Esztergom és Vidéke, 1932

1932-12-18 / 100.szám

Megjelent a borfogyasztási adó mérsékléséről a miniszteri rendelet tona-háznak. Fontosnak tartotta az utókor, hogy a ház néhai nagynevű tulajdonosának neve fennmaradjon s a névről dicsőség háromoljon az uradalomra és a városra. Biboros főpásztorunk Őeminenciája készségesen megadta az engedelmet az emléktábla elhelyezésére, hogy a jövőben még nagyobb kegyelet lengje körül azt a házat, amelyben a legelső s a legbővebb magyar oknyomozó történelem született. HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD A kormányzó a mult hét végén megbetegedett, de pár nap alatt teljesen felgyógyult. — A szigorú adóbehajtásoknak Pest megyében megvolt a kellő eredménye, az egyik községben egyetlen délután 15 ezer pengő került elő az almáriumokból. — Tetteket követelt a Független Kisgazdapárt a kormánytól.—Viharos felsőházi tagválasztó közgyűlése volt a fővárosnak, Huszár Aladár főpolgármest nem tudta elmondani Wolf kinevezéséről szóló méltató beszédét. — Védelmébe vette szolnoki beszédében Gömbös Gyula az elmúlt tiz esztendő politikáját. — A főváros egyetlen nyugdíjazandó tisztviselőt nem tart vissza. — Törve' nyes intézkedéseket sürget P. Szóka domonkosrendi plébános a munkanélküliség ellen. — Diákbandita akart lenni egy miniszteri tanácsos és egy asztalosmester fia. — A kereszténypárt támogatását ígérte Wolf Károly a kormánypártnak. — A háztulajdonosok rendkívüli közgyűlést tartottak, amelyen elhatározták, hogy a kormánytól kérni fogják az adónak a tényleges jövedelem után való fizetését. — A magyar vasutas a háború dicsőséges névtelen hőse volt — mondta József főherceg. — A városi választások majdnem mindenütt lezajlottak az országban. — Parlamenti bizottságot sürgettek a zárszámadások megvizsgálására. — Nem nyilatkozik a rendőrség előtt Dréhr Imre volt népjóléti államtitkár. KÜLFÖLD Her riot kormánya szerdán megbukott, mert azt javasolta, hogy Franciaország fizesse meg az amerikai tartozásokat. — Belső viszály támadt a Hitler-pártban. — Harcba hivta Szerbia a kisántántot Olasz ország és a revízió ellen. Emiatt Rómában erősen tiltakoztak. — A komitácsik a magyar lakosság eltávolítását követelik a magyar-szerb határról. — Elismerték Magyarország egyenjogúságát a genfi meg állapodáson. — Rothermere mondta ujabban : A trianoni szerződés megváltoztatása nélkül nem lehet béke vagy jólét Középeurópában. — Nemzeti megújhodást hirdettek Kassán a magyar képviselők. — Nem lesz nedves Amerika — irják az amerikai lapok. — Elfogtak egy őrültet, akit azzal gyanúsítottak, hogy merényletet akar elkövetni Vilmos német császár ellen. — Gázháborúra készítik elő az angol ifjúságot. — Egymásbarohant a lucerni alagút ban két gyorsvonat, hat halott, husz sebesült. — Szerb forradalmat jósolnak Angliában. — Lemondott a belga kormány. — Véres zavargá sok vannak ismét Spanyolországban. — Petróleumháború tört ki Anglia és Perzsia között. — Feltalálták a rádióhullámmal való főzést. A rendelet értelmében a borfogyasztási adó eddig érvényben volt legmagasabb tételeit 1933 január elsőtől kezdődően legalább ötven százalékkal mérsékelik. A honvédség, folyamőrség és határőrségnél kiszolgáltatásra kerülő bor után borfogyasztási adót nem kell fizetni. Vidéken az 1932. év végével a szemleivvel rendelkező adózók készletei összeiratnak és az 1933. évben készítendő szemleivekbe vezettetnek át. Budapest székesfőváros zárt terű létén az 1932 október 1-ét követően az adó lefizetése mellett behozott és 1933 január elsején tároló bor, pezsgőbor, habzóbor, bormust, szőlőcefre, borseprő, gyümölcslé (gyümölcs bor) után a rendelet szerint járó csökkent borfogyasztási adóval lefizetett többletet a visszatérítés iránti igényt legkésőbb 1932 december 10ig kell bejelenteni. A borfogyasztási adó leszállítása következtében a község (a város) kölségvetésében előálló hiányt elsősorban a takarékossági rendszabályok életbeléptetésével kell megszűntetni. Ha a hiány teljes megszüntetése ilymódon lehetetlenn?k bizonyulna, a városok (községek) felhatalmaztatnak, hogy az el nem kerülhető hiány fedezésére szükséges határig a pótadó kulcsát legfeljebb 10 százalékkal felemelhessék. Ahol méltányossági szempontok játszanak közre, ott a hátralék bizonyos részének befizetése ellenében az árverés elhalasztható. A végrehajtási utasítás az árveréseknél előforduló összejátszásokról is megemlékezik. Megemlíti, hogy panaszok hangzottak el amiatt, hogy az árveréseken összejátszások miatt az árverésre került tárgyak valóságos értéküknek kis részéért keltek csak el. Kit lebet városi képviselővé választani? Esztergomban a december 29-én lefolyó városi képviselőválasztásra már készülődnek az egyes kerületekben. A jelek szerint heves küzdelem nem lesz, legfeljebb egyes személyek között lesz nagy erőpróba. Ez azonban a közönséget nem érinti, mert hiszen titkos lesz a szavazás. Hogy kik lépnek fel, illetőleg, hogy miként alakulnak a listák, az most még bizonytalan. Nem lesz érdektelen azonban, ha közöljük azokat a feltételeket, amelyek fennforgása esetén valaki városi képviselővé választható. A törvény idevonatkozó rendelkezése folytán tehát választható az a férfi, aki: 1. Az országgyűlési képviselő választók 1932. évi választói névjegyzékében a város területén fel van véve, ha: a) legalább 6 év óta lakik esztergomban, vagy itt lakása van, b) és legalább 2 év óta fizet itt föld-, ház- vagy általános kereseti adót, beleértve az alkalmazottak kereseti adóját is. 2. Ha életének 30 évét betöltötte és megyei városokban ezenfelül, ha 3. irni-olvasni tud. Megyei városokban, tehát nálunk is, az előbb felsorolt feltételek mellett a városi képviselőtestület tagjává megválasztható az a nő is, aki a középiskolát elvégezte, vagy akinek ezzel tanértékre nézve egyenlő iskolai képzetsége van. Ha fenti feltételek közül valakinek megválaszthatóságához csupán csak a választói névjegyzékbe való felvétel kelléke hiányzik, az még érvényesen választható városi képviselővé, Ki van zárva a választhatóságból dacára annak, hogy a feltételeknek megfelel : 1. aki nem magyar államp )lgár, 2. aki nyereségvágyból elkövetett bűntett miatt jogerősen két évet meghaladó vagy ennél súlyosabb büntetésre ítéltek, továbbá az, aki 1926-tól számítva 10 éven belül 3 izben jog erősen szabadságvesztés büntetésre ítéltetett. 3. az a közhivatalnok, tanár, tanitó, lelkész, vagy ügyvéd, akit hazafiatlan magatartása miatt a választás előtt fegyelmi uton, jogerős határozattal állásából elmozdítottak, az ügyvédség elvesztésére ítélt, a fegyelmi határozat jogerőre eme kedésétől számított 5 év alatt. 4. aki az u. n : tanácsköztársaság forradalmi kormányzó tanácsának tagja (népbiztos), vagy helyetese, forradalmi törvényszék elnöke, tagja, vagy vádbiztosa, vagy politikai megbízott volt. A választhatóság tekintetében beadott panaszok ügyében a városi igazoló választmány jár el. Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő m. kir. államrendőrség által engedélyezett magánnyomozó irodája Esztergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes természetű ügyekben nyomoz, okmányo kat beszerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyéneket felkutat, úgy bel- mint külföldön. mmmimmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmimm pénzügyminiszter rendeletben akadályozza meg az árverési visszaéléseket Gömbös miniszterelnök, amikor a kormány élére került, kijelentette programmjában, hogy a kormány ezentúl nem a késedelmes adófizetőknek ad kedvezményeket, hanem éppen azoknak, akik rendesen fizetik adójukat. Ezt a célt kivánja szolgálni elsősorban a legutóbb kiadott rendelet, amely szerint az az adózó, aki a folyó évi együttesen kezelt adótartozásának egy vagy több negyedévi részletét előre befizeti, az előre befizetett összeg minden pengője után évi 6 százalékos kamattérítésben részesül. Az az adózó pedig, aki nem fizet ugyan előre, de adótartozását november 15 éig teljesen kiegyenlíti, a folyó évi tartozására tényleg befizetett tőke után két százalék kamattérítést kap. Ezt a rendelkezést már a folyó évre is alkalmazzák azokkal szemben, akik tartozásukat ez év végéig teljesen kiegyenlítik. A rendelet többi része az adóárverések módját változtatja meg és célja, hogy ne lehessen potom áron elkótyavetyélni az adóba lefoglalt dolgokat. A rendelet lehetővé teszi, hogy a lefoglalt zálogtárgyakat a községi elöljáróság a tulajdonos beleegyezé sével árverésen kivül is értékesíthesse. Ilyen módon azonban, vagyis szabadkézből az ingóságok csak akkor adhatók el, ha a becsértéknek legalább háromnegyed része befő lyik értük. Énnek az az előnye, hogy az adósnak nem kell megfizetnie az ötszázalékos behajtási illetéket és jobb árat is kap ingóságaiért. Kimondja a rendele', azt is, hogy ha a második árverésen elért legmagasabb vételi ajánlat nem áll arányban a lefoglalt tárgy értékével, nem kell azt a legtöbbet ígérőnek átengedni, mint az eddig kötelező volt, hanem szabadkézből is eladható, ha így j°°b árat lehet érte elérni. Ugyanez áll abban az esetben is, ha egyáltalán nem jelentkezik vevő az árverésen. A rendeletnek ez a része az úgynevezett „árverési hiénák" garázdálkodásának vet véget, akik rendszerint összebeszéltek és potom pénzen jutottak a második árverésen értékes holmikhoz. A rendelet külön foglalkozik az állatok árverésen való értékesítésével. Amennyiben köztartozások mia't állatot foglaltak le, a tulajdonos a lefoglalt állatot szabadkézből értékesítheti. Az igy elért vételárból azonban az eladási árnak 75 százalékát, illetve ha a lefoglalt állatot a marhalevélen feltüntetett becsértéken alul adták el, a marhalevélben feltüntetett becsérték 75 százalékát adótartozásra köteles befizetni. Érdekében fog tehát állani a lefoglalt állat tulajdonosának, hogy az állatra vevőt szerezzen, mert ebben az esetben a vételárnak egy részét megta karithatja, habár adótartozását a beszolgáltatott rész nem is fedezi teljesen. A pénzügyminiszter a pénzügyi hatóságokhoz egyidejűleg részletes utasítást is bocsátott ki, amelyben kiokatja a pénzügyi hatóságokat, hogy milyen eljárást kell követniök a további behajtások során. A miniszternek az az álláspontja, hogy a hatóságoknak általában erélyesen kell tőrekedniök az adók behajtására, de anélkül, hogy ezáltal az adózót céltalanul anyagi romlásba kergetnék. Megállapítja az utasítás, hogy a kiküldött bizottságok szerint az adóbehajtási rendeleteket sok helyen nem úgy hajtották végre, mint ahogy kellett volna, holott az államnak épúgy, mint az adózóknak nagy érdeke, hogy ne legyenek panaszok az adóügyi közigazgatás ellen. Éppen ezért fokozottabb mértékben kell törekedni arra, hogy az előirt és mellőzhetetlen szigor sohasem fajuljon céltalan erőszakká. Kerülni kell minden olyan cselekményt, amely csak az egyes adózóknak a romlását idézné elő, anélkül, hogy az államkincstárnak ebből különösebb haszna volna. A rendelet utasítást ad arra nézve, miképpen járjanak el a hatóságok azokkal szemben, akik nem tudták betartani a kért részletfizetést. Kü lön intézkedik az 5000 pengőn felüli adóhátralékokra nézve. A végrehajtásokat elsősorban a konok nemfizetőkkel szemben kell alkalmazni.