Esztergom és Vidéke, 1932

1932-05-19 / 40.szám

Lényegesen mérsékelte a HFTR a hajómenetdijakat és egy nagyon olcsó wikkend-najójáratot állított be vasár- és ünnepnap Budapestre A Magyar Királyi Folyam- és Ten gerhajózási Rt. f. hó 15-étől, vasárnaptól kezdve Budapest—Szentendre —Visegrád—Nagymaros—Esztergom közötti vonalon a hajómenetdíjakat lényegesen mérsékelte. A menetjegyek új árai Budapestről Esztergomba az első osztályon 2'60 P, a II. osztályon 170 P, a III. osztályon 1*50 P. A 10 éven aluli gyermekek a fenti menetdijak felét fizetik. Az új menettérti jegyek, mely három napig érvényesek, új árai Budapest és Esztergom között az I. Osztályon 2*50 P, a II. osztályon 2'30 P, a III. osztályon 2 P. 10 éven aluli gyermekek az I. és II. osz tályban alacsonyabb osztályú egész menettérti jeggyel utazhatnak. Ézekenkivül a hajóstársaság még egy rendkivül kedvezményes árú kiránduló hajót is beállított Esztergomból Budapestre és vissza, melyeknek jegyei csak a megváltás napjára érvényesek. A kirándulóhajó csak vasár- és ünnepnapokon közlekedik és az utazás csak lefelé irányban, az Esztergomból reggel 4 órakor induló hajóval kezdhető meg. A kiránduló hajó árai úgy vannak megállapítva, hogy Esztergom és Budapest között bármely állomásról bármely állomásra a menetjegy ára az I. osztályon 1'40 P, a II. osztályon 80 fillér. A menettérti jegy ára pedig az I. osztályon 2 P, a II. osztályon 130 P. Esztergom és Visegrád között bár mely állomásról bármely állomásra a menetjegyek ára az I. osztályon 1 P, a II. osztályon 60 fillér, míg a menettérti jegyek ára az I. osztályon T50 P, a II. osztályon pedig 90 fii. E kedvezményes kiránduló jegyek árából külön kedvezményt gyermekek sem kaphatnak és ezen jegyek érvényessége csak egy napra szól. IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIUIM A társadalombiztosítási bíráskodás A társadalombiztosiíási birásko dásról szóló új törvény május 15-ével lépett életbe az igazságügyminiszter rendelete szerint. Az új törvény megszünteti a külön munkásbiztositási bíróságokat, ezek helyett a társadalombiztosítási bíráskodást az erre kijelölt járásbíróságokra, felső és utolsó fokon a budapesti Ítélőtáblára bizta. A munkásbiztositási főbíróság megszűnik az ennek keretében működő külön munkásbiztositási orvosszakértői tanács is. Az eladósodott gazdák szanálásával kapcsolatban oldják meg a mezőgazdaság hitelproblémáját pontot. A bankok vállalkoztak arra, hogy a mezőgazdasági hitelkérdés megoldására javaslatot készítenek. A TÉBE, mint a bankok érdekképviselete, a legkiválóbb jelzálogjogászokból bizottságot alakított, és erre bizta azt a feladatot, hogy a sok felmerült javaslatot és tervet összeegyeztetve, olyan tervezetet dolgozzon ki amely a mai viszonyok között a legmegfelelőbb ennek a problémának megoldására. Ez a bizottság most félhéten keresztül állandóan tanácskozott és munkájának eddigi eredményéről a TÉBE vezérigazgatói értekezletén számoltak be. A szakértő bizottság a vezérigazgatói értekezleten kifejezésre juttatott felfogások figyelembevételével e héten folytatja tárgyalásait. Az eladósodott gazdák szanálására irányuló földteherrendezési eljárás kiegészítése már régebben napirendre került és most a bankok olyan megoldást keresnek, amely mezőgazdasági hitel kérdését a mostani viszonyokhoz alkalmazza. Szó van a gazdáknak nyújtott hitelek meghoszszabbitásáról, a kamattehercsökkentéséről és ezzel kapcsolatban a vidéki pénzintézetek támogatásáról, miután a gazdahiteleknél a vidéki intézetek igen jelentékeny mérték* ben vannak érdekelve. A szakértő-bizottság munkájának eredményét még e héten újra vezérigazgatói értekezlet elé viszi és azután az igazsf gügyminisztériumba terjesztik. Ennek a memorandumnak alapján indítja meg az igazságügyminisztérium az érdekelt gazdasági minisztériumokkal a tárcaközi megbeszéléseket és azután kerül az egész kérdés újra a minisztertanács elé. Az országgyűlés 33-as bizottsága mult héten tárgyalta azt a rendelettervezetet, amelyet a kormány a földreform során földhözjutottak támogatására szándékozott kiadni. Mint ismeretes, a földreform pénzügyi lebonyolítására vette föl a kormány a 36 millió dolláros svéd gyufakölcsönt, ebből kifizették a földreform végrehajtása során igénybevett földek árát, amelyet a földhözjuttatottaknak ötven év alatt kell letörleszteniök. Miután azonban a mezőgazdasági válság éppen ezeket a min den tőke nélkül önállósított kisgazdákat sújtotta a legjobban és ezek a törlesztést egyáltalában nem tudják teljesíteni, a kormány ebben a rendelettervezetben a törlesztési kö telezettséget fel akarta függeszteni, úgyhogy ez alatt az idő alatt a földhözjutottaknak csekély használati dijat kellett volna fizetniök. A 33-as bizottság ezt a rendelettervezetet letárgyalta, azonban általános meglepetésre a rendelet kiadása elmaradt. A kormány visszaadta a tervezetet az igazságyügyminiszté riumnak, hogy a-it dolgozza át. A nagy meglepetést keltő fordulatnak az a magyarázata, hogy a bankok részéről komoly előterjesztést tettek a kormánynak, és ebben részletesen kifejtették, hogy a mezőgazdasági hitelkérdést generálisan kell megoldani és a földhözjutottak támogatását kapcsolatba kell hozni az eladósodott gazdák szanálásával. A bankok felismerték azt az egyedül helyes elvet, hogy ahhoz az egyedül tökéletes és igazságos törvényhez kell alkalmazkodni, ame lyet az élet parancsol reánk, mert csak igy lehet a bizalmat a gazdasági életre újra fölkelteni. A bankok felismerték, hogy az élethez kell alkalmazkodnunk és a kormány elfogadta ezt a kétségtelenül helyes állásAggasztó méretekben növekedett a magyar földbirtok térbe A magyar földbirtok netto megterhelése, amely az 1926. évet megelőzően csupán 125 millió pengőre volt becsülhető, 1930 végén már 1570.4 milliót tett ki, 1630 millióra növekedett a bankzárlatot megelőző napokban s 1931 végén megközelítő becslés szerint elérte az 1690 millió pengőt. A növekedés annál aggasztóbb, mert hiszen az elmúlt évben űj kölcsönt mezőgazdasági birtokra már csak elvétve vagy egyáltalán nem folyósítottak s igy előállott az a helyzet, hogy a magyar földbirtokot terhelő adósság egy év alatt annyival szaporodott, mint amennyit az egész földteher a szanálás után kitett és ez a szaporulat majdnem kizárólag fizetetlenül maradt kama tokból, költségekből, adókból és árutartozásokból állott elő. Minél kisebb a birtok, annál nagyobb a terhe. Amig az ötven holdnál nagyobb birtoktestekre az összteherből csak 553 millió pengő esik, addig az ötven holdnál kisebb birtokokat 1137 millió pengőnyi roppant teher nyomja. Még élesebben kitetszik ez az aránytalan és egyenlőtlen megterhelés, ha tekintetbe vesszük, hogy a kisbirtok holdjára 343, a nagybirtok holdjára csak 121 pengő teher esik. Az aránytalanság ugyanilyen kirívó, ha a kamatterhet egybevetjük, mert mig a nagybirtok holdanként és évenként 5 pengőt fizet kamat fejében, ez az évi és holdankénti kamat a kisbirtoknál 10.5 pengőt tesz ki. A tanügyi alkalmazottak illetményeinek új kezelése A pénzügyminisztérium az állami és nem állami tanügyi alkalmazottak illetmény kezelését 1932 június i-től kezdődőleg a m. kir. központi illetményhivatal hatáskörébe utalta. Az érdekeltek tudomására hozzuk, hogy a pénzügyigazgatóság m. r. számvevőség, hogy a jövőben fizetési jegyzéket nem kell beküldeni, mert az illetményeket a központi illetményhivatal hivatalból fogja folyósítani. Záradékolást igénylő beadványokat is a központi illetményhivatalhoz kell küldeni. A községi tisztviselők elmaradt fizetésének folyósítása Illetékes helyről nyert értesülésünk szerint a Belügyminiszter a legerélyesebb utasítást adta ki arra nézve, hogy a községek tisztviselői az elmaradt fizetéseiket megkapják és hogy a jövőben a fizetések mindenkor pontosan folyósittassanak. Az a rendelkezés, hogy a községi tisztviselők fizetésüket ezentúl közvetlenül a község pénztárából vehetik fel, e téren már bizonyos könnyebbülést hozott. Ezideig tudniillik az volt a legnagyobb baj, hogy a községek tisztviselői részére folyósítandó illetmények céljából adott államsegélyeket a vármegyék nem erre a célra fordították, hanem a községek hátralékos vármegyei hozzájárulásának fedezésére használták fel. Most, hogy a vármegyei hozzájárulás elesik és a szükséges államsegélyt nem a vár megyék fogják kézhezvenni, hanem közvetlenül s községek, e téren rendeződik a hátralékok ügye és bizonyos, hogy a községek abban a helyzetben lesznek, hogy a jövőben a községi tisztviselők fizetését pon .tosan folyósíthassák. Illetékes helyen felhívják azokat a községeket, illetve községi tisztviselőket, ahol ezideig nem történt meg a fizetési hátralékok kiutalása és fennakadás észlelhető az illetmények folyósításánál, hogy ezt a tényt haladék nélkül jelentsék meg a belügyminisztérium községi ügyosztályának, ahol azonnal intézkedés történik az illetmények ügyében. Községi jogtanácsosi intézmény megszervezését kérik az ügyvedek A nagyvárosok ügyvédi túlzsúfoltságának levezetésére érdekes tervvel foglalkozik a Budapesti Ügyvédi Kamara. A községi jogtanácsosi intéz mény megvalósítását javasolja a kormánynak. A falu jogsegéllyel való ellátása ugyanis — a kamara szerint — eléggé hiányos. Mintegy 750 olyan község van az országban, amelynek lélek szama háromezer, vagy eniél is több, de ügyvédje nincsen. Ilyen helyeken a falusi nép jogi teendőit a községi jegyző, vagy sok faluban zugirászok látják el. A kamara szerint a községi jogtanácsosi intézmény mentesítené a jegyzőket a magán munkálatok végzése alól. Az intézmény felállítása nem járna a kincstár megterhelésével. Fürdőruha, cipő, sapka, úszó játék Keménynél. Haldokló egyesületek Azokban a félig-meddig elfelejtett boldog időkben, mikor az emberek jövedelme több volt, mint amennyi a lét puszta fenntartásához elegendő, mikor a létminimumon felüli jövedelem kényelmi és fényűzési szükség letek kielégítését is biztosította, mikor telt még uri passzióra, tudományos és kulturtörekvések támogatá sára, az emberek egymásután alapították a különböző egyesületeket, ahol a társas együttlét társadalmi örömein kivül, tudományos, kulturális és egyéb nemes emberi célkitűzések valóraváltásra is törekedtek. Ala pitottak múzeumpártoló egyesületeket, irodalmi társaságokat, kutur tömörüléseket, sakk-klubokat, evezőegyesületeket, stb. ós ezeknek pontosan fizetett tagdíjaiból elegendő anyagi eszköz állott rendelkezésükre, hogy ezeket a célokat megvalósítsák. Ahogyan rosszabbodott a gazdasági helyzet, ahogyan a jövedelmek csökkentek, úgy mondtunk le egymás után ezekről a szép és nemes paszsziókról. Lassanként lemondtuk a tudományos és szépművészeti folyóiratokat, kiléptünk a kultur-, sport- és irodalmi egyesületekből, mert a ritka pengők éppen csak arra elegendők, hogy lakbért fizessünk, hogy naponként telijén a feltét nélküli főzelékre s a másodévenkénti cipőfejelésre stb. mint AJKAKAT NE1VI HIRDETEK dC rendkivül olcsó árban árusitom a legszebb tavaszi újdonságaimat, ugy „,n••••• „i

IH • ma .,—,„ „„,,i,, ,1 -2 női és férfi gyapjúszöveteket, selymeket, harisnyákat, keztytikét és az összes divatárúkat ILLÉS ÖÄM

DOül divatárukereskedése fi&ZtcrgSOlIl Széchenyi-tér 21