Esztergom és Vidéke, 1931
1931-02-15 / 14.szám
kijelentést tette, hogy mig Komárom város tisztikarával öröm dolgozni, addig"Esztergom város vezetőségével szemben meg kell állapítani, hogy teljes tájékozatlanságot és nemtörődömséget lát a város adminisztrálásában. A főispán úr nem elégedett meg ezen^lesújtó kritikának helyi közlésével, hanem ezt az egyik fővárosi lapban is leadta s igy ezen bírálata az egész országban elterjedt. A főispán úr Antóny Béla dr. fel függesztésével egyidejűleg fontos ér tekezletre hivta meg a városi képviselőket. Mindenki bizalmas értekezletre számított, de nem igy történt. A gyűlésen nagyszámú idegen vett részt, akiknek Esztergom ügyeinek intézésében semmi közük nem volt. A karzatot zsúfolt közönség lepte el a legkülönbözőbb elemekből. A be járati ajtóknál nem volt semmiféle controll s az jött be, aki akart. Miután a főispán úr ezen gyűléstartó szándékáról ismeretlen módon, de minden valószínűség szerint a főispán úr intézkedéséből, még a rádió is értesült. A gyűlésen 3—4 újságíró is jelen volt, szóval a gyűlés nem képviselőtestületi értekezletnek, de népgyűlésnek minősült. Ezen a népgyűlésen a főispán úr a következőket mondotta : Azért hivta össze a képviselőtes tületet, hogy a vizsgálatok eredményét közölje a polgármester felfüg gesztésével kapcsolatban. Előadta, hogy megdöbbentő tapasztalatokat szerzett s elérkezett a cselekvés ideje, mert halálosan komoly ügyről van szó. Előadta, hogy a város fizetésképtelen, a város csőd szélére ke rült, tartozásai után még kamatokat sem tudja fizetni, a tisztviselők nem kapnak fizetést, nem volt soha pénz és a városnál mindig váltókkal dolgoznak. Majd a részletekben azt azt mondotta, hogy egyes tisztviselők külön járandóságokat kaptak, az iskolákban túlfizették a tanítókat, a Közüzemi Rt.-nál is nagy bajok vannak, mert itt is közel egymillió az adósság. Ismétlem ez a lesújtó bírálat a képviselőtestületi tagok, e mellett nagy közönség, zsúfolt karzat és több újság iró előtt történt s minderről az ország 24 óra alatt értesült Esztergom város és tisztikarának nagy szégyenére. A fegyelmi elrendelése a főispán úr törvényes joga, — egy részben elrendelt, részben még el sem rendelt elővizsgálat adatait közölni hivatalos fórumokkal, a főispán urnák szintén joga és kötelessége. Ahhoz azonban minden törvényes alap hiányzott, hogy a főispán úr a fegyelmit megelőző vizsgálatnak adatait, amelyek úgy Esztergom városra, mint annak tisz tikarára sértők, a legnagyobb nyil vánosság előtt a tisztikar megszégyenítésére és a város kárára pertraktálja. A magyar jogban nincs egy fegyelmi e'járás sem, amely megengedné a fegyelmi ügyek nyilvános tárgyalását. Senki sem köteles eltűrni, hogy az ő fegyelmi cselekedetei, az ő fegyelmi eljárásának adatai nyilvánosság előtt tárgyaltassanak. Még kevésbé tartozik eltűrni azt, hogy egy mégcsak meginduló fegyelmi ügyben felderített tények, amelyekre az illető köztisztviselők még meg sem hallgattattak úgy állíttassanak a laikus közönség elé, mint Ítéleti tények. Azt sem köteles eltűrni senki, hogy pénzügyi bajai kiszínezve túlzottan a világ elé állitassanak és ezzel hitele rontassék. A fegyelmi vizsgálat adatai a főispán úrra nézve hivatalos titkol képeztek, amit a nyilvánosság, a sajtó előtt féltárni, feltárni olyan közönség előtt, akit a botrány hallás alacsony élvezete vezetett arra a gyűlésre, egészen eltévesztett cselekedet volt. Mi lenne mélyen tisztelt u'aim egész erkölcsi berendezkedésünkkel, ha mindenkinek munkakörében elkövetett hibáit meg sem állapított fegyelmi cselekményeit úgy tárgyalnák mint a főispán úr Esztergom város belső életének bajait. Mi lenne, ha összehívna egy gyűlést a főpásztor és azt mondaná egyik vagy másik papjára, neked ilyen és amolyan fő benjáró hibáid látszanak lenni, megakarom tisztítani tőled az egyházat; ugyanily szavakkal az ezredparancs nok egy két lovagiatlan, tiszti kard bojthoz nem illő cselekedetre mutatna rá nyilvánosság előtt és a tábla elnöke igy hurcolná meg egyik-másik bíráját, és valamely fórum azt kiabál ná ki, te ügyvéd te megcsaltad klienseidet, ti orvosok ti tájékozatlanok vagytok munkátokban és nem töröd tök betegeitekkel, te mészáros, te hentes, te dögöt árulsz, te borbély nálad fertőző betegséget lehet kapni Mindez nincs ugyan megállapítva, de én ezt úgy látom s azért belékiabá lom a világba, a közönség közé sajtó utján amely szívesen olvassa a botrányt. Ha ez a felfogás helyes lenne akkor a fogház levegője, mentalitása lenne úrrá a társadalmon ahol mindenki bűnös, akkor mindenik ember ugy tekintene a másikra, hogy íme ez is pecsétes, tévedt ember, mert hisz senki sincs köztünk hiba nélkül. Azonban sem az erkölcs sem a tör vény nem engedi, hogy az emberek fegyelmi cselekményei ok és szükség nélkül pláne Ítélet előtt a nyilvánosság előtt mint bevégzett tények és igazságok tárgyaltassanak. De különösen ki kell emelnem a sérelem súlyát, dr. Brenner Antal és dr. Berényi Zsigmond esetén, akiket nevükön nevezve vádolt a nagy nyilvánosság, sőt sajtó révén az egész ország előtt aljas cselekedetekkel, amelyekre egyelőre még csak gyanuok forog fenn, de nem ítélet tényei. Ezeknek az adatoknak közlése, Esztergomnak olyatén beállítása, hogy csőd előtt áll, véget kell vetni az osztozkodásnak és hogy a város tisztikara teljesen tájékozatlan és nem törődöm a munkájában, mérhetlenül ártott Esztergom gazdasági helyzetének és pénzügyi körökben a budapesti tőzsdén, a budapesti intézetek között kinos meglepetést váltott ki ugyanakkor, amikor a kölcsönre szoruló Esztergomnak éppen az ellenkezőre volna szüksége. Igenis mindenkinek kell rendelkezni azzal a tekintéllyel, amit állása megkíván, akkor is, ha egész alacsony tisztségeket tölt be. De különösen tekintéllyel kell rendelkezni egy város tisztikarának, amelyről nem lehet a nyilvánosság előtt mindent elmondani, amit a főispán úr mondott, még akkor sem, ha e tények ítélet tárgyai. Én mindig úgy hallottam és láttam, ha egy hivatalos testületet kívülről valaki megtámadott, aki annak élén állott, teljes erővel védte a testületet; és most először a főispán úr személyé nél ép az ellenkezőjét látom általában és részleteiben. Tekintélye kell, hogy legyen annak a harctéri szolgálatban tönkrement idegzetű Horváth Zoltánnak, aki egy izben a főispán úr durva kitörése miatt összeesett és idegsokkot kapott. Tekin'élye kell, hogy legyen annak a Merényi Gyulának, akit a főispán úr „mars ki, takarodjon" szavakkal a szobájából kidobott. Tisztelettel indítványozom: Méltóztassék a főispán úr által elrendelt fegyelmi vizsgálatokat tudomásul venni; de egyben kifejezésre juttatni azt is, hogy Esztergom város közönsége a főispán úrnak a fegyelmi üggyel kapcsolatos többrendbeli eljárását magára és a város tisztikarára, de egyben megsértett hitelképessége szempontjából is sérelmesnek, törvénysértőnek találja. Indítványozom, forduljon Esztergom város közönsége felirattal Esztergom vármegye főispánjához s ebben kérje meg arra, hogy a sérelem orvoslására a felizgatott közhangulat megnyugtatására nyújtson Esztergom város közönségének és tisztikarának megfelelő elégtételt. Gróh József beszédét nagy csendben hallgatták, egyszer-kétszer közbekiáltások hangzottak, így SzivósWaldvogel József ezt mondta : — Szép beszéd, de nem igaz. A megzavarásoknál csendet kértek és sokszor hangzott el kórusban a: halljuk. Mikor azonban Gróh a sajtó védelmére kelt, Szivós-Waldvogel és Mike indulatosan szólnak : — Ez nem tartozik ide! — Védjük meg a sajtót! —kiáltják. — Támadni szabad, védekezni nem ? Gróh József még hangsúlyozza indítványát és nagy éljenzések között ül le. Tálus János is felszólal és a „Hol van a városháza?" cimű cikkünkre hivatkozva, az ellenőrzésben találja a bajt. Nagy taps. Vitéz SZÍVÓS- Waldvogel válaszol erre és az ellenőrzésről beszél. „Én mint az ellenőrző bizottság elnöke, nem ismerem." — Igen nagy baj, ha valaki olyan hivatalt vállal, amihez nem ért — szól Kubovics János. Nagy derültség. Vitéz Szívós Waldvogel a megjegyzésre azt feleli, hogy eddig nem akart lemondani az ellenőrző bizottsági elnökségről, de most már ezt is megteszi. Megbízatását ezennel visszaadja. Még beszél az ellenőrző bizottság nagy munkájárók Mike Lajos dr. is az ellenőrző bizottság működését védi és állítja, hogy ez a munka csak fáradsággal és önzetlenséggel járt. A főispán eljárását illetőleg pedig nem tartozik ide. Igaza van Gróhnak, hogy nem kellett volna az ügyeket a nyilvánosság előtt tárgyalni. Különben csak bizalommal tekinthetünk a főispán elé, és nem szabad elfogadni, hogy az elhangzott indítványok érvényesüljenek, mert csak magunknak ártunk vele. Mátéffy Viktor csatlakozik Mike véleményéhez és nem tartja helyesnek, hogy a város elégtételt kérjen a főispántól. Ne zavarjuk most jobban össze az ügyeket és ne nehezítsük meg helyzetünket és várjuk be a vizsgálat eredményét s addig is törekedjünk békeségre. Fehér Gyula dr. nagyprépost szólal még fel és azt mondja, hogy a város érdeke szempontjából az indítványokat nem lehet elfogadni. /// élet-halálról van szó A város akkor cse'ekedne a leghelytelenebbül, ha most a főispán ellen fordulna. Gróh József dr. ismét feláll és Mátéffy békéltető szavaira hivatkozva bejelenti, hogy indítványától eláll. A közgyűlés ezzel még nem ért véget, hanem most követkéz ek a tárgysorozat többi pontjai, amelyek közül a fontosabbakat hírrovatunkban közöljük. A közgyűlés 8 órakor ért véget. Halálos végű robbanás volt a tokodi üveggyárban Borzalmas szerencsétlenség történt szerdán délben egy óra után néhány perccel a tokodi üveggyárban. A szerencsétlenségnek egy halálos és négy életveszélyesen megsebesült áldozata van. A katasztrófát — mint értesülünk — szerencsétlen véletlen okozta. A tokodi üveggyár kemencéjét és gázfejlesztő csatornáit minden három évben szokták át építeni, hogy az esetleges baleseteket elkerüljék, melyek a csövek eldugulásával, esetleg repedések következtében könnyen beállhatnak. A gyárvezetőség most ismét elérkezettnek látta az időt arra, hogy ezt az átépítést elvégeztesse. A legnagyobb gondossággal tették meg tehát a szükséges előkészületeket a munka végrehajtására. Ezekután neki fogtak a nagy munkának. A három akna közül, mely a gyár nyitott udvarán vezet a gőzgenerátor gyűjtőcsatornáihoz, kettőt már szerencsésen kiemeltek, az úgynevezett gázvezetőaknát, mely a súlyos vas aknafedő alatt feküdt s a csöveket is rendbehozták délig. Délutánra maradt a harmadik, a „halálakna" felbontása. Egy órakor fogtak hozzá a harmadik akna felbontásához. Hat munkás látott neki a munkának. Velük volt Obermayer Ferenc főhutamester is, a gyár tehnikai berendezésének alapos ismerője. Három munkás: Csehák József, Somogyi Ferenc táti lakosok és Bodovics Vendel mogyorósbányai lakos, gyári munkások az ötven kiló súlyú aknafedél felemeléséhez fogtak. Alig nyúltak a berozsdásodott fedő alá, amikor óriási detonáció reszkettette meg a levegőt, kék és sárga lángok törtek elő a fedél alól s a nehéz vasfedő a magasba röpül. Mindez egy pillanat alatt történt. A másik pillanatban már velőtrázó sikoltozás volt hallható, ijedt futkos is és borzalmas zűrzavar támadt. A robbanásokozta légnyomás a három munkást messzire az udvarra lökte, akik véres tagokkal, égő ruhával terültek el az udvar kövezetén. Magyar * Mihály segédmunkás, aki csatorna körül foglalkozott, sz ; ntén az udvaron elterülve feküdt súlyos sérüléssel. A levegőbe röpült vasfedő a raktárhelyiség tetejét zúzta be, recsegő ropogással szakadt be annak mennyezete. Itt szerencsére emberélet nem esett áldozatul, mert senki sem tartózkodott benn. A szerencsétleneket a gyár részesítette elsősegélyben. Az esztergomi mentők bámulatos gyorsan a helyszínén teremtek és Somogyit, Bödovicsot és Magyart a Ko'os kórházba szállították, súlyos égési sebekkel és törésekkel. Bodov cs állapota reménytelen. Csehák József a helyszínén kiszenvedett. Négy apró árvát hagyott hátra. A robbanást a gázcsövekbe behatoló gáz okozta. «HÜ Mentsük és segítsük a szegény és züllés veszedelmének kitett gyermekeket! Az esztergom-szenttamási napközi gyermekotthon az őszi idők beálltával megnyi'ik. Minden a jó lelkek könyörületes felkarolásától függAzért kérjük a gyermekmentő lelkeket, ne feledkezzenek meg a szenttamási gyermekotthonról s pénzbeli vagy természetbeli adományaikat szíveskedjenek, mint az előző években is a vízivárosi plébániára küldeni. Hócipő, sárcipő leszállított árban Keménynél.