Esztergom és Vidéke, 1931

1931-11-19 / 93.szám

ESZTERCttn«ymtKE ÖTVENKETTEDIK ÉVF. 93. SZ, KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1931. CSÜTÖRTÖK, NOVEMBER 19 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1'20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér Elfogadták a városi költségvetést Titkos társaság pártalapon — Előkészület az új képviselő- és polgármester választásra — Tisztviselők fegyelmi ügye — A városi gazdaság megszüntetése — Megszavazták a reprezentációs költséget és a pótilletményt A szombat délutáni közgyűlés iránt igen nagy volt az érdeklődés. Látni lehetett ezt nemcsak az aktiv képviselők megjelenéséből, hanem a karzat közönségéből is. Azért beszélünk aktiv képviselőkről, mert vannak olyanok — sajnos többen — akik sohasem, vagy csak ritkán jönnek el. A publikum nem fért el a karzaton, igy a folyosónak is meg volt a maga közönsége. Már 4 óra elmúlt és a város vezetősége még mindig nem vonult be. A teremben egymással beszélnek a képviselők. Már többször akartunk említést tenni arról, hogy a városházán nincs „baloldal" és „jobboldal". Baloldali és jobboldali képviselők vannak ugyan, csak a hely nincs meg. A helyzet teljesen fordított. A vezetőséggel szemben a baloldalon v. Szivós-Waldvogel Józsefet, Mike Lajos dr. t és Mátéjfy Viktort, tehát a Ker. Gazdasági Párt főembereit látjuk, a jobb oldalon pedig többeket az ellenzéki képviselők közül. Általában az ellenzék szétszórtan ül, ami nagy hiba. Igy" nem képesek akc'óikat teljesen kihasználni és sikeresen, irányítani. Eljött a közgyűlésre Drahos János dr. prelátus-kanonok is, aki Mátéffy Viktorral beszélgetett az előtérben. Drahos János ezekkel a szavakkal lépett Mátéffy Viktorhoz: — Nem lehet azt elfogadni! Nyilván a költségvetésről volt szó és igy tisztán állott, hogy ezen a közgyűlésen Drahos János az ellenzékkel tart. Pardon, nemcsak ezen a közgyűlésen nyilvánult meg Drahos János ellenzékisége, mert hiszen már régóta tudjuk, hogy a város közügyeit szigorú elbírálás alá veszi. Még élénken emlékszünk az év elején megnyilvánult éles állásfoglalására az Antóny-ügyben és ezzel kapcsolatban a főispáni kérdésben. Uj képviselőt üdvözölnek a jelenlévők. Természetesen ezek közül csak az ellenzékiek. Viola Ferencet. Többen tudták, hogy fel fog szólalni és támadni fogja a költségvetést. Tehát megszaporodott az ellenzék. Vitéz Szivós-Waldvogel József és körülötte többen türelmetlenkedtek, amiért a vezetőség késik. Megérkezik Számord Ignác is, és ha itt lenne Gróh József dr. és Nádler István, az ellenzék teljes számú lenne. Ahogy körülnézünk, az ellenzék többségben van. Pont negyedötkor lép be Glatz Gyula h. polgármesterrel az élén a város vezetősége. A képviselők le ülnek, Mátéffy Viktor helyét valaki elfoglalta és igy a kegyúri plébános a falmelletti padon, az újságírói asztal mellett ül le. Már helyet foglaltak a tisztviselők, amikor elkésve megszólal a város házi harang. Élesen szól a csöndben. Glatz Gyula indítványozza, hogy a közgyűlés üdvözölje Borah amerikai szenátort, aki a revízió sürgetésével rothermerei szolgálatot tesz Magyarországnak. Az indítványt a közgyűlés egyhangúlag és lelkesen elfogadja. Napirend előtt Hirsch Izidor és Meszes Ferenc kapott felszólalásra engedélyt. Egyszerre álltak fel és ugyanabban a kérdésben akartak beszélni. Mivel azonban Meszes jelentette be először felszólalását, Glatz Gyula néki adta az elsőbbség jogát. Meszes Ferenc egy titkos társaság szervezkedéséről beszél. Ez a szervezkedés pártalapon történik és csak Mátéffy-pártiakat vettek fel. A tagokat felfegyverezik. Egyetlen Gróh-pártit nem hívtak meg. Kérdezi Meszes, hogy mi a célja ennek a titkos társaságnak, ellensúlyozása kiván-e ez lenni a kommunista törekvéseknek vagy pedig a társadalom ellen irányul ? ... Rámutat Meszes Ferenc arra, hogy ez a titkos szervezkedés a társadalom széttagoltságát okozza, annál is inkább, mert mellőzték a kereskedőket, az iparosokat és aiöldmiveseket. Kéri továbbá, hogy a főispán, illetőleg az alispán adjanak tájékoztatást, vájjon mi a célja ennek a titkos szervezetnek és hogy a polgárság ellen irányul-e vagy pedig a mai rendszer ellen? Glatz azzal felel, hogy ez a kér dés nem tartozik a közgyűlés elé, a szervezkedésről egyébként nincs tudomása és ha tényleg van ilyen szervezet, az feltétlen hazafias alakulat. Közbeszólások hangzanak: — Mi nem vagyunk megbízhatók? Adófizetésre jók vagyunk, másra nem ? Hirsch Izidor azt mondja, hogy felesleges ilyen alakulat, mert van katonaságunk, csendőrségünk és rendőrségünk. Ez a titkos társaság (annyira titkos, hogy mindenki tud róla) felzaklatja a város nyugalmát és csak fokozza az elégedetlenséget és a bizalmatlanságot. Egyébként — mondja — a belügyminiszter betiltotta az ilyen szervezkedést. Az ellenzék zúg és éles megjegyzések röpködnek. SZÍVÓS Waldvogel feláll és Mátéffyhoz hajol: — Feleljek nekik? — kérdezi. — Nem kell — válaszol Mátéffy és legyint. Egy kis zaj után Zwillinger Ferenc dr. interpellációkra áll fel szóllásra, több kérdést tesz fel. Első interpellációja arra vonatkozik, hogy egy év múlva új képviselőtestületi választás lesz és a város sorsa attól függ, hogy kik kerülnek be az uj képviselőtestületbe. A két év előtti választás nem fedi a polgárság akaratát. Ennek kettős oka volt. Először mintegy 1100 választót elütöttek a szavazástól, másodszor pedig és ez a legfontosabb, új kerületi beosztásokat kell eszközölni. Amikor arról van szó hogy ezerszáz választót elütöttek, újra zaj támad és többen közbeszólnak. Valaki azt kiáltja : — Mátéffy és Waldvogel nem kell. Zwillinger azzal folytatja, hogy annak idején felebbezést adott be a belügyminiszterhez és felebbezése azzal jött vissza, hogy a legközelebbi választásra módosítani kell a kerületi beosztásokat. (Élénk helyeslés.) Zwillinger javasolja, hogy a kerületi beosztásokra vonatkozólag létesüljön egy minden osztályt képviselő bizottság. Osztályérdek, pártkérdés vagy más szempont nem érvényesülhet, hanem tisztán a cél, hogy olyan képviselőtestülete legyen a városnak, amely a polgárság akaratát teljesen képviseli. A szervezési szabályrendeletről is beszél Zwillinger. Az állami és a városi szabályrendeletnek összhangban kell lennie egymással. Sokalja a tisztviselők létszámát. Ez nem jelenti azt, hogy fizetésredukcióra gondol, Mindenki kapja meg törvényes fizetését, de a nagy létszámot a város nem birja el. Kéri a h. polgármestert, foglalkozzék a kérdéssel és választ kér arra nézve, hogy ezek a kérdések mikor kerülnek tárgyalásra. Sürgős a nyugdíjrendelet átdolgozása is. Ezután sor kerül a hirdetési sza" bályrendeletre. Kéri, hogy mind a vármegyei és a városi, mind az országgyűlési választási plakáragasztásai ingyen történhessenek. Sajnos, már a választás is fényűzés. Elégedjenek meg a ragasztási díjjal. Most kényesebb kérdés következik. Tudvalevő dolog — folytatja Zwillinger, — hogy négy városi tisztviselő ellen fegyelmi eljárás indult meg. Sajnos ezeknek a fegyelmiknek a lefolyásáról és eredményéről nem hallott semmit a képviselőtestület, csak annyi szivárgott ki, hogy egyiket dorgálásra, a másikat pénzbüntetésre, a harmadikat és negyediket pedig előmeneteli visszavetésre Ítélték. Szívós- Waldvogel közbeszól, de nem lehet tisztán érteni. Arról van szó, hogy ő ismeri az ügyet. Zwillinger erre ezt feleli: — Vannak olyanok, akik ezt nem tudják olyan jól, mint a tábornok úr. Kéri Zwillinger, hogy a fegyelmi ügyek lefolyását és eredményét hozzák a közgyűlés elé és ha azok súlyosak, alkalom legyen enyhitest kérni, ha pedig enyhék, súlyosbítást. Nagyon fontos, hogy ezeket a fegyelmiket tisztázzák, mert előtérbe léphet a polgármesterválasztás és, ha a tisztviselők fegyelmije még nem befejezett, vagy az iratok leérkezése késik, abban az esetben a fegyelmi alatt álló tisztviselők nem pályázhatnak a polgármesteri állásra. Követeli Zwillinger, hogy minél hamarább kerüljön ide a fegyelmi Ítélet. Interpellál Zwillinger a vonatjáratok ügyében is és kéri a h. polgármestert, hogy minden összeköttetést használjon fel a félkilences vonat visszaállítására. A gazdasági dolgokkal kapcsolatban úgy tudja, hogy Schalkház Ferenc gazdatisztnek künn kell laknia a gazdaságban. Ezzel szemben a valóság az, hogy a 400 holdon gazdálkodó Schalkház Ferenc nem lakik a gazdaságban, hanem állandóan a polgármesteri diszfogaton jár ki. Határozott kérdést tesz fel: miért nem lakik künn Schalkház Ferenc és miért jár a polgármesteri díszhintón ? Pelczmann László I férfiszabó Esztergom, Széchenyi-tér 16 Telefon 135 £ CL Uri öltönyöket ég felöltőket = a legújabb divat szerint mérsékelt áron készit kedvező fizetési £ feltételek mellett, ——• Úgyszintén hozott szövetből is. Vi N