Esztergom és Vidéke, 1932

1932-06-29 / 52.szám

ÖTVENHARMADIK ÉVF. 52. SZÁM KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1 932 SZERDA JUNIUS HÓ 29 Szerkesztőség, kiadóhivatal:Simor-u.20 Főszerkesztő: Előfizetési ar 1 hóra: t pengő 20 fillér Megjelenik hetenként kétszer Dr. KEMBNBS ILLÉS Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. Hányan? (dr.) Aki a közélet tisztaságával ellentétbe jut, az égesse meg kezét — mondotta Zsitvay Tibor igazságügyi miniszter a Ház minapi ülésén, az öszszeférhetetlenségi javaslat vitájában. Igazságügyi miniszterhez mélló kijelentés ez, törvénynek illő szavak. Törvénynek is kell lennie ennek a kinyilatkoztatásnak, mert aki a közélet tisztaságával jut ellentétbe, annak valóban meg kell égetnie a kezét. De hát gyarló világban élünk ma. Gyarló emberek vagyunk. Gyarlók azért, mert ha sokan vannak is, akik ellentétbe jutottak a közéleti tisztasággal, egy sem volt még közöttük, aki megégette volna a kezét. Egy kis humorra fordítva a dolgot, voltak ugyan sokan, akik „megégették" a kezüket, amikor a közelet tisztaságával ellentétbe kerültek, de ez a megégetés úgy kezdődött, hogy átlépték a törvény határát, megfeledkeztek magukról, egyéni javakat kerestek és a törvény lesújtott rájuk. Megégették a kezüket. Egyesek nagyon megégették magukat. De nem ezeknek szólt Zsitvay Tibor, hanem azoknak, akik a közélet munkásai, vagy vezetői. A közélet munkásai gyengébben, a közélet vezetői erősebben égethetik meg kezüket, ha a közélet tisztasága ellen vétenek. Hányan lennének ezek közül, akik ha elkövették a vétséget, elmennek a tűzhöz, hogy megégessék kezüket? Nagyon gyarló emberek vagyunk mi. Ha valakit az igazságügyminiszter szava találva érintene, egész biztosan mérnők állítani, hogy az a valaki nem szaladna a tűzhöz, hanem ő maga kiáltana a legjobban, hogy égesse meg a kezét, aki a közélet tisztaságával ellentétbe jut. Az igazságügyminiszter bölcs és tiszta szava talán inkább figyelmeztetés a magyar igazságügy magasan álló életének sziklájáról. Figyelmeztetés azoknak, akik a közéletben dolgoznak ; figyelmeztetés azoknak, akik a magyar közéletben önhatalmat akarnak maguknak biztosítani ; figyelmeztetés azoknak, akik javakat akarnak személyüknek a köz rovására; figyelmeztetés azoknak, akik önmagukat tartják a közéletnek és nem a polgároknak az életét; figyelmeztetés azoknak, akik polgárokat csak ugródeszkának használnak; figyelmeztetés azoknak, akik a közélet tisztaságáról beszélnek, de nem eszerint cselekszenek ; és figyelmeztetés azoknak is, akik a közélet tisztasága ellen cselekszenek, de azt mégis közéleti tisztaságnak állítják be. Mert ez az ő erkölcsük. Hányan mennének ezek közül a tűzhöz, hogy megégessék kezüket? .... Egy sem, mert mindegyik meg van győződve, hogy cselekedetei a közéleti tisztaság szerint vannak. Az Esztergomi Kereskedelmi Társulat memorandummá! fordalt a kormányhoz Vasárnap délelőtt fél 11 órakor tartotta az Esztergomi Kereskedelmi Társulat a városháza nagytermében ez évi közgyűlését. Gróh József dr. elnöki megnyitójában a kereskedők súlyos helyzetéről beszélt, de általánosságban érintette a gazdasági válságot is. — A nemzetek és országok kinai fallal veszik körül magukat, minden ország irigyli a szomszédját. Az egyik országban felhalmozódik az élelem, a másikban éheznek és nyomorognak az emberek — mondotta a többi között Gróh József dr. — Magyarországnak mai kereskedelmi életét Csernoch prímásnak szavaival lehet jellemezni. „Az én életem és korom semmi egyéb nem volt, mint kivül harcok, belül félelmek" irta végrendeletében Csernoch János. Nemcsak Esztergom kereskedői, hanem az egész ország kereskedői mondhatják életükre és korukra, hogy: kivül harcok, belül félelmek. Nem szabad azonban csüggedni. Bármilyen nehéz is ma a kereskedői sors, a küzdelmet nem szabad feladni. Komoly kötelessége ma minden társadalomnak, hogy a társada lom rendjét és nyugalmát biztosítsa. Igy, remény lesz arra is. hogy a kibontakozás meg fog történni. Gróh József dr. beszéde után Eckstein Simon ellenőri és pénztárosi jelentését olvasta fel. Szántó Pál tartalmas és igen értékes titkári jelentését terjesztette a közgyűlés elé. A titkári jelentést igen nagy érdeklődéssel és elismeréssel fogadta a közgyűlés. Megemlékezett a titkári jelentés arról a veszteségről, amely a Kereskedelmi Társulatot Bleszl Fe renc, Marosi Ferenc és Kemény Lajos halálával érte. A közgyűlés állva hallgatta végig a kegyeletes megemlékezést. Nagy tetszéssel fogadta a közgyűlés a titkári jelentésben foglalt memorandumot, amit önállóan a kormányhoz fog juttatni a társulat. A memorandum 12 pontból áll és a kereskedők sérelmeit foglalja össze. A 12 pont a következő : 1. A kereskedők kérik hogy az adókat a kereseti viszonyokhoz mérjék az adókivetésnél. 2. Mindazon adózók részére, akik folyó adóikat pontosan fizetik, adóhátralékaiknak megfizetésére öt évi kamatmentes részletfizetési kedvezmény nyujtassék. 3. Kérik az OTI betegségi és biztosítási járulékainak mérséklését, valamint az eddigi hátralékoknak kamatmentes részletekben való engedélyezését. 4. Kérik, hogy az állami tisztviselők és nyugdijasok fizetésiészálli tása f. évi szeptember elsejével szün jön meg. 5. A kormány minden erejével hasson oda, hogy egészséges kereskedelmi szerződéseket kössön. 6. Mielőbb el kell törölni a devizakorlátozó rendeletet. 7. Meg kell szüntetni a szövetkezelek támogatását. 8. Kérik az állami és községi üzemek sürgős leépítését. 9. Sürgős intézkedéssel meg kell rendszabályozni a kartelleket. 10. Kérik az egyoldalú moratóriumok teljes megszüntetését, vagy teljes kiterjesztését. 11. Kérik a kirakodó vásárok megszűntetését és végül 12. az általános forgalmi adónak az egész vonalon fázisrendszerré való átalakulását. Mind a titkári jelentést, mind a memorandumot nagy helyesléssel fogadta a közgyűlés. A memorandumhoz felszólalt először dr. Újlaky Géza a győri kamara titkára, aki kiegészítésül azt indítványozta., hogy a vidéki kereskedők érdekeinek megvédésére megfelelő képviseletet kell találni. A második felszólaló Varannay Aurél dr. az OMKE titkára volt aki figyelemre méltó felszólalásában a moratorium egyoldalúságáról, általában annak veszélyéről beszélt. Mind a két felszólalást nagy elismeréssel és tetszéssel fogadta a közgyűlés. Lenkey Emil a Kereskedelmi Társulat ügyvezető elnöke frappáns beszédével zárult a közgyűlés, amelyre az egész ország kereskedő közvéleménye méltán felfigyelhet. mmmjmmmmmmmmmmmm Hogyan javítsuk fel közlegelőinket ? A „Tolnamegyei Újság" mult heti egyik számában olvassuk, hogy a veszprémmegyei gazdasági egyesület 15 tagja tanulmányúton volt Tolna megyében. A társaság Dombóváron megtekintette a Düry féle konzervgyárat, majd a dombóvári tejtelepet és vajgyárat, ahol Legény Oszkár, a vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőség vezetője kalauzolta a gazdákat. Másnap Legény Oszkárral Mőcsénybe utaztak a feljavított közlegelők tanulmányozására. Nagy érdeklődéssel szemlélték a bő szénatermő legelőt, amely azelőtt kopár, vízmosásos, hasznavehetetlen terület volt. Legény gazdasági felügyelő szakszerűen ismertette az országszerte hires legelő felújításának történetét, amely Sziéb János volt mőcsényi biró, jelenleg szekszárdi birtokosnak, a kiváló szakembernek az érdeme. Szieb András már régebben, a háború előtt hozatott Hollandiából fűmagot és hosszas fáradozás után sikerült neki a mostani dús szénahozamú legelőt megteremteni. Az ő nevéhez fűződik ugyanott a modern halastó és a legmodernebb berendezésű országosan ismert állatitató is. Mőcsényből Báttaszékre mentek a gadák, hol az ottani legeltetési Társulat legelőj avitás térképre fektetett üzemtervét és az állami fűmagtelep berendezését ismertette Legény gazdasági felügyelő, majd bejárták a telepeket és csodálkozva nyilatkoztak az ottani eredményekről. Különösen tetszett a felszerelt zuhatag kutak és artézi kút csekély vizének praktikus felhasználása, a tanulmányi célt szolgáló füveskert, valamint a hatvan holdas állami fűmagtelep, amely iránt az ország minden részéből nagy az érdeklődés, úgyhogy hamarosan egyéb vármegyék gazdái is eljönnek ezeket a telepeket tanulmányozni. Érdemes elgondolkozni ezek felett, mert gazdatársadalmunk egyik legfájóbb sérelme, hogy az 1600 holdas közlegelőn a jószág alig talál legeinivalót. Vájjon nem tudnák-e legelőnket a város gazdasági szakemberei a mőcsényi példa szerint feljavítani, vájjon nem lenne érdemes-e az ottani létesítmények megtekintésére a városi gazdaság intézőjét kiküldeni ? Juntos hó 29.-én szerdán 5, 7 és 9 órakor Derűs operett a csókról énekkel és tánccal MOZGÓBAN