Esztergom és Vidéke, 1932

1932-07-24 / 59.szám

tVTI Mt/mtKE ÖTVENHARMADIK ÉV F. 59. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Főszerkesztő: Dr. KEMENES ILLÉS 1932 VASÁRNAP, JULIUS HÓ 24 Előfizetésfár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. Papén diktátor A német szocializmus felleg­várát ma — miként Botond — egyetlen csapással bevette a hitleri ököl. Szerda déltől kezdve Papén kancellár Németország diktátora, de kár volna azt hinni, hogy ezzel a rend gyűrte maga alé a szenvedélytől, gyűlölet­től és nyomorúságtól megkín­zott Németországot. Ma Hitler van felül és Braun van alul. De mit hoz a holnap? Németország egész területe alatt vulkanikus erők dübörög­nek. A rend vékony kérge hol itt, hol ott hasad tel: két hó­nap alatt százhét halottja volt az elkövetkezendő német pol­gárháborúnak. Százhét halott, megszámlálhatatlan sebesült, ál­landó idegizgalom, lehúzott rol­lók, menekülő, halálra rémült emberek, kibomló vörös zászló, mérhetetlen nyomor, véres ve­rekedések az utcán, kávéházak­ban népgyűléseken és a par­lamentben : ez Németország helyzetképe tiz másodperccel a diktatórikus hatalom proklamá­lása előtt. Egy héttel Lausanne után Németország külpolitikai hely­zete zavarosabb mint valaha. A felajánlott három milliárdos szerződés klauzuláját Hitler irta meg, mondván: Ez a három milliárd néhány hónap múlva három pfenninget se ér.. . Ez Németország belpolitikai hely­zete. Hindenburg éveken ke­resztül sem volt hajlandó fo­gadni Hitlert. Ezzel szemben a helyzet ma az, hogy Hindenburg a weimari alkotmány alapján kivételes hatalommal ruházza fel Papent, aki Eitel Frigyesen keresztül nemcsak restaurációs, de elsősorban horogkeresztes érdekeket képvisel Németor­szágban. A volt káplár legyűrte a tá­bornokot, Papén legyűrte a po­rosz szocializmust, a horogke­reszt diadalmaskodott a sarlón, végeredményben: a rend még nem diadalmaskodott Németor­szág felett. Wotan dörgő hangja újra ott zeng a nagy játék színfalai mö­gött és a tizenkét millió horog­keresztes éppenúgy farkassze­met néz a német komunisla pártba beszervezett hétmillió pol­gárral, miként tegnap, vagy tegnapelőtt. Gigászi küzdelem ez, a XX-ik század nagy drá­májának talán legizgalmasabb fejezete. Az iró, a Történelem páholyából nézi a tömegek ro­hanását és arcán egyetlen vo­nás sem torzul, akár úgy hang­zik a programm, hogy „egy milliókért", akár úgy, hogy „milliók egyért". A békeszer­ződések piramisa alatt ember­milliók roskadoznak és a haj­csárok korbácsütése alatt mennyi nyelven zeng: tovább... to­vább ...! A megkínzott ember­csorda élén ma Németország rohan, sebeit marcangolva, de a vajúdó új kor hajnalán kár volna a nézők egy részének abba a tragikus tévedésbe esni, hogy itt különbség van társa­dalmi osztályok, nemzetiségek és törvények között. A tragi­kus cselekmény motorikus ere­jét Németország adja és min­denkinek tudomásul kell vennie, hogy ebben a drámában nin­csenek „nézők", csak szerep­lők. . . (=) Előkészületek a Szent István-hétre Esztergom városa minden évben nagy ünnepséggel készül megtartani a Szent István-hetet és annak ki emelkedő napját, az „esztergomi Szt. István-nap"-ot: a Nagyboldogasz­szony napját. Az ideális terv az volt és az ma is, hogy az esztergomi Szent István-hét a Nagyboldogasz­szony-nappal kiegészítő ünnepsége legyen a budapesti Szent István nap­nak, illetőleg, hogy amilyen jelentő­séggel bir a budapesti Szent István ­nap, ugyanolyan jelentőségű legyen az esztergomi Nagy boldogasszony­nap is. Az vol: a gondolat, hogy a két ünnepséget összekötik, ami ter mészetes kapcsolat lenne, mert hi szen Esztergomban született Szent István király, itt nevelkedett fia, Imre herceg és Esztergomban vált tradí­cióvá, szent eszménnyé a Nagybol­dogasszony-kultusz. Nagyon szép elgondolás és terv ez, sajnos azonban Esztergom nem tudott tovább jutni az elgondolásnál és a tervnél. Budapestről már több ször ígérték, hogy a Szent István­napot összefogják kötni az észter gomi ünnepségekkel, nagy zarándok­latok fognak jönni és mindent el fognak követni, hogy a budapesti Szent István-nap fénye Esztergomra is vetődjék. Ilyen értelemben ült össze az esz tergomi idegenforgalmi bizottság szer­dán délelőtt Glatz Gyula polgármes­ter elnökletével folyt le az ülés és a tárgyalásnak csak ez az egy pontja volt: előkészíteni a Nagyboldogasz­szonynapi ünnepséget. Sok szép idea hangzott el, de ismét attól tar­tunk, hogy az ideánál nem fogunk többre menni. Következtetni lehetett erre már az ülés elején, amikor Kőhalmy László dr. előadó bejelen­tette, hogy alig 300 pengő áll a bizottság rendelkezésrée. Ebből kel­lene megrendezni a tűzijátékot, ebből kell fizetni a plakátokat és más költ­ségeket. Nagyon silány tűzijáték lenne ez. A bazilika és a vároldal kivilá­gítására gondolni sem lehet. Vitéz Szivós-Waldvogel József ki­fogásolta, hogy későn ül össze a bizottság. Az ünnepségek előkészí­tését már áprilisban kell megkezdeni, hogy impozáns ünnepséget nyújt­hasson Esztergom. Azt tapasztalja, hogy az esztergomi Szent István-hét évről-évre gyengébb. Nagyon találóan jellemezte az esztergomi ünnepségek lefolyását egy volt esztergomi újság­író megállapításával, mely szerint a napi programm reggel 5 órakor a Duna hullámzásával kezdődik és tart egész nap. Ha áprilisban kezdődnék meg a Szent István-hét előkészítése — mon­dotta Szivós-Waldvogel — elegendő idő állana rendelkezésünkre, hogy Győr, Komárom, Tatatóváros, Vác és az Ipolyvölgy belekapcsolódjék az ünnepségekbe. A sovány pesti kapcsolatok vizbe estek, a környék megszervezésére pedig nincs elég idő. Lepold Antal dr. prelátus-kanonok érintkezésbe fog lépni a pesti Kath Népszövetséggel, hogy legalább egy­két zarándoklat jöjjön Esztergomba. A továbbiakban Esztergom idegen­forgalmi problémáit beszélték meg. Az ünnepségekre vonatkozólag a ren­dezőség mindent el fog követni, hogy az idei Nagyboldogasszony nap leg­alább olyan legyen mint a tavalyi. Hallottunk arról is, hogy Eszter­gomban hasonló ünnepségeket le­hetne rendezni, mint Salzburgban. Természetesen ehhez idejében kel­lene hozzákezdeni. Hogy csak egyet említsünk, most, hogy teret készí­tettek a bazilika előtt, milyen impo­záns lenne, ha Nagyboldogasszony napján vallásos zeneest lenne a ba­zilika oszlopcsarnokában. Sajnos erről már lekéstünk. Legfeljebb jövőre le­hetne erről szó. G.B.L. Tropical férfi zokni párja 275 Schwachnál. Ingyen lehet megnézni Illés Sán­dor cég kirakatait. Meg fog lepődni a látottakon. HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Kommunista röpcédulákat oszto­gattak a pesterzsébeti tüntető mun­kanélküliek között. — Sóhegyet ta­láltak Csákváron. — Egerben boj­kottálni fogják a kereskedők azokat az üzleteket, amelyekért magas árat kérnek. — Negyven vagon gyümöl­csöt és uborkát exportált Kecskemét két nap alatt. — Sikkasztott a mo­hácsi Ármentesitő igazgatóta és a felfedezéstől való félelmében öngyil­kosságot követett el, de nem halt meg. — Tizennyolc fürdőző fúlt a Dunába három nap alatt. — A szi­vópróbák ügyében az ügyész elké­szítette a vádiratoka'. — Korányi pénzügyminiszter állapota javult. — Az olasz balilLk külön vonaton ér­keztek Balatonlellére. — Az OTI elnöksége körrendeletben kötelezővé teszi a iisztviselők és alkalmazottak magyar állampolgárságának igazolá­sát. — Nagy István volt törvény­széki biró börtönbüntetésének hátra­lévő részét elengedték — Az új búzából őrölt liszt mázsánként egy pengővel olcsóbb lesz a tavalyinál. — A magyar olimpikonok hétfőn érkeznek ki Los Angelesbe. — Ked­vezően folynak a magyar-osztrák tárgyalások. — Magyarország ásat­lakozott az angol-francia egyezmény­hez. — A házbérek részletfizetésé­nél nem kell kamatot fizetni. KÜLFÖLD Válságos órákat él át Németor­szág. Pappen kancellár Poroszország diktátora lett. Véres harcok dúltak a német fővárosban. Ezekben a, na­pokban világtörténeimet irnak. A Pa­pén diktatúra azzal kezdődött, hogy a szociáldemokrata köztisztviselők egy részét nyugdíjba küldöttek, má­sik részét sok kommunistával bör­tönbe vetették. — Bankrablók ki­raboltak egy spanyol bankot és el­vittek 100 ezer pezetát. — Török­ország belekerült a népszövetségbe. — Agyonlőttek egy német polgár­mestert a mult heti zavargások alatt. — Mussolini rekonstruálta az egész olasz kormányt. Négy minisztert ki cserélt, ő maga külügyminiszter lett. — Romániában lefolytak a válasz­tások. Erdély 14 magyar képviselőt küldött a parlamentba. — Uj csa­tornával kötik össze az Egyesült Államokat Kanadával. Építési költ­sége 800 millió dollár. — Chil­iében nagy földrengés volt. — A német választáson összesen 21 párt szerepel. — Revolveres merényletet kíséreltek meg a finn honvédelmi miniszfer ellen. — A Kreuger vál­lalatok adósságai o y nagyok, hogy a részvényesek alig kapnak valamit. — 16 emeletes, 1200 szobás szál­lodát épit a szovjet Moszkvában a külföldi utasok részére. — //. Vil­mosról színdarabot irtak. Legszebb kirándulóhely a Búbánati söröző! Autóbusz indul a Magyar Királytól minden vasárnap és ünnepnap délután 3 órakor. Viteldíj oda-vissza személyenkint 70 fillér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom