Esztergom és Vidéke, 1931

1931-11-22 / 94.szám

pénzintézettel, hanem magával a Hungáriával. Zwillinger: Kérjük a Hungára nyilatkozatát. Akarjuk tudni, hogy ki kapta meg a jutalékot. Zaj. Kellene továbbá a költségvetésben valaminek lenni, ami halvány reménysugárt jelentene. Nem látok egy tételt sem, amely a földmivest, iparost és kereskedőt keresethez juttatná. A földmivestől elveszik a földet, az iparos kereset nélkül van és a kereskedő tönkremegy. Waldvogel: Nem vesznek el semmit. Zwillinger: Vegyük csak az iparosságot. Amikor közmunkáról van szó, azt találnám helyesnek, hogy a közmunka kiadásánál ne a személyt nézzék, hanem az kapjon munkát, aki rászorul. Tessék árlejtést kiadni. Zwillinger arra gondol, hogy a legutóbbi cipészmunkából csak Mátéffy-pártiak kaptak. Szóváltás a klikk miatt — A negyedik dolog — folytatja Zwillinger — Waldvogel ingerülten közbeszól : Hány lesz még? . .. arra kérem Glatz h. polgármester urat, hogy szakítson mindenféle klikkel, a vármegyei klikkel és . .. Waldvogel: Micsoda klikkről beszél ? Kik azok ? Zwillinger: Se Mátéffy, se a vármegye klikkjével ne legyen összeköttetésben — mondja Glatz felé. A városi párt emberei méltatlankodnak. Waldvogel: Itt nincs klikk. Kótyagos volt, aki kitalálta. Zwillinger: Se az ellenzékkel. Waldvogel : Csak a Zwillingerrel. Ugye ? Akkor lenne csak igazán klikk. Nagy derültség. Zwillinger visszavág: Csak akkor lenne klikk, ha az én igen tisztelt szomszédom is csatlakoznék hozzám. Waldvogel mérgesen : Úgyse csatlakozom. Azt kéri ezután Zwillinger, hogy semmiféle titkolódzás ne lelegyen a városházán. Kéri továbbá, hogy a költség vet é' nyíltan és őszintén tárja fel a hely zetet. Én mondtam két évvel ezelőtt — beszéli — hogy az akkor elénk adott költségvetés olyan szépen és őszintén mutatja a helyzetet, hogy szinte goromba volt. Most azt kell mondani, hogy a költségvetés goromba, de nem szép és nem őszinte. Waldvogel: Obstrukció ! Visszaélés a türelemmel. Mérgesen kimegy. Zwillinger: A hitelügyünk nem sokat javult. A házi gazdaságban nem látunk tiszta számítást. Aki a végét akarja látni, annak össze kell szedni az adatokat. Vannak dolgok, amelyek túlméretezve vannak. Csak veszteséget tudunk kihozni. A városi házi gazdálkodás teljesen felesleges. Itt vannak azután az iskolák, amelyeknél szintén lehetne takarékosságot elérni. A „Szent Tamás" és a „Szent Imre" iskolát egyesíteni lehetne, össze lehet vonni az osztályokat és elég egy igazgató. Megtakarítást lehet elérni az ipar- és a gazdasági iskolánál is. ebből — mondja igerülten és Glatz felé fordulva kérdezi: Mi áz? Scheiber nem zavartatja magát: A Kolos kórház költségvetése sem került ide. Mátéffy: Minden esztendőben itt van. Scheiber; A város 20 ezer pengős összeget adott, ez elég ok lenne arra, hogy üzemeit és egész gazdálkodását ellenőrizzük. Waldvogel: Ott van a kórházbízottság. Scheiber: Nem elég egy bizottság, nincs is bizalom hozzá. Hozzák ide a kórház elszámolásait. Zwillinger, Schwach és Meszes'. Helyes! Jövőre meg kell szüntetni a gazdaságot Zwillinger indítványt tesz: Indítványozom, hogy 1932. októberéig szüntessék meg a gazdaságot, uj berendezkedés ne legyen és azokat a befektetéseket, amelyeknek megszüntetése nem jár kárral, azonnal értékesíteni kell, a földeket pedig bérbeadni. Schalkház Ferencet egy évi Írásbeli felmondással bocsássa el a város. A költségvetést általánosságban elfogadja. Az indítványt azzal a kéréssel tette Zwillinger, hogy mivel ez a kérdés nagyobb vitát provokálna és mivel amúgy is túlfűtött a hangulat, foglalkozzék a képviselőtestület a gazdasággal a legközelebbi közgyűlésen. Gere János a gazdaságra vonatkozólag azt mondja, hogy Schalkház Ferenc intéző hajlandó 12 ezer pengő bérért a gazdaságot átvenni. Leghelyesebb lenne neki odaadni. Kiabáló tételek Scheiber Győző dr. áll fel szólásra. A főispánnak az „Esztergom"-ban megjelent cikkeiről beszél és ezzel kapcsolatban azt mondja, hogy a cikket nem találja megnyugtatónak. Ami a költségvetést illeti, az háromszorosa a békeviláginak. A fedezet nem fog stimmelni. A város rohamosan közele dik a koldusbotrajutáshoz. Akiknek viskójuk van, vagy az adó vagy a víz mossa el. Ez a koldusbotrajutott város nem bírja el ezt a költségvetést. Fehér dr. nagyprépost mondotta, hogy a városszanálásban ne fogjuk meg az operatőr kezét. Úgy látszik, a szanálás sikerült, de a közönség elpusztul. A költségvetésben kiabáló tételek vannak. Ilyenek a személyi kiadások, a vármegyei hozzájárulás, a rendőrség. Csak maga a nyugdíj teher, amely 1927-ben 60 ezer pengő volt, 1932 ben 113 ezer pengő. Meszes: 100 százalékos emelkedés ! Egyébként én jóakaratot látok a főispán úr részéről — mondja Scheiber — Izgalmas percek A város gazdasági patrónusa a főispán, akit végeredményben támogatni tudok. Waldvogel maliciózusan: Örülni fog neki. Scheiber: Nem lehet mindenki tábornok — felel kissé ingerülten, aztán folytatja — végtére jóakarónk a főispán és kérjük meg, hogy törvényhatósági város lehessünk. A kaszárnyajavitás szép összegbe került — mondja tovább Scheiber. Erdeke lenne aívárosnak, hogy a modernizált laktanyáért nagyobb bért kapjon. A rendőrségi tételben nincs feltüntetve, hogy az épületért, amely a város tulajdona, fizet-e bért a rendőrség? Ugy tudjuk, nem! Meg kell kísérelni, hogy a 30 ezer pen gős rerdőrségi hozzájárulás mellett legalább bért fizessen az államrendőrség. Waldvogel: Megpróbáltuk már, de nem sikerült. Talán elég lesz Waldvogel ismét türelmetlenkedik. — Gyerünk a tárgyra I Tárgyra I! — mondja pattogva. Scheiber: Nem tartóztatjuk, tábornok úr, ha tetszik elmehet. Marosi az asztalra csap és felkiált : — De nem úgy van. Nagy zaj támad, többen felugranak, Marosi, Waldvogel kiabálnak. Toldy, Schwach és Zwillinger visszafelelnek. Zűrzavar. Waldvogel: Szombaton egy órát loptak el az időből. Toldy (Waldvogel felé): Nem hagyjuk majd szóhoz jutni, ha beszélni fog. Zwillinger: Hát mikor a tábornok úr órákhosszat a kutyákról beszélt ?! Glatz rázza a csengőt, de a zajongás nem szűnik meg. Etter Ödön kimegy. Scheiber nem jut szóhoz. Végre kissé lecsillapodnak és Scheiber folytatja: Egy nagy bizottság kiküldését kérem. Nem lehetett érteni, hogy a nagybizottságot a város pénzügyeinek felülvizsgálatára kérte-e, vagy a kórházra. Üjra szóváltás támad. Zwillinger és Marosi vitatkozik. Marosi; Ha én is beszélni kezdenék . . . Zwillinger : Itt beszélni kell. Nemcsak szavazni vagyunk itt. Glatz csenget, majd kijelenti, hogy áttérnek a részletes tárgyalásra. Szó lesz ismét a törvényhatóságú város kérdéséről. Mátéffy Viktornak lenne a feladata, hogy ebben a kérdésben eljárjon, de látszik az arcán, hogy a dologból nem lesz semmi. László István tételről-tételre megy a költségvetésben. Átsiklanak a horribilis összegű személyi és dologi kiadásokon és a „részletes" tárgyalás csak annyiban nyilvánul meg, hogy felolvassák az egyes összegeket. Senki sem mondja, hogy az általános igazgatás évről-évre emelkedőben van. Az egyik képviselő megkérdezi ugyan, hogy miért nincsenek névszerint részletezve a fizetések, amire azt felelik, hogy a hivatalban bárki megnézheti, hogy kinek mennyi a fizetése. Kérvény a belügyminiszterhez a rendőrségi hozzájárulás csökkentéséért A rendőrségi hozzájárulással kapcsolatban Zwillinger Ferenc ezután ujabb indítványt tesz. Azt indítványozza, hogy a város írjon fel a belügyminiszterhez, hogy a városnak nincs szüksége nagyszámú rendőrségi személyzetre. Kérni kell, hogy csökkentsék a létszámot és csökkentsék a rendőrségi hozzájárulást is. Arról is beszél Zwillinger, hogy az államrendőrség fizessen bért az épületért. Waldvogel: Teljesen egyetértek azzal, amit Zwillinger mond. — Hála Istennek — mondják többen. — En azonban jóval előtte gondoltam erre és tettem lépéseket is — mondja Waldvogel. — Azért az elsőbbségből nem enged — felelik. — Felirtunk annak idején — folytatja Waldvogel — a belügyminiszterhez nemcsak a 30 ezer pengő miatt, hanem a bér miatt is. Mindkét kérelem elutasittatott. Tény, hogy a 30 ezer pengő nagyon is magas. A létszám tekintetében sok a rendőrtisztviselő, de nem sok a rendőr, mert nem látunk rendőrt ott, ahol kellene. Az esztergomi rendőrök csak közlekedési rendőrök. A mult vasárnap délután bérfuvarozást láttam az utcán és a rendőr erre nem figyelt fel és nem irta fel a fuvarozót. Vasárnap munkaszünet van. Rendészeti dolog nincs Esztergomban. Hát megtörténhetik a primási városban, hogy vasárnap délután bérfuvaroznak? A rendőrök nincsenek kioktatva. Beszél még Waldvogel arról, hogy ha az államrendőrség nem építtetett Esztergomban laktanyát, legalább vegye meg az épületet, amelyben a rendőrség van. Mezőrendőri és hegymesteri kérdések következnek. A földmivesek azt kérik, hogy a mezőőröket lássák el fegyverrel. Pifkó: Ugy van, mert csak bottal tudnak lőni. Waldvogel: Csak rövidcsövű fegyvert használhatnak. Hosszú fegyvert nem kaphatnak (különben vadászat lenne a dologból, mondja Marosi felé félhangosan). Gere: Mi van a szentgyörgymezői hegymesterrel. Ott van is meg nincs is hegymester. Tessék pályázatot kiírni és választást elrendelni. Sántha: Nem lehet választani, mert a szentgyörgy mezői állást megszüntettük. Meszes: Én úgy látom, hogy Szentgyörgymező meg van elégedve a hegymesterrel, csak nincs megelégedve a fizetéssel. Indítványozom, hogy emeljük fel a fizetést. Pifkó: Mi úgyis ráfizetünk Szentgyörgymezőre. Ha a szentgyörgymezőiek akarnak hegymesterüknek jobb fizetést, akkor fizessék is meg. Ezután a tűzoltóságról tanácskoznak hosszabban. Elhatározzák, hogy redukálni fogják a kiadásokat és személyi csökkentést is megkezdenek Zwillinger a forgalmiadó ügvben beszél. Azt mondja, teljesen lehetetlen, hogy a forgalmi adónak 50 °/o át az állam vigye el. Kiffer János: A városházán sok a nő. Mondjon fel többeknek a város. Vásárügyek és derű hahotával Sántha tanácsos a fedeztetési dijak leszállítását jelenti be, amit a földmivesek nagy megnyugvással fogadnak, majd ezután a vásárokról hallunk érdekes felszólalásokat. Toldy János a párkányi SimonJúda-napi vásárhoz hasonló nagyvásár megtartását kéri, hogy ezzel egyrészt feltámasszuk a híres párkányi vásárt, másrészt, hogy Esztergom forgalmának szolgáljanak vele. Hangsúlyozza, hogy még két vásár kell Esztergomnak.