Esztergom és Vidéke, 1931

1931-11-22 / 94.szám

László István: Már tavaly kértünk a meglevő négy vásár helyett hatot, de még ma sem jött rá válasz. Érdekes és megszívlelendő felszóla­lása volt ebben a kérdésben Szivós­Waldvogelnek. A vásárkérdés kétélű fegyver — mondotta. Ha kirakodó vásárra kapunk engedélyt, akkor idegen vá­sárosok is eljönnek Esztergomba és elviszik a kereseti lehetőséget a helyi iparosoktól és kereskedőktől. Ugy járnánk mint Doroggal. Legfeljebb még állátvá­sárra kérhetünk engedélyt. Ezen a felszólaláson elvitatkoznak. Feláll ekkor Kißer János és a az apaállatok eltartási költ­ségének eltörlését kéri. A fedeztetésről is beszél. Úgy látszik Lenkei Emil nem hal­lotta ezt a közbeeső felszólalást és igy kezd beszélni: — Méltóztassanak megengedni, én mint hivatott egyén beszéljek erről a kérdésről. Nagy nevetésbe törnek ki a kép­viselők, Viola Ferenc hahotázik. A karzat is nevet. A nevetés lecsillapultával Lenkei folytatja: — A dorogi vásár tönkreteszi az esztergomi vásárt. (Ja vagy úgy, — mondják.) A főispán úr egyszer meg­ígérte, hogy közbenjár Esztergom érdekében, de még semmi sem tör­tént. Brenner: A minisztériumból a választ már megadták: az egyszer megadott vásári jogot nem lehet elvenni. Van egy lehetőség, amellyel segí­teni lehet Esztergomon a dorogi vá­sárral szemben. Dorognak szerdai vásárra van joga és csak a termelők részére. A mi iparosaink is elmennek Dorogra. Leg­helyesebb tehát, ha a hatóság köz­benjár és intézkedik, hogy Ezután Brenner Antal azt kérdezi, hogy határoz-e a közgyűlés a gaz­daság megszüntetésében vagy pedig Scheiber indítványát fogadja-e el, hogy ki kell < küldeni egy nagyobb bizottságot a gazdaság ellenőrzésére. Waldvogel: Ez már megtörtént. Nem lehet ezt ötször idehozni. Zzillinger: Ez egy alapos vita. Önök szerint nyereség van a gaz daságnál, mi szerintünk veszteség. Indítványozom, hogy a legközelebbi közgyűlésen foglalkozzunk ezzel a kérdéssel. Sántha tanácsos bejelenti, hogy a legelő béreket 4000 pengő­vel csökkentették. Zwillinger megkérdezi, hogy el­adták-e már az idei fát az erdőből. Sántha megnyugtató választ ad. Ez­után azt kéri Zwillinger, hogy A rendes tárgysorozatnak Mátéffy Viktor prépost-plébános részére a a káplántartási díj megszavazása volt a főeseménye. Ez előtt Meszes Ferenc még indít­ványt tett, hogy a gazdasági bizott­ságot egészítsék ki és hívjanak be két földmivest, egy iparost és egy kereskedőt. A volt Wasch»'féle szövődéről is vita folyik. A szövődét ugyanis bérbevették, de az üzem szünetel. A bért november elsején nem fizette meg a bérlő. Kifogásolják hogy a bérlőnek nincs szakképzettsége. A város azért adta bérbe, hogy a szö­vődé 30—40 leányt foglalkoztasson. Most sem nem fizet, sem nem működik. Dorogon csak heti vásár legyen, még pedig olyan értelemben, hogy csak őstermelők árusíthassanak. Saj­nos, a dorogi vásárokra tatai, újpesti és máshová való kereskedők is jár­nak, ezáltal elveszik a kereseti lehe­tőséget a helyi iparosoktól és keres­kedőktől. Lépéseket kell tenni az irányban is, hogy Esztergomba idegen iparos ne jöhessen. Meszes: A dorogi vásár mögött olyan egyén áll, aki nem fogja en­gedni Dorog vásárjogát. Az egyik képviselő azt kéri, hogy kövezzék ki az Árok-utcát, hogy ott egyesíteni lehessen az esztergomi piacot. Waldvogel: Annakidején jóindu­latú támogatást igért a miniszter az esztergomi vásárügyben. Scheiber: A miniszter azóta meg is bukott. Waldvogel: Dorognak csak heti vásárra van joga. Azt kell keresztül vinni, hogy csak ottani iparosok és kereskedők vehessenek azon részt, vagy pedig egy másik lehetőség, hogy korlátok közé kell szorítani a vásárt. Csak a járásból származó iparosoknak és kereskedőknek sza­bad megengedni, hogy a vásárra el­mehessenek. Én kikerestem annak idején az idevonatkozó törvényt, át is adták azt egy helybeli kereskedő­nek, de nem csináltak semmit. Scheiber : Kinek adták ? Waldvogel: (nagy gesztussal:) A Schwachnak ! Schwach: En nem kaptam semmit. Waldvogel: A Marosi adta oda. Marosi nem tud a dologról.; Toldy; Amikor Dorogon vásár van, legyen Esztergomban is vásár, de vámmentes. A vásárkérdés nagyon fontos. Töb­ben is résztvesznek a vitában Holop is beszélni akar, de nem jut szóhoz. Mérgesen kiált hátra valakire: — Ne kajdássz már ! a jövőben mutassák ki, hogy mennyi a város összes adós­sága. Waldvogel: De micsoda követelé­sek ezek ! Minek védekezni a bo­szorkányok ellen, amikor azok nin­csenek 1 ? Zwillinger: De vannak, még pe­dig ördögök is. Waldvogel: Mumusok vannak ! Még egy kis vita és a költségve­tés tárgyalása befejeződik. A közgyűlés elfogadja a költ­ségvetési előirányzatot. Szavazásra nem kerül sor, mert nem tiltakozik senki a költségvetés ellen. Természetesen az indítványokkal fo­gadják el és igy módosítások fognak, történni. Az ellenzék annyit mégis elért, hogy minden indítványát elfo­gadták. Követelték, hogy azonnal bontsák fel a szerződést. Ezt általános he­lyeslés fogadja. Tudomásul veszi a közgyűlés, hogy uj kertészt alkal­maztak. Az autóbusz-ügyben legközelebb lesz döntés. A bérbeadásra pályáza­tot hirdetnek. Most következett Mátéffy segélye­zése. A képviselőtestület megsza­vazta Mátéffynak az üresen lévő kápláni állással egybekötött fizetést és tartásdijat, a költségvetés szerint évi 2176 pengőt, sőt még fel is emelte havi 200, vagyis 2400 P-re. Ha titkos szavazással történik itt a döntés, akkor legfeljebb a hivatal­noki szavazatokkal lett volna meg a többség, mert — amint mi láttuk — a választott és virilis bizottsági ta­gok közül nagyobb számban voltak azok, akik névszerinti szavazás ese­tén nem fogadták volna el a javas­latot. Mike Lajos bizottsági tag érezte, hogy mégsem jogos eljárás kiadni a plébánosnak a be nem töltött állás jövedelmét, tehát, a tárgysorozat 17. pontjában felvett elnöki jelentés elle­nére, úgy érvelt, hogy tekintet nél­kül arra, vájjon üres-e a kápláni állás, köteles a plébános saját ter hére eltartani az adminisztrátort, a képviselőtestület adomá­nyozza a fent jelzett ösze­get a város „szeretett plébánosának", aki már 28 éve eredményesen működik Esztergomban és aki­nek csak havi 960 pengő plébá­nosi jövedelme van. És a közgyű­lés elfogadta a javaslatot, elég gaz­dag ajándékot adott Mátéffynak, akinek pedig van annyi jövedelme, hogy abból tisztességesen megélhet még akkor is, ha nem élvezné az országgyűlési képviselői dijat. Mike Mátéffy eredményes munkás­ságát emlegette. Erre nézve, mel­lőzve Mátéffynak egyéb balkezessé­gét, csak az Esztergom-vidéki Hitel­bankot hozzuk fel, amely pénzinté­zet Mátéffy igazgatósága alatt 600.000 pengő veszteséget szenvedett, pedig •ekkor Mike volt ezen pénzintézet ügyésze. Ezt a veszteséget a kis részvényeseken kívül leginkább a főkáptalan érzi; még egy ilyen „ered­mény" s a főkáptalan vagyonilag csődbe kerül. Hogy mily következetlen volt a többség, mikor megszavazta a tete mes összeget, erre fényes bizonyíté­kot szolgáltatott az üresedésben lévő reáliskolai tanári állásról szóló tár­gyalás ; ekkor ugyanis úgy döntött, hogy a város anyagi viszonyai miatt egy évig nem tölti be ezt az állást, de Mátéffynak odaajándékozott oly összeget, amely elég lett volna a reáliskolai tanár egy évi fizetésére. Továbbá a 97 % pótadóval és egyéb terhekkel megnyomorított Esz­Az ellenzék nem tudja magát feltalálni. Sokszor olyan helyzet van, hogy a „klikket" saját szavaival le­hetne megfogni. Mivel Zwillinger a káplántartásban klikkpárti lett, igy következetesnek kellett maradnia és nem állt módjában rácáfolni. Keres­kedőink nem akartak vallási kérdést provokálni, igy elegánsan hallgattak, Ez részben helyes, mert láthatja a városi párt, hogy nobilis az ellenzék. Sajnos, erre csak nevetnek. Két eset­ben is rálehetett volna olvasni a városi párt főembereire. Az első al­kalom a Fuhrman-féle ház meg­vételének kérdésénél adódott. A vá­rosnak régi terve, hogy a Fuhrman­féle házat megveszi, hogy a posta­köz folytatásaképpen a Kossuth La­jos-utcáról a Szent Imre utcára utcát nyisson. Erről a kérdésről például Mike Lajos igy beszél: — Folyton azt halljuk, hogy nincs Tudomásul veszi a közgyűlés, hogy a ^reáliskolában kik kapnak tandijelengedést, vagy kedvezményt. Szóba jön a reáliskolánál meg­üresedett német-francia-tanári állás. A városi párt Mike kivételé­vel az állás betöltése ellen foglal állást. Waldvogel azt mondja, hogy eddig sem franciaszakos-tanár látta el az órákat, azért a jövőben is igy lehet megoldani a kérdést. A rendes tanárok 16 órát tanítanak hetenkint, emeljék fel ezt az időt 18 órára és csináljanak óramegosztást. Kisegí­téssel is el lehet látni az órákat. Viola Ferenc áll fel és veszi vé­tergomban rettenetes a szegénység, a város nem győzi eléggé támogatni az ínségeseket, de Mátéffyt igen, pedig ő talán mégsem Ínséges. A jogtalanul elhelyezett városi tanító­nak még a helyi illetményét sem utalványozzák, azonban Mátéffynak havi 200 pengő havi segélyt ajándé­koznak. Ha a nagy vízdíjjal sújtott sze­gény öreg keresetképtelen polgárok a városhoz fordulnak, hogy enyhít­sen a vízdíjon, mert különben „a vízcsap elmossa a házukat", leg­többször azzal utasítják el a kérel­met: „Nem lehet, mert a város anyagi helyzete nem engedi"; hát azt megengedi, hogy Mátéffynak sze­retet-adományt nyújtson ? Mátéffyban kellene lenni annyi érzésnek, hogy ha ez a szegény város önként, a saját kezdeménye­zéséből ajánlotta volna is fel az aján­dékot, még akkor sem fogadja el, mert valószínű, hogy felsőbb ható­sága sem helyesli az összeg fel­vételét. Mátéffy segélyezését Zwillinger Ferenc előhangjától és helyeslésétől kisérve minden ellenkezés nélkül szavazta meg a közgyűlés. Mike álláspontját Zwillinger is helyeselte, sőt megtoldotta azzal, hogy „szegény Mátéffy megérdemli és úgyis itt­hagyja a pénzt a városban." Végül hangosan kiáltja: Elfogadjuk, elfo­gadjuk. Égy hang: Dehogy fogadjuk el. Mike még felszólal, hogy a helyi sajtó kritika tárgyává tette a káplán­tartást. (Köszönjük, hogy az Eszter­gom és Vidéke sajtót jelent a szá­mára. Igy az „Esztergom" nem sajtó ? Már tudniillik azért, mert csak az „Esztergom és Vidéke" kritizálta a káplántartás t.) Meszes Ferenc azt kérte, hogy a közgyűlés kérdezze meg az egyházi főhatóságot, vájjon jogos-e a káplán ­tartás megfizetése? Mivel azonban Mike Lajos dr. segélyezést indiványo­zott, a javaslatot elfogadták és igy Mátéffy minden hónapban 200 pengő segélyt kap. pénz, hogy eladósitották a várost.. Waldvogel közbeszól: — Persze a klikk. Mike: A város kasszája üres, (most egyszerre üres, mert kivették még az utolsó 200 pengőt is : a „segélyt") tele vagyunk adóssággal, egyszóval nincs pénz. Tiz évig most csend le­gyen és semmiféle épités vagy más ne legyen Esztergomban. Hogyan lehet ilyen viszonyok mellett házat venni, hogy utcát nyithassunk ? Azt ajánlják, hogy az utca meg­nyitást csinálják koncessziós alapon, még pedig olyan formában, hogy vásárcsarnokot létesítsenek az új ut­cában. Etter Ödön és mások helyeslik ezt"a tervet. A magunk részéről is "helyesel]meg lehet ezt úgy is csinálni, hogy a városnak ne kerül­jön sok pénzébe. A közönség érdeke és a közlekedés kívánja az új utca megnyitását. delmébe a reáliskolát, amelynek ta­nulmányi előmenetele és nívója kö­veteli meg, hogy a tanári állást tölt­sék be. Kultúrában ne vissza fej­lesszenek, hanem a fejlődést segít­sék elő. Hivatkozik Viola a főigaz­gatói látogatások során tett tapasz­talatokra, amelyek igazolják, hogy a reáliskola egyike a legjobb reál­iskolai intézeteknek. Felolvassa Gaal Mózes dicsérő sorait az intézetről. Violát a városi párt emberei, élén Waldvogellel folyton zavarják. Wald­vogel szigorú takarékosságról beszél. Azt mondja, hogy nincs pénz a tanári állásra. (Mátéffy részére volt ?) Boszorkányok, ördögök és a mumusok Utcamegnyitás üres kasszával Mátéffy Viktor „segélyezése" Káplántartásra van pénz, tanári állásra nincs

Next

/
Oldalképek
Tartalom