Esztergom és Vidéke, 1932

1932-04-21 / 32.szám

áz Esztergom-belvárosi egyházközség megalakulása Az Esztergom-belvárosi egyházi község megalakulása, a meghívottak élénk érdeklődése mellett, f. hó 17­én, vasárnap történt a Belvárosi Olvasókörben. Kurucz Mihály adminisztrátor üd­vözlő szavai után Mátéffy Viktor prépost-plébános megnyugtat min­denkit, hogy az egyházközség meg­alakítása nem jelent új adózást, mert Esztergomban maga a város a kegy­úr, ez az egyháznak is a fentartója. A megalakulás célja, hogy a vilá­giak is résztvegyenek az egyházköz­ség ügyeinek intézésében. A képviselőtestület hivatalos, vá­lasztott és kinevezett tagjai névsorá­nak, valamint az alapszabályoknak felolvasása után a jelen voltak letet­ték az előirt esküt. Következett a választás. Egyházi elnök Mátéffy Viktor pré­post-plébános, jogszerű helyettese Kurucz Mihály adminisztrátor lett. Világi elnöknek nagy lelkesedés­sel Palkovics László alispánt válasz­tották meg, akit erre az állásra úgy társadalmi, mint példás családi élete predesztinálja. Kurucz Mihály üdvözlő szavai után Palkovics László alispán hálás szavakkal köszöni meg a beléje he­lyezett bizalmat, amit annak tulaj­donit, hogy teljes életében iparkodott az igazság szintjén megmaradni. Egy­mást megértve, szeretettel, becsüle­tes munkával egyesüljünk, úgymond, az egyházközség és a haza javát előmozdítani. Az alispán helyeslésekkel többször megszakított és éljenzéssel fogadott beszéde után alelnökökké Etter Ödön takarékpénztári elnök-vezér­igazgatót és Horváth Mihály gazdál­kodót választották meg. Az egyházközség gondnoka Sántha József dr. városi tanácsos, jegyzője Ammer József karnagy, pénztárnoka ifj. Tátus János lett. Az ügyeket intéző egyháztanács és egyéb szerveken kivül megválasz­tották az egyházközség „dolgozó" bizottságait is: a szociális bizottsá­got, melynek elnöke Etter Ödön lett, a hitbuzgalmit, melynek elnöke Csenke Alajos Máv. állomásfőnök, a gyermekvédelmit, Gróh József dr. elnökkel, végül a kulturális bizott­ságot Marcell Árpád dr. elnökkel. Az egyházközség megalakulása a Pápai himnusz eléneklésével ért véget. 6 százalékra csőkkent a magyar kamatláb A Magyar Nemzeti Bank főtaná­csa legutóbbi ülésén elhatározta, hogy április 18-án kezdődő hatály­lyal a bank által váltók, közraktári zálogjegyek és értékpapirosok leszá­mítolásában alkalmazandó kamatlábat 7 százalékról 6 százalékra, a népszövetségi kölcsön kötvényeire, valamint az 1931. évi XXVI. tc. 6. szakasza alapján kibocsátható állami pénztárjegyekre adott kölcsönöknél alkalmazandó kamatlábat 7 1 /« 6 százalékra százalékról mérsékli. A főtanács megállapította, hogy az említett pénztári jegyek, ha eze­ket a budapesti tőzsdén hivatalosan fogják jegyezni, kölcsönüzletben ké­zizálogul elfogadhatók. Megszüntetik a városok ós községek vármegyei hozzájárulását A 33-as bizottság egyik legutóbbi ülésén tárgyalta a vármegyék és a községek háztartásáról szóló rende­lettervezetet, amely megszünteti a városok és a községek vármegyei hozzá­járulását és visszaállítja a régi időben érvény­ben volt vármegyei pótadót. E ren­delkezésekkel biztosítják a községek háztartását, különösen a községi al­kalmazottak pontos fizetését. Több hozzászólás után Keresztes Fischer Ferenc belügyminiszter hang­súlyozta, hogy a rendelet nem je­lenti a vármegyék és községek ház­tartásánál mutatkozó nehézségek gyökeres orvoslását. Kétségtelennek tartja azonban, hogy a most kiadott rendelet a vármegyéknek az ed­digieknél biztosabb bevételi forrást biztosít, a községek költségvetését pedig mentesiti a községek háztar­tására kedvezőtlenül hato vármegyei terhektől. A régi rendszert állította most vissza az 1810—932. M. E. sz. ren­delet, mely kimondja, hogy 1932. január 1-től kezdődően a vármegyei költségvetés hiányát a megyei pótadóból kell fedezni. A megyei pótadó alapja a föld, ház, kereseti, társulati és tantiem adó. Fontos rendelkezés, hogy az ideiglenes házadómentes­ség a vármegyei pótadóra nem terjed ki. A pótadó kivetési kulcsát a tör­vényhatósági bizottság állapítja meg s azt a belügy- és pénzügyminiszte­rek együttesen módosíthatják. Ezzel egyidejűleg a városi költ­ségvetésekből törlik a vármegyei hozzájárulásra előirányzott összege­ket és igy csökken e városok és a községek pótadója. mmmmt Mennyi ebadóval tartoznak a községek a vármegyének ? Az egyesített vármegye községei az alábbi összegekkel vannak hátra­lékban a vármegyei ebadónál: Esztergomi járásban : Bajna 260 P 12 fii., Bajót 2C8-50, Csév 227, Dorog 111-12. Dömös 9, Epöl 98'89 Kesztölc 89*59, Kirva 99, Lábatlan 101'50, Leányvár 79'84, Mogyorós bánya 6450, Nagysáp 175*50, Nyer gesújfalu 199'81, Pilismarót 47 27 Pilisszentlélek 33 08, Piszke 192-88, Sárisáp 159, Sütt5 7'50, Tát 6450 Tokod 42.31, Uny 56 P. Gesztesi járásban: Ács 838'48 P Ászár 272-50, Bana 272 84, Bókod 9583, Császár 304'54, Csép 67, Du náalmás 58 50, Ete 78, Kisbér 112-78. Kisigmánd 7, Mocsa 88'50, Nagyigmánd 76, Neszmély 59 46, Szák 118'50, Szend 153, Szőny 244-50, Tárkány 360, Vérteskéthely 93 P. Tatai járásban: Bánhida 400 P, Dad 180. Dunaszentmiklós 18, Fel­sőgalla 30699, Gyermely 245'70, Kocs 24, Kömlőd 37, Környe 40'50, Naszály 123, Oroszlány 9368, Szo mor 39-36, Szomód 173*50, Tarján 166-72, Tata 51, Tatabánya 358, Tóváros 196*20, Várgesztes 7'50, Vértesszőlős 450 P. mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Halálos bányaszerencsétlenség Tatán A Magyar Általános Kőszénbánya Rt. egyik szénfejtő tárnájában f. hó 16-án, szombaton délben halálosvégű bányászszerencs étlenség történt. Baranyai Ede 27 éves aknász az első számú aknában fejtette a sze­net. Munkáját egyedül végezte, mert abban az időpontban társai épen a védőácsolás kicserélését végezték. Tizenkét óra után néhány perccel óriási robajra, majd egyeüen jajdu­lásra lettek figyelmesek az ácsoló bányászok, Megpróbálták megközelí­teni Baranyai Ede munkahelyét és ekkor vettek észre, hogy ott egy óriási széntömb fekszik. Óvatos mun­ka után tudták csak a 4—5 mázsa súlyú széntömb alól kiemelni sze­rencsétlen társukat, aki még élt : bár arca teljesen arca teljesen felismer­hetetlenné torzult. A szerencsétlent a tatabányai mentők azonnal a kór­házba szállították, de már az útköz­ben meghalt. A szerencsétlen bányásznak fiatal felesége volt, aki iránt mély részvét nyilvánul meg az egész bányatele­pen. A rendőrség a bányakapitányság­gal karöltve indította meg a nyomo­zást a halálos szerencsétlenség oká­nak kiderítésére. §8 £ ..B ÄS SÉL Szolgálati jubileum. Csanády László m. kir. bánya ügyi tanácsos, a Magyar Általános Köszénbánya rt. tokodi bányatelepének igazgatója, most ünnepelte szolgálatának 25-ik évfordulóját. A jubileum alkalmából a bányaközpont Igazgatósága meleg elismerésben részesítette a kiváló bá­nyaigazgatót. A tisztikar és a mun­kásság is kedves ünneplésben része­sítette. Halálozás. Pékh Józsefné szül. szentkirály szabadjai Rosos Ilona, Pékh József ny. miniszteri tanácsos neje, 75 éves korában a megszállott Komáromban meghallt. Pékh Gyula dr. tb. főszolgabiró édesanyját gyá szolja az elhunyt úrasszonyban. A páduai szent Antal Szegény­gondozó Egyesület f. hó 24-én, vasárnap d. u. 4 órakor a városháza nagytermében közgyűlést tart a kö­vetkező tárgysorozattal: 1. Elnöki megnyitó. 2. Igazgatói jelentés az 1931. évi egyesületi működésről. 3. Alapszabályok előterjesztése 4. Az alapszabályok előírása szerint a tisztikar választása. Tekintettel az ügyrend fontosságára, az Egyesület vezetősége szeretettel meghívja tel­jes számmal mindazokat, kik ado­mányaikkal az Egyesületet szeretet munkájában támogatják. Vezetőség. Halálozás. Bencze József nyugal­mazott magyar királyi honvédalezre­des 47 éves korában a harctéren szerzett kinzó betegsége következte ben hosszas szenvedés után f. évi április 14-én Budapesten elhunyt. A vitéz és daliás katonatiszt földi ma­radványait katonai pompával 16-án temették el igazi részvét mellett a farkasréti temetőben. Az elhunytban az előkelő rokonságon kívül dr. Schwartz Gyula testvérbátyját gyá­szolja. Három minisztérium közt oszt­ják meg a népjóléti ügykörét. A megszűnő népjóléti minisztérium ügy­körét három minisztérium veszi át. A kereskedelmi, a honvédelmi és a belügyminisztérium. A kereskedelem­ügyi minisztériumba fognak tartozni a munkásügyek, a honvédelmi mi­nisztériumba a rokkanlügyek és a belügyminisztériumba a közegészség­ügy. A szociálpolitika általános irá­nyítása a miniszterelnökhöz fog tartozni. Gazdák szeszfőzdéje. Panasz ér­kezett hozzánk, hogy a Pilisszentlé­leki úton lévő szeszfőzde bizonyos megkülönböztetéseket tesz a gazdák között és nem mindenkinek főz szeszt. Ezen a mellőzésen kivannak egye­sek segiteni úgy, hogy külön szesz­főzdét állítanak fel, ahol mindenki­nek kivétel nélkül fognak szeszt főzni. Tanulmányút Párizsba. A MEF­HOSZ Idegenforgalmi és Utazási Iro­dája május hó 5-én a Párisi Nemzet­közi Áruminta vásárral kapcsolatban 12 napos tanulmányutat indít. Rész­vételi díj 285 P. Jelentkezéseket el­fogad a MEFHOSZ Idegenforgalmi és Utazási Iroda április 30. ig. (Bu­dapest, IX. Ferenc-körut 38 fid. 2. Telefon 872—74.) Uj pengős bélyegek kerülnek forgalomba. A legközelebbi napok, ban nagyalakú, mélynyomatos Pat­rona Hungáriáé bélyegek kerülnek forgalomba, még pedig 1, 2, 5 és 10 pengős értékben. Április végén vagy május elején megjelennek a művészi Szent Erzsébet bélyegek is. A soro­zat négy értékből áll: 10, 20, 32 és 40 filléres bélyegekből. A rendes le­vélbélyegsorozat első filléres értékei is hamarosan, még az év első felé­ben elkészülnek. Az uj magyar bé­lyegek iránt a külföld részéről is nagy az érdeklődés. Ajándék magyar nóta kotta. Dezső Gábor zeneszerző abból az alkalomból, hogy most született meg 300-ik magyar nótája, bárkinek in­gyen küldi meg három legújabb zon­gorapartituráját. Posta és adminisz­trációs költségekre 30 fillér levélbé­lyeg küldendő címére : Dezső Gábor zeneszerző, Budapest, VIII. Szigony­utca 16/b. I. em. 18. szám. Nagy jégeső. Szombat óta hideg az időjárás. A Pilis hegység északi lejtőin zivatarok voltak. A Dobogó­kőn egy órán keresztül állandóan ese t a jég. A jégverés után három centiméter vastag jégréteg borította a Dobogókő fensikját. Ezért történt a nagy lehűlés, amely alig észreve­hetőé-! enged az enyhébb légáram­latnak s bizony még ma is elég hű vös időnk van. Ezer vagon kukorica jön be az országba. A tárcaközi bizottság ezer vagon tengeri külföldről való behozatalát engedte meg. A meg­okolás az, hogy gazdáink nem ter­meltek elég tengerit. A hizlalás, va­lamint kikészítés céljaira nincs ele­gendő kukorica az országban. A tengeri behozatalát azzal a kikötés­sel engedélyezték, hogy deviza igény­bevétele nélkül, kompenzációs ala­pon történjék. ^ JVAKAT NE1VI HIRDETEK dC rendkivül olcsó árban árusiom a legszebb tavaszi újdonságaimat, ugy mint i !•• i.i ii i ' T ^II.IIMH női és férfi gyapjúszöveteket, selymeket, harisnyákat, keztyüket és az összes divatárúkat IXrfliíflü SANDOH divatárukereskedése Esztergom Széchenyi-tér 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom