Esztergom és Vidéke, 1932

1932-04-17 / 31.szám

sét havi 680 pengőben állapítja meg­A belföldön szolgálatot teljesítő rend­kiviili követek és meghatalmazott mi­niszterek fizetését három fokozatban 640—704 és 776 pengőben szabja meg. Az egyetemi vagy műegyetemi ren­des tanárok működésük harmadik évéig havi 427*50 pengő fizetést kap­nak, a harmadiktól hatodik évig 470*50 pengőt, a 22-ik évtől havi 720 pengőt. Az itélőbirák és királyi ügyészek fizetése július 1-től kezdve a VI. fi­zetési csoportban 1320 pengő, && V ben 956, a lV-ben 760—900 pengő, a legalacsonyabb az I. csoportban az 1. fokozatban 325 pengő, a 9. fokozatban 505 pengő. Gyalogsági tábornok és häsonran gúak (II. rangosztályban) havonta 930 pengő, altábornagy és hason­rangúak (III. rangosztály) 844 pengő, tábornokok és hasonrangúak (IV. rangosztáiy) 712 50 pengő, ezredes és hasonrangúak (V. rangosztály) 505—541 pengő, alezredes és ha­sonrangúak 325—384*50 pengő, őr­nagy és hasonrangúak 277—314*50, százados és hasonrangúak 206— 227*50—246*50 pengő, főhadnagy és hasonrangúak 161*50—186*50—202 pengő fizetést kapnak július 1 tői ha­vonkint. A honvédség és általában a fegy­veres erő rangosztályba nem sorozott havidíjasainak és legénységi állo­mányú egyéneinek, továbbá az ál­lamrendőrség őrszemélyzetének, a pénzügyőrség és büntetőintézetek al­tisztjeinek fizetése nem esik csök­kentés alá. A közlekedési segélyt az eddigi havi 13*60 pengőről július 1-től 10 pen­gőre csökkentették. A rendelet továbbá kimondja, hogy egy évig az előléptetéseket felfüg­gesztik. A nyugdijasokat, özvegyeket és ár­vákat a csökentés szempontjából a rendelet három osztályba sorozza. Az 1925 július l-e előtt nyugdija zottak nyugdiját 2%-kai, az 1925. július 1. és 1927. október 2l-e kö­zötti időben nyugdíjazottak nyugdi­ját 3°/o-al, az 1927. évi október hó 31. után nyugdíjazottak nyugdi­ját 4°/o-al csökkentik. A 80 pengőt meg nem haladó nyugdijak mente sek a csökkentés alól. A közalkalmazottak lakbérét éppen úgy mint a nyugdijasokét további 3 százalékkal csökkenti, de a fegy­veres erő lakbérére ez nem vonat­kozik. Ha a közalkalmazott vagy nyugdijas házastársa is részesül lak­bérben, úgy július 1-től kezdve csak a magasabb összegű lakáspénzt lehet teljes összegében kifizetni, mig a kisebb összegű lakáspénznek csak 50°/o-a jár. A családi pótlék csökkentését négy csoportra osztja a rendelet. Az első csoportban gyermek után havi 12, feleség után 6, a másodikban gyer­mek után havi 11, feleség után 5*50, a harmadikban havi 10, feleség után 5, a negyedikben gyermek után havi 9, feleség után pedig 4 50 pengőt fognak július 1-től kiutalni. A rendelet végül kimondja, hogy a lelkészi korpőtlékot 10%-al csök­kenteni kell, egy évig pedig szüne­tel a korpótlékra vonatkozó beszá­mítási idő. A rendeletet alkalmazni kell a nem állami tanszemélyzetre is. A rendelet 1933. június hó 30-ig érvényes. Tiltakozás a Szent Tamás-iskola beolvasztása ellen lőtt sneffnek, mint a húzáson lövött­nek. Mindig bántott a lelkiismeret, hogy egy leendő fészekaljat puszitottam el, mert igy a szemlélet után, bon­csolás nélkül megkülönböztetni a szalonka himjét a tojótól, még sen­kinek sem adatott meg. Mindenki elégedjék meg azzal, ha egy tavaszi idényben néhány szalonkát húzáson lőhet, és áldja ezért a kegyelméért a Teremtőt. Ne kívánjon ebből a madárból senki sokat, mert olyanok is vannak, akik sem foglyot, sem fácánt nem lőhetnek tucatszámra, hanem meg kell elégedniök a fator­nyú, hegyes-völgyes pátriájukban, ha minden tavasszal néhány lövést tehetnek a hosszúcsőrűekre, egyet­len repülő vadjukra. Tehát nagyon sokan várnak rájuk 1 Földönjáró, fészekhagyó madár. Sohasem száll fára. Fészke egy kis kaparás a talaj felszínén, pár falevél­lel, fűszállal, pehellyel, a legkezdet­legesebb fészek-épitmény, ami csak elképzelhető. Tápláléka főleg földi giliszta, de egyéb féreg és bogár is. Gyomrában találunk apró kavicsokat és emésztetlen bogármaradványokat, de belei mindig üresek. Pedig napon­kint képes a saját testsúlyánál na­gyobb tömegű gilisztát elfogyasz­tani. (Folytatjuk.) Hajdú István. Sághy Imre dr. kir. tanfelügyelő előterjesztése folytán a kultuszmi­nisztérium leirt a városhoz és közli, hogy a Szent Tamás-iskola külön­állása nem szükséges, sőt pedagógiai szempontból hátrányos, miért is in­dokolt, hogy az iskola beleolvadjon a Szent Imre-fiúiskolába. Nagyon jól tudjuk, hogy Sághy Imre kir. tanfelügyelő nem a saját tervét kívánja érvényesíteni, hanem amögött a terv mögött Mátéffy Viktor prépost-plébános, iskolaszéki előadó áll. A Szent Tamás-iskola beolvasztását a Szent Imre-iskolába már befejezett ténynek tekintik, pedig nem igy áll a dolog. A minisztériumtól olyan tar­talmú irat érkezett le, hogy a város tegyen javaslatot, mondjon véleményt az is­kolabeolvasztás kérdéséről. A Szent Tamás-iskola meg­szüntetésére nincs jogalap kilencvenhároméves iskolának nem lehet egyszerűen csak elvenni külön­állási egységét, különösen akkor nem, amikor történelmi múltja mellett va­lóságos missziót teljesít. A Szent Tamás iskolának van külön épülete négy tanteremmel és tanulóinak számával életké­pes. Öt évvel ezelőtt azzal költöztették ki az iskolát saját épületéből, hogy át­költözése csak ideiglenes. Azt ígér ték, hogy a Szent Tamás-iskola régi épületét rendbehozzák, amit annál is inkább meg kell tenni, mert a S^ent Tamás városrésznek szüksége van külön iskolára. Ezt maga Mátéffy Viktor is hangsúlyozta. Sajnos ez is csak ígéret maradt. Pedig, ha el­hagyják a Szent Imre iskola rosszul sikerült, nem stílusos tornyát és el­hagyják a cifraságokat, ha az igaz­gatói lakást 40 ezer pengő helyett 20 ezer pengőből építik fel, ma szé­pen renovált, külön is megfelelő épü­letben lehetne a Szent Tamás-is­kola. A tanulólétszám apadása orszá­gos jelenség. Ezzel szemben a mult évben hat osztályra való tanuló­anyaga volt a Szent Tamás-iskolá­nak. És mit tettek, egyszerűen két osztályt elvettek tőle és a Szent Imre-iskolába helyezték a tanulókat. Igy egyensúlyozták Szent Imre iskola tanulóapadását. Egyszerűen elrekvirálták a tanulókat. Napokig sírástól volt hangos a „Szent Tamás" iskola, a szülők jöttek-men­tek és nem tudtak a két osztály el­vételébe belenyugodni. Kérdezzük Mátéffy Viktortól, hogy ha a meglévő szűkségszerinii jó he­lyeit jobbat nem tud adni, miért rontja el azt, ami van ? Miért rom­bol ahelyett, hogy teremtene ? Nem gondolja Mátéffy Viktor, hogy itt egy régi politikai szándékát látjuk és nem gondolja, hogy ebben az ujabb fel­háborodást keltő ténykedésében sze­mélyes boszút látnak igen sokan ? Nem restelli, hogy szemére vetik, hogy a beolvasztást Keményfy K. Dániel plébános ellen akarja végbe­vinni. Miért ez a gyűlölködés? De kérdezzük Sághy Imre kir. tanfelügyelőt is. Hol van ő ilyenkor, amikor egy városrész iskolaérdekét, tanítási, nevelési sőt pasztorizációs szellemét kell megvédeni ? Mi elhisz­szük, hogy Sághy tanfelügyelő jó jogász, de kétségbe vonjuk, hogy jó pedagógus, ha ilyen dolgokat eltűr. Sajnos, az a tapasztalatunk, hogy a tanfetügyelő a sok utazgatása miatt nem ismeri Esztergom pedagógiai kívánalmait, mert ha ismerné, nem tűrné az iskolabeolvasztást. Mi ön­állóságot várunk a tanfelügyelőtől, határozottságot, feltétlen szakszerű­séget és igazságot. Az ügyről egyelőre csak ennyit. Lingauer Sándor dr. első elnöklése a közigazgatási ós kisgyüiésen A főispánváltozással a vármegye gyűlésrendjét nem módosították. Most is, mint azelőtt, a vármegyei kisgyűlést és a közigazgatási bizott­sági ülést minden hónap második keddjén tartják meg. Április hó két gyűlését a mult kedden tartották meg és ezen a két gyűlésen Lingauer Sándor dr. főispán elsőizben elnö­költ A bizottsági tagok teljes szám­bon jelentek meg. Lingauer Sándor dr. elnöki meg­nyitójában közvetlenül és örömmel üdvözölte a bizottságok tagjait, kérte őket, hogy tekintsenek bizalommal munkájára, amely mindenkor ön­zetlen, a vármegye boldogulásáért lesz. A maga részéről is bizalommal tekint a bizottságok munkája elé és reméli, hogy az Összhangban fog állani a feladattal és termékeny lesz a köz javára. A kisgyüiésen igen fontos dolgok szerepeltek. mßmmmmmßmmmmmmv Határozati javaslat alapján a tör­vényhatósági bizottság utján felír a kisgyűlés a m. kir. Miniszterelnök­höz a Magyar-osztrák-olasz vám­unió létesitése érdekében. Kéri a tárgyalások megindítását és hogy a vámunió minél előbb létre­jöjjön. A vámuniótól a mezőgazda­sági termékek értékesítése terén lé­nyeges könnyebbülés várható. Szeged szabad királyi város tör­vényhatósági bizottságának átirata kapcsán elhatározta a kisgyűlés, hogy a törvényhatósági bizottság útján felír a kormányhoz a Nemzeti Bank kamatlábá­nak és a külföldi kölcsönök kamatjainak minél nagyobb mérvű leszállítása érdeké­ben. Ugyancsak Szeged törvényható­sági bizottságának átirata kapcsán felír a kormányhoz, melyben az ál­lamháztartás egyensúlyba hozása ér­dekében oly intézkedést kér, mely szerint az állami és egyéb közpénz­tárakból egy személy egy időben csak egy fizetést vagy já­randóságot húzhasson. Sem nyugdij, sem külön tisztelet­díj a fizetésen kivül ne adassék. Szeged törvényhatósági bizottsága feliratot intézett a kormányhoz, oly törvényes intézkedés megtétele cél jából, hogy a férjes nők a közhivata­lokból bocsáttassanak el és a nem férjezett nőket férjhez menésük esetén szintén el kell bo­csátani. A vármegyei kisgyűlés az alispán javaslatára a fenti akcióhoz csak azzal a fenntartással járult hozzá, méltányossági és célszerűségi szem­pontból, hogy a fennti korlátozás csak azokra a nőkre vonatkozik, akik ezután állami vagy közszolgá­latba lépnek. Amint országszerte, de különösen a parlamentben elhangzott, ma azon az állásponton kell lennünk, hogy az álláshalmozásoknak vé­get kell vetni. Amikor ezren és ezren kereset nél­kül vannak, amikor a tisztviselőknek sincs meg a békebeli fizetésük és a jelenlegit is folyton redu­kálják, szigorúan kell vennünk, hogy az álláshalmozások megszűnjenek és hogy azok a nők ne élvezhessenek fizetést, akiknek a férje állásban van, és megélhetésük biztosítva van. Már csak azért sem engedhető meg,, hogy nők, akiknek férje rendes keresettel bir, állásban maradjanak, mert ez is oka annak, hogy végzett vagy diplo­más fiatalságunk nem tud elhelyez­kedni. Igenis szigorúan kell venni, hogy az antiszociális és igazságta­lan állapotok megszűnjenek. Nem antiszociális és igazságtalan e, hogy nők, akiknek férje jó keresettel 300 —500 pengős fizetéssel bir, még külön fizetést és lakbért élvezzenek, akkor, amikor mások nem tudnak álláshoz jutni, de különösen, amikor a tisztviselő, aki egyedül tartja fenn magát, husz évi szolgálat után még mindig csak a havi 200 pengő kö­rül mozog. A mérlegnek ezt az egy­oldalúságát helyre kell billenteni. A közigazgatási ülésen folyó ügye­ket tárgyaltak. Egyéb pontokról hí­reink között írunk. április 16—17, szombat-vasárnap 7 és 9, 3,5,7 és 9-kor Kisasszony valutája mmpmmmmmmmmmmm beszélőfilm a pénzről, mely akkor is beszél, ha nincs, a Korzó Hozgóbao!

Next

/
Oldalképek
Tartalom