Esztergom és Vidéke, 1931

1931-07-30 / 61.szám

ÖTVENKETTEDIK ÉVF. 61. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 193 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszsr. Előfizetése 1 hóra 1*20 P. Csütörtöki sz Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér 9TÖRTÖK, JULIUS 30 fillér, vasárnap 20 fillér Levizsgázott még pedig kitűnő eredménnyel az ország közönsége. A fővárosban és a vidéken egyaránt, bámulatos nyugalommal és fegyelmezettséggel viselkedik a közönség a pénzforgalmat korlátozó átmeneti intézkedésekkel szemben. Sehol a pénzintézetekre rohamot nem intéztek, a betevők nagy hadserege bizakodással és megnyugvással várja a korlátozások elmultát és csak azok veszik igénybe megtakarított pénzük egy részének kifizetését, akik arra feltétlenül reá vannak szorulva. A gazdasági életben semmiféle fennakadás nem következett be, mert hiszen a bankok és takarékpénztárak a kormányrendelet értelmében a mezőgazdaságnak, iparnak és kereskedelemnek rendelkezésére bocsájtják az üzemek és üzletek folytatására szükséges pénzeszközöket. A béreket, fizetéseket munkadijakat és minden egyéb a termelés fentartására szükséges pénzeszközt kellő igazolás után a a pénzintézetek akadálytalanul íolyósitják, úgy, hogy ma már tisztán látjuk, hogy a szükségszerű átmeneti korlátozás, legfeljebb csak azt jelenti, gyakorlatilag, hogy az ilyen időkben nem indokolt luxuskiadásokra átmenetileg nem lehet a betétekből pénzt igénybe venni és hogy a legerélyesebben megakadályozzák a külföldi fizetési eszközökkel való üzérkedést s ezzel kapcsolatban a magyar pengőérték rosszindulatú aláaknázását. A pénzügyminiszter máris enyhítette a betétkorlátozást, amennyiben megengedte, hogy a pénzintézetek száz pengőig az egész betétet kifizethessék. De a közönség ezt sem igen veszi igénybe, sőt megesett gyakran, az első és második napon, hogy még uj betéteket vittek a pénzintézetekhez tudván, hogy ezekre a betétekre semmiféle korlátozás nem áll fenn. A közönség e fegyelmezett magatartása és megnyilvánult bizalma lehetővé fogja tenni, átmeneti korlátozásokat fokrólfokra rövid idő alatt le lehessen építeni és a normális pénzforgalomra vissza lehessen térni. Mert bármennyire függjön is az általános pénzügyi és gazdasági helyzet a külföldi pénzpiacok magatartásától, mégis nem kevésbé fontos az, hogy a magyar közönség társadalmi foglalkozásbeü és vagyoni külömbségek nélkül, nem ülve fel a rosszakaratú rémhireszteléseknek, a legnagyobb bizalommal van eltelve az ország pénzügyi ereje, a pénzintézetek megbízhatósága irányában. Ez pedig legfőbb tényezője a helyzet gyors jobbrafordulásának és a normális viszonyok visszatérésének. Hogy elkerülhettünk minden pánikot, hogy a magyar pénz érték sziklaszilárdan megtartotta pozicóját, hogy a pénzintézetek és egyéb vállalatok megállják helyüket, vészben és viharban, azt a magyar közönség józanságának, értelmességének és mindenek fölött áldozatkész hazafiságának köszönhető. Ennek a nehéz időkben tanúsított erénynek a gyümölcsei máris kezdenek érni. A külföldi pénzpiac látván Magyarország nagyszerű higgadtságát, gazdasági érettségét és az egész lakosság példás viselkedését, bizalommal fogja az üzleti összeköttetést velünk újból felvenni, mihelyt á német pénzügyi válság csak egy kissé is enyhül. Erre pedig a német —francia—angol—amerikai tárgyalások alapos kilátást nyújtanak. A névtelen hős és névtelen adófizető legendás alakja mellé ekként kerül most a névtélen betevő és polgár, mint a magyar összefogás és hazafiasság tündöklő példányképe. n — Lehet, hogy furcsa az összehasonlítás, lehet, hogy nem tárgyilagos, de mindenesetre időszerű. Először hasonlítsuk össze a környéket. Balaton — Esztergom. Mindkettő vulkanikus átalakulásoknak, eruptiv erőknek köszöni létét. A természet gigászi játéka, vajúdása, szemet-lelket gyönyörködtető tájakat teremtett. Az egyiken egy tengerszemet, mondjuk beltengert, melynek partjait a bakonyi hegyek, talán akkor a mai Vértes, talán az Alpok övezték, ki tudja, milyen volt akkor a Dunántúl mai felülete. A másik helyen eruptiv erővel nyomta, vajúdta ki magából a forró, hullámzó anyaföld a budai, a pilisi dombokat, megalkotva az ősi Dunának medrét, összeszorítva azt Dömös táján meredek sziklafalak közé. Mi gigászi, fönséges játéka, szeszélye a természeti erőknek, hogy a Börzsönyt a pilisi hegyektől a Dunával választotta el. Ennek mindkét oldala festői dombokkal, lankákkal borított, mely a népek megmozdulása óta állandó letelepülési helye minden népeknek (még olyanoknak is, kik a magyart ezeréves hazájából kinyomni kívánják), hiszen ősi területünk a legörökebb, a legtermészetesebb országút mentén fekszik; meg van adva minden természeti lehetősége, de meg van mindazon hátránya is, hogy megszerzett és kifejlesztett kultúráját a népek mozdulása, harcikedve megsemmisítse, nyomtalanul eltüntesse. Annak egyik oldalát erdőkkel borított dombvonulatok borítják, melynek erdőségeiben, völgyeiben, hegyoldalain falvak, telepek százai vannak elszórva, becsületes, jószándékú magyar a lakósága. Másik oldalán lapály, enyhe lankák fárasztják el a szemet, berkeknek keresztelt vizes rétek, lápok, tőzegzöldek nevelik a szúnyogok és egyéb kellemetlenkedő férgek százait. E kettő között fekszik,, ágyazódik a Magyar Tenger, a Balaton. Sokszor elgondolkodom: miért különb, miért propagáltabb az, mint a mi környékünk, a mi Dunánk ? Balaton-viz. Tisztátalan, legalább a partok mentén az (pedig ugye, a gyermekek csak itt fürödhetnek), a haltól bűzös, a partmenti községek, majorok tehenei, disznai, libái, kacsái ott fürödnek, ott tisztálkodnak, abban a vízben, melyben azután az emberek és kicsi gyermekek százai lubickolnak, élvezve a viz melegét és a partok sekély voltát. Szállodái csekély kivétellel drágák és nem jók. Bármelyik itthoni kiskorcsmánkban jobb, ízletesebb és olcsóbb ebédet, vacsorát kapunk. Érdekes az, hogy a Balaton idegenforgalmának növelése céljából a balatoni (szállodai és magán) penziók napi ára 8 pengőben van maximálva. Ezt a rendeletet természetesen a legötletesebb módon játszák ki egyesek. A penzió 8 pengő, de diéta, napos szoba, külön kiszolgálás stb. eimén 10 — 15—20 pengővei drágább a napi penzió. És mit nyújt a balatoni penzió vagy szálló mindezért? A somogyi és veszprémi oldalon rengeteg, meg nem emészthető port, homokot, abszolút ihatatlan vizet, kicsi sétányt, nappali 30—40 fokos meleget, este 8—15 fokos lehűlést, a szúnyogok és a vizes árterületek, lápok különböző vérszopóinak ezreit, állandó kellemetlen szelet s ki tudná még mind azt a sok jót felsorolni. A nyaralók zsarolása a főcél. Egy szoba ára a legutolsó helyen is 30— 40 pengő havonta. Ezért adnak egy ágyat, egy szekrényt, egy mosdótálat és esetleg egy tenyérnyi törülközőt, ritkán ágyneműt (csak egyes személynek) ígérnek ugyan a garszonnak takarítást, de ennek is csak a legritkább esetben és akkor is csak külön díjazás mellett tesznek eleget. A balatoni építkezések iskolapéldái annak, hogyan nem szabad építkezni. A legtöbb villa nedves, a partmentiek összedőléssel fenyegetnek, nemcsak a Balaton vízszine, de a talajvíz is rendkívül magas, sok helyütt az utcák, terek, sétányok víz alatt állanak. Nem akarom a Balaton környékének hibáit, rossz oldalait felsorolni, nem akarok egy fejlődésben lévő magyar fürdővidéket leszólni, nem is lehet ez feladatom. De feltolul bennem a kérdés, hol vagyunk mi ettől? Városunkat a fekvése, környéke egyenesen nyaralóteleppé predesztinálja. Hegyeink, erdőink, melyek könnyű szerrel elérhetők, abszolút pormentesek, száraz levegőjűek. A vasúti és hajóközlekedés elég jó, gyors és sűrű. Közel vagyunk a fővároshoz, ott van a fenséges Duna és ott van a Balaton vizét tisztaság, jóság, gyógyhatás tekintetében meszsze felülmúló thermál-fürdőnk, a Malya-forrás (melynek felesleges vizét egy olcsó, nyilvános szabadfürdő létesítésére kellene felhasználni, hadd élvezze az is, kinek arra jó Isten módot nem adott, vagy aki sajnálja a borsos fürdődijat leszurkolni). Vendéglőink jók, szállodáink nem drágák, van kultúránk, vannak kirándulóhelyeink, képtárunk, sétányaink és ki tudná mindazt egy újságcikk keretében elmondani, hogy mink van és hogy mit nyújthatunk a nálunk megforduló idegeneknek, a városunkat felkereső nyaralóknak. Es mindezek dacára űzünk mi csak egy kicsi propagandát ? Vannak reklámképeink ? Szétküldjük ismertetőinket (természetesen nem magyar, hanem német, angol, olasz, szerb, holland, svéd, oláh, francia stb. nyelveken). A külföldi idegenforgalmi irodákban ott lógnak plakátjaink, látja ott valaki, hogy milyen az esztergomi vár ? Milyen a főszékesegyház ? Mily gyönyörűek egyqs városrészek, régi kapuk, básPelczmann László 1 u la férfiszabó Esztergom, Széchenyi-tér 16 Telefon 135 £ Cri öltönyöket és felöltőket = a legújabb divat szerint mérsékelt áron készít kedvező fizetési °- feltételek mellett, •MWWIWHM^ Úgyszintén hozott szövetből is.