarab. Az előadás nem rossz, mert csupa, jó, )művsszi erő szerepel, de csak úgy, mint a jó óra:
