Esztergom és Vidéke, 1931

1931-12-10 / 99.szám

A mai napon pedig gyászolni kell azt a sivár korszakot, amely Esztergomban több mint tiz éven át dühöngött. Hogy felszólalok, erre Waldvogel szavai kényszerítenek, hogy feleletet adjak. $$Mike: Az Ítélet fölött nem lehet diskurálni. Zfuillinger: Mint" jogász, tudom, hogy ezt az ítéletet a bíróságot meg­illető tisztelettel kell fogadni és azt kritizálni nem lehet. Azt mondták, hogy Antóny mint polgármester nem felelt meg és Antóny nem lehet polgár­mester tovább, mert műkö­dése ellenkezik a közérdek­kel. A „szolgálati érdek" követeli igy. így szól a felsőbb fegyelmi bíróság ítélete, amit szó nélkül el kell fo­gadni. De, hogy idáig jutottunk, annak oka az a patriarchális rend­szer, amely klikkrendszer szellemében Antónyt és mű­ködését szó nélkül tűrte. Mike és Waldvogel: — Micsoda klikk ? . . . Neveket kérünk! Zfuillinger folytatja: Ha az alispán és a főispán urak a kellő időben és kellő helyen megtették volna észre­vételeiket, nem fejlődtek volna idáig a dolgok. Két évvel ezelőtt mon­dotta az alispán, hogy : boldog lehet az a város, amely Antóny Bélát vá­laszthatta meg polgármesternek. A főispán is dicsérte Antónyt. Hát itt a baj I Ezzel az ítélettel nem Antó­nyt büntetik. hiszen a nyugdija igen szép ekzisz­nyújt, igénybe nem veszi senki s ennek következtében a világ katholikus társadalmának az együttérzése, a katholikus szolidaritás, ha talán él is a lelkek mélyén, kifejezésre nem jut, hangot nem ad, tettekre nem serken s ennél fogva olyan, mintha nem is volna. Hiába keresem a katholikus szolidaritást belső politikai éle­tünkben is. Képviselőválasztá­son magam láttam, hogy ka­tholikus emberek, akik buzgó templomlátogatók, oltáregylet, rózsafüzér-egylet stb. tagjai, a szociáldemokrata jelöltre sza­vaztak. Erre senki sem kény­szeritette őket. Ennek egyetlen magyarázata az, hogy a mun­kásöntudat erősebb volt ben­nük, mint a katholikus önfu­dat. Ennek és a „hivatalos" jelölés rendszerének köszönhető az, hogy vannak választókerü­letek, amelyek lakosságának ki­lencven százaléka katholikus és képviselőjük más vallásfeleke­zetnek nagy szerepet játszó tagja vagy a kartelérdekeltség egyik vezető embere. Amikor a mult század utolsó évtizedében a kormány politi­kája a katholikus érdekeket erő­sen sértő irányba csapott, a katholikus érdekek védelmére külön párt keletkezett, a nép­párt, amely 1906-ig az ellen­zéken foglalt helyet, azután négy évig részese volt a koalí­ciós kormányzatnak, amelynek bukása után ismét az ellenzékre tenciát biztosit neki, hanem bünte­tik a várost, amely most több mint évi 7 ezer pengőt kénytelen áldozni azért, mert a felügyelőhatóságok éveken át szó nélkül tűrték, hogy Antóny nem felelt meg a köte­lességének. De ez a multté, azon segíteni nem lehet. Beszéljünk ellen­ben a jövőről. A polgármesterválasztás kü­szöbén kérem a képviselő­testületet, hogy szakítson a klikkrendszerrel. .. (Zaj támad. Waldvogel és Mike közbe­kiált, Glatz rázza a csengőt és eré­lyesen szól: — Ez nem tartozik ide 1) ... és mindenféle pártérdekekkel — folytatja Zwillinger — és össze­olvadva, egységbe tömörülve, minden körülmények között csakis városi embert válasz­szon meg polgármesternek. Glatz Gyula h. polgármester foly­ton rázza a csengőt, de Zwillinger nem zavartatja magát. Zwillinger beszédjébe gyorsan belekapcsolódik Gere János és ingerülten ezeket kér­dezi. — Hát mik vagyunk mi itten ? * Senkik ! Nem akarnak minket meg­hallgatni. Az ítéletet az Antóny-ügyben tudo­másul veszi a közgyűlés. Zwillinger kéri ezután a fegyelmi ítéletek felolvasását az indokolással együtt. Ez a négy városi tisztviselőre vonatkozik. — Tudomásom szerint több azon­ban a dicséret, mint a rosszalás — mondja Zwillinger. Sántha József dr. kivonatosan is­merteti a fegyelmi iratokat. IIIIIIHMmflUHIIIIIIIIIM szorult és az összeomlás után mint keresztény gazdasági és szociális párt bontakozott ki felfrissülve és meg­erősödve. Annyira azonban ez a párt soha sem tudott meg­erősödni, hogy csak meg is kö­zelitette volna az ország kath. lakossága arányának megfelelő számbeli erőt. Ez nem volna baj, mert ez a párt mostani erőállapotában is betölthetne hivatását mint a katholikus érdekek őrszeme és zászlóvivője, ha a párt kötelé­kébe nem tartozó katholikus tényezőkben meg volna az az összetartás, az a szolidaritás, hogy a katholikus érdekeket érintő minden kérdésben párt­állásukra való tekintet nélkül a keresztény pártot támogatnák. Ez azonban igen ritka esetben tapasztaltuk. Más vallásfelekezetek, sőt egyéb érdekeltségek is éppen taktikai szempontból azt tart­ják célszerűbbnek, hogy hiveik minden pártban — a kormány mögött és az ellenzéken — fog­laljanak helyet, de őket közö­sen érdeklő kérdésekben közös terv szerint közös célért dol­gozzanak. Tehetik, mert náluk megvan a szolidaritás, amely közös érdekeiket minden más érdek fölé helyezi. Miért nincs meg ez a szoli­daritás az ország többségét al­kotó katholikus társadalomban? Pedig meg lehetne és meg is kell csinálni. Brenner Antal dr. főjegyző a Szent Imre-utcai elemi iskola épitése körül követett el szabálytalanságokat, Túl­kiadások voltak. Zwillinger: És ezért Brennernek kell felelni ? Glatz: Komolyságot kérek! Zwillinger: Űgy van, mert az Ítéletek nem komolyak! (Nagy de­rültség.) László Istvánnal szemben az a rosszalásnak alapja, hogy hozzájárult olyan összegek felvételéhez, amelye­ket a hatóság előzetes jóváhagyása nélkül vettek fel. Frommer Ferenc ügye jelentéktelen. — Most gyün maga — szólt Gere derültség mellett Sántha felé. — A gazdasági tanácsos — foly­tatja Sántha — Antóny és saját te­lekvásárlása miatt ítéltetett rossza­lásra. Enyhítő körülménynek számit mind a négy fegyelmi ügyben, hogy a fegyelmi vétségek elköve­tésekor laza fegyelem volt és a tisztviselők között nem volt meg az összetartás. Azóta azonban a leg­példásabb működés tapasztalható. Zwillinger: Itt a dicséret. Kérem, ez nem fegyelmi bíróság Ítélete, kri­tizálni tehát lehet. De minden kri­tikánál ékesebben beszél az általá­nos derültség, amivel ezeket az Íté­leteket kisérni méltóztattak. Bizony, ezek lappáliák és hajuknál fogva lettek előráncigálva a „fegyelmi vét­ségek". Toldy : Nincs olyan törvény, hogy aki fegyelmit indít, az maga is fizesse a költségeket ? . . . Glatz: Ne tessék krtizálni. Zwillinger: Ezek igenis lappáliák. Glatz : erélyesen .• Rendreutasítom! (Nagy zaj.) Zwillinger dr. a rendreutasitás elle­nére sem zavartatja magát: — A legnagyobb elismerésemről és rokonszenvemről biztosítom tiszt­viselőinket ezen Ítéletek dacára is és kérem, hogy továbbra is ilyen szor galommal, ilyen odaadással intézzék a város ügyeit, mint eddig és kívá­nom, hogy soha nagyobb bűnt és nagyobb hibát el ne kövessenek. Mike ingerülten felel: Objektiv ál­láspontot kérek. A fegyelmi választ­mány és bíróság és annak Ítélete szintén tiszteletben tartandó. Ha mi Zwillinger-féle indítványokat fogadunk el és most a tisztviselőknek elisme­rést szavazunk, az tüntetés lenne. Ilyet úriember nem indítványozhat. Ez abszurdum 1 Zwillinger: Személyes kérdésben kérek szót! Ilyen zöldségeket ne tes­sék állítani — mondja Mikének. — Támadását visszautasítom. A közjegyző úrból csak a pártember beszél és a 10 év bűneiben éppen úgy bűnös. mert mint pártelnök, sohasem aka­dályozta meg Antóny működését. Újra zaj támad és csak nagy nehe­zen csillapodnak le a képviselők. A közgyűlés egyhangúlag mindent elfogadott. A közgyűlés után Zwillinger, Wald­vogel és Mike élesen vitatkozik. Már mindenki elmegy, csak hárman ma­radnak és hangjukat hallani még a lépcsőkön is. Ezzel a közgyűléssel Antóny Béla dr. esztergomi polgármesterségének időszaka zárult le. Frontharcos zászlószentelés A magyar nemzeti társadalom zász­lót ajánlott fel a Move Frontharcos Szövetségnek, amelynek ünnepélyes átadása a pesti Vigadó nagytermé­ben jelentős állomása és szervezeti erőpróbája lesz a Szövetségnek. Ezen a napon a magyar közélet vezető tényezői és társadalmi éle­tünk előkelőségei mellett ott lesznek az ünnepélyen a velünk rokonszen­vező külföldi államok nemzeti ala­pon álló frontharcos szervezeteinek vezetői, akik ezt az alkalmat óhajt­ják felhasználni arra, hogy megjele­nésükkel szorosabbra fűzzék a vi­lágháborúban együtt szenvedett baj­társak között a barátság és megbe­csülés szálait. Minden bajtárs, ha teheti, ponto­san jelenjen meg december 13-án az összejövetelen és ezzel is tanú­ságot tegyen arról, hogy a magyar frontharcos szervezkedés nem papi­ros mozgalom, hanem húsból, vér­ből fegyelmezett öntudalos tömegek­ből álló jelentős szervezeti erő, mely­nek a frontharcos szociális bélkitű­zések mellett általános nemzeti vo­natkozásban is meg van a maga tör­ténelmi igazságokon felépülő létjogo­sultsága. A bajtársi találkozóval egybekö­tött zászlószentelés délelőtt/él 12 óra­kor kezdődik a pesti Vigadó nagy­termében. 3 /4 11 órakor lezárják a teremajtókat és az országos vezető­ség ünnepélyesen fogadja a szövet­ség diszelnökét, József kir. herceg Őfenségét, a megjelenő kir. hercegi család tagjait a külföldi és hazai és társadalmi előkelőségeket. A belépésnél bajtársi igazolványt vagy névre szóló meghívót fel kell mutatni. A vidékről felutazni szán­dékolt bajtársak kb. 30°/o-os vasúti utazási kedvezményben részesülnek. Öltözet: a rendszeresített bajtársi, vagy sötétszinű utcai ruha, fronthar­cos jelvénnyel, kitüntetésekkel. A részvételi szándékot, valamint a kedvezményes utazásra vonatkozó igényt mielőbb be kell jelenteni a vm. szervező-tisztnél, vitéz dr. Zsiga János vármegyei aljegyzőnél d. e. 8—12-ig a vármegyeházán. (Telefon 118.) Az ünnepség programmja három részre oszlik, úgymint délelőtt fél 11 órától délután fél 1 óráig a vigadó­beli ünnepély, mely után következik a hősi emlékmű megkoszorúzása, majd délután 2 órakor bajtársi köz­ebéd. Egy teríték ára 1.60 pengőtől 2 pengőig, melyre érvényes jegyek a Vigadó nagytermének bejárata előtt felállított pénztáraknál válthatók a bajtársi találkozó napján. A bajtársi találkozó zavartalan le­bonyolítását 50 tagú rendező-bizott­ság biztosítja, akik frontharcos jel­vénnyel ellátott fehér szinű karsza­lagot fognak viselni. Kik lesznek a városnál virilis képviselők 1932-ben? A virilis névjegyzéket összeállító bizottság elkészült az 1932. év viri­lis képviselőinek kijelölésével. Az új virilisek névjegyzéke a kö­vetkező : Serédi Jusztinián dr., Boronkay Dénes dr., Csik József dr., Takács István, Schwach Sándor, Kersch­baummayer Károly, özv. Brutsy Já­nosné, özv. Adolf Edéné, Vándor Ödön dr., Marosi Ferenc, Kamenszky Gyula dr., Gróh József dr, Macho­vich Gyula dr., Hirsch Izidor, Kram­mer György dr., Kókay Kálmán, dr. Csárszky István, özv. Viola Kálmán­né, Drahos János dr., Fehér Gyula dr., vitéz Matus Gyula, Einczinger Sándor, Szántó Géza, Toldy János, özv. Leitgeb Jánosné, Nádler Rezső, Gönczy Béla dr., Frey Vilmos dr., Túri Béla, özv. Platz Jánosné. Póttagok: Weisz Mór, Török Mi­hály dr., Glatz Gyula, Wiplinger Ödön dr. Oláh Emil, Schwarcz La­jos, Bekő János, Jalkóczy István, Brutsy Jenő, vitéz Zsámbéky Pál. A lista szerint tehát 30 rendes és 10 pótvirilis kerül jövő évre a vá­rosi képviselőtestületbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom