Esztergom és Vidéke, 1932

1932-02-14 / 13.szám

A vármegyei kisgyűlés állástfoglalt a fizetéscsökkentések ellen Győr szabad királyi város törvényhatósági bizottságának átirata kapcsán a vármegyei törvényhatósági bizottság felir a kormányhoz és az országgyűlés mindkét házához az állami és önkormányzatok személyi kiadásainak csökkentése ügyében a következő móddal: állapíttassák meg egy méltányos létminimum, amely nem csorbítható. A fizetéscsökkentés, a családfő által eltartandó családtagok számának figyelembevételével módosittassék akként, hogy a tényleges szolgálatban álló valamint nyugdíjas, nőtlen és hajadon közalEsztergom város közönségét mostanában talán a világpolitika legnagyobb eseményei sem érdeklik anynyira, mint az a kérdés, hogy ki lesz az új főispán. A kormány — úgy látszik — nem tartja sürgősnek a főispáni kinevezéseket. Győr is hosszabb idő óta volt főispán nélkül. A győri és esztergom-komáromi főispáni székeknek egy személlyel való betöltését, — amiről egy időben szó volt — a kormány nem tette magáévá. Az esztergomi főispáni állásra különböző nevek jöttek forgalomba. A kormánynak azonban még nincs jelöltje erre az állásra. A közönségnek talán vannak jelöltjei, de a főispánt nem a közönség akarata emeli méltóságába, hanem egyedül a kormány bizalma. Ezért ma még a személyi kérdéssel nem is lehet komolyan foglalkozni. Sokkal érdekesebb a főis páni állás közjogi jellegének, a törvényben megállapított hatalmi körének sajátosságait vizsgálódás tárgyává tenni, amelyekben sok olyan különleges fonákságot találunk, amely a főispáni működést igen kedvezőtlenül determinálja. Törvény és régi gyakorlat alapján a főispánnak, mint a kormány bizalmi emberének joga és kötelessége, hogy a kormányt informálja és a törvényhatósági önkormányzatot ellenőrizze. Az 1886. évi törvény azonban ezen túlmenve olyan valóságos hatalommal, beavatkozási és rendelkezési jogokkal ruházta föl a főispáni, hogy a törvényha óság életébe mélyen belenyúlhat, a közigazgatásra irányító befolyást gyakorolhat, a kormány minden akaratának keresztülviteléhez szükséges eszközökkel rendelkezhetik. Nagy alkotmányjogi viták előzték meg annak idején ennek a törvénynek elfogadását. Az ellenzék a főispánnak ilyen hatalommal való felruházásában a vármegyék önkor mányzati jogának csorbítását látta, s ebben igaza is volt. A kormányt azonban két — nyíltan be nem vallott — szempont indította arra, hogy a főispáni hatalomnak ilyen kiter jesztését megvalósítsa, egyrészt az, hogy a folyton erősödő függetlenségi párt térfoglalásának — amelytől a bécsi udvar mindig félt —, másrészt az ország belső békéjét zavaró nemzetiségi mozgalmaknak a főispáni hatalom gátat vethessen. A főispáni hatalomnak ez a nagy mérvű kiterjesztése tehát nem a közigazgatás érdekében, hanem a pártpolitika érdekében történt, aminek okszerű következménye volt, hogy a gyakorlatban a főispán működése mindinkább a pártpolitika szolgálatába sodródott. Elvárták, megkövetelték tőle, hogy azt a nagy hatalmat, amelyet a törvény adott neki, arra használja, hogy a kormányt támogató pártot erősítse. Azt a feladatot, hogy a kormány akaratát érvényesítse, nem csupán a kormány által kiadott renkalmazottak fizetéscsökkentése ,maradjon meg az elrendelt kiszabott mértékben, ellenben a családos, tényleges és. nyugdíjas alkalmazottaknál a fizetéscsökkentés az eltartandó gyermekek számához képest aránylagosan enyhittessék, mig a 4 vagy több gyermekkel biró családfő illetményei csak a lehető legkisebb mértékben csökkentessenek. Végül az olyan háztartásban élő házaspároknál, ahol a férj és feleség is közalkalmazott és mind a kettő külön-külön lakbér élvezetében áll, egyikük lakbér illet menye ideiglenesen szüntettessék be. gátja mindenkinek a panaszát. Ilyen eljárással lehet a kormánynak híveket szerezni, lehet lelkeket hódítani és mégis lehet, sőt könnyen lehet szigorú rendet és fegyelmet tartani. A ka'onai szolgálatban ismertem olyan parancsnokot, aki sohasem kiabált rá az alantasaira, aki úgy be szélt a tisztjeivel és a legénységével, mintha mindnyájuknak édes apja lett volna, úgy tudott a lelkükre hatni, hogy egy dorgáló szava elég volt arra, hogy szégyeneljék azt amit vétettek. Igen ritkán büntetett és ezredében a legnagyobb rendet és fegyelmet tudta föntartani. Az emberekkel való ilyen bánásmód mellett a tekintély és a fegyelem fentartása fáradsággal, gondos munkával jár és a művelt lélek finomsága, a nagy tudás szellemi felsőbbsége is kell hozzá. Akiben azonban ez hiányzik, vagy aki nem tartja érdemesnek, hogy erre gondot fordítson, aki a vezetésére bízott közönséget nem testvérének tekinti, hanem csak alárendeltjének, az a dolognak a könnyebb végét fogja meg és nem megnyerés és meggyőzés által, ha nem letörés, lehengerelés, elnyomás által hajtja végre akaratát, amiben az emberek egy része mindig kész segítségére lenni az emberek másik része ellen. A hibát abban látom, hogy a főispánnak a törvény megadja a hatalmat erre és ennek a hatalomnak a tudata a legtöbb embert arra csábítja, hogy ezzel a hatalommal valóban éljen, sőt visszaéljen. A főispáni méltóság fonákságát abban látom, hogy a törvény olyan nagy hatalommal ruházta fel, amely több baj előidézésére alkalmas mint amennyi baj elhárítására szükséges. Okolicsányi László dr. A főispáni móltóság fonáksága deletek végrehajtására vonatkoztatták, hanem arra is, és főképen arra, hogy a választásokon a kormány kívánságának megfelelő eredményeket tudjon elérni. A főispán pedig ennek a feladatnak a hatalmában álló minden eszközzel törekedett megfelelni, mert tudta, hogyha ez neki nem sikerül, állásában egy napig sem maradhat meg. A főispáni állásnak ilyen felfogása, amely &

a gyakorlatban mindinkább megerősödött, megszokottá vált, a főispánokat igen fonák helyzetbe hozta, régi méltóságukat nagyon leszállította, egykori tekintélyüket erősen csorbította, megtámadhatóvá, sebezhetővé tette. Hiszen a választók akaratának szabad megnyilatkozását a törvény különböző intézkedésekkel biztosítja s ugyanakkor a törvény olyan jogokat ad a főispánnak, amelyekkel a választókra befolyást gyakorolhat, hogy még akaratuk ellenére is ugy szavazzanak, amint a főispán kívánja. Ezt a befolyást természetesen a főispán nem csupán a választás napján és nem közvetlenül előtte gyakorolja, hanem gyakorolja gondos előrelátással évek során át, minden állás betöltése, minden jog adományozása vagy megvonása, kedvezmények és büntetések alkalmazása eseteiben akár saját határkörében való intézkedései, akár a kormánynak adott véleményezései által. Óriási és félelmetes hatalom az, amelyet a törvény a főispán kezébe adott Nem is hiszem, hogy ekkora hatalomra a főispánnak valóban szüksége van hivatásának jó betöltéséhez és még kevésbbé hiszem, hogy ekkora diszkrecionális hatalom a mai kor szellemével összeegyeztethető volna. Az államkormányzat szempontja ból helyes az, hogy a főispánnak, mint a kormány bizalmi emberének föladatává tesszük, hogy a kormánynak híveket, barátokat szerezzen, a kormány helyzetét erősítse, a kormány akaratát és rendelkezéseit vég rehajtsa, de ennek a feladatnak a betöltését más módon és más eszközökkel is, — sőt talán még jobban és szebben el lehet végezni, mint a hatalom kényszerítő eszközeivel. Az embereket nemcsak kényszeríteni, hanem megnyerni is, nemcsak legyőzni, hanem meggyőzni is lehet és az ilyen győzelem sokkal becsesebb, hatása maradandóbb, mint a hatalom eszközeivel elért eredmény. Aki ilyen győzelmet akar elérni, annak foglalkoznia kell az emberekkel, meg kell értenie törekvéseiket, küzdelmeiket, fel kell ismernie és elő kell mozdítania érdekeiket, meg kell becsülnie meggyőződésüket, még ha ellenkezik is az övével. Az emberek nagyon megbecsülik a-it, aki barátságosan, szépen beszél velük, na gyon megérzik azt, ha valaki szeretettel, jó akarattal foglalkozik az ő ügyes-bajos dolgaikkal s ha nem is tud mindenkin segiteni, de meghallMegszigorították a városi vadászbérletet Esztergom szabad királyi megyei város erdejében gyakorolható vadászati jog a régi szerződés megszűnése folytán szabaddá vált, miért is a város vezetősége intézkedett annak ujabb hasznosítása iránt. A vadászatról szóló 1883 : évi XX. törvénycikk rendelkezéseihez képest a képviselőtestület megállapította az árverési feltételeket és időpontot, a város vezetősége a kitűzött határidőben megtartotta az árverést, amelynek eredményét és a megkötött adásvételi szerződést a város képviselő testülete jóváhagyta. E határozat ellen Zwillinger Fe renc dr. ügyvéd -fellebbezést adott be, amelyet a vármegyei kisgyűlés elutasított és a fenti határozatot és szerződést azzal a feltétellel illetve kiegészítéssel hagyta jóvá, hogy az árverésen legmagasabb ajánlatot tevő utólag szerződési kötelezettséget vállal egy lehetőleg szakvizsgázott vadőr tartására, valamint a vadgazdálkodás és kímélés, a vadállomány fenn tartása érdekében kiadott vármegyei szabályrendelet vonatkozó rendelkezéseinek pontos betartására. A vármegyei szabályrendelet u. i. kötelezőleg előírja, hogy a 2000 holdat meghaladó községi és városi vadászterülethez a bérlő köteles egy lehetőleg szakvizsgázott vadőrt alkalmazni és okszerű gazdálkodást folytatni. Takarékosságból nem lesz új választói névjegyzék csak kiigazítják a lajstromokat A belügyminiszter a képviselőház csütörtöki ülésén két törvényjavaslatot terjesztett be. Az egyik törvényjavaslat az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzéke kiigazításának egyszerűsítéséről szól és célja az, hogy az államháztartás mai súlyos helyzetében megkövetelt takarékosság a választói névjegyzékek kiigazításánál is megvalósítható legyen. Ezért a törvényjavaslat a névjegy zékek kiigazítását az 1932—1935 években az összeíró küldöttségek kikapcsolásával magára a központi választmányra bízza és egyben megállapítja, hogy a névjegyzékbe kiket kell hivatalból és kiket kell kérelemre felvenni. A hercegprímás böjti szózata Serédi Jusztinián dr. biboros-hercegprimás idei böjti körlevele most jelent meg. A hercegprimás a katholikus magyarságot Krisztus követésére, a szenvedések hősies elviselésére buzdítja a feltétlenül bekövetkező jobb jövő reményében. — Meggörnyedünk a kereszt súlya alatt, de ^az aki előttünk viszi keresztjét, erőt sugároz belénk példájával. A szenvedő Krisztus mellett nem lehet ideál egy vigadó folyton örömmel telt egyház, mert az egyház Krisztus életét folytatja a földön, az egyház Krisztus titokzatos teste, márpedig, ha Krisztus valódi testét véresre tépték a szenvedések, mi, művének folytatói, nem maradhatunk el az isteni mester példaképétől. De hiszen a szenvedést úgy sem kerülhet A törvényjavaslat kimondja azt is, hogy a kiigazítási eljárás során igénybevehető jogorvoslatokra nézve továbbra is az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény megfelelő rendelkezései az irányadók. A törvényjavaslat a közérdek és a választójogosultak jogainak sérelme nélkül teszi lehetővé a kiadások csökkentését. Ha a javaslat törvényerőre emelkedik, akkor majd figyelmezletni fogjuk a közönsége^, hogy mindazok, akik a legutóbbi választáskor nem gyakorolhatták kihagyás folytán választói iogukat, azok kérelmezzék, hogy a választói névjegyzékbe őket felvegyék. jük el. Ez a világnak, a történelemnek, a létnek és haladásnak kikerülhetetlen eszköze. De ha már kikerülhetetlen, legalább csináljunk erényt abból, amit úgy sem kerülhetünk el. Ezután a szociális kötelességekről szól a hercegprimás. — Ma ebben a világban, ebben a hazában olyan könyörülőnek és a kereszt hordozásában annyira készségesnek kell lennünk, annyi közösséget kell vállalnunk a szenvedőkkel, hogy e kötelességből jő keresztény, jó hazafi ki nem vonhatja magát, hacsak némi jutalomra és ^elnézésre is számit Istentől és hacsak valamennyire is óhajtja, hogy felebarátja és önmaga előtt némi becsülete legyen. Vállalnod kell most ember a különös szeretet munkáját, vállalnod kell az öntudatos lemondást kapzsiságodról, álláshálmozásodról fényeskedésedről és minden társadalomellenes konok érzésedről. Az igénytelenség darócába kell öltöznöd, legalább most. — Jegyezd meg, hogyha kevélyen