Esztergom és Vidéke, 1931

1931-11-19 / 93.szám

Vita támad. Szó van a házikezelésben lévő gazdaság megszüntetéséről. Az ellenzék semmiféle hasznot nem lát benne, a hivatalos álláspont pedig az, hogy a város gazdasága rentábilis és hasznothozó. Csákváry Mihály szól hangosan közbe: Ne engedjük ki Schalkház Ferencet és szüntessük meg a gazdaságot. Végül a Közüzemi bérbeadását teszi szóvá Zwillinger és a Hungáriától kapott össze gekről és azoknak hovafordításáról kér pontos és részletes kimutatást. Glatz Gyula h. polgármester a feltett kérdésekre megnyugtató választ ad. A fegyelmi ügyekre vonatkozólag kijelenti, hogy ő nem tudja felettes hatóságát megsürgetni. A reggeli vonatjárat ügyében a vármegye felirt, de ő maga is minden lehetőt el fog követni. A Közüzemi bérbeadásáról a kimutatás már folyamatban van. Zwillinger: írásban szeretnénk megkapni. Sántha József tanácsnok a kerületi beosztásokra vonatkozólag ad tájékoztatást. Mar dolgozik rajta és, hogy a mult választásnál kimaradtak választók, az tévedésből ered. Scheiber Győző dr.: Miért maradtak ki? Valaki közbeszól: Szándékos tévedés. Sántha ingerülten válaszol: — Ezt visszautasítom. Zwillinger : 1100 szor tévedtek ? A képviselőtestület ígéretet kap, hogy a kerületi beosztás módosítva lesz és gondoskodni fognak a kimaradt választók felvételéről. A szervezési szabályrendeletről pedig azt jelenti Sántha tanácsnok, hogy már készen van. Aki pedig a hirdetési szabályrendeletet illeti, annak idején több ajánlat érkezett be, végül azonban csak egy pályázó maradt. Meg kell jegyeznünk, hogy a hirdetés körül sok panasz hangzik el kereskedők részéről és ezért mondta Toldy János, hogy: elveszik a pénzünket. Sántha kijelenti, hogy módosítani fogják a díjtételeket is. A gazdaságra vonatkozólag is tájékozódást kap a képviselőtestület, de ez nem elégíti ki az ellenzéket. A h. polgármester utasította Schalkház Ferencet, hogy künnlakjék, de mivel a gazdasági lakás javításra szorul, egy-két hét beletelik, mig Schalkház kiköltözhet. Csákváry, Zwillinger dr., Toldy, Schwach, Meszes és többen a gazdasági számadást követelik. — Nem lehet rentábilis a gazdaság — mondják. Toldy: Utcaseprő vezeti a könyvet. Zaj támad. SZÍVÓS- Waldvogel: Mi van ebben ? — Szép kis gazdálkodás — szólt valaki. Schwach: Szégyene ez a városnak. Mátéffy: Ez nem szégyen. Sántha: Hogy az utcaseprőt foglalkoztatják a piacon a városi kertészeti eladásnál, ezt nem lehet kifogásolni. Visszaélés nincs és ha csak egy répát is elsikkasztanak, tessék jelenteni. A képviselők zajongnak. A lárma mindjobban erősödik. Ujabb közbeszólás hangzik: — Hány százalékot kapott a tavalyi árusitó ? Sántha: Nem kapott semmit, mert semmiből kiadni nem lehet. Csákváry: Ez már igaz. Tehát semmi haszon nincs. Zwillinger: Házikezelést nem fogunk tűrni. Végre sor kerülne a költségvetés tárgyalására. Már hat óra. Zwillinger feláll és azt kéri, hogy a költségvetést tárgyalja a képviselőtestület külön napon. Olyan fontos ez, hogy részletes tárgyalást követel. Glatz: Nagyon sürgős az azonnali letárgyalás, mert fel kell terjeszteni. SZÍVÓS- Waldvogel ismét Mátéffyhoz megy, mert szintén ezen a véleményen van. Mátéffy azt mondja, hogy most kell letárgyalni. Éz meg is történik. László István pénzügyi tanácsnok bevezető tájékoztatást olvas fel a város pénzügyi helyzetéről. Hosszú és szónokias előadás ez az ismertetés. Sok frázis, körmondatok a nyomorról, előre nem látott körülmények és számadatok. Majd egy óra hosszat tart ez a felolvasás. Amikor arról beszél László, hogy milyen nagy gonddal állították össze a költségvetést, Meszes közbeszól: — A jövő fogja megmutatni, hogy a város nem birja el. Ilyen közbeszólás is elhangzik : — Elherdálták a pénzt! László arra is kitér, hogy a múltban a legmesszebbmenőleg takarékoskodott a város. Scheiber : Na, na ! Meszes: Nem mondhatjuk. Zúgás. — Hol van a szanálás eredménye ? — kérdik többen. László előre nem látott költségekkai adja meg a feleletet. Antóny nyugdíja, kaszárnyatatarozás stb. Rátér László a városi gazdaságra is. Az egyik tétel szerint 1350 P tiszta jövedelem mutatkozik. Nevetnek. Zwillinger: Mibe kerül a Schalkház úr ? Kimutatja László, hogy mit ér a városi gazdaság. A gazdaság maga 10 ezer pengős befektetést csinált. Értéket képviselnek az épületek . . . — Papirfalak. — A gépberendezések . . . akarja folytatni László. — Ócskavas — hangzik a felelet. — Évről évre ráfizetnek. — Nem értenek hozzá. — Nagyobb építkezésre, utak építésére vagy nagyobb befektetésekre még csak gondolni sem lehet — mondja más helyen László. Lépéseket fog tenni a város az államrendőrségi díj elengedéseért. László végül a költségvetés elfogadását kéri. Most a közgyűlés legnagyobb és legzajosabb eseménye következik. A reprezentációs költségek és pótilletmények tárgyalásánál Glatz Gyula h. polgármester és Brenner Antal dr. főjegyző, mint érdekeltek eltávoznak. Viola Ferenc áll fel nagy érdeklődés mellett. Első beszédjét mondja. Először hivatkozik az 5000—931. számú miniszteri rendeletre, amely lehetővé teszi, hogy a város a re prezentációs költségek és pótilletmények eltörlése révén 30 ezer 975 pengőt, ami 12 %-os pótadót tesz ki, takarítson meg. Hivatkozott arra, hogy a város adófizető polgársága 100 %-os pótadó alatt roskadozik, a város adóssága pedig több millió pengő. A terhek a szükségadók folytán emelkedtek és igy a város polgársága jövő évre nem bir el 97 %-os pótadót. Felemiitette, hogy sem az állami tisztviselők nem kapnak mellékilletményt, sem a városi főreáliskola tanári kara és a város tanítósága. Igazán visszás helyzet az — mondotta —, amikor város hivatalaiban 40—60 pengős havidijasok dolgoznak, hogy reprezentációs költségeket szavazzanak meg. Megemlítette, hogy a Tüdőbeteggondozó Intézet dologi kiadásait a a jövő évre csökkentették: tej- és élelmiszersegélyekre csak 300 pengőt, a gyermeknyaraltatásra csak 700 pengőt, szanatóriumi ápolásra mindössze 40 pengőt irányoztak elő. Ezek megdöbbentően kevés összegek, nagyon kevés: 748 pengő a napközi gyermekotthon támogatására felvett összeg s igazán érthetetlen, hogy a gyermekvédelemre egy fillért sem irányoztak elő. Az inségakcióhoz való városi hozzájáru lás csupán 1000 pengő. Kijelentette, hogy amikor a népegészségügyre és népjólétre ilyen kevés összegeket irányoztak elő, akkor reprezentációs költségeket nem lehet megszavazni. Szóváteszik a polgármester fizetését, amely a korábbi években 20 ezer pengőre rúgott. Azóta csökkentették a polgármesteri fizetést. Waldvogel is állítja, hogy azelőtt más volt a helyzet. — Akkor még pezsgőztek — válaszolják. Az ellenzék sűrűn szólt közbe. A hangulat igen fűtött. Sántha tanácsos, aki az elnöki székben ül. megrázza a csengőt és a képviselők felé kiált: — Igy nem lehet tárgyalni. Ugyanaz a helyzet, mint Antóny idején, amikor a reprezentációs költségről volt szó. Már jó ideje folyik a vita és szinte várjuk, hogy Glatz is, mint annak idején Antóny, bejöjjön és lemondjon a reprezentációs költségről. De nem jön be. A vita elmérgesedik. Zwillinger Ferenc szólal fel. Azt mondja, hogy szerzett jogok nincsenek és a reprezentációs költséget a mai nehéz időkben, amikor minden második háznál megáll a végrehajtó, megszavazni nem lehet. De egyébként is küszöbön van a polgármes ter választás és bárki legyen az, fizetéséből szépen meg tud élni. Gere János igen erős érvekkel, a földművesnép helyzetének kétségbeejtő példáival száll szembe a reprezentációs költségekkel. Szóváltásba kerül Waldvogellel is, akinek az a véleménye Gere beszédjére, hogy az gazdasági előadás. Ismét zúgás tá mad, az ellenzékiek közül többen visszavágnak, mire Waldvogel azzal felel, hogy nem tűrhető, hogy itt zsidóiskolát csináljanak. A zaj fokozódik. Szívós- Waldvogel: Nem lehet még jobban megnyomorítani a főtisztviselőket. Ő tudja legjobban, hogy mennyi költségei vannak a polgármesternek. Sokat kell reprezentálni és ez sok pénzbe kerül. A mai szerény polgármesteri fizetés mellett szükséges a reprezentációs költség. Ő maga harminchat egyesület tagja és ez nem csekély összeget jelent. A maga részéről szintén a messzemenő takarékosság hive, de ez ne jelentse azt, hogy a takarékossággal a húsunkba vágjunk. Meszes Ferenc : Csodálkozik azon, hogy Waldvogel csekély fizetésnek veszi a polgármesteri vagy a főjegyzői fizetést. Miért nem tudnak megélni 12 ezer pengőből? Legjobb lenne felemelni a fizetést 30 ezer pengőre — mondja gúnyosan — akkor nem kell reprezentációs költség. Gere János még egyszer beszél. Közbeszól ekkor Nádler Rezső és azt mondja: — Maga kommunista, ne beszéljen. Gere: Sajnos nekünk nem adnak igazat, mindig visszautasítják minden jó szándékunkat. Ha a polgármester nem tud megélni 10 ezer pengőből, akkor nem elég neki 20 ezer sem. Kubovics János is a földmivesnép bajait állítja szembe a reprezentációs költséggel. Mike Lajos a reprezentációs költség mellett szólal fel. Védi a helyettes polgármestert. Zwillinger erre igy felel és feleletével ezt a véleményt alkotja Glatz Gyuláról: aki\tisztan véletlenül van itt és remélhetőleg nem is lesz itt. (Ha polgármester választásra kerül a sor.) Mátéffy is erősen száll sikra a reprezentációs költségek megszavazása mellett. Közben több szóváltás történik az ellenzék és Waldvogel között. Mátéffy mondotta, hogy volt idő, mikor egyes osztályoknak jól ment. Waldvogel megjegyzi: A parasztnak. A fehérneműért eladta a krumplit. Mátéffy Viktornak Schwach Sándorral támad nézeteltérése, mire végül Schwach igy válaszol: — Inkább mondja meg, hogy mi van a Hitelbankkal ? A városi párt főembereinek Viola Ferenc válaszol erősen az ellenzék nagy tetszése mellett. Kijelentette, hogy nagyon meglepte őt a városi párt vezéreinek felszólalása, mivel az „Esztergom" c. lap két izben is követelte vezércikkben a mellékilletmények eltörlését. Már pedig az „Esztergom" a párt hivatalos lapja és igy a párt felfogását adja vissza. Az „Esztergom" c. lap ugyanis 1931 március 13-i számában vezércikkben ez olvasható : „amig az ország ilyen nehéz helyzetben van, senkinek sem jár jutalom ebben az országban tisztviselői munkakörében becsületesen végzett, bármilyen sikeres munkáért — a rendes fizetésén kivül." A vezércikk befejezésül pedig a következőket irja: „sietve meg kell jegyeznünk, hogy senki se forraljon haragot irántunk és senki se Ítéljen, amig XIII. Leó pápa híres „Rerum Novarum" enciklikáját át nem tanulmányozta — amely félszázados jubileumán is elevenen aktuális mindnyájunk részére." Ugyancsak az „Esztergom" c. lap 1931. évi szeptember hó 16-iki száma vezércikkben foglalkozott a városi takarékossági bizottság munkájával és kárhoztatta, hogy az ipariskolai előadó tanitók diját egy negyedével leszállították. A vezércikk ezután a következőket irta: „Az ipariskolai nehéz tanitói munkáért bizony minimális csekélység fog járni. Rendben van: itt is takarékoskodni kell, de ha ezt a minden tekintetben legsúlyosabb takarékossági intézkedést végrehajtják, akkor az egész vonalon minden személyi kiadásnál ilyen keményen takarékoskodjanak, — akkor semmiféle pótlékot nem oka runk látni a vároházán /" Viola Ferenc beszédét Csávossy Elemér jezsuita páter v

szavaival fejezte be: „Amikor katholikus részről valaki fel akarja emelni szavát a szociális igazságtalanságokkal szemben, éppen a katholikus társadalom hagyja cserben és demagógnak és kommunistának bélyegzi." Az ellenzék erőfeszítése a felszólalásokkal hasztalan volt, szavazásra került a sor és 22:18 arányban megszavazták a reprezentációs költséget, később pedig a pótilletményt. A tisztviselők is szavaztak a reprezentációs költség kérdésében. A belépő Glatz Gyula h. polgármesteren látszott, hogy érzi a harc és a hangulat súlyát.