Esztergom és Vidéke, 1932

1932-06-29 / 52.szám

Bérlettel vagy házikezeléssel gazdái kodjók-e a város ? Mind a kétféle mód megfelel an nak a követelménynek, hogy általa a hasznosítandó terület, az adott viszonyok között a legnagyobb jö­vedelmet nyújtja a tulajdonosnak, vagy a haszonélvezőnek. Esztergomban a város emberemlé­kezet óta a szegényebb polgároknak adta haszonbérbe kisebb, 1—3 hol­das parcellákban a szántóföldjét, mivel a városbelieknek úgyis ke­vés a földje, akik éppen ezért ma­gasabb bért fizetnek érte, mint amit a város házi kezeléssel képes el­érni. A város vezetősége amiatt kez­dette meg a házi kezelést, mert a bért a bérlők hanyagul fizették, sok nál pedig behajtani nem lehetett azért le kellett irni. Ez ellen a vá ros könnyen védekezhet, mert a ter­mést évenkint esetleg le lehet fog­lalni és eladni. Egyszerűbb dolog ez az adóbehajtásnál. Ha a város rendet tart, minden bérlőtől kellő időben megkaphatja a haszonbért Ennek dacára a város 1927-ben házilag kezdett gazdálkodni. Vett drága pénzért majort és felszerelést. 1929-ben megbiráltam a gazdálko­dást és azt tapasztaltam, hogy eb ben az évben a jövedelmet föl­emésztette a kezelési költség. A 340 holdas gazdaság egy fillér jövedelmet nem adott a városnak, mig ha bér­beadta volna a városi polgároknak úgy 21.945 pengő 30 fillér haszon­bért kapott volna az én számitásom szerint; azonfölül a szántóföldek után az adót is a bérlők fizették volna. Fél év múlva kiszámítottam az 1927. év üzleti eredményét. A házi kezelésű gazdaságban ebben az év­ben is csak a kezelési költséget fe­dezte a jövedelem. Az 1931-ik év üzleti eredményét a város számve­vősége számította ki, mutatkozik jövedelem: 95 pengő és 44 fillér. Pedig az utolsó két évben már a gazdaság teljesen fel van szerelve élő és holt leltárral, meg forgó tőké vei a vezetők óhajtásai szerint. A gépek vételére fordított 6,294 pengő és 25 fillér még nem fedezi a gazdaságba fektetett tőkék évi törlesztését, azért nem számitható jövedelemnek. Föntebb kimutattam, hogy a vá­rost 1929-ben a házi kezelésű gaz daság révén 21,945'30 pengő vesz teség érte, mely veszteség meggyő­ződésem szerint irányadó a többi négy évre is, amennyiben minden évben csak a kezelési költséget fe­dezte a jövedelem. Következésképpen elvesztette évenkint a város a 340 holdnak az összes haszonbérét, amely befolyt volna az eddigi szokásos kisbérletekből a város pénztárába egy fillér befektetés nélkül. Eszerint a lefolyt 5 esztendő alatt a város ráfizetett a házikezelésű gazdaságra és pedig az első 3 évre á 21,945 = 65,835 P t, az utolsó 2 évr e á 13,400 = 26,800 „ 5 év összege : 92,635 P. | Az utolsó két évben ugyan keve­sebb volt a szántóföldek haszonbére, részint a buza árának esése, részint a földhaszonbérek alábbszállása miatt, mint a megelőző 3 évben; ezzel szemben nagyon sok értéket veszí­tett a gazdaság az állatállományában, annak 50 °/o-os árzuhanása követ­keztében és elhullás folytán. A lefolyt 5 évi eredménytelen ki sérlelezés éppen elég volt arra, hogy a város felhagyjon a házikezeléssel és 340 hold szántóját kezelje ismét amint azt a múltban gyakorolta, kisbérletekben. Kubovich Ignác nyugalmazott kasznár. Jubileumi evezős verseny lesz Esztergomban senyzőkről lévén szó — igen nagy A társegyletek tagjainak e^'y része, mint pl. a szegediek is. már 8 án érkeznek, úgy hogy pár napot tölte­nek Esztergomban. Ezzel a verseny­rendező egyesület városunk idegen forgalmának nagy szolgálatot tesz. Ugyancsak 10-én, délután 3 óra­kor startolnak a nagyhídtól az Esz­tergom—Rómaifürdő 60 kmes ver seny résztvevői, akiket külön hajó kisér. Ezt a versenyt minden évben a Duna-vidéki Evezősök Szövetsége rendezi s pár év alatt e versenyek nagy népszerűségre tettek szert az u. n. vadevezősök, az egyleten kivüli evezősök körében. A legutóbbi évek ben már 25—30 csónak indult évenkint. Reméljük, hogy