Esztergom és Vidéke, 1933

1933-01-01 / 1.szám

tízkor mindig tizet üt, délben meg tizenkettőt. Pontosan, rendesen, akku­rátosan, de mindig egyformán Ta­lálékonyság, változatosság és meg­lepetések nélkül. Szóval a műsor nem rossz, ha­nem egyhangú. Nem nyújt felfris­sülést, szórakozás, és nem kelt ér­deklődést. Megpróbálják egyesek panaszaikat levélileg közölni a müsormegállapitó bizottsággal, több-kevesebb ered­ménnyel. Egy egy levél csak erőt­len próbálkozás és gyönge magán­vélemény, a stúdió pedig elsősorban belső szak tanácsadóira hallgat. Esztergomban is sok panaszt le­het hallani, de ezek az egyéni pa­naszok is természetesen eredmény telének. Itt talán más módját kel­lene megkísérelni a panasz-közlésnek. Van a városban egy rádió-egyesület, mely bizonnyára magában összpon tositja s egyesíti az esztergomi rá diósok legnagyobb hányadát. Elnöke — úgy tudjuk — az ország egyik legkiválóbb rádió-szaktekintélye. Ha ez az egyesület többszáz tagja ne­vében hallatná s közölni a műsor egyhangúságára vonatkozó egyetlen komoly panaszát a stúdió vezetősé­gének, bizonnyára komolyabb ered menyre lehetne kilátás a műsor ja­vítása terén. S ha felszólalása sike res volna, ha csak némi javulás vo'na is tapasztalható, nagy hálára kötelezné nemcsak az esztergomiak kicsiny, de az ország többszázezres rádióhallgatóját. A gondolat csak jámbor tanács, kivitele azonban nagyon rokonszen­ves dolog volna .. . HÍMEK Antimaterializmus Tegnapról mára virradt tűzben égve, megáldom hát a Lélek életét, amelyből drága ihlet száll az égre, köszöntve Isten őszi Énekét S elémvet az Élet szomorú sok képet: A sarkon rongyos emberek vacognak, — a színház pompás ajtaja kitárva gép-hajtotta, bús, szellemi vakoknak, — bibor-palástú dús lélek itt árva-' Mezítláb futkos sok-sok vézna láb és a kávéház füsttengerbe vesz — szivembe tódul fürge vérnyaláb< lelkem a jóság tengerén evez­Autó száguld az utcákon át s béna koldus mankóval biceg, itten a gazdag tálal lakomát, ott az éhező falatért siet. E hideg, őszi, ködös furcsa estben mindenütt az Anyag vár szivünkre lesben. De én tagadlak, Anyag nagy varázsa, téged a Lélek hódolásra készt, nincs e világon a szellemnek mása, amely megnyitja hű hitre az észt. Jaj, e zűrzavar miért is lenne hát, az Anyagnak e bomlott káosza, ha a Lélek nem világítaná dt, a durva anyag márvdny-fárosza. — Látod, a város bambán zúg: hahó-' kihal a Lélek és a semmi dúl; ki vagy te szellem, sötét palástú szó, ki azt tanítod : az anyag az Úr?l A lélek az Úr s ő ad minden drágát, hitet, szerelmet, csókot, éneket. — <5 tegnapról-mára virradt nagy szemekkel megáldom ezt a szomjas életet. Csattddy Endre A találkozáskor Emberek elmúlnak, emberek jön­nek, a föld pedig marad. „Ma ne­kem, holnap neked." A történelem és a mindennapi tapasztalat kiáltja felénk ezen igazságokat. Ezt hirdeti a ma haldokló év is. „Ember, te ma temetsz engem talán nagy dá­rjdózás, pohár-csengés, zene-zengés között, de holnap — egyiknek ha­marább, másiknak később lesz ez a mindenkinek bizonytalan holnap — majd én temetlek téged" — hang­zik felénk az örök Idő intése, figyel­meztetése. És itt, az ó- és újév ha­táránál, amikor a búcsúzás és távo­zás van egyrészről, integetés és kö­zeledés másrészről; amikor egyrészt alig van hátra egy-két óránk s el­mondhatjuk, hogy „csak volt a miénk", másrészt még semmi sem a miénk — szóval az idő bizony­talanságában, a mult és jövő talál­kozásánál kell, hogy önmagunkra eszméljünk ; kell, hogy gondolkod­junk: leszámoljunk a múlttal, s bele­tekintsünk a jövőbe. Igen! Először vissza kell tekinte­nünk a múltba! De nem a teljesen hamis, bár megszokott, lemondó, erőtlen kérdéssel: „Mit vettél, ra­boltál el tőlem ?", hanem az öntu­datos, bátor, tovább cselekvő kér­déssel: „Mit kaptam, ó mult, tőled én?!" örömről, boldogságról, para­dicsomról beszélsz nekem? Aranyos, napsugaras, derülten mosolygó vol­tál számomra ? Vagy csak súlyos sebeket adtál: Nem teljesült, tavaszi hóként szétfoszlott remények, magas­röptű, messziretekintő tervek össze­törése, porrá zúzása, kedvesek, tán a legszeretettebbnek elrablása.., csupa bánat, fájdalom, bosszú, ke­serűség voltál csak nekem? Bármit kaptam is tőled, Te nagy Távozó, — jót vagy rosszat —- hálát adva a fölséges Istennek mindenekért, s levonom a nagy tanulságot: ezen év soha többé vissza nem jön; elmúlt minden ez évből, semmisem maradt meg számunkra. Azaz csak: e földre nézve, nézve, meri tulajdonképen semmi sem .... semmi sem ve szett el: sem erény, sem bűn, sem óság, sem rosszaság! S én arra dolgozom, hogy cselekedeteim a sí­ron túl ne vádlóim, de védőim le­gyenek! Ez az én nagy tanulságom a múltból! Mit kaptam tőled, óh óesztendő ? Tanulságot, jelébredést a jövőre! De amikor a múltba tekintünk s belőle tanulunk, akkor egyúttal a jövőbe is nézünk s tervezgetünk. Szemébe kell nézni a múltnak, de még inkább a jövőnek! Kopogta­tunk a jövő nehéz kapuján s talál­gatunk, szeretnénk tudni, hogy mi van a nagy kapu mögött, a belát­hatatlan jövőben. „Mit hozol szá­momra a mult boldogságát?, — ez bizonytalan —, vagy újabb szenve­déseket ?" — ez valószínűbb — kér­dezgetik a félénk embertömegek. Pedig ha a múltból — legyen ez egyéni vagy közös, családi vagy társadalmi — ki akarunk nőni, azt elhagyni akarjuk, akkor a kezdetnél, a kiindulásnál nincs helye a fé­lénk, bizonyos mértékben gyáva kérdésnek, hanem bátran fel kell tenni a kérdést: „Mivel tartozom neked Újesztendő, mit kell tennem?" S mivel áll az igazság, hogy „a boldogság hű marad ahhoz, aki hű marad azokhoz az alapokhoz, ame­lyeken boldogsága fölépül", úgy­szintén igaz, hogy „a boldogság azzal a hűséggel áll vagy bukik, amilyennel iránta vagyunk", —ezért a jövőnek egyedül bátor, öntudatos programmja csak ez lehet: hű ma­radni az egyedül boldogító — mind e földön, mind a másvilágon — alap­igazságokhoz: a krisztusi hithez, az isteni parancsokhoz; el nem tévesz teni azt a célt, amelyet mindnyájunk számára az örök utnakindítő jelölt ki: el nem ereszteni, fianem folyton megragadni az Isten felénk nyúló kezét! A boldogság megtalálása, elérése hűséget, kitartást, küzdelmet kíván, megfeszült erő, folyton munkáló hű­ség a siker követelése. A higgadt­ság vértjével a veszélyeken, a hő­siesség páncéljával a szenvedések­ben, a lélek erejével a kísértések­ben kell felfegyvereznünk magunkat, ha meg akarunk küzdeni a jövővel, ha bátran szemébe akarunk nézni az eljövendőknek! S ezt meg kell ten­nünk! Meg, különösen most: nem félénk múlton merengőkre, a multat csak visszasiratókra, hanem a jövőt építeni, bátran alakítani, a jövőben mindenki boldogságát elősegítőkre van szükség! Nagy lelkekre, akik komolyan, de bátran is tudják kö­vetni az isteni Mestert! Ez legyen a találkozónál a második tanulság! Isten nevében mi is bátran előre;!! ha. Boldog újévet kívánunk kedves munkatársainknak, előfizetőinknek, olvasóink* nak és hirdetőinknek. Az új bécsi érsek városunk­ban. Dr. Innitzer Tivadar, kit a Szentatya nemrégiben nevezett ki az elhunyt Piffl bíboros utódjaként Bécs érsekévé, titkára kíséretében látoga­tást tett Őeminenciájánál, kihez még egyetemi tanár korából baráti isme­retség fűzi. Tiszteletére a biboros­hercegprimás este szűkebbkörú ebé­det adott, melyre hivatalosak voltak Breyer István dr. segédpüspök. Lin­gauer Sándor dr. főispán, Palkovics László alispán, Glatz Gyula polgár­mester, Csárszky István dr. prelátus­kanonok és az aula tagjai. A bécsi hercegérsek az éjjelt a primási pa­lotában töltötte, honnan másnap dél­lelő tt utazott Győrbe és Szomat­helyre, majd vissza székvárosába. Halálozás. Mihalek László m kir. honvédőrnagy neje, szül. Petráss Mária dec. 26-án Budapesten el hunyt. Temetése dec. 29-én volt nagy részvét mellett a szentgyörgy­mezei temetőben. A főszékesegyházi ének- és zenekar műsora. Hálaadó isten­tiszteletkor : Prédikációra Szűz Mária e világra, népének. Mozart: Ave ve­rum. Engelhardt: Litánia. Seyler : Alma Redemptori. Idők Ura, népének. Quadflieg: Te Deum. Buchner : Tan­tum ergo. Pápai himnusz és Isten áldd meg. — Január 1. Introitus, Communio korál. Buchner : Viderunt omnes, graduale. Offertorium korál, utána motettnak Seyler: Alma nox, tacita nox. Gruber: Pásztorai mise. Mise végén Pange lingua korál. — Esti ájtatosság. Prédikációra Oh szép Jézus, népének. Kersch : 0 sa­lutaris. Goller : Litánia. Griesbacher: Alma Redemptoris. Imádunk szent ostya. Griesbacher: Te Deum. Hal­ler: Tantum ergo. Pápai himnusz. Isten áldd meg. Eljegyzés. Gárdonyi Virgilia (Esz tergom) és Blank János (Dorog) je­gyesek. Karácsonyfaünnepély a Szent­tamási Napközi Gyermekotthon ban. Megható és lélekemelő ünne­pély keretében osztotta ki a kis Jé­zus ajándékát Keményfy K. Dániel szentszéki tanácsos, vízivárosi plé­bános, a Szenttamási Napközi Ott hon apró iskolásgyermekei között dec. 23-án. Az idei karácsonyfa gaz dagabb volt a tavalyinál, ami a „Szombati" és „Hársak" asztaltár saság nagylelkű adományána k és dr Etter Jenőné vezetése alatt muítodő „ /lölgybizottság" gyűjtésének köszön­hető. Voltak is ott kész gyermek­ruhák, szvetterek, harisnyák, ingek, sapkák, könyvek, játékok, édessé gek, élelmiszer ... és az 58 ajándé­kot váró gyermek. Mindenik része sült, főkép a kisebbek ruházati aján dékban, azonkívül a nagyobbak köny. vet, a kisebbek játékot kaptak s mindegyik egy 4 kilós szerete:-cso magot. A karácsonyfaünnepély a Szenttamási Kath Körben volt. A város részéről a gyöngélkedő pol gármester helyett Brenner Antal dr főjegyző, polgácmesterhelyettes jelent meg. Azonkívül Sántha József dr. tanácsos és Gérecz Géza közgyám. A szülők is nagyszámban jelentek meg, a kör nagyterme zsúfolásig megtelt. Az ünnepélyt Keményfy plébános alkalmi beszéde nyitotta n eg. Üdvözölte a vendégeket s rá­mutatott az inségakcióra, a jótékony lelkek munkájára és Szenttamás nyo­morára, amelyet megérteni, amelyen segíteni emberbaráti, gyermekvédelmi szempontból fontos kötelesség. Majd 5 gyermek szavalt 8 gyermek pász­torjátékot adott elő. Egy kis gyer­mek a jó plébános úr szerető gon­doskodását köszönte meg megható szavakkal. Ezután Keményfy plébá­nos kiosztotta a Jézuska ajándékait, melyet örömmel vittek haza az apró emberkék. Eljegyzés. Bakos Rózsikát (Esz­tergom) eljegyezte Váradi Gábor (Szolnok). (Minden külön értesítés helyett.) A Turisták Szilveszterestjét a legnagyobb érdeklődés előzte meg. Az est fényes sikere bizonyosra vehető. De az is bizonyos: az óévből az új­évbe való vidám átmenet, az újév­nek a legderűsebb hangulatban való megkezdése is biztosítva van a kitűnő műsor által, melynek minden egyes száma sziporkázik az elmés humor­tól, a kacagásra fakasztó tréfáktól. Az estélyen a helyi műkedvelők leg­kiválóbbjai lépnek fel egyfelvonásos kis darabokban, magánjelenetekben, s több mókás előadásban. Ott lesz az elmaradhatatlan száz esztendős jövendőmondó, aki a multat és jö­vőt egyformán látja. Csalhatatlan, de sohasem pesszimista, hanem derűt és kacajt fakasztó rigmusaival festi a multat és idézi a jövőt. A Turista Dalárda s ép énekszámokkal szere­pel az egyes számok között, hogy a dal és énekkedvelők is kielégülést nyerjenek, Szóval lesz ott mindm, ami szivet, a lelket gyönyörrel tölti el s a kedélyeket is felvillanyozza. A Fürdő Szálló színháztermében zaj­lik le az est műsora teritett asztalok mellett. A műsor után a tánc a nagy teremben lesz, úgy hogy mindenki maradhat foglalt asztalánál. Szóval rendezőség mindent elkövetett a ké­nyelem és szórakozás szempontjá­ból. A fényesnek Ígérkező Szilvesz­ter-estély kezdete este 9 órakor lesz. Belép Mij nincs, önkéntes adományo­kat a költségek fedezésére köszönet­tel fogad a rendezőség. Aki jól akar mulatni, az idén is a turistákhoz megy Szilveszterre. Eljegyzés. Marmorstein Erzsébet és Haber Sándor jegyesek. Népművelési előadás. Szent­györgymezőn a második népművelési előadás január 6 án, Vízkereszt ün­nepén lesz a Kath. Olvasókörben, és pedig délután 4 órakor az ifjúság, este 6 órakor műsoros estély kere­tében a felnőttek számára. Hely árak nem lesznek. A Jézus Szent Neve Társulat vagyis a Credo-egylet legnagyobb ünnepe Üjév napján lesz, amikor a minden tag ott legyen a plébánia­templomban reggel 9 órakor tartandó nagymisén és közös szentáldozáson. Ugyanott január 3-án Szentségimá­dás tartatik. A rendes havigyűlés január 8 án d. e. 11 órakor lesz a belvárosi Olvasókörben. Az Elnök­ség. Gimnazisták figyelmébe! A bencés gimnázium igazgatósága ez­úton szólítja fel az intézet növen­dékeit, hogy január 3-án a belvárosi plébánia-templomban Szentségimádás lévén, a reggel 8 órai szentmisén jelenjenek meg az előző évek szo kása szerint 1 Helyreigazítás, Legutóbbi szá­munkban közölt Mátáffy—Kenéz-féle sajtóperrel kapcsolatban helyreigazit­jus, hogy Mátéffyt nem Berényi Zol­tán dr., hanem Berényi Róbert dr. ügyvéd képviselte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom