Esztergom és Vidéke, 1933

1933-04-02 / 27.szám

hogy a fürdővezetésben liberálisabb szellem legyen, hogy panaszokat ne halljunk. Ilyen panaszok: a fürdővezetés hidegsége és a strand drágasága. Más városokban nagy kedvezményt adnak elsősorban tisztviselők részére. Kaposvárott például minden tisztviselő 50% kedvezményt kap, érkezzék ez a tisztviselő akárhonnan. Panaszképpen lehet venni azt is, hogy a strand kicsi, zsivaj van benne, nincs külön helyük a polozóknak, a strandon dohányoznak. Ha igazán akarnak itt fürdőkulturát teremteni, Ezt a cimet olvasva, lehetséges, hogy az adóügy végrehajtó illetékesei megelégedésüket fogják nyilvánítani, vagy jólesőleg veszik tudomásul, hogy az adóvégrehajtás igen szigorú Esztergomban. Mert ma az a jelszó itt nálunk : fizetni, fizetni és fizetni. Szociális gondolkozás szerint, és hogy a végrehajtás túlszigorú, sok esetben kíméletlen, azt kell szomo rúan megállapítanunk, hogy ez a végrehajtás nem fog erdményre vezetni. A városban nap-nap után látjuk a végrehajtó-stráfkocsit, a két rendőrrel, a városi szolgával, a végrehajtóval és a hozzávaló emberek kel végigvonulni. Mindenfelé kétségbeesett emberek szaladgálnak, pénzt hajszolnak, hogy bútorukat megmentsék. Az iparosnál is gyakran jár a végrehajtó, a lakóknál letiltják a lakbért, a földmivesnél lefoglalják a bort, a szőlőkben el kell bocsátani a munkásokat. Mindenütt végrehajtás van. Hiába mondja az adóhátralékos, hogy részletenkint fog fizetni, visszajön az értesítés, hogy nem le het. Az adós hivatalról hivatalra jár és nincs segítség sehol. Felkere sík az emberek az országgyűlési képviselőt, aki segít is egyik-másik emberen, de nem segít mindenkin. Nem tudjuk megérteni az illetékesek rendelkezéseit, hogy most, amikor megindul a tavaszi munka, amikor a földmivesnek befektetéseket akkor meg kell nagyobbítani a strandot, vagy legalább is külön medencét azok számára, akik játszani, szórakozni és nem pihenni akarnak a vizben. Ki kell bővíteni a játékszereket is. Legelőször azonban be kell hozni ezt az 50°ío-os kedvezményt hogy igy végre az esztergomi tisztviselők is látogathassák a strandot, mert eddig ezt nem tehették meg és szomorúan kellett megállapítanunk, hogy bizony a st andfürdőt nem az esztergomiak számára építették. Egyelőre csak ennyit. kell eszközölni, akkor nemcsak hogy végrehajtanak, hanem ezzel még azt is előidézik, hogy be kell szüntetni a munkát. Hiába foglalják le a gazdánál a bort, azt senkisem veszi meg. Aztán lehetetlen állapot, hogy ha valaki mondjuk egy 500 pengős adótartozásra bevisz 100 P-t — ezt az összeget nem adótörlesztésre Írják, hanem kamatra és mit tudjuk, hogy milyen mellékjárulékra. Nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy amikor ilyen szigorú és kíméletlen az adóvégrehajtás Esztergomban, a felekkel való bánásmód egy adóügyi vezető részéről igen felháborító. Ezt egyelőre figyelmeztetésül közöljük és ha nem változik meg a helyzet, kö zelebbi adatokkal is szolgálhatunk. Tudjuk, hogy vannak olyan emberek, akik egyszerűen nem akarnak adót fizetni, nem ezeknek érdekében emeljük fel szavunkat, hanem azok érdekében, akik nem tudnak fizetni. Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő m. kir. államrendőrség által engedélyezett magánnyomozó irodája Esztergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes természetű ügyekben nyomoz, okmányo kat beszerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyéneket felkutat, úgy bel- mint külföldön. Szentévi megnyitó-kuliuszdelntáu az Osztgeben Az Országos Szent Gellért Egyesület Prohászka-Apponyi kegyeletdíszgyűlését és Szent Gellért kultuszdélutánja a bencés tanárok irányításával a gimnáziumi 14 es „Holló" cserkészek javára és rendezésük mellett ma, vasárnap délután 5 órakor lesz megtartva a gimnázium disz termében. A magas színvonalú műsor a Sz'. Gellért integritási imával kezdődik, melyet K. Kamenszky Gyula dr., az Osztge alapító örökös elnöke mond. 1. Diszgyűlési megnyitó. Mondja Horváth Datre dr. bencés tanár. 2. Szentévi Prohászka Apponyi kultusz ismertetése. Mondja Kamenszky Gyula dr. 3. Magasi Artúr dr. bencés tanár saját költeményeiből szaval. 4. Ünnepi beszéd. Mondja Horváth Anzelm bencés tanár. 5. Szentévi irányítások és indítványok tárgyalása. 6. Szent Gellért himnusz. Énekli Kemény Miklós, zongorán kiséri Am mer József. 7. Ave Maria. Énekli Obermayer Angela, zongorán kiséri Laping Ludovika. Az Országos Társadalombiztosító Intézet esztergomi pénztára a héten választmányi ülést tartott. Ezen a gyűlésen értesültünk arról az örvendetes tényről, hogy az esztergomi OTI mintegy 45.000 P tiszta jövedelemmel, illetőleg készpénzzel rendel kezik. Már nem egyszer ismertük el, hogy az utóbbi időkben az OTI vezetése páratlan és szakszerű Esztergomban és igy csak örülni lehet, ha a kitűnő vezetés mellett még jelentős készpénz is mutatkozik. Sajnos, van egy körülmény, amit nem tudunk, helyeselni. Amikor ele8. a) Petri Mór: Szent Gellért szobra, b) Gabányi János : Magyar dicsőség. Szavalja Mihailic Erna. 9. Magyar dalok. Zongorán előadja Laping Ludvika. 10. a) Szent Gellért fohász, b) Magyar nótasorozat. Előadja Vigh Endre csellóművész, Nemesszeghy Gizi zongora kíséretével. 11. Weber: Jubileumi nyitány. Hegedű előadják Nemesszeghy István, Bérczy László, dr. Rosenmüller Zoltán, Szomor Felicián és ifj. Nemesszeghy István Nemesszeghy Gizi zongora kísérete mellett. 12. a) Magasi Artúr: Mi lenne, b) Gabányi János : Vaskapu, c) Földváry István: Fári kútja. Szavalja ifj. Szatzlauer Gyula V. o. t. 13. Zárószó. Mondja Saly Arnulf dr. bencés tanár. A kultusz-délutánt a Himnusz fejezi be. Bemutatásra kerülnek Magasi Artúr dr. bencés tanár és Petri Mór, a Petőfi Társaság tagiának legújabb müvei, Büchner Antal és Wiadár Antal zeneszerzeményei, T. Polyák Izabella operaénekesnő, Székely Gyula és Varjas Rudolfné előadó művé szek kőrútjuktól, illetve elfoglaltságuktól függően működnek közre. . A lelkességben és művészi számokban gazdag ünnepségre belépődij nincs. Az általános érdeklődésre és előkelőségekre való tekintettel kéri a rendezőség a pontos megjelenést. gendő készpénz áll rendelkezésre, miért lakik bérletben az OTI, még hozzá olyan épületben, amelynek he lyiségei nem felelnek meg a célnak és a közönségnek több helyre kell járnia, ha ügyét el akarja végezni. Építsen székházat az OTI! Esztergomnál sokkal kisebb helyeken építettek székházat. A város felajánlott telket az OTI részére, de az építkezés eddig mindig elmaradt. Nagyon kérjük a város polgármesterét, tegyen lépéseket annak érdekében, hogy az OTI székháza Esztergomban felépüljö i. Az OTI-ban Szigorú és kíméletlen az adóvégrehajtás Esztergomban mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm* Építsen az OTI Esztergomban székházat A börzsönyi „Sólyomszem' hta: Hajdú István Hajabács Károly primási uradalmi körvadász vadászélményeinek folytatása : 1901 őszén, háromhónapos fiatal házas koromban, a magas primási udvar részére vaddisznó volt rendelve. A kövesdi erdőben ráakadtam egy régen keresett nagy kan friss csapására. Egy elrontott vizslát és egy tacskót vezettem cvorkán, nyomban eleresztettem őket és hamarosan csaholták is egyhelyben. Lassan mozogtak, a disznó sehogysem akart a sűrűből kiváltani, magamnak kellett utána menni. Végre találtam egy kis rést a sűrűben, két bokor között egy pillanatra megjelent egy szürke kolosszus, magam is meghökkentem tőle, de azért abban a pillanatban a blattjában volt a 12-es füzil Hubertusból egy hatalmas gömbölyű golyó Hát a kan egy rettentő szökéssel eliramodik s a kutyákat is magával viszi. Néhány száz lépésnyire lent a lédi sűrű fenyvesben azonban megáll, a kutyák állóra csaholnak. Egy elhagyott cserkészúton megpróbálom a közelébe jutni s úgy gondolom, hogy a kutyák a kan és közöttem csaholnak. Azonban nem úgy volt, mert a kan* a kutyák és közöttem állott s amint óvatosan feléjük cserkészem, egyszerre szét nyílik a sűrű s mielőtt a fegyveremet használni bírtam volna, feldöntött s a két combom között oly fájdalmasan megöklelt, hogy nyomban ájultan elterültem, azután végiggázolt rajtam, amit onnan tudok, hogy hetekig viseltem a hasamon és a mellemen a csülke két kéklő nyomát. Nagysokára magamhoz tértem, az altestem meg volt dagadva, csak csúszva mozoghattam, a puskám csöve tele volt sáros agyaggal, még szerencse, hogy ezt észrevettem, de mily nehéz volt azt ott fekvő helyzetben fájdalomtól eltorzult arcai kipiszkálni. Ha meghalok is, ezt a kant itt nem hagyom, ezzel végeznem kell. Nem volt messze, szerencsére a kutyák fáradhatatlanul foglalkoztatták. Megpróbáltam közelebb csúszni. A kan ült, észrevett, néhányszor meglódította magát, de nem bírt megindulni, végre nehezen megmozduit felém, a kutyák kissé elmaradtak, homlokon lőttem golyóval, közvetlen ellőttem elterült s megdermedt, kis híja, hogy újból rajtam nem feküdt, amiből elég volt egyszer egy életre. Azután néhány riasztó lövésre figyelmessé lett Peidl Zsigmond erdőőr, nagysokára kocsit hozott s hazaszállított a disznóval együtt - fiatal feleségem nagy rémületére akinek — szegénynek — hetekig kellett borogatni csúffá tett testemet. Csupor István akkor primási főerdőmester a vén kant nem küldhette a palotába, hiszen az nem volt arra való, hanem Weinstengel vadkereskedő — jól emlékezem — 216 kg tiszta vadhúst fizetett érte akkoriban talán 25-30 fillérjével. Az orosz harctéren a nidai harcokban, talán 1916-ban — Kunyec Monti mellett — Pető Béla őrnagy volt a parancsnokom. Álló harcok folytak, hosszú ideig egy lövészárokban feküdtünk. A front előtti faluból éjjelenként egy átkozott „Scheinwerfer" nagy kellemetlenséget okozott, minduntalan reánk zúdította áruló megvilágításával az oroszok veszedelmes és biztos ágyútüzét. Tüzérségünk éjjel-nappal lőtte ugyan a falucska gyanús épületeit, még a templom tornyát is, de a fényszóró-veszedelem minden éjjel mégis biztosan megismétlődött és senki sem bírta felfedezni annak a fészkét. Egy éjjel inspekciós törzsőrmester voltam és elővettem a vadászpraktikámat, nekem ma a fényszóró tanyáját meg kell találnom. Tudtam, hogy puskával nem lehet megcélozni azt a pontot, ahol a fényszóró kilövel, mert a következő pillanatban már csal, vakít, egészen mást és máshová mutatna, mint én azt keresem. De talán lehet a csővön, mint egy lencse nélküli tubuson keresztül megtalálni. Kihúztam tehát a zárdugattyút a Mannlicher-karabélyból és képemhez tartott puskával készenlétben voltam. Mikor teljesen besötétedett, a fényszóró hűségesen jelenkezett is és mitsem törődve a reánk pattogó tűzés vasesővel, hűségesen kitartottam a célom mellett. Mit mondjak! Talán az ötödik jelentkezésénél az volt az érzésem, hogy meg találtam a fészkét, legalább a puskacső tengelye csalhatatlan bizonyossággal oda volt irányítva. Fixiroztam hantokkal, gyepdarabokkal a puskát, őrt állítottam mellé és megtelefonáltam tapasztalatomat tüzéreinknek. Miután az én őrnagyparancsnokom hitt az én praktikámban, — sok jó vadpecsenyét szereztem a zászlóalj konyhának, — tehát a tüzéreket ís hasonló bizalomra akarta hangolni. De a Bimzer alezredes, a a Batterieparancsnok kinevetett. Szerencsére vott az ütegnél egy fiatal tartalékos erdőmérnök főhadnagy, vadászember, ez azonnal hitt és az ő felelősségére le is adott reggel 7 órakor egy gránát Batterieszalvét arra a falucskától félreeső, igénytelen viskóra, amelynek a zsuppfedelére, a puskacső mutatott, s amelyen mindössze egypár élénkebb színű zsupp vált el a mohos, kopott környezetétől némi feltünésképen. Jól be voltak lőve, távolságok pontosan ismertek, — a viskó eltűnt és vele a „Scheinwerfer"-galiba is egyszersmindenkorra. De az öreg tüzéralezredes még akkor sem akart hinni az én távcsöves praktikámnak. Az orosz harctéren ugyanazon évben valami cári vadászterületen, a wolhyniai mocsarak közelében Kukányi főhadnagy volt a parancsnokom, Fischer főhadnagy, most kúriai biró is tanúm reá, a ki csapatunknál szolgált. Nagy hóban előrevonulás közben, mintegy 1000 lépésnyire néhány szarvassuta állott egy erdő szélében. Kukányi főhadnagy úr rám szól: „No Hajabács, most mutassa meg, hogy mit tud, ez legalább 800 lépés. Arra megyünk úgyis, majd meglátjuk, hová lőtt!" Leszállok a lóról, elveszem az egyik honvéd is-