Esztergom és Vidéke, 1933

1933-04-23 / 32.szám

ty it Rfiiw .,/nfke msaammuammamammm ÖTVENNEGYEDIK ÉVF. 32. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1933 VASÁRNAP, ÁPRILIS 23 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. Bitka kitüntetés érte Innitzer dr. bécsi bíborost és Fischer Ciril szt. ferencrendi atyát egyik-másik fővárosi ra­dikális-liberális lap részéről ab­ból az alkalomból, hogy a né­met bojkottmozgalom kapcsán leszögezték a katolikus állás­pontot. Innitzer hercegérsek ki­jelentette, hogy a bolsevizmus bűnei nem jogosítanak fel egy ellenpártot más súlyos bűnök elkövetésére. Páter Fischer a többek között azt mondta: A katolikusoknak kötelességük ilyen szorongatott időben is az igazság mellé állni. Elitélte az egyoldalú nacionalizmust, a faji és felekezeti gyűlölséget. A ka­tolikusok elutasítják — mondta — az antiszemizmusnak ezt a formáját . . . Semmi olyant nem találtunk két kiváló osztrák pap beszé­dében, mely az újság ingerével hatna. Kifejezték és leszögez­ték a katolikus álláspontot, ami változatlanul azonos Bécsben, Romában, Budapesten, Mexikó­ban és Spanyolországban is. S mégis a radikális újság a dicsé­reteknek és magasztalásoknak olyan kivételes jelzőivel hal­mozta el a két szónokot, ami­nőkre nem volt példa fennállása óta. Megszoktuk, hogy katolikus pappal kapcsolatban csak a le­sajnálásnak, vagy agyonhallga­tásnak a módszerét alkalmazzák, még ha egy Prohászkáról van is szó. Most pedig a humaniz­mus, haladás, lelki emelkedett­ség szellemét ünneplik a két pap személyében. Mi okozhatta a felfogásnak ezt a nagy elvál­tozását ? örülhetünk-e zavarta­lanul ennek a nagy pálfordu­lásnak ? Nemrégen, amikor a primás és a katolikus közéleti férfiak bevonásával tiltakozó gyűlést tartottak Budapesten a mexikói egyházüldözés, a legelemibb emberi jogok lábbal tiprása, ár­tatlan emberek lemészárlása ellen — ugyanez a radikális újság nem visszhangoztatta a tiltakozó beszédeket. Vagy egészen agyon­hallgatták a liberális lapok, vagy — mint afféle jelentektelensé­get — pár sorban intézték el. Ha bővebb tudósítást közöltek a mexikói eseményekről, abban ugyancsak nem volt köszönet, mert a katolikus papokat állí­tották bűnbakul és tettek fele­lőssé a kegyetlenkedésekért. A spanyol forradalmat úgy üdvö­zölték a hazai liberális és radi­kális lapok mint a szabadság, felvilágosodás és humanizmus megmentőjét és védőangyalát. Vértelen forradalomról, csendes átalakulásról irtak, mikor a templomok, kolostorok és meg­becsülhetetlen műkincsek láng nyelve világította be fél Euró­pát. A világ katolikusainak til­takozása — csodálatos módon — nem kapott helyet az embe­riességtől csöpögő sajtó hasáb­jain. Egyöntetű némasággal hall­gattak arról a legújabb spanyol törvényről, mely kimondja, hogy valamennyi templom, püspöki palota, rendház, szeminárium és a katolikus vallás szolgála­tában álió minden egyéb épület nemzeti köztulajdonba megy át. Sőt „nemzeti" köztulajdonná válnak azok a bútorok, dísztár­gyak, képek stb., amelyek ezek­ben az épületekben állandó: n és kimondottan a katolikus val­lás szertartásainak célját szol­gálták. Brankovics,Dámján, a,király elnöklete alatt álló belgrádi sza­badkőműves páholy nagymes­tere a közelmúltban röpiratot adott ki a délszláv szabadkő­mivesek feladatairól és céljairól. A röpirat a délszláv szabadkő­mivesek legfőbb kötelességévé teszi, hogy egységes nemzeti leiket, egyetlen kulturcentrumot alakítsanak ki. Ennek a prog­ramnak keresztülviteléhez min­denekelőtt ki kell tiltani a val­lás tanítását az iskolákból, ki­sajátítandó az egyházi vagyon s a legkíméletlenebb „kultúr­harcot" kell megindítani a ka­tolikus egyház és a klérus el­len, mert ez áll legjobban útjában a pánszerb eszme meg­valósításának" . . . Talán amit a mexikói spa­nyol és szerb szabadkőmivesek elkövetnek a katolikus egyház­zal, az nem ellenkezik az em­beries érzéssel és felvilágoso­dással? A katolicizmus általá­nos értékű igazságait csak ak­kor ismerik el, ha nem a sza­badkőmivességgel áll szemben ? Nem hisszük, hogy akadjon tárgyilagosságra törekvő ember — legyen bármilyen vallási meg­győződése, — aki az újságírás­nak ezt a sunyi, elfogult, szük­horizontú felfogását helyeselné. Áz emberi méltóságot nemcsak a németek kilengéseivel szem­betf kell meg védeni,: hanem a forradalmi szabadkőmivességgel szemben is. HB HETI ESEMÉNYEK Országos ünnepség keretében iktatták be az új pannonbaimi főapátot Történelmi jelentőségű aktus zaj­lott le húsvét hétfőjén a pannonhalmi apátság székesegyházában. Serédi Jusztinián dr. biboros-hercegprimás az ezer esztendős előírások szerint, festői külsőségek között iktatta be hivatalába Kelemen Krizosziómot az uj pannonhalmi főapátot. Lovasfogatok, autók, autóbuszok és vonatok szállították az ország minden részéből a vendégeket Pan­nonhalma felé. Féltiz tájban már színültig meg­telt a székesegyház felé vezető fo­lyosó, diszmagyarba öltözött, disz­egyenruhás, zsaketíos, cilinderes urakkal. Nem sokkal háromnegyed tiz előtt érkezett a monostorba Göm­bös Gyula miniszterelnök, mire meg­indult a menet a székesegyházba. A szentélyben a szentlecke olda­lon József és József Ferenc főher­cegek, az evangéliumi oldalon Strom mer Viktorin "~dr. budapesti bencés házfőnök, mint a pápai nuncius kép­viselője, Rott Nándor veszprémi püs pök, Grősz József püspök, Gömbös Gyula miniszterelnök és Hóman Bá lint kultuszminiszter foglaltak helyet. A lépcső alján a középhajóban több mint háromszáz vendég szorongott, akik az ország minden részéből jöt­tek a főpapi beiktatásra. Az első sor­ban bárciházi Bárczy István, Werner Adolf zirci apát, Borsos Ferenc pia­rista tartományi főnök, Strausz Ist­ván, Darányi Kálmán, Huszár Ala­dár főpolgármester, Sztranyavszky Sándor, Eszterházy Móric gróf, Már­kus Jenő, a BSzKRT vezérigazgatója Zsembery István, Szukováthy Imre dr., a Testnevelési Főiskola igazga­tója, felsőeőri Nagy Pál győri főis­pán és Herczeg Ferenc ültek. Vár­megyénket a felemelő ünnepségen dr. Lingauer Sándor főispán, dr. BELFÖLD Repülőtéri saját fogadtatására au­tóbuszon ment ki a Berlinből haza­küldött Dénes Oszkár hogy magá­nak és a Színház Élet-nek reklámot csináljon, — Az idegenbeözönlés ellen minden törvényes eszközt fel­használ a belügyminiszter. — Át­szervezések lesznek az OTI-nál. — Az országban csend van, de rend nincs, mondották a képviselőház pénzügyi bizottságában. — Laskay Dénesr, a svájci borházak panamis­táját kiadta Ausztria Magyarország­nak. — Kétszeresére emelték a hor­dójelzési díjakat. — A kormány megváltoztatott formában feltámasztja a bolettát. — Nagyobb áthelyezé­sek lesznek a külügyi szolgálatban. — A közigazgatás egyszerűsítésén dolgoznak a belügyminisztériumban. — Megnyílt a képzőművészeti ki­állítás Budapesten. — Tizenötmillió pengővel akarják megbénítani a kis­emberek tüzifaszükségletét. — Ezer­nyolcszázzal csökkent az állami al­kalmazottak száma. — Meghalt Kozma Andor, a kiváló költő. — Többezer külföldi vendég érkezett húsvétkor Budapestre. — Dréhr Imre kihallgatását szerdán kezdi meg a vizsgálóbíró. KÜLFÖLD Végsőkig feszült izgalommal ké­szül Ausztriában a jobb és a bal­oldal a nagy leszámolásra. — Was­hingtonba utaztak Mac Donald an­gol és Herriot francia miniszterelnö­kök. — A japánok bejelentették, hogy 1 Pekinget és Tiencsint meg­szállják. — Két évi fogházra Ítélték az oroszok a kémkedéssel vádolt angol mérnököket.' — Felrobban­totta 300 fegyveres ember a Missi­sipi gátját. — A középeurópai ál­lamok megsegítését követelte Mus­solini. — Dollárinflációra készül­nek Amerikában és Európában. — Hitler 44-ik születésnapját nagy pompával ünnepelte meg Németor­szág. — Olaszország minden nem­zetközi kérdésben támogatja Ausz­triát. — Fél akarták gyújtani a konstanzai székesegyházat. — Arne rika nem szállít fegyvert, ha ujabb háborút kezdenek Európában. — Bécsben 137.821 munkanélkülit se­gélyeznek. — A világ legnagyobb repülőgépe, a Do. X. május elején Budapestre érkezik. — Csikágóban 13.000 egyetemi halgató sztrájkba kezde't. — Einstein tanszéket kap az oxfordi egyetemen. — Hamisí­tották az osztrák húszsillingeseket. — Az angolok ismételten tiltakoz­tak a zsidóüldözés ellen. — Scia­loja ulasz szenátort Róma díszpol­gárává választotta. — Április 21-én ünnepelték Olaszországban a munka ünnepét és Róma alapításának év­fordulóját. április hó 22-én szombaton este 7 és 9 órakor Kadettek Egy fiatal lélek megrázó drámája MOZGÓBAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom