Esztergom és Vidéke, 1931

1931-11-26 / 95.szám

ESZTERGftHíMKf ÖTVENKETTEDIK ÉVF. 95. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1931. CSÜTÖRTÖK, NOVEMBER 26 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér immiwmmmmwwvmminmmm Antóny Béla dr. nyilatkozik nyugdíjaz­tatásáról és jövő terveiről A legfelsőbb fegyelmi biróság ité­zetével kapcsolatban olyan híreket erősítenek meg, hogy Keresztes Fischer Ferenc belügyminiszter Antóny Bélát vissza akarta helyezni állásába. Esz­tergom közönsége is igy remélte az Antóny-ügy befejezését, de mivel ebben az esetben lehetetlen helyzet keletkezett volna Antóny polgármes­ter és Huszár főispán között, mi sem természetesebb, minthogy a fő­ispáni ítéletet kellett helybenhagyni. Huszár főispán minden lehetőt el­követett, hogy Antóny Béla mint polgármester vissza ne kerüljön a város élére. Alátámasztotta ítéletét az ismert vádpontokon kivül isme­retlen titkos adatokkal, de különösen azzal a fegyverrel tudta megvédeni önmagát és Ítéletét, hogy Esztergom nyugalma és békéje követeli meg, hogy Antóny nyugdijaztessék. Antóny Bélát tehát nyugalomba küldték és visszatartott illetményei­nek visszafizetésére kötelezték a várost. Hogy miből fizeti ezeket a város, nem tudjuk. Esedékes lesz nemsokára a pol­gármesterválasztás is és azután a város még egy tényleges polgármes­tert is fizethet Igy áll Esztergomban a szanálás. Attól eltekintve, hogy Antóny Béla nyugdíjaztatása súlyos terhet jelent a városnak, mindenki Antóny er­kölcsi elégtételét látja az ítéletben, amely még a visszatartott illetmé­nyek megfizetésére is kötelezte a vá­rost. Antóny Béla ma független és szabad ember, felemelt fővel mehet végig Esztergom utcáin és az elég­tétel boldog érzetével dolgozhat Esz­tergomért. Felkerestük Antóny Bélát, hogy most, az ítélet után nyilatkozzék. Kissé elgondolkozik, talán arra gon­dol, hogy milyen régen volt, amikor az újság számára nyilatkozatot ad­hatott. Megfontoltan és nyugodtan kezdi: Megbecsülhetetlen és felemelő az az érzés, hogy szabad let­tem és visszanyertem füg­getlenségemet : azt a két leg­nagyobb kincset. Jóleső érzés tölt el, hogy a sok alakosko­dással és képmutatással szem­ben nem kell többé mosolygó arcot vágnom. Munkám, tudásom, áldozat­készségem és lelkesedésem min­dig a közé volt és polgármes­terségem alatt különösen azé a közületé, amelynek élén állot­tam. Beszédes példája ennek Esztergom városának soha sem hitt és remélt fejlődése, kiépü­lése és a modern városok so­rába való emelése. Most, hogy ismét szabad em­ber lettem és munkálkodáso­mat a szabadpályán folytatha­tom, mint független ember hatvány ozottabb mértékben fogom szolgálni a város to­vábbi egészséges és életké­pes fejlesztését. Minden önző, egyéni és klikk­törekvéssel szemben a városát íéltő és szerető polgárok ösz­szefogásával csak arra töreked­hetem, hogy a köznek áldoza­tos és önzetlen szolgálata által mejtöifjük a saját érdekei­ket szolgálóknak hatalmi tö­rekvését. Mint eddig, ezután is vezér­eszmém lesz a kölcsönös meg­értést, a szebb jövőbe vetett hitet szolgálni és a város kö­zönségében ébrentartani azt a tudatot, hogy áldozatos mun­kával törhetetlen akaraterővel és igaz szeretettel lehet az el­bukott magyar ügyön keresztül is Esztergom város jobb ügyét előrevinni. Hirdetni fogom, hogy a gyű­löletnek azt az árkát, ame­lyet itt a szeretet városában a polgárok között mejástak, nem tűrhetjük tovább ! Hiszem, hogy a Magyar Sion­ban a polgárság végre észre­tér és a krisztusi elvek és tör­vények birtokában, a krisztusi szeretet jegyében véget fog vetni azoknak a hajtóvadá szátoknak, amelyeket itt, úgy­látszik jobb ügy hiányában, emberek ellen indítottak, azoknak anyaj>i és erkölcsi tönkretételére. Ellent fog ál­lani és le fogja törni azt a ha­talmi törekvést ebben a város­ban, amely semmibe vette és frivol módon felrúgta magá­nak a köznek, a polgárság­nak, mint olyannak legszen­tebb és legelemibb jogait, amelyet az öntudatosan és lel­kiismeretesen, hazafias lelkese­déssel és nagy áldozatkészség­gel mélységes hittel és remény­séggel a város jobb jövőjének szolgálatába akart állítani. Hiszem, hogy a nemes város polgársága egy lesz abban az általam mindig szolgált törek­vésben, hogy az elszegényedett, tönkrement és a haza oltárán már mindent feláldozott intelli­genciának, íöldmivesnek, keres­kedőnek és iparosnak könnyeit törölje, lelkét megbékítse, bi­zalmát visszaadja, fenntartsa és közös szeretetben az új építő­munkára vezérelje. Nincs az a szegénység, nincs az az ele­settség, amelyből ezekkel a gondolatokkal és akarásokkal fel nem lehetne támadni. Első szavam a város közön­ségéhez, hogy egy évvel fe­gyelmi nélkül mehettem volna nyugdíjba. A hitvány, gyáva és alattomosan bujkáló rága­lom azonban becsületbeli köte­lességemmé tette, hogy egy év­nek kálváriáján keresztül is fel­vegyem a harcot és megöljem a gyanút, amely ellenkező eset­ben, ha harc nélkül távozom, egész életemen át, mint árnyék követett volna. Ezelőtt egy évvel kijelentet­tem, hogy felemelt fővel járok, és sohasem tettem olyasmit, amiért mint ember szégyen­kezhetnék. Most, hogy meg­szűnők polgármester lenni, mint a városnak polgára, továbbra is teljes erőmmel fogok mun­kálkodni a város szebb és bé­késebb jövőjéért. Minden érzé­sem és akaratom a nemes és jóügy szolgálatában a város kö­zönségéé, a közé lesz. Ezeket mondta Antóny Béla dr. Esztergom volt polgármestere. Soha ilyen nyilatkozat Antóny Bélától még nem jelent meg. Azt mondjuk, hogy elkeseredés, sok csalódás diktálta ezt a nyilatkozatot ? Nem Ezzel a nyi­latkozattal Antóny Béla uj ember lett. A régi Antóny Béla nincs többé. A tehetséges, a koncepcióval, a dol­gozó és alkotni tudó Antóny meg­maradt, csak az az Antóny nincs többé, aki a klikkhez tartozott, aki­nek ugy kellett dolgoznia, ahogy akarták. El is várja tőle a város pol­gársága, hogy szakítson minden régi klikkviszonnyal és önös érdekkel. Örömünknek adunk kifejezést, hogy uj Antóny Bélát üdvözölhetünk, kü­lönösen, amikor a legfelső fegyelmi ítélet elégtételt is jelent számára. Örülünk annak is, hogy Antóny Béla köztünk marad, tovább dolgozik és távol áll tőle az a gondolat, hogy Esztergomból elköltözzék, amire an­nak idején kényszeríteni akarták. Munkáját Esztergomnak fogja szen­telni és ez dicséretre méltó. Ezt a munkáját függetlenül, minden befo­lyástól teheti meg és hisszük, hogy amit nem tehetett meg mint polgár­mester, helyesebben mint függőhely­zetben lévő ember, meg fogja tenni, mint független és szabad ember. Mit beszélnek Esztergomban a kettős közgyűléséről ? Egy év óta a várospolitikai ese­mények fokozottabb mértékben ér­deklik az embereket. Nem csoda, hi­szen Esztergomban olyan események adódtak, amelyek nem mindennapo­sak. Harc indult meg egy évvel ez. előtt és ez a harc még mindig tart. Mi lesz a harc vége? kérdezi min­denki. Ezért figyeltek fel élénken a mult heti kettős közgyűlésre is, hi­szen minden városházi esemény foly­tatása a eseményeknek, de előjele le­het uj következő eseménynek, igy pél­dául a polgármesteri választásnak is. Következtetéseket akar levonni a polgár, hogy tisztábban lásson. A kettős közgyűlésről nem nehéz le­vezetni a következtetéseket, mert a legrészletesebben írtuk meg a köz­gyűlések lefolyását. Bizonyára a városi párt főembe­rei is titokban elolvasták a részletes tudósításokat az „Esztergom és Vi­déké "-bői és a csata utáni győze­lemtől megittasulva, gyönyörködhet­tek művük fölött. Éz a gyönyörér zet a városi párt főemberei részéről azonban csak kifelé szól, befelé ön­maguk is látják, hogy igen gyenge talajon állnak és csak homokon áll az ő váruk. Látják azt is, hogy semmi meggyőződést nem váltott ki beszédjük és kiábrándulóan érezhető ki felszólalásukból, hogy csak a „klikk" érdeke vezette őket. De vegyük sorjába a dolgokat. Gondoljuk el, hogy a közgyűléseket szemüvegen keresztül néztük és az igy szerzett tapasztalatokat most megrögzítjük. Először is beszéljünk a titkos társaságról. Vannak polgárok, akik végiküz­dötték a háborút, szenvedtek, meg­sebesültek vagy nyomorékok lettek. Egyikük másikuk hadifogságba ke­rült és a fogolytáborok rémséges napjait élte. Evek multak el fölöt­tünk szenvedésben, mig végre haza­kerültek abban a hitben, hogy új életet kezdhetnek. Jött a komuniz­Pelczmann László férfiszabó Esztergom, Széchenyi-tér 16 Telefon 135 bJD LI rl öltönyöket 458 = a legújabb divat szerint mérsékelt áron készit kedvező fizetési °- feltételek mellett. —» Úgyszintén hozott szövetből is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom