Esztergom és Vidéke, 1932

1932-05-19 / 40.szám

ESZTERGOHJ/KKE ÖTVENHARMADIK ÉVF. 40. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Főszerkesztő: Dr. KEMENES ILLÉS 1 932 CSÜTÖRTÖK, MÁJUS HÓ 19 Előfizetési 1 ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. Uj esemény foglalkoztatta a magyar közvé­leményt. A vádló Tóbler János, a vádlott Peyer Károly, mind­ketten országgyűlési képviselők. Peyer ellen az a vád, hogy a genfi nemzetközi munkaügyi konferencián Magyarország kép­viseletében nem járt úgy el, amint ezt magyar embertől mindenki elvárhatná. Az történt, hogy Kuypers hollandi képviselő, a konferencia volt alelnöke, ma­gyar ügyekkei foglalkozott. Azt állította, hogy Magyaarország nem tartja meg a békeszerződés ama pontját, amely a munkás­ságnak szabad szervezkedést biztosít, hozzáfűzte, hogy Ma­gyarországon a munkásságot elnyomják és felszólította vé­gül a Munkaügyi Hivatal ve­zetőségét, hogy járjon el a Népszövetségnél s akadályozza meg, hogy Magyarország mind­addig külföldi kölcsönt kapjon, amig a szociáldemokrata szer­vezkedést meg nem engedi. Tóbler János, aki a keresz­tényszocialista munkásságot kép­viselte, a magyarországi hiva­talos kiküldöttől, Peyer Károly­tól engedélyt kért, hogy felszó­lalásában megcáfolhassa azokat a valótlanságokat, amelyeket Kuypers mondott. Peyer Károly, aki a megnyomorodott trianoni Magyarországban tekintélyes jö­vedelmeket húz, amelyek leg­alább harminc munkáscsalád szerény megélhetésére elegen­dők lennének, ezt az engedélyt nem adta meg. Igy a konferen­cia plénuma előtt megcáfolatla­nul maradtak ezek az állitások, amelyeknek valótlanságát min­den magyar ember tudja, s ha a külföld nem tudja, az eléggé sajnálatos. De nem hisszük, hogy a kon­ferencia százszázalékig hitelt adott volna Kuypers állításai­nak, mert ha Magyarországon a munkásság szervezkedését tényleg megakadályoznák, ho­gyan képviselhette volna akkor a magyar munkásságot a szo­ciáldemokrata Peyer Károly, aki nyilván büszkén hivatkozott azokra a tömegekre, amelyeket a szociáldemokrata párt mögött állnak? Lehet-e abban az or­szágban a szociáldemokrata munkásság üldözéséről beszélni, ahol a szakszervezet egyetlen intésére az összes fővárosi na­pilapok megjelenése lehetetlen­né válik, ahol derék, becsüle­tes munkásokat kénytelenek el­bocsátani csak azért, mert nem tagjai a Magyarországi Szociál­demokrata Pártnak? Peyer Károly ebben az ügy­ben felmentést nem kaphat, mert ez a meghökkentett közvéle­mény szomorúan tapasztalja, hogy amikor a szociáldemok­rata vezetőségnek külföldön módjában állna a magyar ügyet támogatni, alaptalan rágalma­kat megcáfolni, ezt nem teszi, hanem hallgatásával mintegy azt a látszatot kelti, hogy az elhangzott súlyos állítások iga­zak. Ez a közvélemény elvárja a magyar kormánytól, hogy eb­ben az ügyben világosságot te­remtsen. A miniszterelnök meg­ígérte, hogy a magyar kormány meg íogja tenni a lépéseket ezeknek a kérdéseknek tisztá­zására. De túlmenőleg ezeken az ígéreteken kezdjük, miért kell a magyar munkásságot olyan valakinek képviselni, aki­nek nemcsak, hogy magának nincs egy szava az ilyen becs­mérlő gyanúsítások megcáfolá­sára, de még csak azt sem en­gedi meg, hogy más tisztessé­ges magyar ember cáfolja meg ezeket ? Tóbler János felelőssége tu­datában jelentette ki, hogy ige^ nis kért Peyertől felszólalásra engedélyt, s mikor ezt nem kapta mag, akkor levelet akart intézni a konferencia elnöké­hez, amelyben kifejtette volna álláspontját, azt kérve, hogy ezt a levelet a konferencia hi­vatalos közleményében is kiad­ják. Peyer Károly erre azzal felelt, hogy ebben az esetben ő felmegy a pódiumra és nyil­vánosan megerősíti Kuypers vádjait. Ez az ügy nem maradhat ennyiben. Ha valaki magyar ember létére ilyen viselkedésre képes ragadtatni magát, ezért felelnie kell. A közvélemény el­várja, hogy Peyer Károly tisz­tázza magát a súlyos vád alól mert ha valaki jólétet, karrier­jét, mindenét ennek a szegény országnak köszönheti, akkor megkövetelhetni tőle, hogy legyen legalább is annyira magyar, mint amennyire szociáldemokrata. Hogyan készüljön Esztergom a revíziós napra? Ha figyelemmel kisérjük mostaná­ban a budapesi lapokat, azt tapasz­taljuk, hogy a revíziós mozgalom az utóbbi időkben erősebb hullámokat vetett és szélesebb területekre ívelt. Természetes jelenség ez, mert lét kérdésünknek sarkalatos pontja a revízió keresztülvitele. Természetes, sőt szükségszerű, mert külföldön egymásután halljuk az államférfiak megnyilatkozását, hogy revízió nél­kül nincs európai nyugalom és béke, gazdasági javulás e nélkül el nem képzelhető. A magyar városok ebbe a reví­ziós mozgalomba különösképpen kapcsolódnak most bele. A napokban az egész ország revíziós megnyilat­kozást tesz. Minden város, minden község a revíziónak él ezen a na­pon, hogy dokumentálja: a jövőben is minden ténykedése, minden lélek­zete a magyar revízió gondolatáé. Esztergom is tanúságot fog tenni a revizóért. Esztergommal a magyar történelmi városok legelsője, a ma­gyar Sión, a primási város fog meg­nyilatkozni, hogy a Magyar Igazság­nak igazsága van és a magyar igaz­ságnak győzedelmeskednie kell. Esz­tergom, a magyar államiság szülő­helye tanúskodni fog, hogy a mai képtelen határok nem lehetnek örök­érvényűek, ennélfogva nem lehetnek véglegesek. Nem lehet végleges, hogy Esztergom, mely a régi Magyaror­szág szivében feküdt, ma várának árnyékával a trianoni Vonalat érintse a Duna folyásában. Akkor, amikor a külföld lassan­lassan ráeszmél, hogy Trianon nagy igazságtalanságot követett el Európa boldogulásában és bókéjében, nekünk, maradék magyaroknak százszorosan hirdetnünk és követelnünk kell, hogy megcsonkitottságunk csak háborús büntetés, melynek ideje lejárt. Hir­detnünk és követelnünk kell, hogy Magyarországnak missziója van Eu­rópa életében, olyan misszió, amely Középeurópa vérkeringését táplálja. A győztes államok eddig ridegen el­zárkóztak a revízió gondolatától és ma, amikor ők maguk is hozzájá­rulnak ehhez a kérdéshez, teljes erőnkkel kell odahatnunk, hogy nem­csak belássák az igazságtalanságo­kat, hanem azok meggyőződéssé is váljanak bennük: ez igy nem ma­radhat tovább. A primási városnak példát, veze­tést kell tanúsítania a revízió kérdé­sében. Ebben az országos mozga­lomban az elsők élére kell állania. Az elsők között kell lennie azért, mert Esztergom határváros. Határ" város a legjobban megcsonkított városok között. Első mert a meg­csonkítottak között ősrégi város, hajdan koronázási székhely, törté­nelmi idők nagy színhelye. Kószül­íünk tehát a nagy napra lélekkel, meggyőződéssel, akarással és hittel. Ne külsőség, programm lepergetóse legyen a demonstrálás, hanem ele­ven tanúságtétel. Ne az ünnepség fényével demonstráljunk ós hassunk, ne a szavak tüzével, hanem a té­nyek valóságával. Rendezzünk olyan revíziós napot Esztergomban, amely nemcsak az ország kiáltását jelentené, hanem fel­tárná magának Esztergomnak és a vármegyének Trianonját is. Közös ügyről van szó: Vécs Ottó­nak közel ötszáz fényképe van a trianoni határok lehetetlenségéről, számtalan térkép áll rendelkezésére, most jelent meg „Vérző határok" c. könyve, más adatok is vannak birto­kában. Milyen nagyszerű ós beszélő kiállítást lehetne ezekből rendezni akár a Vak Bottyán-rezidencián, a városháza közgyűlési termében, akár a vármegyeházán, vagy a gimnázium dísztermében. Állithatjuk, hogy egy város se tudná annyira hatásosan megrendezni a revíziós napot, mint Esztergom. Hassunk oda, hogy ilyen keretben, a határok lehetetlenségei­nek szemlélésében rendezze meg Esztergom a revíziós napot. Minden magyar nyomtatvány bemebet Csehszlovákiába. A csehszlovák kormánynak Ma­gyarországgal szemben követett kul­túrpolitikájában döntő fordulat állott be. A belügyminisztérium június 1 tői kezdve engedélyezte a csehszlovák köztársaság egész területére, bele­értve a Szlovenszkót és az Erdős Kárpátokat is, az összes magyaror­szági nyomtatványok szabad terjesz­tését, a politikai időszaki sajtó kivé­telével. Csak a pozsonyi országos cenzúrahivatalnak áll jogában bizo­nyos nyomtatványok terjesztését megakadályozni. Ez azt jelenti, hogy a magyar szépirodalom, tudományos irodalom, valamint a folyóiratok aka­dálytalanul lesznek terjeszthetők egész Csehszlovákiában. Teniszrakettek részletfizetésre kaphatók Brutsy Gyula cégnél. SS&&S „Nebiilsíiríg" s 8-tól folytatólag ö, 7 és 9 órakor A legnagyobb sikerű hangos filmoperett lesz bemutatva MOZGÓBAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom