Esztergom és Vidéke, 1932

1932-02-14 / 13.szám

ESZTERfiftHo/BtKE ÖTVENHARMADIK ÉVF. 13. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1932. VASÁRNAP, FEBRUÁR 14 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1'20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér Vaszary Kolos 1832Szerényen, csöndben jött 1892. február 1-én székvárosába, mint prímás. Megérkezéséről a városban csak akkor értesültek, mikor már megjött s hálaimáját kápolnájában elvégezte. Amilyen volt jövetele, olyan alázatos s igénytelenséget jejelentő volt érseki székének átvétele az egybehívott főkáptalan előtt s püspökké szentelése február 7-én Galimberti nunciustól a primási kápolnában, hogy azután megkezdhesse hivatását a hármas irányító fogadalommal. Kijelentette ugyanis, hogy „hű alázattal" viseltetik a pápához, „hű jobbágya" lesz a királynak s „engedelmes" lesz a kormányhoz „egész az oltárig". Ha néhány jellemző vonását néz zük, mint szónokra alkalmazható rá is Cicero hármas szónoki vezérelve : tanít, meggyőz és megindít. (Docet, conciliat et perm övet.) Mikor beszédre nyitja ajkait, észrevehető rajta a megindultság, mint olyan emberen, akinek fülébe cseng Izaiás próféta felkiáltása: beszéljünk Jeruzsálem szivéhez. A megindító erő annál természetesebb benne, mert bírta azon egyéni vonásokat is, amelyek a tárgy mellett elsősorban szükségesek a hallgatók akaratának megnyerésére : az életbéli feddhetlenséget s a szerénységet. Ha beszélt, látszott rajta, hogy nem ragyogás s hatáskeresés a célja, hanem az ügynek, az eszmének s a közérdeknek szeretete szól belőle, melyekkel átéli hallgatóinak helyzetét. Kifejti először até telt, gyakran képekkel és példákkal megvilágítja ; majd a lélekbe nyúl, hogy megindítva rokonszenvet hirdessen a hirdetett tárgy, eszme iránt amellyel azután meleg lelkülete átszáll a hallgató a is. Beszéde kon ciliáns szellemével s emelkedett őszin teségével erőt fejezett ki. Támadni nem szokott. De ha őt támadják, erélyesen védekezik a tudás és az igazság fegyverével. Inkább tájékoztat és itél, mint boncol. Beszédei gyakran epochát, azaz korszakot jelentenek a magyar főpapi hivatás magaslatán. Vannak beszédei, amelyekről elmondhatják, hogy évszáza dok óta nem beszélt magyar főpap olyan határozott bátorsággal fölfelé, mint Vaszary Kolos. Például: a koronázási jubileumi, a balassagyarmati hadgyakorlati, az ezredévi, a kereszténység kilencszázados jubileumi beszédei valósággal nemzeti szózatok a magyarság számára. A hazaszeretet olvad össze beszédeiben a keresztény vallásos ihlettel. Ezért mentek át egyes kijelentései a köztudatba s válnak szállóigévé. Például: „A király első lévén a jogokban, első tudtál lenni a kötelességben is." (Koronázó jub. beszéd.) — „Kard foglalta el, kereszt tartotta centenáriuma 1932 II. fenn a hazát." (Milleniumi beszéd.) — „A korona hatalmat ad a királynak, de lelkiismeretében megköti, mert az alkotmány megtartására kö telezi." (Milleniumi beszéd.) — n

Egyházunknak hitcikkelyéből kifolyó egyik jogát védtük mi is ... s e jognak elveszthetése nagy aggodalommal tölti el lelkünket." (A balassagyarmati hadgyakorlatokon a királyhoz intézett beszéd.) — „A szent korona nálunk nem jelent korlátlan hatalmat; eggyé olvad benne a haza fogalma." (Kereszténység kilencszázados jubileumi beszéd.) — „Hűtlen leszek-e hazámhoz, ha e törvényjavaslatot ellenzem ? Nem leszek hűtlen!" (Polgári házasság elleni beszéd 1894-ben.) — A nemzeti alkotmány és az egyháznak jogait oly melegséggel és határozottsággal senki sem tolmácsolta Ferenc József előtt, mint Vaszary Kolos. Prófétai szellemű volt az az ihlet, ahogy pl. az ezredéves ünnepen tanított, áldott, fedett és erőre gyújtotta s bizalomra a magyar lelket. Mint politikus, egyházának és hazájának tett kettős esküjénél fogva egyik fél hátrányára se hűtlen. Az egyensúly, ha meginog, helyreállításán minden erejéből közreműködik. Az egyházpolitika miatt ezen egyensúly helyreállítása, állásának legnehezebb része és megpróbáltatása. A békés viszony megszerzésében elmegy addig, ameddig teheti : az oltárig. A keresztező utak mellett, az egyházi elv sértetlen megőrzésén fárad. Politikai magatartásában teljesen Deák Ferenccel tart. Nem merész, de legkevésbé félénk. Amilyen Deák Ferenc politikája is volt. Vaszary Kolos politikai eljárása nem a túlzott merészség, hanem az óvatosságé ; nem félénk, hanem az egyház jelen erejéhez s helyzetéhez mért. Kockáztatni az egyházért, mint Deák Ferenc a hazáért, Vaszary Kolos se akart a vallási viszály s a kultúrharc lángra lobbantásával. A keresztény ügy isteni védelmében s erejében bizva, nem tarja méltónak ugyanolyan fegyverek alkalmazását, mint amilyeneket ellenfeleink használnak. Ott, ahol kellett, megmondta még a király s a kormány előtt is igazunk jogosultságát. Önzetlen és és önérzetes fellépése őt a nemzeti ügy bajnokává s a vallási béke közvetítőjévé avatta. Vaszary Kolos jellemének megható vonása: keresztényszociális alapon nyugvó emberbaráti szeretete. Akár a szegénység, akár az elhagyatottság, akár betegség alakjában jelentkezik a szenvedés, Ő ott van s megérti a királyi zsoltáros intelmét: „Te reád biztam a szegényt." Ugy a közönséges, mint a szemérmes szegények megérezték szivének melegét. Jótékonysága e téren is nagy tanítás arra nézve, hogy az egyház a nem keresztényszocializmust is elsősorban nem annyira a szép beszédekkel, hanem a szegénységnek, mely a legnagyobb kerítő minden rosszra, legáldozatkészebb felkarolásával tudja csak ellensú lyozni. A fény és hatalmi magaslatról letérve, a nyomor tanyáihoz szükséges szervezetten betérni a papságnak. Vaszary Kolos látta, hogy a fény ugyan erős, de a hatalom sokszor hideg és nem vonzó. A hideg körből tehát menekült oda, ahol a szeretet szárnyain meleget talált. Nem törődik azzal, hogy ellenségei gáncsolják jótékonyságát, ő a bensejóben élő nemes eszménynek: a szegénysegítésnek akart élni. Voltak elegen, akik azt mondták jótékonyságára, hogy maradandó nagy emlékekben nem örökítette meg a szegénység ügyét. Hát szociális téren, a proletariátus megszüntetésén fáradozni nem maradandó alkotás? Annyi fiúés leánynövendék neveltetése a haza reményévé, nem maradandó alkotás ? Hát annyi alapítvány, jótékony adomány nem maradandó alapvetés a szegényság enyhítésére ? Vagy anynyi sok szegény család gyámolitása nem enyhítése a terjedő nyomornak ? Az a több mint 7 millió korona, amit Vaszary Kolos egyházi, kulturális s emberbaráti célra kiosztott, bizonyítja, hogy mint főpásztor, ezen a téren is az evangélium szellemében működött. Leépíteni a társadalmi nyomort; feledtetni az árvákkal, özvegyekkel tanulókkal, beregekkel, szemérmes szegényekkel a nélkülözés terhét; felszárítani a szegénység könnyeit a legszebb krisztusi követés volt Vaszary Kolosnál. Vaszary Kolosnak nagy érdeme, hogy amikor még néhány főpapi székhelyen is tartózkodás volt tapasztalható, ő maga nagy előszeretettel s lelki meggyőződéssel segítette elő az egyházpolitikai törvények életbelépése után felébredt országos katholikus lendületet a katholikus politikai s társadalmi szervezkedésben. Esztergomot tanári működése óta szerette. Az abszolutizmust követő nemzeti ébredés korszakában 1861 — 1868-ig volt itt lelkes s nagy írói működést kifejtő tanár és élénk részt vett a város társadalmi életében is. Primási kinevezésekor is hangoztatta, mennyi kedves kötelék fűzi Esztergomhoz. Mint primás alapvető részese a Kolos-kórház és az állandó Dunahíd létesítésének. Itt is székelt volna közöttünk, ha nem történnek vele, a szerzetes főpappal szemben ellenséges indulatból fakadó oly jelenségek, melyek aztán természetesen elvették a kedvét az esztergomi székelóstől. Mindezt, valamint lemondási kálváriáját hiteles adatokkal, bár elég ismertek, a történelem igazságszolgáltatása fogja feltárni. Ez fogja egyben bebizonyítani, hogy mennyire áldozata lett Vaszary Kolos ellenségeinek Az ellene megindult hajsza és annak célzatos érdeke nem épületes lapja a magyar újabbkori történelemnek. Folyt ellene az aknamunka már 1893 tói. Ugy hogy mikor 1893-ban Rómában volt, csak Leó pápa s Rampolla államtitkár tartotta vissza a lemondástól. Vaszary Kolos lemondásában ellenségeinek kezére járt az udvar hangulata a primás iránt. Vaszary Kolos hazafias s mély keresztényi erőt jelentő beszédei, főkép a 9 százéves jubileumi, a milleniumi nem tetszettek Ferenc József királynak s környezetének. Vaszary Kolos nem mutatta be előzetes jóváhagyásra beszédeit. Az elhidegülést elősegítette az is, hogy 1903-ban a pápaválasztásnál Vaszary Kolos s utána a bécsi érsek se fogadta el a vétót Rampolla bibornok ellen, amit főkép Vilmos császár kivánt Ferenc József útján. A krakkói bibornok-püspök fogadta el végre a vétó-bejelentést. A darabont korszak alatt az alkotmányosság válságában Vaszary Kolos a legnagyobb tisztelettel bár, de lényegében beható hazafisággal mutatott rá az alkotmányosság betartására nézve az esküvel fogadott koronázási hitlevélre. Mindehhez a bécsi udvar nem volt hozzászokva s igy a királyi kegy elhidegült. Erre építették azután évek folyamán akciójukat Vaszary ellenségei s igy az udvart vették később igénybe a primás lemondatásának iniciálására. Sokat lehetne irni a lemondást megelőző dolgokról. Minél távolabb esünk Vaszary Kolos primásságától, annál inkább igazolni fogja majd a történetírás, hogy a nagystílű prímások sorába tartozott. Lelkének fénysugara, jellemének gerinces ereje, szivének jósága tanítás marad a nemzeti s egyházi nevelés fejlesztésére. Nem imperialista szeliemű, hanem apostoli lelkületű főpap volt. A zaj, reklám, parádé nélküli nagy munka embere. A papi egyéniség összeolvadt benne az erős fajszeretettel s nemzeti gondolat cselekvésével. Ezért áll meg minden igaz magyar hódolattal s kegyelettel emléke felújításánál. Keményfy K. D, Mentsük és segítsük a szegény és züllés veszedelmének kitett gyermekeket! Az esztergom-szenttamási napközi gyermekotthon folytatja jótékony működését. Minden a jó lelkek könyörületes felkarolásától függ. Azért kérjük a gyermekmentő lelkeket, ne fel dkezzenek meg a szenttamási gyermekotthonról s pénzbeli, Vagy természetbeli adományaikat szíveskedjenek, mint az előző években is, a vízivárosi plébániára küldeni. Pelezmann László a férfiszabó Esztergom, Széchenyi-tér 16 Telefon 13S i j- fünft,, Uri öltönyöket l eg felöltőket = a legalább divat szerint mérgekéit áron készü kedvező fizetési °- feltételek mellett, Úgyszintén hozott szövetből is.