szép, szélcsendes idő fogja lehetővé tenni mindkét verseny sima lebonyolítását s bizto sitani a versenyek anyagi és erkölcsi sikerét. Folyó évben ünnepli meg az Esz­tergomi Hajós Egylet alapításának és fennállásának huszonöéves jubileu­mát, amely alkalomból folyó évi július hó 20 én jubiláris díszközgyű­lést, július 9- és 10-én pedig orszá­gos amatőr evezős-versenyt rendez Serédi Jusztinián dr. biboros herceg­primás fővédnöksége s az Országos Magyar Evezős Szövetség égisze alatt. A verseny védnökei vitéz Göm­bös Gyula és Karafiáih Jenő mi­niszterek, gróf Esterházy Móric ny. miniszterelnök, Lingauer Sándor dr. főispán, Vida Jenő MÁK vezérigaz­gató, Martin Béla a MOVE elnöke, Lázár Andor dr. az OTT elnöke, Perger Feren dr. a MESz elnöke és Palkovics László alispán. Az el­nökség tagjai: Schmidt Sándor m. kir. bányaügyi főtanácsos és Csa­nády László bányaigazgatók, Csárszky István dr. prelátus-kanonok, Dor­mándy Géza a DDSG vezérigazga­tója, vitéz Szivós-Waldvogel József ny. tábornok, vitéz Lánghy Emil alezredes, Glatz Gyula, Krakker Kálmán dr. és Szauter Ferenc pol­gármesterek, Etter Ödön, Gróh Jó­zsef, Gyulay Endre bankigazgatók, Ábray Zoltán a MESz alelnöke, Ka­livoda Ferenc MESz igazgatója és vitéz Tárczay Feticides Román min. tanácsos. Vándordijat alapítottak: Serédi Jusztinián dr. biboros-hercegprimás. Jaschik Álmos festő művész tanár és az Esztergomi Takarékpénztár Rt. Tiszteletdijat ajánlottak fel: Ester­házy Móric gróf, Lingauer Sándor dr. főispán, Vida Jenő felsőházi tag, az esztergomi helyőrség tisztikara, a MOVE országos elnöksége, Ko­márom Esztergom vármegye közön­sége, Esztergom-vidéki Hitelbank. Hungária Villamossági Rt., Salgó­tarjáni Kőszénbánya Rt. és a Magyar Evezős Szövetség. A dijakat s a Reményi-szobrász­iskolában készült jubileumi emlék­plaketteket július elején a Buzárovits­könyvkereskedés kirakatában fogják a közönségnek bemutatni. Ezalkalom­mal felhívjuk az éremgyűjtők és a sportpártolók figyelmét az emlék­plakettre, amelyet 5 pengőért lehet előjegyezni a Buzárovits-cégnél. Az értékes szép emléktárgyak s az ízléses emlék-érmek nagyban fokozzák az érdeklődést a sport körökben az esztergomi verseny iránt, amelynek nevezési zárlata ju nius 25. Kilátás van arra, hogy minden számban 3—6 csónak indul. Az EHE cca 150 idegen versenyzőt és 50 főnyi kisérőszemélyzetet vár s nagy körültekintéssel készül elszállásolá­sukra, amelynek fontossága — ver­Hit irt a hercegprimás a ko­máromi Független Kisgazda­pártnak? Illetékes helyről lapunk június 23-iki számának vezércikkével kap­csolatban felkértek a következő so­rok közlésére : A komáromi Független Kisgazda Pártnak küldött primási levéllel kap­csolatban a legkülönbözőbb variá­ciók és magyarázatok kerültek for galomba. A levél, mely egyszerű válasz volt a pártnak alakuló gyűlé­séről küldött üdvözlő soraira, igy szól: „Nagyságos dr Pákh János úrnak, ügyvéd, a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Agrárpárt komárom-esz­tergomegyei szervező elnöke Komárom. Midőn üdvözlő soraikat köszönöm, azon óhajtásomat fejezem ki, hogy működésük a keresztény erők meg­bontása nélkül valláserkölcsi és haza­fias alapon munkálja hazánk szebb jövőjét és polgártársaink javát. Esztergom, 1932. február 16. dr Serédi Jusztinián sk. biboros-hercegprimás, esztergomi érsek.* É sorokban, mint kitűnik, sem fe­lekezeti, sem politikai kérdés érintve nem volt. HÍREM Halálozás. Reczyczei Hrussóczy Artúrné szül. Jónak Pulfer Leonie, ny. áll. m. kir. honvéd aligazgató neje f. hó 28-án éjjel 76 éves korá­ban rövid szenvedés után elhunyt. A megboldogultat a Szent Imre-utca 27. számú gyászházban ma fogják beszentelni és Perchtoldsdorfba (Ausz­tria) szállítani, hol a családi sírbolt­ban helyezik örök nyugalomra. Ridly Irén iparmüvésznö ujabb sikere. A Nemzeti Szalon most meg­nyílt tárlatán az iparművészek közül Ridly Irén, városunkban is jól is­mert nyergesuj falusi ipar művésznő­nek nagy sikere volt. A fővárosi la­pok mind elismerőleg írták a kiálli­tott munkáiról, melyek közül külö­nösen kitűnt a pozsonyi tüllcsipke­tervezése és a fekete alapon készített sárköz motivumn. Első szent mise Szentgyörgy­mezőn. Vasárnap mutatta be első szent miséjét Szabó József áldozó­pap bensőségesen szép keretek kö­•MMMMMMMM zött. Mindig szép és felemelő ilyen első szentmise, de ahogy Szent­györgymezőn készültek rá, az min­den képzetetet felülmúlóan széppé és gyönyörűségessé tette az ünnep­séget. Kilenc órakor megkondultak a templom harangjai, amikor Mada­ras Artúr plébános asszisztenciával a templomból a plébániára ment az újmisés áldozárért, aki zöld miseru­hában fehérruhás, liliomot tartó kis iskolás leánykák sorfala között ment a templomba. Az oltárhoz érve a Veni Sancte-t intonálta, majd be­mutatta első szent miséjét. Manu­duktora Madaras Aurél plébános, ünnepi szónoka Bartmann Miklós primási szertartó volt. A kóruson a Zenekedvelők Köre és a belvárosi plébánia-templom énekkara adott elő ünnepi misét Ammer József vezény­letéve, Hajnali Kálmán orgonakisé­rete mellett. A templom zsúfolásig megtelt. Az újmisés ma, Péter-Pál ünnepén mondja első szentbeszédét utána pedig ő tarja a nagymisét a szentgyörgymezői templomban. Miniszteri elismerés. Blumschein Lipót ny. izr. elemi iskolai igazgató­tanítónak a kultuszminiszter elisme­rését és köszönetét nyilvánította azért a nemes cselekedetéért mert az esztergomi izr. elemi iskolának 1000 P készpénzt és 4 drb Eszter­gomi Takarékpénztári részvénnyel alapítványt tett. Félszázados találkozó. Városunk­ban minden évben ilyenkor zajlanak le az iskolai találkozók, öt, tiz, husz és harminc s több év után jönnek össze az egykori diákok. Az idén különösen sok találkozó volt már eddig is és még többről tudunk. Ma, Péter és Pál ünnepén is több találkozó tesz. A boldog öröm, a régi emlékekben való édes elmerü­lés napja mindig egy-egy ilyen ta­lálkozó és sokszor remény fakasztó, erőgyűjtő alkalom újabb küzdelemre, nagy tettekre. Szombaton volt két találkozó. A népoktatás munkásai találkoztak. Tanítónők öt év után. Tanítók, öreg veteránjai a magyar pedagógiának. A fiataloknak is öröm volt a viszontlátás. Hát még az öre­geknek ! Félszázad után ... De el jöttek egy páran, akik jöhettek, hisz sokan közülük már megtértek az örök hazába, a Mesterhez, aki a gyermeki lelkek szeretetét lelkükbe ojtotta és erőt adott nekik hivatásuk betöltéséhez. Akik eljöhettek, örültek egymás látásán és örültek, mert egy­kori tanárukat is üdvözölhették kö­rükben, Eitner Elemér Ákos főszé­kesegyházi sekrestyeigazgató szemé­lyében, aki aranyos kedélyével de­rűsebbé tette ezt a ritkaszép talál­kozót. A találkozók köfött van Szo­leczky János ny. szenttamási tanitó, Palásthy István ny. kántortanító és Nedeczky Ferene ny. igazgató tanitó. Éltesse az Isten még sokáig a de­rék tanítókat a megérdemelt nyuga­lomban. Debreceni vendégek városunk­ban. A mult héten Debrecen váro­sának több vezető férfia járt Eszter­gomban Vásáry István dr. debre­ceni polgármester vezetésével. Meg tekintették városunkat és nevezetes­ségeinket : a bazilikát, a kincstárt, képtárt. Végigsétáltak a Csernoch János-úton, megnézték a strandfür­dőt, virágos utcáinkat s amit itt lát­tak, az mind elragadtatással töltötte el mindnyájukat. Nem győztek cso­dálkozásuknak kifejezést adni. Mit adna a cívisek városa ennyi termé­szeti szépségért, gyönyörű Dunapar­tunkért, Várhegyünkért és városun­kat ősi patinával bevonó beszédes történelmi emlékeiért, amelyek any­nyira meglepték a civisek magisztrá­tusait. Eddig városunkról csak keve­Legszebb kirándulóhely a Búbánati sörözd! Autóbusz indul a Magyar Királytól vasárnap és ünnepnap d. u. 7* 3 és Vi 4, visszaindul 7 és 9 órakor. Viteldíj oda-vissza 70 fii.

Next

/
Oldalképek
Tartalom