Esztergom és Vidéke, 1931

1931-07-19 / 58.szám

2 1931. július 19. nem volt fenyegetés, megtor­lás, ha valaki kritikát gyako­rolt mint zsurnaliszta a hatalom embereiről. Olyan gyöngeség nem történhetett volna meg, hogy egy tanitó politikai ül­dözésben részesüljön azért, mert zsurnaliszta-iró létére másként itéli meg a közéleti dolgokat, mint a hatalom jelenlegi élvezői. A Vécshez hasonló áthelyezés politikai okokból, csak a bal­kán országokban történhetik meg. Nyugati kulturállamokban politikai meggyőződés miatt pl. Németországban, vagy Ausztriá­ban ilyen eset a tanítóság megbe­csülése miatt is lehetetlen lenne. cMásrészí azért is hivatkoztunk az 1896-i zsurnalisztikái har­cokra, mert városunkban is hal­lunk politikai békéről hango­kat, noha ugyakkor egyben le­minősítik Gróh József személyi egyéniségét. A béke keresése a politikai küzdelem mellett ls az izgal­mak levezetését jelenti s össze­fogó gondolatot fejez ki a haza ügyének szolgálatában. Igen, de minden békére a kiindulás: a megfelelő alap megterem­tése. Elsősorban belátónak, po­litikailag okosnak kell fölfelé lenni arra nézve, hogy a politikai függetlenséget és egyéniséget — pláne ha az keresztény­nemzeti alapon áll, — nem szabad elsorvasztani, nem szabad összetörni még akkor sem, ha az sokban nem is követi a kormánypárti rendszert. A keresztény irányú ellenzék szük­séges fegyvertársa lehet a kor­mányhatalomnak, ha az állam rendjében világnézeti küzdel­mek merülnének fel. Azért az államhatalom tényezői és a po­litikusok ne feküdjenek rá min­denre, ne legyen állami min­denhatósági nyomás még a személyre is; ne bizakodjanak el politikai összeköttetéseik ré­vén, ne tekintsék kisajátított te­rületnek a megyét, s a várost, és kalmári szellemmel ne esse­nek a hatalmi betegség mámo­rába. Ezzel kiölik a másik fé­len a munkakedvet, a politikai gerincességet és útját állják az együttes kézfogásnak a közélet szolgálatában. ^Másodsorban minden bé­két leszerelés előz meg. A na­pokban lefolyt londoni értekez­letről olvastuk, hogy minden békét, igy a politikait is, az erősebb leszerelése indítja meg. Anglia a világháború nagy győztese volt s mégis elsőnek hirdeti, hogy az európai béke érdekében a leszerelés „becsü­letbeli kötelesség." A politikai béke városunkban is csak akkor lesz lehetséges, ha a kormány­hatalom vezető tényezői eddig gyakorolt rendszerükkel, szin­tén leszerelnek. Vagyis, ha fel­szereléssel foglalkozva, a béke, az összeíorrás bekapcsolására hívja Európát a kommunizmus terjedő veszedelmével szemben. Mi is csak a kölcsönös békejobb nyújtásával, a mai erőszakos, elnyomó rendszer leszerelésé­vel leszünk erősek s egybefor­rottak a világnézeti bolsevista előnyomulás ellen. Épületes dolgot olvastam a „Magyarság" július 14-i szá­mában. Mezőssy Béla volt mi­niszter párhuzamot vonva a mostani s az 1896-i Bánfiy-féle választás között, megemlíti, hogy még BánfTyt is meglepte az erő­szak nélkül dolgozó s a válasz­tási pénzkezelést el nem vállaló főispán s azért Kállay András sza­bolcsi főispánt „szűz főispán"­nak nevezte. Legyen nálunk is ne a Szalavszkyak brutális mo­dora, hanem a Kállay Andrá­sok kormányzati s a politikai meggyőződést másokban is tisztelő típusa —, a vezető s en­gesztelő erő. Keményfy K. D. lásakor kifejtett álláspontjával ellen­tétben az átadáskor kijelentette, hogy vállalta volna továbbra is a Köz­üzemi vezetését és eredményt is tudott volna felmutatni. A Közüzemi bérbeadásakor ugyanis azt mondotta Mátéffy, hogy meg akar válni az üzemtől, mert nem akar többé bűn­bak lenni, de hasznot sem tud biz­tosítani. Ugylátszik, erre a kijelen­tésre akkoriban azért volt szükség, hogy Mátéffy megnyerje Huszár főispán támogatását a képviselővá­lasztásra. Bornemissza igazgató azt közölte a megjelentekkel, hogy egyelőre nem lesz változás a vezetésben, de a tisztikarban sem. A Hungária min­dent el fog követni, hogy a nagy közönség terhein könnyítsen és, hogy az eddigi rendszer helyett újaob, jobb jöjjön. Felülmaradtam... mondja a főispán Talán sohasem jelent meg a he­lyi sajtóban vezércikk olyan stilus­ban, erős hangon és nagyobb hatást keltőén, mint Huszár Aladár vezér­cikke Az alatt a nyolc év alatt megmu­tatta Huszár főispán, hogy nálunk ismeretlen aktivitással minden köz­életi kérdésben ellentmondást nem tűrő eréllyel keresztül viszi akaratát. Mindenkor felülmaradt . . . A vármegye közgyűlésein a nyolc év alatt ellenzéki hangot sohasem hallottunk. A bizottságokban egyet­lenegy ellenzéki sem ül. A főbizott­ságokban csakis a főispán bizalma­sait látjuk. Azon ősi szokástól, hogy a vármegye bizottságának tagjait az alispán elnöklete alatti pártközi ér­tekezleten jelölik ki, már régen el­tértek. Az ügyek előkészítésében sem az alispán szava döntő, hanem min­den a főispáni akarat szerint törté nik. Mindenkor felül maradt . . . Állásának elfoglalása után — da­cára az ellenkező belügyi rendelet nek —, újra alakította a bízottságo­kat. Ekkor láttunk a vármegye ter­mében színes szavazólapokat. A köz­igazgatási biróság állandóan meg­semmisíti azokat a választásokat, ahol nem fehér lapokkal szavaztak. A fő­ispán minden bizottsági választáshoz más szinű lapokat készíttetett és úgy ellenőrizte, felügyelte a szavazás me­netét. Fokozott mértékben láttuk ezt a felsőházi tagválasztások alkalmával, ahol fényes, ráirhatlan, feltűnő lapo­kat használt. De mindenkor felülmaradt . . . A városi vízvezetéknek megépítése alkalmával megjelent a főispán a pénzügyi bizottságban. A magas lá­togatás annyira meglepte a polgári tagokat, hogy félretéve az olcsóbb ajánlatot, a főispán akarata szerint szavaztak a drágább ajánlat mellett. Élénk emlékünkben van még a januári főispáni értekezlet, ahol két órán keresztül csak a főispáni aka­ratot hallottam s a hozzászólás és kritika lehetőségét megakadályozta az értekezlet nyombani berekesztése. Antóny polgármester fegyelmi ügyé­ben elejétől végig csak a főispáni akarat érvényesült. A polgárság ér­zésének gyönyörű és hatalmas meg­nyilvánulása, az együttérzésnek Esz­tergomban még soha eddig nem is­mert ereje, mind hiába volt. A föis páni hatalom és akarat a polgárság ellen döntött! Ekkor is, mint mindig, felülma­radt . . . A 30 éves vili any világítási bérlet mellett hatalmas erővel küzdött, de a polgárság és a sajtó ellentállásán megtört volna még az ő erős aka­rata is, ha nem hivta volna segítsé­gül a tiz városi tisztviselő döntő sza­vazatát. Természetesen nem paran­csolt rájuk, de teljesen elég volt a főtisztviselők ellen elrendelt tömeges fegyelmi. Persze, hogy itt is felülmaradt... A megyebizottsági virilis tagvá­lasztésok ügyét is kivette az alispán kezéből. Az ő kegyétől és akaratá­tól függött, hogy ki legyen felvéve a jelöltek közé. A többi már köny­nyen ment, a megszokott szavazóla­pok nyomtatásával, amelyekre más nevet ráírni nem lehetett. A választott tagok kijelölésénél is az ő akarata érvényesült. itt is felülmaradt . . . A helyettes polgármester választá­sánál ott láttuk a város közgyűlési termében, hogy szemtanuja lehessen legnagyobb diadalának. A polgárság küzdelme az ő akaratával szemben szélmalomharcnak bizonyult Bizony ekkor is felülmaradt ... Hatalmas erőt fejtett ki ellene a helyi sajtó. Mindkét lap főmunkatár­sának berendelése, Vécs Ottó és Zsiga Jánns dr. fegyelmije, az előbb­binek áthelyezése és az utóbbinak megbüntetése által — látszólag még mindig felülmaradt . . . Ekkor jött a júniusi képviselővá­lasztás s ekkor' követte ei a legna­gyobb és végzetes hibát. Antony polgármester felfüggesz­tése, a főispáni értekezleten elhang­zott támadások, a helyettes polgár­mesteri választás szabálytalansága, az ezt megelőző pártértekezleten el­hangzottak, a beígért milliós kölcsö­nök elmaradása, a szanálási tervek huzavonája és mindezek koronája­ként a 30 éves villanyvilágitási bér­leti szerződés rendkívül súlyos és terhes volta és azon körülmény, hogy csak a városi tisztviselők szavazatá­val ért el néhány szótöbbséget, vé­gül, hogy a helyettes polgármesteri és egyéb fizetések is a város ter­hére történtek: a főispán tekintélyét nagyon erősen megcsorbitották. Mind­ezekhez járultak a helyi sajtóban és több fővárosi nagy lapban megjelent erős támadások, valamint a pártel­nöknek és a főispán helyi támoga­tóinak nem épen szerencsés közre­működése. Ennek a depressziónak hatása alatt hangzottak el a jelölő értekez­leten a pártelnöknek megnyitó és a főispánnak támogatást igérő szeren­csétlen beszédei, majd ugyancsak a főispánnak a programmbeszéd alkal­mával tartott hatalmas kirohanása. Mike pártelnök — félreértve a megjelentek nagy számában rejlő és Mátéffy képviselőjelölt személye iránt megnyilvánuló lelkesedést, ami te­kintve a meghívottakat és a gyűlés helyét, természetes is volt, — meg­nyitó beszédében azt a kijelentést tette, hogy azon a gyűlésen megje­lentek számából következtetve úgy a saját, mint a főispán működésének helyességét igazolva és elismerve látja ! A megjelentek jó része frappi­rozva volt ezen kijelentés által. Hi­Königsgrube porosz szalon fűtőszeaet és kokszot || ar0 g| fÓZSOf éS Fl8 augusztusi szállításra 9 olcsó nyan aron " m9m * * *•* csak most lehet még előjegyezni! SZönOSZtályában Esztergom.

Next

/
Oldalképek
Tartalom