Esztergom és Vidéke, 1932

1932-04-17 / 31.szám

senek a dorogi vásár ügyében is. A vármegye központja Esztergom, az ipar, a kereskedelem központja nem Dorog, hanem Esztergom. Nem Dorogon állnak egymás mellett az üzletek, nem Dorogon van iparosiparos mellett forgalmat és munkát várva, hanem Esztergomban. Hiába van pénze a vidékinek, ha nem Esztergomba, hanem Dorogra megy a vásárra. Dorog lekapcsolja Esztergomtól a forgalmat és igy történik meg, hogy Esztergom hetipiacai, vásárai, az üzletek csak mutatóba láthatók. Ha nem történik változás, ha a hatóság nem tekint mélyebbre az állapotoknak, a dorogi vásár miatt, akkor Esztergom városa olyan lesz, mint egy sziget, amelyet viz vesz körül, a forgalomhiány vize. Hogyan lehet igy élni? Sehonnan sincs út, sehonnan sincs éltető, tápláló erő. A vérkeringésnek meg kell állnia, az esztergomi kereskedő, az iparos semerről nem kap életet. Se Párkány felől, se Dorog felől. Tenni kell már valamit. Mi nem azt mondjuk, hogy Dorognak rincs joga a vásárhoz. Ezt a jogot megszerezte és — mint a miniszter mondotta — szerzett jogot elvenni nem lehet. Elég rosszul történt, hogy annak idején a jogot megadták. Mi gyengék vagyunk ahhoz, hogy változtassunk a helyzeten. Meg kell mondanunk azt is őszintén, hogy az esztergomi kereskedő és az iparos azt mondja: Dorogon fölösleges a vásár. Jöjjön Esztergomba a vidéki és minden téren meg kell ezt könynyiteni. Dorog semmit sem vészit ezzel, hisz közel van Esztergomhoz. Az esztergomi kereskedőknek és iparosoknak életkérdést jelent, hogy a dorogi vásár megszűnjön. Nemcsak a kereskedőket és iparosokat érinti súlyosan a dorogi vásár, hanem a várost is, amelyn.k az iparosok és kereskedők adót fizetnek. Ha nincs forgalom, ha le fogják húzni a rollókat, ha vendéglőben csak két liter bor fogy naponta, ki fizessen akkor adót ? Ha egy-két liter bor fogy csak a vendéglőkben, kinek adjon el az esztergomi gazda bort ? Kitől várhat adót a város ? Már sokszor kértük a hatóságot, hogy segítsen Esztergomon a dorogi vásár miatt, már küldöttség is járt többször az illetékes helyen, de Szerdán jelent meg a hivatalos lapban a tisztviselői fizetését csökkentő rendelet, melynek főbb pontjai a következők: Az I—IV. fizetési osztályokban és az ezeknek megfelelő egyéb közal kalmazottaknál az ujabb fizetés csökkentés 5%, az V. fizetési osztályba és ennek megfelelő egyéb állami alkalmazottaknál a csökkentés 4%, a VI—VIII. fizetési osztályban lévő tisztviselők és az annak megfelelő egyéb állami alkalmazottaknál a csökkentés 3%, a IX—XI. fizetési osztályba tartozó tisztviselőknél a csökkentés 2%. Az itt fel nem sorolt többi alkalmazottaknál, ha a havi fizetés meghaladja a 120 pengőt, a csökkentés 2%. A VI—VIII. fizetési osztály fokozatának megfelelő fizetési fokozatba sorozott tanerőknél a csökkentés 3%, a IX—XI. fizetési osztálynak megfelelő fizetési fokozatba tartozóknál pedig 2%. Ugyanilyen módon csökkennek a a pótlékok, a pótdijak, tiszteletdíjak és minden egyéb rendszeres mellékilletmények, mint fizetések. Július hó 1-től tehát a tisztviselői fizetések a következőkép alakulnak ; Az 1. fizetési osztályba tartozik a miniszterelnök, akinek fizetése eddig havi 2640 pengő volt, július 1-től kezdve 1980 pengő fitést kap. A II. fizetési osztályba tartoznak a miniszterek, a legfőbb állami számvevőszék elnöke, a kabinettirodai főnök, akiknek fizetése ed eddig csak Ígéretet kaptunk. Most ismét kérünk, de ez a kérésünk most azzal bővül, hogy új főispánunk, Lingauer Sándor dr. felé fordulunk elsősorban és kérjük, vizsgálja meg ezt a fájdalmas kérdést. dig havi 1670 pengő volt, most havi 1320 pengő lesz. A III. fizetési osztályba tartoznak az államtitkárok, a legfőbb állami számvevőszék alelnöke, a rendkívüli követek és meghatalmazott miniszterek stb., akik a régi havi 1240 pengő fizetés helyett ezentúl 930 pengő fizetést fognak húzni. A IV. fizetési osztályba tartoznak a helyettes államtitkárok, miniszteri főtanácsosok, a legfőbb állami számvevőszéki tanácselnök, a központi statisztikai hivatal elnöke, az I. osztályú fökonzul, a főpolgármester, a budapesti államrendőrségi főkapitány, a posta vezérigazgatója, a postatakarékpénztár vezérigazgatója, a dohányjövedéki központ igazgatója stb.-ek, ennek két fokozatában akik eddig 880—970 pengős fizetést kaptak, most fizetésüket 704— 776 pengőben állapították meg. Az V. fizetési osztályba tartoznak a miniszteri tanácsosok, a miniszteri számvevőségi igazgató, legfőbb állami számvevőszéki tanácsos, országgyűlési elnöki tanácsos, I. oszt. követségi tanácsos, II. oszt. fökonzul, kerületi rendőrfőkapitány, államrendőrsági főkapitányhelyettes, rendőrségi főparancsnok, tankerületi főigazgató, középiskolai igazgató, kö zépiskolai tanár, postaifőgazgató, posta műszaki főigazgató, országos gazdasági főfelügyelők stb.-ek, akik ennek két fokozatábaneddig 650—740 pengő fizetést kaptak, ezentúl csak 526—599 pengőt fognak kapni havonkint. A VI. fizetési osztályba tartoznak a miniszteri osztálytanácsosok, miniszteri számvevőségi igazgató, országgyűlési osztálytanácsos, pénzügyi főtanácsos, műszaki főtanácsos, főerdőtanácsos, postaigazgató, alispán, vármegyei főjegyző, vármegyei tiszti főügyész, árvaszéki elnök, főszolgabiró, vármegyei tiszti főorvos stb., akik ennek fokozataiban eddig havi 450—502—555 pengő fizetést húztak, azoknak ezentúl 369— 411 — 455 pengő fizetésből kell meg élniök. A VII. fizetési osztályban sorozott közalkalmazottak a három fokozatban 346—365—400 pengő 2 év előtti fizetéssel szemben most 277—306.50—336 pengő fizetést fognak kapni. A VIII. fizetési osztályban (miniszteri segédtitkár, számvevőségi tanácsos, segédhivatali főigazgató stb.) az eddigi 254—270—290 pengős fizetéssekkel szemben most 216*50— 22050—245-50 pengő lesz havonta. A IX. fizetési osztályban (miniszteri fogalmazó, irodafőtiszt, pénzügyi segédtitkár, bírósági jegyző, vármegyei aljegyző, szolgabíró stb.) a régi 200—215—230 pengő fizetéssel szemben 172 — 181 50 — 197*59 pengő a csökkentett havi fizetés. A X. fizetési osztályban (miniszteri segédfogalmazó, pénzügyi fogalmazó, joggyakornok, postafogalmazó stb. a régi fizetés három fokozatában havi 170—180—190 pengő július 1-től pedig 149'50— 159—167 pengő. A XI. fizetési osztályban (miniszteri számtiszt, irodasegédtiszt, pénzügyi számtiszt stb.) 1930—31 a fizetések voltak 144—152—160 pengő. Júliustól kezdve 126*50— 133*50—140*50 pengő. Az új rendelet a főispánok fizetéMegjelent a tisztviselők fizetését csökkentő kormányrendelet Pszt-pszt-gnorr-gnorr Szalonka nász Végre-valahára mégis csak megenyhült a tél, zöldül a vetés és a gyep, duzzadnak a rügyek, ízes gyümölcsöt igérve a gondterhes gazdának. És megmozdul minden, aminek élnie* kell, és ami élni akar. A kitavaszodást nem tudja megállítani az a fehérszakállas aggastyán, akinek Tél apót ábrázoljuk. Megindult a madarak vonulása is az enyhe vidékekről az igazi hazájukba, a fészkelő helyeikre. A ludak elsőknek vonultak el mitőlünk az északi tengerek mocsárvidékeire, a tundrákra. Azután jött meg a kékgalamb, az örvösg:damb, a bibic, a szárcsa, a gémek, gólyák és a daru. Az első friss barázdában az eke után már ott szálldogált a fehér billegető, és akkor a vadászember elrendezi a készségeit, hogy estére szerencsét próbáljon a sűrű vágás szélén az első, és minden madár között valóban a legelső erdei sneffre. Csak azután jönnek meg a fecskéink, tűzhelyeink hűséges őrei; végre a késői vándorok a teljes kitavaszodás idején, a kakuk, a fülemüle, a fűrjecske, a szalakóta, az aranymalinkó és a többi. De az erdei szalonka volt mindig és marad is mindig a vadászható vándorok legkívánatosabb madara, a hosszú csőrű 1 Egy titokzatos, kitanulhatatJan, ejtelmes tünemény. Csak a toll díszében mondható szépnek, megkoppasztva iromba, szögletes feje, hosszú csőre, a koponya hátsó falához közel fekvő, csillogó nagy széni <~i, a szemei előtt elrejtett, szőrökkel védett nagy nyilásó fülei éppen nem mutatnak kecses madárra. De, ha röpülve, vagy a teritéken egészben látjuk, akkor igézetes madár. És többnyire röpülve látjuk, mert ha olykor-olykor a legkönnyebben elejthető vad is, sok esetben igazán lehetetlen az aggatóra hozása. Röpül, mint a nyil, mint a fecske, vagy a sólyom, — és száll lassú szárnycsapásokkal, mint a lomha bagoly. Néha az ember kalapját akarja leverni, de többször felhőkarcolók magasságában tűnik el a vadász szeme elől örökre. Ha a vizslád sűrű kökényes, galagonyás vagy borókásban állja, ugy tud ágaktól, lomboktól fedve kirobbanni, hogy csak a jellegzetes szárnycsattogást és a vele járó gyengén gurgulyázó hangja* hallottad, amiből kétségbevonhatatlanul meggyőződtél, hogy valóban szalonka volt és nem más madár, de nem is láttál abból semmit, vagy csak már lőtávolon kivül. Ma olyan húzás volt, amilyent ál mainkban kívánunk, — holnap pedig egyetlen egy szalonka sem mutatkozik. Ma a déli oldalak sűrűsé geiben mutatkozik, — holnap pedig az északi lejtők lábasaiban, vagy épen a legelendők ritkásaiban, — esetleg sehol. Ma késő alkonyattal húzott, holnap meg sem várja a zsidócsillagot. Sokszor még úgyszólván fényes nappal, néha a fényes holdvilágnál. Egyszer teljes félóráig is megtart az esti húzás, — máskor csak néhány percig. Különösen a hajnali húzás szeszélyes. Vagy vak sötétben, amikor csak hallod, de nem láthatod, és alig olvasol százig, már vége van; vagy megtart a teljes kivirradásig is. Hát ezekben valóban senki sem lesz okos, senki tájéko zott és csalhatatlan ! Az igazi vadászat az esti húzás, sőt sokkal bizonytalanabb a hajnali is, annak, aki nem sajnálja elhagyogatni virradat előtt a puha, meleg fekvőhelyét. A húzás a szalonka nászútja, a párok farsangja. Nem a táplálékkeresés, nem a vonulás a célja, hanem kizárólag a szerelem. Nincs egynejűség, nincs is a családban egyetlen férj, az is lehet, hogy minden szalonkafiókának más és más a családfája. Nem is törődik többé a himecske a tojóval, annál kevésbbé a költéssel és a fészekaljjal, — vonul tovább a saját gáláns kalandjait keresni. Talán meg is találja azokat, ki tudná azt? Még májusba, júniusban is korrogva húz nak a hímek a Kárpátok havasain, a svéd-norvég fenyvesekben, mikor már kikelt, sőt röpülős fészekaljak vannak nálunk is, ott is. Elvétve itt is költenek, néha több, néha csak mutatóban. Az idei késői szalonkahúzás idejében bizonnyára számosabb fészek lészen a Vértesek, Pilis, Cserhát, Mátra erdős vidékein, a honti hegyekben és a Bakonyban is, mint rendes években. Itt éri a tojókat a fészkelés parancsa, nem viheti magával tovább az érett tojást és kikölti, felnevel 3—4, kicsi korában szögletes, esetlen fiókáját, de a nyár folyamán tovább viszi az örökhó olvadásától puhább erdőtalajok földi gilisztától hemzsegő vidékeire. És valószínűleg ezek az itt költő szalonkák szaporítják meg az itt telelők számát, amiről az én gyerekkorom ban még, mint ritka csodáról be szeltek az öregek, de ma már — a rádió korában — ez se csoda 1 A szalonkának kerepelő hajtókkal való vadászást (klopfolás) nem becsülöm annyira, mint a húzáson való lövését. A vadászterület egyéb vadját is megzavarjuk vele, kivált a szarvast és őzet, de elrontjuk magát a szalonkahúzást is, sokszor napokra. És aránytalanul több tojó szalonkát lövünk, mint hímet, pedig ez a nemes madár megérdemli legalább is a gyöngédebb nemének kímélését. Ezért van a vadászregula, hogy a párosan, vagy hármasban húzó s a legelői szálló nőstény két üldöző szalonkákból mindig a hátul röpülőre lőjjünk. Még a vizslával való bokrozást is helyeslem, mert igazi, fáradhatatlan, a sűrűtől és a tüskétől nem félő vadászt kivan, és engedelmes, jó kutyát. De a hajtást mindig csak a barátaim és vendégeim kedvéért engedem meg, és sohasem örültem úgy annak a hajtók előtt mint ^[^^J^^T J^p?jyi HIRDETEK de rendkivül olcsó árban órusitom a legszebb tavaszi újdonságaimat, ugy — i

—

«wi mm ^imi.irTWTfTT«!^ női és férfi gyapjúszöveteket, selymeket, harisnyákat, keztyöket és az összes divatárúkat ILLÉiü iAIDOB divatárukereskedése E&Ztergom Széchenyi-tér 21