Esztergom és Vidéke, 1932
1932-07-21 / 58.szám
ÖTVENHARMADIK ÉVF. 58. SZÁM KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1932 CSÜTÖRTÖK, JULIUS HÓ 21 Szerkesztőség,kiadóhivatal:Simor-u.20 Főszerkesztő: Előfizetésfár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Megjelenik hetenként kétszer Dr. KÉMEN ES ILLÉS Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. A tekintély A legutóbbi évtizedben nagyon gyakran halljuk emlegetni a tekintélyt és tekintélyrombolást. Szó se róla. 1918 és 19 nagyon sokat ártott a tömeg szemében a tekintélynek és ugyancsak széles medret vájt a tekintélyrombolás szenynyes, iszapos árja. Ha azonban alapos vizsgálat alá veszszük az akkori időket, azt fogjuk látni, hogy minden szenynyes ár dacára is volt tekintély és nem birta azt teljesen lerombolni az az áradat sem, melynek aljas feladata volt minden tekintély elpusztítása. Bizonyítéka ennek az, hogy a szennyes hullámok alig laposodtak el, az igazi tekintély azonnal elfoglalta helyét a néplélekben. Visszajött önönmagától, minden erőszak nélkül, mert hisz igazi tekintélyt sem erőszakkal, sem hatalmi szóval szerezni nem lehet. Ujabban ismét gyakran esik szó a tekintély fenntartásáról és az ellene vetésről. Mintha azonban nagyon gyakran épen azok vétenének a tekintély ellen, akik azt védik és a tekintélyrombolást hangoztatják. Valahogyan nem tudják, nem tudták megszerezni a maguk részére a tekintélyt. Parancsaik, hatalmi szavuk az volt a tekintély'mázának megszerzéséhez, de cselekedeteik, személyes énjük nem volt alkalmas arra, hogy igazi tekintélyt szerezzenek maguknak és igy nem is kellett ahhoz valami nagy, erőszakos rombolási művelet, hogy a tekintélymáz nagyon sok helyen lepattogva mutogassa a tekintélytelen szerepet. Nem szerették a hatalmuk alá rendelteket s annak természetes folyamata volt, hogy azok sem szerették őket. A fölérendeltek nem becsülték az alárendelteket, igy azok sem becsülték őket. Ahol ilyen szerencsétlen viszonyok uralkodnak, ott igazi tekintély és tekintélytiszteletről szó nem lehet és ha mégis tekintélyrombolásról beszélnek, igazság szerint azt kellene mondani, hogy azok haladnak elől a tekintélyrombolásban, akiknek azt önmaguk részére, állásuk révén növelniök kellett volna. Panaszaik a tárgyilagos sugarak megvilágításába kerülve, öncselekedetük miatt önmaguktól vállnak tárgytalanná, mert tekintélye csak annak a közfunkcionáriusnak van, akii úgy feledései, mini alantasai és a mellérendeltek egyaránt szeretnek oagy beesülnek. Akik enélkül szereztek maguknak látszólagos tekintélyt, kivül szines, belül üres szappanbuborékot fújtak. A szines buborék amikor elpattant, lehulló cseppjében a lelkek felszabadulásán kívül minden feltalálható, csak / a becsülés és szeretet nem. És az ilyen emberekkel szemben szokás mondani : a kidőlt keresztfának nem szokás kalapot emelni. —n. Beszélgetés a magyar Hitlerrel Esztergomban Szemtől-szembe a nemzeti szocializmussal Hétfőn délután egy horogkeresztzászlós autó állt meg a Központi kávéház előtt. Utasa Meskó Zoltán országgyűlési képviselő, a magyar Hitler volt. Vele érkezett lovag Fehrentheil Gruppenberg, a magyar Hitlerpárt országos szervező főnöke és egy titkár. Más embert láttunk magunk előtt, mint azt a Meskó Zoltánt, akit fényképeiről, a lapokból ismerünk. Megszólítottuk, hogy megismerjük. Kézszorítása kemény, nézése éles, széles, nyilt homloka, az „akarok"-típus embert sejteti. Kissé kutatóan néz és mintha nem is lenne ínyére, hogy velünk beszéljen. Önkénytelenül is azokra a kép viselő vezérekre gondolunk, akik a maguk népszerűségéért minden alkalmat megragadnak. Meskó Zoltán nem ez az ember. Megjelenése és viselkedése azt mondja, hogy pártjának nem korteskedéssel szerzi a híveket. A megismerkedés után bajuszát nézzük. Rendes, tömött, barna bajusza van, csak a két széle kissé levágott. Ugy látszik egyes lapoknak érdekükben áll, hogy Meskót antipatikus, torzított külsőben ábrázolják. Meskó .egészen más az életben. Nem célunk ezzel a cikkel, hogy propagandát csináljunk a Hitler-pártnak, de meg kell állapitanunk, hogy Meskó Zoltán vezéregyéniség, koncepciózus ember. Látszik rajta, nem beszélni, hanem cselekedni akar. De mindez elválik, ha szerephez jutna, vagy ha beszélni hallanók a néphez. A napokban azt olvastuk, hogy Meskó Zoltán kilépett a magyar Hitler-pártból. Ez sem igaz. Ha az elváltoztatott fényképeire és erre a híresztelésre gondolunk, azt a következtetést kell levonnunk, hogy félnek tőle. Ha pedig félnek tőle, akkor Meskó Zoltán nem a tucatemberek közé tartozik. A kisdunapartra megyünk és sétaközben beszélgetünk. Azt mondja Meskó Zoltán, hogy a nemzeti szocializmus alapján állanak. Ez a világ jövő zenéje. Szocializmussal megtöltött nacionalizmus. Jelenleg 35 ezer tagja van a magyar Hitler pártnak. Kevés ? . . . . Hitler is kevés emberrel indult. A magyar nemzeti szocialista pártba önként jelentkeznek az emberek. önkéntesei vannak a tábornak. Csak egyénileg lehet belépni. Nem pártvacsorákon lépnek be, nem ünnepi toasztok után. Meskó Zoltán nem máról-holnapra jutott arra a gondolatra, hogy a magyar nemzeti szocialistapártot megalakítsa Sok gondolkozás, megfontolás után történt ez. Amikor elhatároztuk magunkat — mondja Meskó Zoltán — magunk mögött minden politikai hidat felégettünk és becsuktuk a politikai kis ajtókat. Amikor politikai terveiről érdeklődünk, Meskó Zoltán egy mondatban felel: a kismagyarok megmentéséről van szó. Ebben minden benne van. A tisztviselők, a kereskedők, az iparosok a földmivesek és a munkások millióinak sorsa. Mindenki egyforma, a köztisztviselő sorsán éppen úgy kell segíteni, mint a földmivelőén, a kiskereskedőén és a kisiparosén. — Boldogan járok Esztergomban, mert Prohászkát érzem mindenütt. Prohászka az ideálom, mert ő volt tulajdonképen az első nemzeti szocialista. Ezután arról beszél Meskó Zoltán, hogy a napokban hetilapjuk indul meg „A Nemzet Szava" cimen. — A legelőkelőbb munkatársa a lapnak Prohászka püspök, a megdicsőült halott lesz. Az ő írásaiból merítjük gondolatainkat és érzéseinket. Amit Prohászka irt, az mind bekövetkezett. Figyelmeztetései, intései beteljesedtek, ő volt az első, aki rámutatott azokra a veszélyekre, amelyek most fellegekként felettünk beborították az eget — mondta Meskó Zoltán. Az erő és az igazság útján haladunk — folytatta. — Komoly, céltudatos, elszánt akarattal tartunk előre és keresztül fogjuk vinni azt, amit fajtánk érdekében szűkségesnek látunk. Mindenkivel harcban állunk, aki a köz ellen vét. Most rátérünk az antiszemitizmus kérdésére. Vallási gyűlölködés nem vezeti a nemzeti szocialistákat — hallgatjuk Meskót —, valótlan az, mintha erger-berger-jelszóval hirdetnők a programmunkat. Felesleges a zsidózás, ilyen és hasonló eszközö ket nem tartunk tisztességesnek. Annál hatékonyabban védjük a keresztény erkölcsöt. Az antiszemitizmussal kapcsolatban világos képet kapunk a nemzeti szocialisták programmjában. Azt olvassuk a VII. pontban, hogy meg kell akadályozni a nem kívánatos elemek bevándorlását és mindazokat, akik a háború után bevándoroltak és nyereségvágyból jöttek ide, ki kell utasítani az országból. Amig magyar munkanélküli van, idegent alkalmazni ne lehessen. Követelik, hogy minden háborús vagyon nemzeti célra használtassák fel. Majd a magyar nemzeti szocialista mozgalomról beszél Meskó. — A mozgalom fegyelmezetten folyik. Ezer és ezer levelet kapunk minden társadalmi osztályból. Mindenütt találunk lelkes híveket. Sokan, nagyon sokan érzik, hogy szakítani kell az álprogrammokkal, hiszen annyiszor félrevezették a népet. Nem nézhetjük nyugodt lélekkel — mondja Meskó — hogy a föímdivesek közül százezrek csatlakozzanak a szociáldemokrata párthoz. Még megkérdezzük, hogyan remél sikert, amikor mint nemzeti szocialista egyedül van a parlamentben.. Meglepődve halljuk a felele et, hogy a nemzeti szocialista pártba nem lehet a képviselőknek csak úgy belépniök, egyszerűen fordítani a politikai pártálláson. Nagyon sok érték van az országban, nagyon sok ismeretlen, akik értékei lesznek a magyar jövőnek és harcosai a magyar nemzeti szocializmus n ak. Elbúcsúzunk. Meskó Zoltán gomblyukában horogkeresztes jelvény, a középen Nagymagyarország. Meglibben a horogkeresztes zászló és az autó a Vár felé tűnik el. Utánanézünk — és ilyen szavak szökdelnek bennünk: Prohászka . . . valláserkölcsi világnézet és pozitív kereszténység . . . mindenkivel harcban állunk, aki a köz ellen vét . . . minden polgár érdekét egyformán kell védeni. . . szocializmussal telitek nacionalizmus — új emberek, ismeretlen értékek . . . Vécs Ottó Ne felejtse még ma megnézni Illés Sándor cég kirakatait. ^J^^J£)\T NEJVl HIRDETEK d6 ren( ^ ,£ivul °^ cs ^ árban árusítom a legszebb tavaszi újdonságaimat, ugy mint ^^^^•M^H^^MH^^^^^^M^MM^^^ női és férfi gyapjúszöveteket, selymeket, harisnyákat, keztyüket és az összes divatárúkat SÁNDOR divatárukereskedése EüztergffOlII Széchenyi-tér 21
