Esztergom és Vidéke, 1932

1932-04-21 / 32.szám

ÖTVENHARMADIK ÉVF. 32. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1932. CSÜTÖRTÖK, ÁPRILIS 21 Szerkesztőségés kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1'20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fülé Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér A pártfogók Teljesen érthető a szociálde­mokráciának az ipartestületi re­formmal szemben elfoglalt ál­láspontja. Újból bebizonyítot­ták, hogy nekük nem céljuk a kisexisztenciák védelme és meg­segítése, különben nem támad­nák a javaslatot. A magyar ipa­rosság évtizedek óta sürgeti a kézműves kamara felállítását s a mostani javaslat sok jó in­tézkedést tartalmaz, bár a szak­képzett iparosok kényszer­szervezkedésére vonatkozó ré­sze sok kritikát íog kiváltani. A szocialista végcél szem­pontjából nincs veszedelmesebb elem, mint az öntudatos, va­gyontgyűjtő kispolgár, aki a maga erkölcsi és anyagi füg­getlenségében a legkomolyabb ellensége minden felforgató tö­rekvésnek. Jól tudjuk, hogy ezek a független elemek roha­mosan gyérülnek és a kímé­letlenül terpeszkedő sötét gond és nélkülözés úgy a városok­ban, mint a falvakban tömege­sen tereli a reményükben meg­rendült embereket a mindent igérő hivatásos lázítók karjaiba. Pedig bármely heroikus erőfe­szítéssel tengeti is a kisipar­társadalom nehéz életét, a szo­ciáldemokratáktól nem várhat segítséget, ha mégúgy a „kis­emberek pártfogóinak" hirdetik is magukat agitációs beszéd­jeikben. A még független , és önálló iparosnak és kereskedő­nek tisztában kell lennie, hogy a marxizmus, amelyen mint tudományos elméleten a szo­ciáldemokrata pártok programja felépül, őket, mint a gazdasági élet tényezőit könyörtelenül ha­lálra itéli. A marxizmus taní­tása szerint az ipari fejlődés a kis- és középipar holttetemén keresztülgázolva bontakozhat csak ki a maga teljességében, hogy mint gyáripar alakjában elérje azt az „ideális" határt, amikor a gyári munkástöme­gek érdekében, akik ekkora tár­sadalom többségét alkotják, szo­cializálható legyen. A szociáldemokrata pártok minden olyan törekvést, amely arra irányul, hogy a gyáripar­ral és a nemzetközi nagytőké­vel szemben az önálló és íüg­getlen városi kispolgárságot, a kisemberek tömegét megerő­sítse, a társadalmi haladás ellen elkövetett merényletnek, való­ságos bűncselekménynek tarta­nak. Ez az oka annak, hogy a marxista vezérek az egész világon a nagytőke uraival együtt csinálnak országos és városi politikát a „történelmi fejlődés érdekében". A szociá­lis termelés" (amelyből a jólét fakad) csak akkor valósitható meg, ha az általános elszegé­nyedés tönkre tette a kis exis­tenciákat. Kautsky, a mérsékelt mar­xismus egyik komoly képvise­lője, a szociáldemokraták állás­pontját — amely teljesen azo­nos a Lenin-Stalin-féle állás­ponttal — ebben a pontban a következőkép fejti ki: „A pol­gári társadalom gazdasági fej­lődése a természeti törvény szükségszerűségével a kisüze­mek elpusztítására vezet. Ez a tény, vagyis a kisüzemeknek a nagyüzemek által való kiszorí­tása a maga következményei­vel a termelő eszközöknek ke­vesek kezébe juttatásával, a munka termelőképességének nö­vekedésével alkotja egyetlen biztos alapját a mi célkitűzé­seinknek." Ezt az álláspontot képviseli ter­mészetszerűleg a magyarországi szociáldemokrata párt is, ha ve­zérei nem is állnak Kautsky színvonalán s ha a körülmény­hez képest el is rejtik igazi céljukat a pártfogolt tömeg előtt. S hogy a valóságban máskép fest a kisemberek fel­karolása, azt megmutatták 1919­ben, amikor Weltner Jakabék, Büchler Józsefek és a többiek mind a hatalom birtokában szol­gálták a fejlődést és haladást — Lenin nyomdokain. Vagy olyan régen volt ez, hogy ta­lán nem is igaz ? Tudjuk, hogy az elkeseredett embert nem a logika, hanem az elvakult szen­vedély irányítja. De jó lenne, ha komolyabban gondolkodná­nak a polgári elemek a mult tanulságain s nem tekintenék pártfogóknak azokat, akik már egyszer komolyan bemutatkoz­tak. (HB) „Segítsetek, mert elveszünk!" Igy kiált fel ma a szegény magyar gyermek I Megcsonkított szegény or szág szülötte, Trianon áldozata, ki a mult vétkeiért ártatlanul bűnhődik. Mig a felnőttek az élet ádáz har­cában egymással versenyeznek, ő elhagyatva csatangolna a nagy vá­ros forgatagában, ha senki sem tö­rednék vele. A jelenlegi küzdelmes élet súlyos helyzetében nem lehet észrevétlenül hagyni, hogy a gyer­mekek nagy tömegei az inség miatt nyomorognak és csenevészek lesz­nek. Az inség a tüdővésznek, a sok­féle testi és lelki kórnak legkedve­zőbb talaja. Ebből a talajból nem fog kivirágozni a magyar boldogság Ígérete, az erőteljes uj nemzedék soha! Ne nézzük tétlenül a nemzet virágos kertjének pusztulását. Sies­sünk a gyermek megmentésére. Első­sorban megrongált egészségét állít­suk helyre. Juttassuk őt napfényhez, jó levegőhöz, egészséges környezet­hez és jó táplálékhoz. Tiz éve annak, hogy a főváros megszervezte a gyermeknyaraltatási akciót. Éz az intézmény tiz éves te­vékenysége alatt nagy értéket men­tett meg a boldogabb magyar jövő számára. Hogy nemzetmentő harcát a legmostohább viszonyok között sem kényszerült feladni, azt elsősor­ban a haza- és gyermekszerető ma­gyar társadalom áldozatkészségének köszönheti. A főváros gyermeknyaraltató mun­kásságának tizedik esztendejében bizalommal fordul a magyar társa­dalom nagylelkűségéhez. Kéri a haza­fias érzésű és jószívű emberek tá­mogatását. A gazdasági válság tető­fokán a főváros már nem képes többé erején felüli áldozatokat hozni. A magyar társadalomnak kell meg­hallania a pusztulásra itélt gyermek­sereg segélykiáltását: „Segítsetek, mert elveszünk \ u Az 1931. év nyarán 15.360 gyer­mek részesült az üdülés áldásaiban. Minthogy a főváros fertőzött és po­ros levegője nem alkalmas a gyer­meküdültetésre, szükséges lenne a gyermekek vidéken való elhelyezése. Támogassák tehát a vidék tehetősei a főváros gyermekmentő munkássá­gát azzal, hogy akár egyedül, akár közösen összefogva tegyék lehetővé a testileg leromlott, szegénysorsú fővárosi gyermekek csoportos nya­raltatását. A főváros a vidék áldozatkészsé­gét áldozatkészséggel viszonozza. Igy az 1931. év nyarán több vidéki város és község tanulmányútra jövő gyermekeit látta vendégül Budapes­ten, ahol őket a kies fekvésű budai hegyek között ingyen üdültette. Min­den oly község és város, mely fő­városi gyermekek csoportos nyarai­tatását ingyenesen vállalja, a nyár folyamán ugyanolyan számú gyer­meket hozhat fel a fővárosba, ese­tenkint megállapítandó tanulmány­útra, illetőleg üdülésre, mely alka­lommal a gyermekek díjtalan szál­lást és élelmezést, tanulmányi pro­grammot és fővárosi tanerők szemé­lyében hozzáértő kalauzokat kapnak. Jelentkezők a következő címre küldjék szives értesítésüket: „Buda­pest Székesfőváros Gyermeknyaral­tatási Akciója, Budapest, IV., Cukor­utca 6. sz." *t4 Még áprilisban is lebet ked­vezményt kapni a hátralé­kos illetéktartozások fizeté­sére Ismertettük annak idején a kor mánynak azon rendeletét, amely messzeható kedvezményeket nyújtott azoknak az adósoknak, akik illeték­tartozásaikat záros határidőn belül lefizetik. A rendelet szerint azok, akik már­cius 26-ig fizették ki tartozásaikat, teljes kamatmentességet élveztek. Ka­matmentességet élveznek azok is, akik a pénzügyi hatóságtól nyert külön engedély alapján márciustól— júniusig négy egyenlő részletben fi­zetik ki tartozásukat. Aki április hó 23-ig egyenlíti ki tartozását, az évi 12%-os kamat helyett csak 6% os kamatot fizet. Nagyobb tatrtozás és indokolt eset­ben a pénzügyigazgatóságnál két pengős okmánybélyeggel ellátott be­advánnyal három havi részletfizetési kedvezményt is lehet kérni. Minden­kinek érdeke tehát, hogy ha már­ciusban nem volt módjában a leg­nagyobb kedvezményt igénybe venni, úgy most az áprilisi kedvezményt biztosítsa magának. Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő m. kir. államrendőrség által engedé­lyezett magánnyomozó irodája Esz­tergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes ter­mészetű ügyekben nyomoz, okmányo kat beszerez, ismeretlen helyen tar­tózkodó vagy eltűnt egyéneket fel­kutat, úgy bel- mint külföldön. Magyar pengőért francia plissé Keménynél. . Menhelyi gyermekek azonnal elhelyezhetők. A gondozásba venni óhajtók érdeklődhetnek a telepfel­ügyelőnőnél Simor-utca 6. siomÄro'ä „Csókolj meg édes!" 7 és 9, 3, 5, 7 és 9-kor Zenés, énekes magyar filmjáték 10 felvonásban. MOZGÓBAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom