Esztergom és Vidéke, 1933

1933-04-02 / 27.szám

1933. április 2 ttaáTUKGOftl éi VIDÉKE. is meg lesz bizonnyára a hajlandóság különösen az a szociális gon dolkozás, hogy ma munkaalkalmakat kell teremteni. Záróra meghosszabbítás az összekötő hídon Kereskedelmi társulalunk elnöksége már nagyon régen forszirozza közérdekből, hogy este 11 óráig legyen szabad a közlekedés a párkányi hidon és ez irányú kérvénye a belügyminisztertől most érkezett le véleményezés céljából az esztergomi álamrendőrséghez. Sütő István dr. rendőrfogalmazó magához kérette Lenkei Emil társ. elnököt, akivel lefolytatott tanácskozás után az esztergomi rendőrség pártolóan terjeszti fel a kívánságot, mégis azzal a megszorítással, hogy egyenlőre csak ápr. 15-lcl, szept. 15-ig próbaképpen engedélyezzék a 11 óráig tartó közlekedést. Az engedélyhez azonban a pénzügyminiszter és a keresk. miniszter, de főleg a cseh hatóságok hozzájárulása is szükséges. Lenkei szerdán délután tisztelgett Lingauer Sándor dr főispánnál is, akinek élőszóval megindokolta a kérelem teljesítésének közgazdasági fontosságát. A főispán az előterjesztést nagy érdeklődéssel hallgatta meg és megígérte, hogy a magyar részről jelentkező nehézségeket igyekezni fog elhárítani. Esztergomi szempontból nagyon szí vesén látnók, ha a hidnak esténként hosszabb időn át való nyitvatartása révén idegenforgalmunk növekedne, mert pl. Komáromban az újonnan megnyitott Hauk-féle modern vendéglő és kávéház ugyszól ván minden este telve van csehkomáromi vendégekkel, akik a mi légkörünkben jól érz k magukat De a magyarok is könnyebben meh tnek túloldali ismerőseikhez, mert nem kell 9 órára haza rohanniok. Minden fillér forgalmi többlet fontossággal bír leszegényedett lakos Ságunkra és nemcsak egyes iparágnak, hanem mindenki élvezné a nagyobb pénzforgalom előnyeit. mtmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Az Esztergomi Takarékpénztár Bt. közgyűléséről Városunk legnagyobb tekintélyű és legrégibb pénzintézete, az Esztergomi Takerékpénztár Rt., most hozta nyilvánosságra 1932. üzletévi zárszámadásait, melyben kibocsájtotta az április hó 2-án tartandó ünnepélyes közgyűlése meghívóját. Az igazgatóság meleghangú külön jelentésben számol be arról, hogy az intézet vezetője, Etter Ödön, elnök-vezérigazgató a lefolyt évben töltötte be az intázetnéi 40 éves működését, mely alkalomból az intézet igazgató-tanácsa és tisztviselőkara már korábban, az igazgatóság pedig március 20-án tartott ülésében méltatta a jubiláns kiváló érdemeit. Páratlan sikerű eredményes munkásságát megbecsülve az igazgatóság a ritka évforduló alkalmából a közgyűlésen nagy ünneplésben fogja részesíteni a jubiláns vezetőt és indítványt tesz, hogy arcképe a tanácskozó terem részére megörökíttessék. Az intézet beszámolójából látjuk, hogy a mult évi eredményeiben szintén megérződik a világgazdasági krízis hatása, de ez nem befolyásolhatta azt a tökéletes bizalmat, mely a nagymultú pénzintézet iránt változatlan megvan. A mérlegelésnél és az osztalék megállapításánál az intézet hű maradt hagyományos üzleti politikájához, melyet a tisztázatlan világgazdasági helyzet külön is kívánatossá tesz. E gondos előrelátás jut kifejezésre a bőséges tartalékolásokban is. A március 20-án tartott igazgatósági ülés megállapítván a mérleget és nyereségfelosztási tervezetet, a közgyűlésnek részvényenkinti 4 P 20 fillér osztalék kijárultatásra fog mert, igazán nagyszerűen lövő Mannlicher-karabélyát és 1000 lépés irányzóval leadok egy lövést a vezérsutára, egy öreg matrónára. Az nagyot szökik és roskadozva eldől. Még egy lövést adok le az összeugrott és a veszedelemről kétségkívül sejtelemmel sem biró meghökkent csapat egy fiatal sutájára, az jelzi is a lövést és elrobognak. A helyben marasztott sutát elvittük a konyhás alkotmányon, a másikat pedig Rudolf Béla százados nyug. esztergomi járásbirósági elnök, százada fogyasztotta el gulyásnak és pörköltnek jó egészséggel. Iiy lövéseket itthon sohasem mertem produkálni! Isten ments is tőle. 1923 januárjában szigorú rendeletet kaptam egy nagyobb vaddisznó beszállítására. Elég magas és puha havunk volt, a Lóhegyen meg is közelitettem vackán egy jó kant, de egy csapat szarvassuta felugrasztotta előttem. A Stefi vadőrünket a nyomán hagytam, én pedig előre siettem a Baitenszárokba, az ismert disznóváltóra. A kan csakugyan megjött a vadőr előtt és amint a patak sűrűjéből kilépett, ifyaktövön lőttem a 9.5 Schönauerrel, menten visszarogyott a patak medrébe. Odasiettem és csalódottan látom, hogy a kan a Lóhegyfarok meredek oldalán felfelé iparkodik. Hát ezt meg kell állítani, gondolom, s amenyire a sűrű bükkös engedte, egy kis tisztást kerestem, hogy egy jobban lőtt golyóval meg állítsam. Ez sikerült is, mert a disznó nagyon jól jelezte a golyót irányt változtatott és lefelé fordult, nemsokára pedig elfeküdt. Most hát megnéztem, hogy és hová lőttem az első golyót. Hát bizony az első golyó ottmarasztotta a kant, az betemetkezett a patakárok hófúvásába, úgy hogy felülről nem láthattam. Valószínűleg hajtás közben csatlakozott hozzá egy kapitális koca a második golyóval azt lőttem meg kan helyett. Mire a két disznót nagynehezen kihurcoltuk az útra, megjelent a másik vadőrünk is, a néhai öreg Dreise, aki sárga volt az irigységtől, mert ő napok óta kereste ezt a lóhegyi kant és rászól a Stefire, hogy ne bántsa a kan sortéit, semmi köze hozzá nem ő lőtte. De azért ő maga nyomban elkezdette tépegettni, mintha ő lőtte volna, vagy mintha ehhez jussa volna.

4 * * # Mikor Hajabácsot az orosz harctérről hosszú, nehéz három évi szolgálat után szerencsésen visszaszereztük, a melle tele volt kitüntetéssel és tisztes hosszú fekete szakállt hozott magával. Nagy rábeszélléssel, félig-meddig illetéktelen parancsszóra sikerült rábírni, hogy ezt a szakállt hagyja meg. Ma is megvan! Hát én kívánom neki, hogy ez a szép szakáll még hosszabbra nőjjön és érje meg az öregség havát olyan szűzi tisztaságban, mint a börzsönyi hegyek bükkösei az ő téli fehérségükben. javaslatot tenni, mely osztalék 6 % kamatnak felel meg és a jelenlegi legmagasabb betétkamat felett áll. Az 1932. üzletév nyomasztó hatása az egyes üzletágak forgalmában jelentkező csökkenésben is megnyilvánul, így a világszerte tapasztalható betétcsökkenésnek szintén érezhető hatása jelentkezett, de még így is 2.553,921 pengő idegen tőkét kezel betétként az intézet. Mérlegéből kiemeljük az alábbi jelentősebb számadatokat: Váltótárca 6.903,723 pengő, értékpapírállomány 229,614 pengő, kötvénykölcsönök 164,066 pengő, ingatlanok 1.168,048 pengő, alap- és tartaléktőkék 1.625,949 pengő, nyugdíjalap 363,296 pengő, nyereség 143,061 pengő, melyből a mult évi 30,000 pengő áthozat figyelembevételével 113,061 pengő áll felosztásra a közgyűlés rendelkezésére. A gazdasági helyzet fokozatos romlása, a bankzárlat és a mind nehezebbé váló életviszonyok folytán általánosságban oly pénzösszegek vonattak ki a pénzintézeti forgalomból, melyek addig állandó jellegű betétként szolgálták a közgazdaságot. E változásokkal szemben a nagyközönség bizalma változatlan maradt az intézettel szemben, amit eléggé bizonyít, hogy a múlttal szemben alig csökkenő mérvben új betétek helyeztettek el az intézetnél. Igaz, hogy a legnehezebb időkben is minden igényt, rendszerint felmondás nélkül elégített ki az intézet. A jelentés beszámol még a Szent István artézi strandfürdő-telep újabb fejlesztéséről, a fürdőt a mult évben 54.593 személy látogatta, mely szám élénken jelzi azt a fontosságot, melyet a fürdő városunk idegenforgalma megteremtése érdekében elért. örömmel jelezzük, hogy a társaság lapunkat, az „Esztergom és Vidéké"-t hivatalos lapjaként tünteti fel alapszabályaiban. Az igazgatósági jelentés mély részvéttel emlékezik meg az intézet volt elnöke, Bleszl Ferenc kincstári főtanácsos, kir. tanácsos és Palkovics László alispán, igazgatósági tag elhunytáról és elismerése kifejezésével Wipplinger Ödön dr. társulati ügyész nyugalombavonulásáról. A megüresedett ügyészí állásra egyhangú lelkesedéssel Mattyasóvszky Béla dr. választatott meg. A vasárnap d. e. 11 órakor tartandó ünnepélyes 88-ik közgyűlésén leendő részvételre úgy a fővárosból, mint a vidéki pénzintézetektől számosan jelentették be érkezésüket. A vidéki részvényes és a vendég résztvevők társas ebédre fognak a Fürdő Szálloda nagytermében összejönni. Életbelépett az adóemelés Kedden jelent meg az a pénzügyi rendelet, mely az egyenes adók után fizetendő rendkívüli pótlékokról és adótételek felemeléséről intézkedik. Főbb részei a következők. A házadó után kétféle pótlékot keli fizetni a tulajdonosoknak: a nyers házbérjövedelem 5°/o-át és a kivetett házadó 20°/o-át. E kétféle adó együttes kulcsa a fővárosban a fővárosban a házadóalap 8 4, a vidéki városokban 8 2, a kis- és nagyközségekben pedig 7 8% a. Azok után az épületek után, amelyeket a tulajdonosok maguk használnak, a községekben 5%-os rendkívüli pótlékot kell kivetni. A jövedelemadó pótlékát kétszeressére emelték fel azoknál, akiknek a mult évi jövedelemadója a 160 pengőt meghaladta. Az adóhatóságok április 5 éig kötelesek kivetni a többletet, de ezt a folyó év első felére ezt akkor is be kell fizetni, ha a rendkívüli pótlék kivetése még nem történt meg. A jövedelemadó alanyai iulius 1-től a megállapított adó 60°/o át kötelesek rendkívüli pótlék cimén megfizetni akkor is, ha nincs megfelelő jövedelmük. A vagyonadó pótlékot, amely 100°/o os, a vagyonadóval kell kivetni. A rokkantellátási adót kétsze résére emelték fel. Munkabér, magánszolgáltatási és tandemekből származó jövedelmek után a megállapított adótételek 25 Vo-kal felemelt összegét kell különadó cimen fizetni. 120—140 pengő havi jövedelem után a különadó 2 pengő, 140—160 pengő után 2'50 pengő, 200—220 pengő után 5 pengő, 280—300-ig 9 P, 400—420-ig 16 P, 500—520-ig 23'50 P, 600— 640-ig 32 50 P, 800-840-ig 55 P, 1000—1040 pengő után a különadó 80 pengő, 10.000 pengőn felül az adó az illetmény 25°/o-a. Az autóadót a teherkocsiknál április elsejétől kétszeresére emelték fel. Külön értesítés nélkül kell befizetni az adópótlékokat, mert a miniszter rendelete szerint ezeknek összegét minden adózó a már kikézbesitett fizetési meghagyás alapján minden nehézség nélkül kiszámíthatja. Súlyosan fogja érinteni az adóikat részletekben fizető embereket az a rendelkezés, hogy az egyéb közszolgáltatások befizetésére kapott részletfizetések és fizetési halasztások a rendkívüli pótlékokra nem terjed ki. A végrehajtási utasítás még külön figyelmeztetést intéz a községi és városi közegekhez, hogy az 1933. év első felére járó pótlékokat, illetőleg a felemelt adókat pontosan szedjék be. Városszépítést tiszta utakkal A Sétahelyszépítő Egyesület működéséről szóló jelentést olvasva erősödött meg bennem az elhatározás, hogy erre vonatkozólag észrevételeimet közöljem, önként merül fel az emberben a kérdés: érdemes-e ott egy fillért is befektetni az egyik oldalra, ahol a másik oldalon talán megkétszerezett erővel rontanánk le mindent. Szomorúsággal tölti el a bevételek csökkenése, sőt teljes elmaradása azokat, kik fel akarják emelni, kedvessé, idegenek előtt vonzóbbá tenni városunkat — s ebb n ha elsősor an szép érzéke vezetné is csak az illetékes köröket, akkor is mennyire támogatni kellene mindenkinek ; de nemcsak szép érzékről, zsebre menő dologról van itt szó ! Nem mindegy nekünk, hogy kifelé milyen a vélemény rólunk ; különösen most, mikor a folyton romló gazdasági helyzet a máskor külföldön, vagy nagyobb hazai fürdőkön üdülő vendégeit, kiknek mindjobban megcsappanó jövedelme mindig kevesebb költségű nyári üdülést enged meg, akarjuk s a város polgárainak anyagi érdekeit tekintve kell is magunkhoz csalogatni. S nekünk, esztergomiaknak olyan helyzeti adottságunk van, amit más város igen szívesen nagy pénzeken váltana meg, ha lehetne ; mert hiába, a vikendközönséget csak Budapest ontja az egész országba ; láthatjuk ezt az összes balatoni fürdőhelyeken. S az egy két hetes nyaralások sokaknál leapadnak egykét napra; miért ne hódítanók el magunknak