Esztergom és Vidéke, 1932

1932-12-18 / 100.szám

ÖTVENHARMADIK ÉVF. 100. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1932 VASÁRNAP DECEMBER 18 Főszerkesztő: Előfizetési ár 1 hóra : 1 pengő 20 fillér Dr. KBMBNBS ILLÉS Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. Katona István emlékünnepsége Esztergo m ban Irta: DR. LEPOLD ANTAL Folyó hó 13-án mult 200 éve, hogy Katona István — a magyar történetírók fejedelme — született. A kétszázadik évfordulón az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat megvalósítja régi kegyeletes szándékát és márvány táblával jelöli meg Katona volt esztergomi lakóházát, a vizivárosi 6. számú házat. A tábla felirata a következő : „Katona IstIstván történetíró * 1732 f 1811., e ház volt tulajdonosa és lakója dicső emlékének állította az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat 1932." Az Esztergomi Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaság a centenárium kapcsán f. hő 18-án, vasárnap délelőtt 11 órakor a vizivárosi zárdaiskola dísztermében diszgyűlés keretében ünnepli Katona Istvánt. Ez ünnepség után Glatz Gyula polgármester leleplezi az emléktáblát. Katona István a kritikai és oknyomozó történetírás megalapítója Magyarországon. Anyagbőség tekintetében a mai napig sem multa fölül senki, összesen vagy 30 művet írt. Főműve a Jíistoria eritica regum Hungáriáé 42 kötetben. Ezt a művet angol, francia és német történetírók a legnagyobb dicsérettel halmozzák el. Szerintük Katona a magyar történetírást nyugateurópai magaslatra emelte. Munkája ma is nélkülözhetetlen. Pauler Tivadar megállapítja, hogy a Jíistoria eritiea biztosítja Katona Istvánnak a halhatatlanságot. S ez a halhatatlan történetíró esztergomi polgár és háztulajdonos volt. Legalább hat esztendőt (1784—1790) egészen biztosan lakott Esztergomban, de valószínű, hogy már 1784 előtt szerezte esztergomi házát s abban lakott egyetemi tanár korában is az egyetemi szünetek idején 1873 óta. 1750 —1773-ig a Jézus Társaság tagja volt. Rendjének eltörlése után is egyetemi tanár maradt Nagyszombatban, Budán és Pesten egészen 1784-ig, amikor II. József németesítő törekvései miatt megvált a katedrától s végleg Esztergomba költözött. Esztergomi tartózkodása idején írta a Jíistoria eritiea 32 kötetét. Azonkívül Batthyány primás fölkérésére Jlaaleeta de Strigonio (Esztergomról szemelvények) cimen Esztergom rövid történetét adja. Ez a műve kéziratban maradt a primási levéltárban. Knauz Nándor 1863-ban a cMagyap Sion-b&n közölte. Még Esztergomban lakott Katona 1790 február hóban, amikor a szent koronát Bécsből Budára szállították s a szállító bizottság a szent koronával egy éjjelt Esztergomban töltött a főkáptalan szenttamási házában. A szent korona útjával kapcsolatos ünnepségeket Katona német nyelven, de latin címzéssel írta meg. Batthyány primás nagyon kedvelte és bőkezűen támogatta a nagy történetírót, aki a jezsuita rend föloszlatása után az esztergomi főegyházmegye papja lett. Esztergomi kanonokká akarta kinevezni, de a történeti kutatások miatt folyton utazó Katona nem vállalkozott a rezidencia kötelességére. Kollonits László kalocsai érsek hívására Katona 1790ben elhagyta Esztergomot s Kalocsára költözött, ahol a Patachich- és a Kollonits-féle könyvtár őre és a papnöveldében a szónoklattan tanára lett. Kalocsán még négy évig esztergomegyházmegyei pap maradt s csak 1794-ben lépett át a kalocsai egyházmegyébe, amikor a kalocsai főkáptalan tagja lett. Kalocsán írta a Jlistona eritiea utolsó 10 kötetét, a kalocsai főegyházmegye történetét két kötetben, sajtó alá rendezte beszédeit és vitairatait. Elmélkedéseit halála után adták ki. Két műve kéziratban maradt. Esztergomi házát mindjárt 1790-ben árúba bocsátotta, de három évig vevőt nem talált. Végre 1793-ban Batthyány primás vette meg 1600 forintért, bár a becsüsök a hozzátartozó szigeti kerttel és réttel együtt 1229 forintra becsülték. Mint az egykorú becslési iratokból kiderül, a ház Katona korában már egészen a mostani alakjában állott. A tetőn és a külső vakolaton kivül más átalakítás nem történt. A ház már 1761-ben Barkóczy primás idejében is állott, mert Hoffmann Antal építész a vizivárosi házak alaprajzait készítvén, ennek a háznak az alaprajzát is adja. Máthes János 1827-ben kiadta a Hoffmann-féle térképet s azon a házat JC betűvel jelöli, a magyarázó szövegben pedig megjegyzi, hogy ez néhai Katona István történetíró háza. A házat tehát Katona megvette s nem építette. Lehet azonban, hogy az emeletet ő húzta rá, mert a prímáshoz írt levelében a házát „domus ad contignationem educla"-nak mondja és megemlíti, hogy a házra összesen 1500 forintot költött. A kifejezésekből a legvalószínűbb az a következtetés, hogy Katona a házat mint földszintes házat vette és az emeletet ráépítette. A vételár és az emelet ráépítése került összesen 1500 forintba. Az érseki uradalmi leltárak sokáig nevezik a házat KaDec. 10.-én és 11.-én szombat-vasárnap 7 és 9-kor 3, 5, 7 és 9-kor Az aszfaltbetyár A

KULTÜR Az UFA legédesebb énekes vígjátéka MOZGÓBAN