Esztergom és Vidéke, 1931

1931-02-15 / 14.szám

Sürgessük meg a reáliskola megépítését Mint a főreáliskola barátai, kötelességünknek tartjuk, hogy az iskola megépítésének szükségességére ismételten reá mutassunk. Az iskola megépítésének ügye mondhatni évtizedek óta húzódik. Legu'óbb arról volt szó hogy a Szent Imre év folyamán az esztergomi Szent Imre főreáliskola megfelelő épületet fog kapni, a Szent Imre év emlékére. Tekintettel arra, hogy ez nem történt meg, úgy gondoljuk szükséges lenne, ha a városi képviselő estület küldöttsége memo randumot juttatna el a kultuszmi niszter úrhoz, hogy a főreáliskola megépítése biztositassék. Ez elsőrendű kulturális érdek. A főigazgatók mindig a legnagyobb elismerés hangján beszéltek a Szent Imre főreáliskolában folyó munkáról és az ott elért eredményekről. Ilyen intézet különb hajlékot érdemel, mint amelyikben van. Hisz az az épület nem felelt meg elemiiskola számára és az ott volt eleminek új modern épületet emeltek miként felelhetne most meg főreál iskolának. Azután az állandóan hangoztatott kultúrfölény is megköveteli, hogy egy modern főreáliskolánk legyen, különösen egy ilyen határszéli városban mint a miénk. A főreáliskola megépítésével kapcsolatban arra is gondoltunk, hogy szükséges lenne, ha az állam teljesen átvenné a főreáliskolát, hisz városunkban — kivéve az erdőgazdasági szakiskolát — állami iskola nincs. Pedig itt a határon igazén vállalhatná az állam egy középiskola teljes fenntartását. Ha ez megtörténne, akkor a város évi több ezer pengőt takaríthatna meg, ami igazán reánk térne. Egy ilyen iskolavárosban mint a mienk az államnak kell is vállalnia a főreáliskola fentartását, hogy a város a nagy kulturális tehertől némileg szabaduljon. Mindezek alapján erőteljes akciót kellene indítani az iskola államosítása iránt. A főreáliskola megépítésének ügyében eljáró küldöttségnek egyben az államosítást is kell kérnie, ha pedig az most nem volna megvalósítható akkor ezt a kérdést állandóan napirenden kell tartani. A főreáliskola megépítését azonban ki kell harcolnunk és oda kell halni, hogy az 1931—1932. állami költségvetésbe az építésre szükséges összegnek legalább egy része felvétessék, a többi pedig a következő költségvetésbe. Az iskola építése, mint fentebb irtuk kulturális érdek, de egyben városi érdek is. Meggyőződésünk, hogy ha az intézet modern épületben lenne, akkor a vidéki tanulok száma is emelkedne, ami a város forgalmát növelné. De most a munkanélküliség enyhítése miatt még inkább szükséges az épités. Ugyanis az OTI esztergomi ker. pénztára székházának megépítésén kivül semiféle nagyobb köz- vagy magánépitkezésre kilátás nincs és ezért mindent el kell kö. vetni az épités biztosítására, mert ellenkező esetben a munkanélküliekre még inségesebb napok fognak következni. Már pedig a város vezetőségének elsőrendű kötelessége, hogy a munkanélkülieken segítsen. Hány kis város kapott nagy állami segélyeket az ősszel; igazán nem tudjuk megérteni, hogy a „béke" következtében gazdaságilag megfojtott és határvárossá lett ősi primási székhelyet, ahol annyi kulturális érték van, mellőzzék. Azt hisszük, hogy bennünk van a hiba, mert Komárom város polgármestere mindent ki tud járni, még pénzügyigazgatóság is van a városban, mi pedig a legszükségesebb intézményeinket sem tudjuk megfelelő épületben elhelyezni. Meggyőződésünk, hogy ha kellőleg dolgozunk, akkor eredményt fogunk elérni, hisz a kultuszminiszter úr a vidéki kulturcentrumok szükségességét hangoztatja, igy tehát kérelmünket valószínűleg teljesíteni is fogja. V. K. Szélmalomharc az esztergomi sajtó ellen. Esztergomnak, ennek a csendes, az idevetődő idegenek megítélése szerint unalmas határszéli kis városnak nyugodt egyhangúságát pár hónap óta váratlan események izgató élénksége váltotta fel. Az, hogy ez az élénkség nem ott jelentkezett, ahol igazán ránk fért volna, a közgazdasági élet, az ipar és kereskedelem, avagy a vállalkozások, társadalmi és a sportélet terén, hanem a botránykrónika himes mezején. De kétségtelen, hogy élénkítő események voltak, volt miről beszélni a malom alatt, a kávéházban, a disznótorokon és zsúrokon, a Kaszinóban és a korzón. A helybeli sajtó kötelességszerüleg regisztrálta az eseményeket és megtette rá objektiv, komoly és higgadt s minden személyes sértésnek még a látszatát is gondosan kerülő kritikai megjegyzéseit. Sajnos ez a korrekt eljárásunk a más véleményen lévők részéről nem mindig részesült kellő méltánylásban. Igy előfordult, hogy laptársunk kávéházi példányára súlyos sértő megjegyzést irtak, máskor a vezércikkírók személyét keresték és fullánkot öltögettek nagy mérgesen, de egyszer sem jutott az illetők eszébe, hogy keressék, kik tulaj donképen is okai az összeroppanásnak és kik felelősek ezért? Erőnk és igazságunk tudatában mi nem nyúlunk hasonló fegyverekhez. De különben is a mi keresztény katolikus hitünk és meggyőződésüuk tiltja ezt, hogy mi viszont sértsünk. De a sértésekre itt a nyilvánosság előtt mégis kell felelni és egyelőre csak ennyit: Jó uram és uraim, akik olyan nagyon felszisszentek, ne az ólombetűkre lövöldözzenek, hanem a száraz tényekre, ne az újságírót akarják kardélre hányni és elnémítani, hanem a puszta tényéknél maradjanak. Mert nem kritikusok ténye a veszélyes, hanem a tények kritikája. Ha már tisztogatást követeltek, tiszta levegőt és új rendszert, akkor mi azt kétszeresen követeljük: de az egész vonalon. Egyébként, amikor bennünket a kritika miatt lövöldöznek és citálnak, ne felejtsék el, hogy eljárásuk a köz véleményt érinti és sérti. Dr. Az „Izabella" mindkét estén nagyszáma közönséget vonzott. Ismét nagy sikere volt Brenner Antalnénak, aki rövid idö alatt már a második szép művével lépett a közönség elé. Vasárnap és hétfőn volt Brenner Antalné, ujabb darabjának az „Izabella" cimű operett bemutatója, amelyen mindkét alkalommal nagyszámú és előke'ő közönség jelent meg. Az előadást a Legényegylet nagytermében tartották meg. De nemcsak a szinházi eseményért rajongó közönség ie'ent meg, mert eljöttek a zeneértő emberek is, akik a zenei rész iránt mutattak nagy érdeklődést. Az operett zenéjét Ammer József karnagy komponálta. Mind az operett Idegen országokról (Bolívia) VIII. Calamarta és Patacamaya faluk között feltűnik hat-nyolc piramis szerű vagy méhkas formájú agyagépitmény. Mindannyi felfelé hegyben végződő kis nyilassal van ellátva, mindig a napfelkelte felé, mely körülmény valószínűleg az egykori inkák napkultuszával van összefüggésben. A legtöbb kutató ezeket a „Chulpas

u nevű építményeket az inkák egykori sirhelyeinek tartja annál is inkább, mert még ma is sok chulpában, guggoló helyzetben lévő múmiákat találnak. A kedves olvasó majd megbocsátja azt, ha elolvassa, amit most leírni akarok, de ez a bolíviai nép megismeréséhez tartozik. A második osztály (csak két osztály van), annyira tömve volt, hogy az indiánok és félvérindiánok egyszerűen a kocsi padlóján foglaltak helyet. Hogy az unalmas időt valahogyan eltöltsék, folyton ettek-ittak. Persze ebből kifolyólag azután más kellemetlen szükségek is léptek fel. Ennek a kényszerült és tömeges igénybevételnek a „legjobb hely" ahogy a hollandus nevezi, nem felelt meg és kicsinynek bizonyult. Az indián amúgy sincs szokva ilyen apparátushoz és mégis meg akarta tenni azt, amit ilyen esetekben megtenni muszáj. Igy minden állomásnál láthattam, legalább egy féltucat indiánt, amint a szabad természet ölére menekültek, mintegy 30—40 méternyire a vonattól ... És ha közben elindult a vonat, milyen komikus manőver árán érték azt utol ezek a szegény indiánok. La Par közeledtével a szem újra zöld pázsitos felületeket lát. Itt vo'tak valamikor az Inkák állatjai számára a nagy kiterjedésű legelők. Tiszta és fehőtlen távolságban feltűnnek az örökös hó és jég ezüsfényében ragyogó 6858 m magas llimani hegyóriás gigantikus csúcsai. Viacha állomás gócpontja három fontos útiránynak. Az első La Pazból a Titicaxa tavon át a perui tengeri kikötőhöz, Mollendohoz visz, a második a legészakibb részen fekvő chilei kikötőhöz, Arixa városához, végül a harmadik a salétromtelepeiről régóta hires Antofagasta állomást érinti. El Alto után kezdődik a rendkívül érdekes lemenés a 300 m el mélyebben fekvő völgybe. Egy másik lokomotív a vonatunk elé áll, a harmadik hátul kapcsolódik hozzánk, hogy a lejtős szerpentintuton a kocsikat fékezze. Ebben a völgyben, amelybe most leindulunk, találta meg 1548 ban a spanyol hódítók által La Paz az ő bölcsőjét. Sok és gyakran egész szűk tekervényes úton megyünk lefelé. Az egyik fordulónál egy meredek szikla szélén feltűnik egy nagy fakereszt. Kérdésemre a velem már B.-Airesből utazó miniszter megmagyarázza, hogy ez az a hely, ahol néhány évvel ezelőtt Pando tábornokot a politikai ellenfelei letaszították a mélységbe. Persze ráeszmélek, hogy Bol via oly köztársaság, ahol a politikai gyilkosságok napirenden vannak ! Csodálkozó szemem előtt lassan kibontakozik a La Paz sokszor csodálatos, groteszk, néha vad, romantikus és végre a maga nemében egyedülálló, kedves panorámája. Micsoda hatalmas hátterű kulisszák 1 Sajátos sziklaképződmények a legkülönösebb formában. Barlangok, magasratörő oszlopok, piramisok, kúpok, platók, koronázva látszólagos várromokkal. Máshol tömege a hatalmas, az idő vasfoga által simára csiszolt kőóriásoknak. Néma tanuk serege, hogy özönvizelőtti vizmenynyiségek mikép változtat ák meg a föld képét. prózai, mind pedig a zenei kidolgozása finom ízlésre vall és a legszebb kidolgozásban érvényesült. A szereplőket a legnagyobb elismerés illeti, amiért olyan rátermetten és otthonosan játszottak. Sok értéket találtunk szereplésükben és igen hatásosan emelték ki a darab egyes részleteit. Nagy tetszést keltett a címszerepben Szentgyörgyi Mária, aki annál is inkább érdemel dicséretet, mert „beugrott" a darába. Izabella belépőjét nagy taps fogadta és ezzel Ammer József is meghódította a közönséget. Szentgyörgyi Mária partnere Székely Gyula tudásának legjavát nyújtotta. Eredeti volt Székely Manci majd a férfiak közül Pézsa Mihály, Csányi Ferenc. Külön megemlítjük, hogy a Fehérrózsa dalt, mint esztergomi sajátosságot, amely megismétlést vont maga után. Szinte slágerei voltak a operettnek.! Jóba Ilona szellemességével tünt ki. Müller Ferenc és Gregor Manci nagyszerű együttesek voltak. Nagyon hatásos volt a balett is, amely szinte színessé tette az operettet. Végül Ammer József fináléja keltett osztatlan tetszést. Természetesen Merényi Gyula volt a főrendezője, aki nélkül el sem képzelhetünk műkedvelői előadást és természetesen sikert. Mátéjjy Viktor prépost-plébános meleg szavakkal mondott köszönetet a szerzőnek és a közreműködőknek. A magunk részéről is elismerést nyilvánítunk a szerzőnek Brenner Antalnénak és a zenéért Ammer Józsefnak. Turisták bálja a Fürdő Szállodában. Mint már jeleztük, a Magyar Turista Egyesület Esztergomi Osztálya és a Turista Dalárda hétfőn, február 16-án esti fél 9 órai kezdettel műsoros estély keretében fogja az idei farsangot elbúcsúztatni. A sok szorgalommal és gondossággal készülődő rendező gárda a legaprólékosabb figyelemmel készülődik, hogy az es télyen mindenki jól érezze magát. A vendéglátó egyesület a régi jó idők báljaira emlékeztető kedvességgel fog a vendégeknek és a táncoló pároknak meglepetést szerezni. A benfentesektől megtudtuk, hogy a turisták a lányok legnagyobb örömére ezzel a nagy titokkal szét fogják robbantaki a báli „szigetet". A műsor keretében az egyes ének De újra változik a kép. Illatos, buja zöld legelők, ahol az állatok ugy legelnek, mint Schwájcban. Az egyik kiugráson egy kis kápolna áll, alatta néhány kis alpesi ház. Egy pillanatra hatalmas sziklatömbök zárják el a kilátást, de már újra változik a film. A völgy másik oldalán nagy kiterjedésű erdőrészletek látszanak, amelyeket szürke országutak szelnek keresztül. Majd feltűnik egy gyönyörű, arisztokratikus kertváros. Modern, hófehér villák és házak, tarka tropikus növényzetű kertek között. Látok egy nagy versenypályát is. A vonat egy utolsó kanyarodét tesz és előttünk fekszik a maga idegenszerű teljességében Bolivia modern fővárosa La Paz, ami magyarul „a béke városát" jelenti. A házak sokasága hegyes-völgyes területen fekszik, legtöbbnyire vörös tetőzetükkel igen hatásosak. Fehér kupolák, ragyogó templomtornyok az egész festői képnek valami ájtatos hangulatot adnak. Jelen pillanatban La Paz százezer lakosa, köztük hatvan százalék, részben civilizáit indián, lélegzi a békeség ha'almas előretörő kultúráját. (Vége) Schayné Gangl Githa.