Esztergom és Vidéke, 1932

1932-07-21 / 58.szám

Mikor számoljon fel a városi gazdaság ? Az előadói jelentés a házikezelésű gazdaság teljes beszüntetése esetére is foglalkozik az elérhető évi haszonbérre vonatkozólag : a 22 hold bolgárkerttel, a 10 hold szőlő és gyümölcsfaiskolával, a 22 hold dinnyefölddel; ezenfeiül 157 hold szántófölddel, összesen 211 hold földdel; 19 holdat azonban értékelés nélkül hagy: végül a 110 hold rétet is értékeli, hogy a 340 holdas gazdaságról elszámolhasson. Összes haszonbér 8.060 P, amelyből egy holdra 24 P esik. Ennek a 340 holdas gazdaságnak a jövedelmét az utolsó két évről 13.400 P-re számítottam ki amelyből egy ho'dra 39 41 P jut. Ez az öszszeg feltétlenül befolyt volna a bérbeadás esetén a város pénztárába az 1930-ik évi bérleti szerződések alapján, az előadó által remélt 8.060 P-vel szemben. Az előadói jelentés 4. lapján említés tétetik a Schalkhász-féle jelentés 6. oldalán kimutatott és a gazdaság által az inventáció figyelembevételével produkált 1931. évi holdankénti 30 P hozamról. Ez a 30 P hozam úgy látszik képzetbeli jövedelem, mivel azt a városi számvevőség kimutatni nem képes, azon egyszerű okból, mert az nem lett befizetve a város pénztárába. Végleges felszámolás után, mivel többé a Sándor-majorból gazdasági épület nem lesz, azért a felszántott legelőterületek mind visszacsatolhi tök a legelőterűlethez, mert talajviszonyaiknál s elhelyezkedésüknél fogva oda is valók. Igy a város közlegelője 1900 kataszteri holdból fog állani. E szerint nem marad más bérbeadható szántóföld, mint a 19'5 hold Vimmer-telep, meg az 1873-ban feltört szántókból és a táti országúttól jobbra eső szántóföldekből használt részek. Ha levonunk ebből 20 holdat a város szükségletére, nem Alsó-Iharos erdő, 1932. július. Az esztergomi reáliskola cserkészei, akik évről-évre útnak indulnak ezüst sirályos selyem lobogójukkal és tábort ütnek a csonkaország leg különbözőbb tájain, mindenütt másmás o daláról ismerik meg ezt a szépséges hazai földet és annak áldott népét. Bajnán körülvette őket az úri vendégszeretet meleg gondoskodása, Drégelypalánkon és Kemencén a természet elbájoló varázsa, Somogyacsán a magyar föld és magyar nép napsugaras szeretete, Szarvaskőn az elmúlt magyar évszázadok dicsősége esi lant fel szemük előtt. És Kapuváron ?... Ó, Kapuváron együtt van a csapat eddigi nyolc táborozása közül mindegyikből valami, de ezenfelül a kapuvári táborozásnak leg főbb jellegzetessége a regényesség. Az a regényesség, amelyet eddig a Jókai-regények romantikájából ismertünk, itt benne van a talajban, vízben, levegőben, szelek zúgásában és erdők zenéjében. Kapuvár 1 . . . Még áll a régi várkas'ély, hajdan a Kanizsaiak, Nádasdyak, most a herceg Esterházyak tu ajdona. Valamikor körülvették a Hanság ingoványai, falai cölöpökre épültek, mint Velence házai. Története nem kevésbbé vadregénye?, mint a Sóhajok hídjával és ólomkamrákkal diszeskedő Velencéé. Termeiben egykor ott tanyázott Nádasdy Ferencnek, a hires fekete bégnek még híresebb hitvese, Báthory Erzsébet, a leány vérben fürdl rettenetes nagyasszony. A nyugati sarokszobában ülésezlek később, Nádasdy sokkal marad több bérbeadásra a Vimmer te'eppel együtt, 100 holdnál. Az előadói jelentés szerint a várost 46.000 P veszteség éri, ha a gazdaságot most megszüntetik. Akkor vészit legkevesebbet a város, ha minél előbb, vagyis a fönt részletezett mód szerint, folyó év végéig fölszámol a város gazdasága. A Sándor-majot 24,000 P-re becsülték, Attól kell tartani, hogy ennél a vesz teség nem egészen elméleti. A 22 drb. tehén véte'ára 21.000 pengő. Eladni azonban csak 250 pengőért lehet darabját. A beszerzési ár átlag 954 pengő darabonkint. Eszerint tehát az értéke majd nem egy negyedére esett le. A minőségi aránynak még ma is érvényesülni kellene. Legjobb lesz rá árverést hirdetni, a pestvidéki tehenészetek majd megadják érte az illető értéket, mert a bőven tejelő tehén ára mindig magas volt és az is marad. Ha a traktorok a gazdaságnak 4.000 pengőt megérnek, az esetben másnak is annyit érnek. Aki vásárolni akar, az inkább veszi a használtat, me

r

t az olcsóbb. A cséplőgépre is áll ez. A lóállományból csak a legszükségesebb létszám tartassék meg. A többit a csikókkal együtt adják el. A tehénállomány, a szarvasmarha növendékekkel, a sertés-, a birka- és a baromfiállománnyal együtt eladandó. A Sándorrrajor épületei szintén értékesítendők, amelyben az eladásra bocsájtott gépek egyelőre elzárhatók. A Vimmer-telep épü'ete a földdel együtt bérbeadható. Szintúgy a bolgárkertész lakása is. Egyszóval: a városi gazdaságnak még ebben az évben fel kell számolnia ha a további veszteségeket el akarjuk kerülni. Kubovich Ignác nyugalmazott kasznár. Ferenc országbíró idejében, a Wesselényi-összeesküvés résztvevői. A várkert mellett fogták ki az ingoványból a kapuvári halászok Hányi Istókot, a félig hal, félig ember vizi szörnyeteget. Erről a csodalényről irt olyan képzeletet mozgató lapokat Jókai Névte'en vár cimű gyönyörű regényében. Képe sokáig itt borzongatta a látogatót a kapuvári kastélyban, azután átkerült Eszterházára. Eszterháza, a magyar Versailles, itt van Kapuvár közelében és a kapuváriak sokat tudnak mesélni róla : hogyan varázsolta oda át Mária Terézia kedvéért Esterházy herceg a francia királyi udvar minden ragyogását, hogyan szállították a fé nyes berendezést tengelyen a messze Franciaországból, hogyan kovácsot az eszterházi kovács csodás művészettel vaskaput ezen tündérpalota számára és hogyan szúrták ki a szemét, hogy remekműve párat'an maradjon, ne ismételhesse azt meg senki kedvéért. Kapuvártól és Eszterházától északra húzódnak a trianoni határon túlig a Hanság hatalmas térségei. A Hanság valamikor egész meseország volt. Az a vég elen ingovány, amelybe i a felső szilárd földkéreg alatt ismeretlen mélységig viz és iszap lappangott, ma már nagyobbrészt csak emlékében él. A Földvár nevű domb valaha sziget volt az ingoványban, állítólag rajta állt a Jókai féle Névtelen vár. Eltűntek a farkasok, rókák, vaddisznók, vízimadarak, a kígyók és békák sokasága, a mocsárvilág jellegzetes állati élete, tünőfélben vannak a hajdani hires eperfaerdők is. A Hanság térségein ma okszerű fö'dművelés, állattenyésztés és tőzegbányászat folyik. A régi hirhed Hanság is a betyárvilág földvári öreg pásztor meséiben él még, ő jóízűen tud elbeszélni rémesebbnél rémesebb kalandokat ifjúsága éveiből. A mi számunkra a mult századok vadságát, a rablóvilágot, a rejtelms romantikát már bizony csak a kapuvári kertek alatt letelepedett cigánykaraván képviseli. De ez ép elég a nekiszilajodott ifjúi képzeletnek s a táborunktól két kilométernyiretanyázó jámbor vályogvetőkre rájuk ruházták összesűrítve az öszszeesküvők lappangó ravaszságát, a vérben fürdőző kegyetlenséget és a lápvilág minden titokzatosságát — egyik-másik cserkészorr talán Hányi Istókot is ott szimatolja rozzant vityillójukban. Ez a képzeletcsapongás rengeteg men de mondának lett szülőoka az őrtálló ifjak körében. Az első haj nalon az egyik őr „sötét ember"-1 látott fütyörészve elhaladni táborunk mellett. Pajtása úgy adta ezt tovább, hogy három gyanús alak kóválygott a tábor körül. Délfelé a mesélők ajkán a hajnali békésen fütyörésző erdőkerülő már két oldalról tervszerűen támadó és füttyjelek útján érintkező cigánysereggé fejlődött. Gyurka őrsvezető véget vetendő a kishitűek aggodalmainak, táborunkat Szúnyogvár néven erőd nek kiáltotta ki és drótból meg zöld gallyakból álló védővonallal bástyázta körül. (Igaz, hogy egy óvatlan félórában a legkijebb tóit és legfontosabb erődítményt egy kiéhezett kóbor kecske egészen lelegelte.) A későbbi éjszakákon az erdőből támadók csoportját fehér szellem köntösökben látták a tábor felé libegni, míg a Rába vize felől jeladások kísérteties kacsahápogás alakjában hangzottak fel. De kézzelfoghaó adat nem jutott a parancsnokság rendelkezésére. Végre egy este diadalmasan jelenti az őr, hogy ime az egyik erdei ösvényen tisztán kivehető egy A

sötét alak". Felzendült a riadó, harcias főszakácsunk hatalmas fütykössel felfegyverkezve rohant a fák közé, nyomában néhány markos legény. Leteperték a „sötét alakot" s akkor derült ki, hogy Smidolin úrfi, táborunk egyik közkedvelt tagja volt az, ő végezte az esti homályban magányos elmélkedéseit. Ettől kezdve a tábor kisértetlátás szempontjából határozottan két pártra bomlott, a látók és a nem látók felekezetére. Nem is kell mondani, hogy ezek a sejtelmes körülmények erősen táp lálják a tábori költészetet, ebben a főhelyet a skót balladák zordonságára emlékeztető műfaj foglalja el. Egyik balladában a szellemlátók főnökét igy oktatja Smidolin, a nem látók vezére: Ha nem akarsz lelket látni, — Jó tanácsom, Lóri, fogadd i '•— Este későn a csuszából Ne egyél meg olyan sokat! Ezek a rigmusok bizonyítják, hogy a kapuvári kisért etjárásnak, mint minden kilengésnek e földön, oka a túlságos jólét. Csakugyan itt, a Kisalföldön, Csonkamagyarország Kánaánja közepén, cserkészeink úgy fürödnek minden jóban, hogy annak leírása átlépné e levél kere'eit. Erről máskor 1 Dr. Cs. M. Wolek József városunkban 32 év elismert, jónevű zongorakészitő és hangoló a napokban megérkezik. Kéri a nb. közönséget, hogy bizalommal forduljanak hozzá, nem mint kontár-, hanem mint szakemberhez, aki lelkiismereres munkájáról ismert. Megkereséseket kérjük a kiadónkba leadni. HIHEK Báró Forster Gyula 1846-1932 Báró Forster Gyula Esztergom nagynevű szülötte, aki gyönyörű szép életén keresztül mindig esztergominak érez'e magát és utolsó óhajtása szerint is az esztergomi szentgyörgymezői temetőben fog megpihenni, a napokban meghalt. Temetése f. hó 20-án, szerdán 5 órakor lesz az esztergomi szentgyörgymezői temetőben. Vele kidőlt a magyar állami és katholikus életnek egy nagy értékű, már-már történelmi jellegű alakja. Gyermeke volt Forster Jánosnak, aki az érseki és káptalani javaknak volt híres jószágigazgatója. Ámbár felnőhetett volna akár túlzó anyagi bőségben is, gazdag szülei kiváló képességű gyermeküket görög egyszerűségben nevelték. És Forster Gyula egész életén keresztül megmaradt nevelésének megfelelő egyszerű, puritán, igénytelem embernek. Benne a magyar közhivatali, úri és katholikus jellemnek és tudományos életnek szinte utánozhatatlanul nemes alakja nyert megtestesülést. Mint miniszteri tanácsos távozik a közszolgálatból, elnöke a Magyar Földhitelintézetnek, elnöke a Műemlékek Országos Bizottságának, majd a vallás-, tanulmányi- és egyetemi alapok bizottságainak és vezetője sok más intézménynek. A közgazdaság, a művészet, az archeológia, de legjobban az egyházjog és magyar államélet jogviszonyainak ismerete körül, beleértve ebbe a történemi fejlődést is, páratlan ismeretekkel, kitűnő jogérzékkel, széleslátással és bírálati képességgel rendelkezett. Egyházjogi tanulmányai, különösen a főkegyúri jogról valóságos gyöngyei a magyar jogtörténelmi és egyházjogi irodalomnak. És Forster Gyulánál sokoldalúságánál csak a szorgalma volt nagyobb, aki szüntelenül dolgozott. Igazi bizalmasa volt Ferenc József Őfelségének. Nem volt „kurzus"-katholikus. Óh az valóban távol állott tőle. O gyönyörű alakja volt az igazán katholikusan gondolkodó, élő, cselekvő nagy embernek. E vonatkozásban a magyar katholikus életnek páratlan nagyszerűsége dőlt ki őbenne. Szoros barátságot tartott a magyar r emzet püspökeivel, érsekeivel s amig élt, sűrű vendége volt Esztergomgombán Kohl Medárdnak. Esztergomban sokat időzött. Szüntelenül levéltári tanulmányokat folytatott az érseki levéltárban és bibliothókában. Közéleti működése egyre csendesebb lett. Az utolsó évtized szellemébe nem tudott beleilleszkedni. Súlyosan ostorozta a vallás és tanulmányi alapok gazdálkodását egy röpiratban, amely pár év előtt politikai körökben nagy feltűnést keltett. De sokat foglalkozott vele és meg irni szándékozott a Vaszary hercegprímást ért igazságtalanság kritikai bi rálatát. Az esztergomi öreg polgárok iránt mindig sokat érdeklődött, az esztergomi bencés gimnáziumi ifjúságot pedig nagy szeretettel támogatta, ő maga is az esztergomi szentbenedekrendi gimnáziumnak tanulója volt. Ha a gimnázium kért tőle valamit, ez a kérés mindig meghallgattatásra talált. Sőt bizonyosan tudjuk, hogy nyitrakorosi kastélyának nagyértékű műtárgyait az esztergomi bencés gimnáziumnak hagyta végrendeletében. Mi, esztergomiak, igaz szeretettel fogunk elmenni e nemes aggastyán temetésére. Legyen könnyű neki a szentgyörgymezői temető földje, ahová oly munkás, értékes élet után visszavágyott. mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmwmwmm Báthory Erzsébet várából és a magyar Versaillesből üzennek a reáliskolai cserkészek